Nálatok laknak-e állatok? - Biodiverzitás-barátzöldfelületkezelés a településeken címmel rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen ismertették „A mi sokszínű kertünk” kampányukat, és emellett több falu, város képviseletében a szakemberek mutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilág sokszínűségének megőrzéséért.
2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy Szeged zöldítéséért mit tesz a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, és országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége.
Sorozatunk e 3. részében Budapest természetvédelmi értékeit, és ezek megóvását mutatja be Bajor Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke.
Amiről szó esik:
1939-ben a Debreceni Nagyerdőt nyilvánították védetté.Budapesten elsőként 1944-ben védték meg a Pál-völgyi barlang felszínét.Mennyire kacskaringós a természetvédelem útja napjainkig?Milyen kuriózumok, ex lege védett területek vannak afővárosban?
Milyen a hazai természetvédelmi intézményi hierarchia?
Miért csak Budapestnek van saját természetvédelmi őrszolgálata?
Miért pozitív állatorvosi ló a természeti értékek tekintetében a főváros? Tudta, hogy közel 4000 hektár Natura2000-es élőhely van, Budapest közig. területén?
Milyen lehetőségei vannak az önkormányzatoknak egy terület védetté nyilvánításában?
Tudta, hogy Budapesten 280 madárfaj előfordul a hazai425-ből?
Tudta, hogy Budapesten a hazai fűvészkönyv 2721 növényfajából (ebből 704 faj védett) 199 faj előfordul?
Tudta, hogy Újpesten él az egyetlen vad eredetű homoktövisállomány?
Tudta, hogy a Gellért hegyen él a sárgás habszegfű 18 tövesegyetlen hazai állománya?
Az előadását rögzítette és szerkesztette Sarkadi Péter.
Nálatok laknak-e állatok? - Biodiverzitás-barátzöldfelületkezelés a településeken címmel rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen ismertették „A mi sokszínű kertünk” kampányukat, és emellett több település képviseletében a szakemberek bemutatták, hogy ők milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilág sokszínűségének megőrzéséért.
2025. október 21. én a Magyar Természettudományi MúzeumSemsey termében. A Zöld ellenállás; a városi zöldfelületek szerepe a jövő környezeti kihívásaira adott válaszainkban c. előadást Bojtos Ferenc, a szegedi székhelyű CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetője tartotta.
Amiről szó esett: Szegeden négy nagy program fut:
- városi hősziget hatás csökkentése- klímarezisztens növények telepítése- a városi kertészet elterjesztése a fiatalok körében- a fenntartható gazdálkodási módszerek bevezetése, elterjesztése.
Mikor jön el a krízispont? Miért nem komfortos a városi élettér?Miért fontosak a városi zöldfelületek?Miért a lombfúvó az első számú közellenség? Miért követendő jó példa az Erzsébet-liget parkkezelése? Viharkároknál és az invazív fajok esetében milyen a jó kompromisszum?Milyen a jó és gazdaságos városi szintű komposztálás?Hogyan lett nagyon sikeres a szegedi halott fák kiállítás?Milyen a jó faérték számítás?
Az előadást rögzítette és szerkesztette Sarkadi Péter.
Ragadós törökbálinti példa: hogyan lehet olcsóbb a biológiaiszúnyoggyérítés a kémiainál? Hogyan lehet vegyszermentes és madárbarát egytelepülés? Hogyan kezelhetőek atelepülési varjúkonfliktusok, és milyen egy ideális varjú műfészek? Mire jó a zoológiai favizsgálat? Hogyan lehet madárbaráttá varázsolni egy lakótelepet? Miért érdemes csatlakozni a Madárbarát Települések Szövetségéhez?
A fogyatkozó természetes területek mellett egyre inkábbfelértékelődnek a városokban található élőhelyek is, amelyek akár ökológiai folyosóként is funkcionálhatnak. Ezek megőrzésében, gazdagításában jelentős szerepük lehet az önkormányzatoknak a kezelésükben lévő zöldfelületekkialakítása, gondozása által. Számos jó gyakorlattal találkoztunk már az utóbbi időben (pl. esőkertek, városi gyümölcsösök kialakítása, totális gyomirtószerek nélküli parkfenttartás) Ezeket mutatták be a Magyar Természetvédők Szövetsége rendezésében 2025. október 21-én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott Nálatok laknak-e állatok? - Biodiverzitás-barát zöldfelületkezelés a településeken című konferencián.
A Madárbarát Települések Szövetsége – Közösség, ami újalapokra helyezheti a természetvédelmet c. előadást Márta Krisztina, a Madárbarát Települések Szövetsége munkatársa tartotta. A hangfelvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.
Egyre több autó közlekedik az utakon, különösen a városokban okozva ezzel jelentős problémát. Bár elérhető a minőségi tömegközlekedés, sok autóhasználó vonakodik váltani, feladni az autóhasználattal járó „kényelmet”.
A negatív hatások mérséklésére, de az egyéni autóhasználattal járó előnyöket is megtartva számos megosztott mobilitási szolgáltatás jelent meg. A járműtulajdonlás helyett, a járműveket szolgáltatás keretében lehet használni, vagy magát a járművet (kerékpármegosztás - Bubi, autómegosztás), vagy a jármű férőhelyeit megosztva (telekocsi). Ugyanakkor, ezen szolgáltatások használati aránya alacsony.
Mi az oka ennek? Hogyan ösztönözhetők az utazók a megosztott szolgáltatások használatára? Többen közötte kérdések megválaszolásához az ELTE szociológusai és pszichológusai, valamint a BME közlekedésmérnökei közösenkeresik a legjobb tudományos megoldásokat.
Meg kell értenünk miért használják, vagy épp nem használják az emberek ezen szolgáltatásokat. Ehhez különböző vizsgálatokat végeztek (pl.: kérdőívezés, fókuszcsoportos beszélgetések, interjúk). Ezek eredményeiről beszélgetettSarkadi Péter szerkesztő vendégeivel:
Dr. Surányi Ráchel, szociológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karkutató munkatársa
Dr. Földes Dávid, közlekedésmérnök, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kartudományos munkatársa
Az erdőn-mezőn vadon termő gomba értékes élelem és ízletes konyhai alapanyag. Nem meglepő, hogy gyűjtése és fogyasztása egyidős az emberiséggel. A gombaszedéssel töltött természetjárás test és lélek gyógyírja, a teli kosár pedig az élelem-önellátást és a kulináris kalandozásokat istámogatja.
Sarkadi Péter szerkesztő mai vendége a gombászásrejtelmeibe is bevezet minket. Almási Petra a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen kertészmérnökként végzett ökológiai gazdálkodás és természetvédelem specializáción, szakdolgozatában a városi élelem-önellátással foglalkozott. A Magyarhoni Gombász Egyletnél végezte el a gomba-szakellenőri tanfolyamot, majd a Magyar Mikológiai Társaság felsőfokú gombaismereti képzésén is részt vett. A Gingkokiadó Az ehető vadon c. sorozatának első része az Ehető gombák Magyarországon c könyv szerzője. A beszélgetés apropója e kötet, mely a héten jelent meg.
Az Ehető gombák Magyarországon c könyv összefoglaljaa gombászás történetét, a biztonságos gyűjtés írott és íratlan szabályait, a gombák friss felhasználási módjait és tartósítási technológiáit. Bemutatja a hazai ehető gombák teljes kínálatát 200 hazai faj részletes gyűjtési és felhasználási útmutatójával. A gyűjtemény éppúgy kalauzolja a kezdő, agyakorlott gombászokat és a szakellenőröket e sokszínű világban, mint a különleges alapanyagokra nyitott háziasszonyokat és a szakácsokat. A szöveget Goják Anna linómetszéssel készült, gyönyörű illusztrációi díszítik.
Kinek szól a könyv? ---kezdő és haladó gombászoknak, akik érdeklődnek az ehető gombák világa iránt---szakellenőröknek és gombász oktatóknak, akiknek fontos a fenntartható gombagyűjtés átadása ---hobbiszakácsoknak, séfeknek és vidéki endéglátósoknak, akik nyitottak új alapanyagokra---túrázóknak, akik mélyebben megismerkednének a természet élővilágával--- városi embereknek, akik keresik a kapcsolódási pontokat a természettel--- önellátásra törekvőknek, akik megtanulnák, mit lehet az erdőn-mezőn begyűjteni
Mit találsz ebben a könyvben, 384 oldalon? --- a gombászás történetét a világban és hazánkban--- a természetkímélő és szabályos gyűjtés tudnivalóit
--- gombákból készíthető ételek ötleteit és tartósítási technológiákat--- a gombamérgezések és terepi veszélyek megelőzését--- 200 ehető gomba részletes gyűjtési és étkezési útmutatóját--- további hasznos forrásajánlókat a témához
Gombahatározási segédletet, gyógyhatások kifejtését ésrecepteket nem tartalmaz, de ajánlásokat tesz, hol lehet ezekről a témákról tájékozódni.
Kíváncsi vagy, hogy néz ki belülről a könyv? Lapozz bele azelső 20 oldalba a kiadó honlapján:
Mi a növényvakság? Mennyi vizet igényel hetente egy városifa? Hogyan zöldíthető a belvárosi betondzsungel? Mi a „locsolakoma” és a locsolójárat? Hogyan segíthetsz Te is a fákon? Szemléletformálás és közösségbevonás – az Önkéntes Vízadó program három hónapjának mérlege.
Szomjaznak a fák, az ültetés mellett fontos a rendszereslocsolás is. Június közepétől már bárki tevékenyen hozzájárulhat a fővárosi fák túléléséhez. Önkéntes Vízadó programot hirdetett Budapesten a 10 millió Fa, Budapest önkormányzata, a Főkert és a beeco „ökosapplikáció”. Aszervezett csoportos locsolásokhoz azóta cégek és magánszemélyek csatlakoztak egyéni és kiscsoportos locsolóként. Nekik segít a beeco térképes applikációja, aholmegtalálják, hol lehet vizet vételezni, és merre vannak a locsolandó fák.
Ültetés és locsolás
Az első Önkéntes Vízadó toborzás nyitóeseménye a grundudvarán volt májusban a Madarak és fák napján, ahol jelképesen egy oszlopos juhar csemetét ültetett el. Bardóczi Sándor, a Főváros Főtájépítésze, Dezsényi Péter, a Főkert főigazgatója, a beeco munkatársai, valamint Bojár Iván András, a 10 millió Fa vezetője.
Azóta túl vagyunk egy igencsak aszályos nyáron, így itt azideje levonni a kezdeti tapasztalatokat. Mi történt a nyáron? Három hónap mérlege. Mennyire sikerült megmozgatni az embereket? Miért fontos a lakosság bevonása? Hány fa szomjazik Budapesten? Mi a helyzet ősszel és télen?
Többek között erről beszélget vendégeivel Sarkadi Péter szerkesztő:
Dezsényi Péter, a Budapesti Közművek Zrt. Főkertkertészeti divízió főigazgatója
Bojár Iván András, a 10 millió Fa alapítója.
Hegedűs Kristóf, a beeco társalapítója.
Az Alkotmánybíróság a 2020. évi klímatörvénytalkotmányellenesnek ítélte meg, törölte a 2030. évi csökkentési célokat és egyben arra kötelezte az Országgyűlést, hogy 2026. június 30-ig alkosson átfogószabályozást a témában. A zöldek szerint is nem védi meg gyermekeinket és a jövő nemzedékeit, és nem biztosítja a klímaváltozás elleni fellépéshez szükséges garanciákat, ezértalkotmányellenes a jelenlegi klímatörvény. Ezért zöld és nem zöld civil szervezetek, akik aggódnak az élhető jövőért, összefogtak, hogy a szakmai, érdekképviseleti csoportok bevonásával közösen fogalmazzák meg javaslataikat azúj klímatörvényhez. Eddig több tucat civil szervezet csatlakozott az "Új klímatörvényt az élhető jövőért!"kiáltványhoz, mely társadalmi párbeszédet kezdeményezett egy új, átfogó magyar klímatörvény megalkotásáért.
Ennek hátteréről, és az aktualitásról szervezett sajtóháttérbeszélgetést a Magyar Természetvédők Szövetsége 2025. szeptember 18-án a budapesti Magvető Kávézóban.
A Sarkadi Péter által itt felvett és szerkesztettösszeállításban tájékoztatást adtak az AB döntés körülményeiről, a civil kezdeményezésről és a várható feladatokról, lépésekről a megszólalók: elsőként
Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke,
Szabó Marcel, az Alkotmánybíróság tagja, és
Huszár András, a Green Policy Center igazgatója,
akiket több újságíró kérdezett.
2024 novemberében írt ki egy ösztöndíj pályázatot a Megújuló Magyarországért Alapítvány, mely a jelentkezők közül 5 pályázónak biztosított fél éven át ösztöndíjatkutatásaikhoz. A budapesti Magnet Házban szeptember 16-án egy zárókonferencián az MMAA ösztöndíjasai foglalták össze hathónapos kutatásuk eredményeit.
Az egyik kutató Őri Ádám az ELTE humánökológusa, akikorábban a CEU Bibó István Szabadegyetemen tanult a médiaszabadság Kelet-közép Európai helyzetéről. Mesterképzésén a környezeti konfliktusok médiareprezentációjáról írta szakdolgozatát. Jelenleg szabadúszó újságíró és zöld civil szervezetek aktivistája.
Milyen a hazai környezetvédelmi szakújságírás – ha egyáltalán van ilyen? A környezeti konfliktusok médiatorzításainak lehetséges okait kutatta, melyben mentora Jávor Benedek volt, aki 2014 - 2019 között Párbeszédes európai parlamenti képviselő volt a Zöldek frakciójában, azt megelőzően magyar országgyűlési képviselő. Jávor nyolc éve él Brüsszelben, jelenleg Budapest főváros brüsszeli képviseletének vezetője. Összeállításunkban elsőként a házigazda Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnökét Szilágyi Lászlót halljuk. A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter
A felmelegedés miatt tölgyerdeinket sztyepp válthatja fel? Mi az a nyári világosodás? Hogyan hat a napenergia termelő rendszereinkre a klímaváltozás? Mekkora az El Niño és a La Niña hatása a hazai időjárásra? Hogyan működnek, és mennyit változtak az elmúlt évtizedek alatt az éghajlati modellek? Miért bizonytalan még mindig az előrejelzés? Valóban átalakulnak évszakaink, vagy ez egy szubjektívérzés? Milyen kutatásokat végeznek az ELTE éghajlatkutató meteorológusai?
Többek között e kérdésekre is válaszoltak a másfélfok honlap hagyományos nyárzáró sajtóestjén szeptember 4-én a budapesti Lumen Kávézóban az elmúlt időszakban több kutatási eredményüket is publikáló szakemberek.
A Sarkadi Péter által rögzített és szerkesztett kötetlenbeszélgetés résztvevői: Kis Anna, Pongrácz Rita és Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutató meteorológusai, no és az újságírók.
Érdemes inkább Youtube csatornánkon megnézni az epizódot, hiszen itt jól érthetőek a grafikonokról szóló magyarázatok.
A kötetlen beszélgetésen a szakértők végigvették a nyárjelentősebb éghajlati történéseit, és egy friss kutatást is bemutattak, melyről a Zöldhangban is beszámoltunk. A kutatók válaszoltak a korábbi anyagokkal kapcsolatos kérdésekre is.
Páty határában az M1 autópálya és a 100-as út találkozásánála MOL kút mellett található a Sasfészek- tó, melyet a 90’-es évek elején ipari területté minősítette a Pátyi Önkormányzat, és magántulajdonba került. 1997-ben elkezdték a tavat betemetni, de ezt egy civil kezdeményezés meg tudta állítani. A terület bár helyi védelmet kapott, az indulatok nem csitultak, később szerették volna a védettséget feloldani, de végül – talán a folyamatos civil figyelem hatására – a terület tulajdonosa az önkormányzatnak adta a tó területét.2007-ben természetvédelmi kezelési terv készült, és egy tanösvény is épült a 4,5 hektáros, nádas, mocsáros tó partján. A környék jelentős területrendezése miatt a tó elvesztette a vízgyűjtő területének 40 %-át. Az eredeti 6 hektáros területének pedig kb. a 20 %-át. Az elmúlt pár évben a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület önkéntesei természethelyreállítási munkát végeztek. Többek között ennek részleteiről is mesél Böhm András (képünkön) aZsámbéki-medence Természetvédelmi Egyesület elnöke a Sasfészek-tó. Lesz-e 20 év múlva? c. előadásában.
A hanganyagot készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter
Tengerszemekként csillognak az egykori barnakőszén bányák helyén kialakult tavak a Vértesben. A Pusztavám melletti Cica-homok nevű bányató viszont már eltűnt, rekultiváció címén ugyanis jelenleg a bányagödör feltöltése zajlik veszélyes és nem veszélyes hulladékból előállított 45 ezer tonna „fedőanyaggal”.
A történet röviden Kárpáti Tímea helyi természetvédő facebookos beszámolója alapján:
Pusztavám felett erdei környezetben, védett területenengedélyt kapott egy veszélyes hulladék importáló és feldolgozó cég, hogy egy spontán regenerálódott bányatavat, ahol gazdag élőhely alakult ki, védett ésfokozottan védett fajokkal, kiszivattyúzza, ledózerolja a környezetével együtt és 45 ezer tonna "terméknek" becézetthulladékkal töltse fel.
Erre a területre specializáltan fellazították a határértékeket. Mindezt tájsebgyógyító és ökológiai helyreállító programfedőnéven valósítják meg. Amiért ez országos figyelem központjában áll az az, hogy az Által-ér vízbázis területén zajlik, amelynek vize a Tatai-tóba és végül a Dunába kerül.
Óriási a felháborodás, a pusztavámiak és a turisták fojtogató bűzre panaszkodnak, a közkedvelt geológiai látványosságként értékes tó megszűnése miatt háborognak, szakemberek kérdőjelezik meg ennek az egész erőszakos természetromboló beavatkozásnak a jogosságát.
A helyiek felháborodása nyomán írt cikket az átlátszó Veszélyes anyagokat is felhasznál a pusztavámi bányató feltöltéséhez a Mészáros-féle cég címmel.
A cikk szerzőjével Bodnár Zsuzsanna újságíróval, azÁtlátszótól, és Zsuppán Andrással a válaszonline újságírójával a konkrét ügyről, és általánosabban az újságírói szakmai kérdésekről és kételyekről, a hazai hulladékgazdálkodás zűrzavarairól is beszélgetett a szerkesztő Sarkadi Péter.
Interaktív beszélgetés közös jövőnkről: élhető lesz-e a világunk, mit hagyunk hátra gyermekeink számára? Miért nem lehet ebben az országban egységesen egy irányba menni a különböző társadalmi rétegeknek? Hogyan kell a Z generációt zöld ügyben megszólítani? Mennyire domináns az egyéni felelősség zöld témákban, pl. a klímaharcban? Hol van a fogyasztói felelősség határa? A magyar állam cserbenhagyta az állampolgárait, ezért lecsökkent az államba/intézményekbe vetett közbizalom. Mennyire eredménytelen a hazai zöldpolitika?
Többek között e kérdésekről esett szó az idei BánkitóFesztivál egyik beszélgetésén július 10-én. A MegújulóMagyarországért Alapítvány (MMAA) szervezésében a fesztiválon neves civil zöld szervezetek vezetőit,zöldpolitikusokat, és szakembereket lehetett faggatni arról, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy élhető, etikus, méltányos és fenntartható – azaz “zöld” legyen a közeljövő.
A „zöld politikusok vs. klímaaktivisták” c. beszélgetés résztvevői:
Major Dóra (Friday for Future), Rutz Tamás (Szikra Mozgalom)Őri Ádám (Karátson Gábor Kör) Tordai Bence, (Budai Zöldek), országgyűlési képviselő, Milbacher Dániel a Kutyapárt politikai igazgatója. A beszélgetést moderálta az MMAA kuratóriumi elnöke Szilágyi László.
A hangfelvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.
Hogyan tájékozódjon az ember? Mi igaz, mi kamu, honnan tudjuk? Mit jelent „zöld újságírónak” lenni? Egyszerű témaválasztás vagy egyfajta szemlélet, elköteleződés? Mennyire látjuk/láttatjuk azt a globális gazdasági-politikai-társadalmi rendszert, amely a Föld romlását hozza? Mennyiredolga egy újságírónak ezt (is) feltárni?
Többek között e kérdésekről esett szó az idei BánkitóFesztivál egyik beszélgetésén július 12-én. A MegújulóMagyarországért Alapítvány (MMAA) szervezésében a fesztiválon a neves civil zöld szervezetek vezetőit, zöldpolitikusokat, és szakembereket lehetett faggatni arról, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy élhető, etikus,méltányos és fenntartható – azaz “zöld” legyen a közeljövő.
A „zöld újságírás a fake-news és az infó-dömping korában” c. beszélgetés résztvevői:
Őri Ádám médiakutató, Borbás Barna a Válaszonline, ésHargitai Miklós (képünkön) a Népszava újságírója. A beszélgetést felvezette az MMAA kuratóriumi elnöke Szilágyi László.
A hangfelvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.
Tátott szájjal figyeled, hogy elindult a mesterséges intelligencia (MI) a világhódító útján? Mire jó, és mire nem? Érted fog dolgozni vagy helyetted? És Te mit fogsz csinálni, hol lesz a helyed? Ha elveszi, mennyire a munkánkat? Melyikmodellt mire és hogyan érdemes használni? Páratlan változások előtt állunk. Vajon – mi emberek – tudunk még lépést tartani?
Többek között e kérdésekről esett szó az idei BánkitóFesztivál egyik beszélgetésén július 12-én. A Megújuló Magyarországért Alapítvány szervezésében a fesztiválon a neves civil zöld szervezetek vezetőit, zöldpolitikusokat, és szakembereket lehetett faggatni arról, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy élhető, etikus, méltányos és fenntartható – azaz “zöld” legyen a közeljövő. A „Mesterséges intelligencia politikai vonatkozásai” c. beszélgetés résztvevői Sebők Miklós (fotónkon) kutató, a HUN-REN PolTextLab munkatársa, és a szervező Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke SzilágyiLászló.
A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.
Beszélgetés a Főpolgármesterrel és a Főpolgármesteri Hivatal szakmai vezetőivel Budapest klimatikus jövőjéről.
Merre tovább Budapest? Tudják-e a fővárosiak alakítani sajátsorsukat? Mit jelent egy „zöld városban” élni? Mitől lesz kevesebb a kibocsátás? Tudunk-e alkalmazkodni a klímaváltozáshoz? Hogyan lehet a kormányzati megszorítások miatti nagyon kevés pénzből egy élhetőbb várost fejleszteni? Hogyan lehetne orvosolni az agglomerációs ivóvízproblémákat? Merre tovább közösségiközlekedés? Mi lesz az elhíresült Rákos-dubaj területén? Milyen lehetősége van Budapestnek, hogy az Orbán rezsimet kikerülve uniós támogatásokhoz jusson? Többek között e kérdésekről esett szó a Bánkitó Fesztivál egyik beszélgetésén július 11-én. A Megújuló Magyarországért Alapítvány szervezésében a fesztiválon a neves civil zöld szervezetek vezetőit, zöldpolitikusokat lehetett faggatni arról, hogy mit kell tenni annak érdekében,hogy élhető, etikus, méltányos és fenntartható – azaz “zöld” legyen a közeljövő. A Klímabarát Budapest c. kerekasztal felvételét készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.
A kerekasztalt vezető Árkovics Linda beszélgetőtársai: Barsi Orsolya, a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi főosztály vezetője.Jávor Benedek Budapest Brüsszeli képviselet vezetője, ésKarácsony Gergely főpolgármester
Hogyan lehet megállítani a Kárpát-medence kiszáradását? Hogyan függ össze az árvíz és az aszály? Az aszály nem egyszerűen csapadékhiány! Egy hektár szántóföld öntözése 4 hektártól veszi el a vizet. Miért nem jó megoldás az öntözés? A párolgás nem veszteség, hanem ökoszisztéma szolgáltatás, a táj hűtésére! A Vizet a tájba, az nem öntözővizet a szántóföldemhez. Mennyire víz és tájellenesaz EU agrártámogatási rendszere? Mi az a Vásárhelyi-terv, hol nem áll most? Hogyan kellene változtatnunk a rossz tájhasználatunkon?
Többek között e kérdésekről esett szó az idei BánkitóFesztivál beszélgetésén július 11-én. Fesztiválon neves civil zöld szervezetek vezetőit, zöldpolitikusokat lehetett faggatni arról, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy élhető, etikus, méltányos és fenntartható – azaz “zöld” legyen a közeljövő. Az itt felvett Mikor szárad ki a Kárpát-medence? c. kerekasztalt vezette a szervező Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke Szilágyi László. Beszélgetőtársai érkezési sorrendben: Maksi Mátyás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Szabó Rebeka biológus, a Párbeszéd társelnöke, ésBalogh Péter geográfus, gazdálkodó, a SZÖVETség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke, és a Vízválasztó Mozgalom kezdeményezője Az adást rögzítette, szerkesztette, és a fotókat készítette: Sarkadi Péter
A kibocsátáscsökkentés már reménytelen? Csak azalkalmazkodás maradt? Milyen beavatkozásokat tartanál lehetségesnek? Rendhagyó beszélgetést, és ötletparádét hallhattak július 11-én az immár utolsó Bánkitó Fesztiválrésztvevői Litkai Gergelytől.
Rezsihökkentés, légből kapott üzemanyagár, Kádár kocka póker, ruhajegy- turikupon, korrupció elleni oltás, korrupció elleni fóliázás, F tarifa a felesleges háztartási elektromos gépekhez, lakás helyett lakószigetelés, élőhelycserés támadás, lomcsendőrség, NEFAMU – azaz Nemzeti Faszasági Mutató. Kacagtató, de igencsak elgondolkodtató zöld gondolatok a humoristától, akivel Szilágyi László, a civil, zöld programokat szervező Megújuló MagyarországértAlapítvány kuratóriumi elnöke beszélgetett.
A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.
Nem kérünk engedélyt, maximum bocsánatot – lehetne akár ez a vízvédők szlogenje.
Június végén tartották Salgótarjánban országos találkozójukat a hazai zöld civil szervezetek. A 34. OT egyik szakmai kerekasztalán, melyet az egri székhelyű Életfa Környezetvédő Szövetség szervezett – a vízé volt a főszerep. A víz tájban tartása a háztartások, települések és a Kárpát-medence dimenziójában, a kis-vizes élőhelyektől a nemzeti szintű programokig.
A szekció témája szűkebb és tágabb környezetünk vízvisszatartási lehetőségeinek részletességre törekvő feldolgozása, elemzése volt. Kiemelten a természetesmegoldásokra, a kisvizes élőhelyek létrehozására, a hódokra és más természetes vízvisszatartókra, erdőtelepítésekre, fásítási programokra, az erdészeti-mezőgazdasági és lakossági célú tájbantartásra koncentrálva. Vizsgáltáka vízvisszatartás és a fásítási programok és a helyi és tágabb klíma(változás) kölcsönhatásait is. Az itt készült összeállításban itthonról, és a nagyvilágból jó és rossz vízgazdálkodási példákat mutatnak be a civil szakemberek. A szerkesztő: Sarkadi Péter
Hogyan szabadulhat meg az EU az orosz olajtól és gáztól? Mennyivel drágulhatnak az üzemanyagok és a gázfűtés 2027-től az EU klímavédelmi lépése miatt? Orbáni kormánypropaganda és a valóság. Mi az Európai Unió Szociális Klímalapja, melynek terveit most kellett volna leadnia Magyarországnak is. Hogyan segítheti a „Zöld Jövedelem” az igazságos klímaátállást? És valóban az Orbán-kormány miatt elesünk ezer milliárdnyi uniós támogatástól, amit lakásainkkorszerűsítésére fordíthatnánk?
E témákról beszélget a szerkesztő Sarkadi Péter Jávor Benedekkel, aki 2014 - 2019 között Párbeszédes európai parlamenti képviselő volt a Zöldek frakciójában, azt megelőzően magyar országgyűlési képviselő. Jávor Benedek nyolc éve él Brüsszelben, jelenleg Budapest főváros brüsszeli képviseletének vezetője.
A hazai civil társadalom legszervezettebb része akörnyezet-természetvédelmi szektor. A zöldek immár 34. éve más-más városban tartották országos találkozóikat. Az idén június 20 – 21-én a Zöld Civil Országos Találkozó az Ökoszolgálat és a Völgyváros Egyesület közös szervezésében valósult meg. A „Völgyvárosban”Salgótarjánban 66 zöld szervezettől 200-an vettek részt, a sokszínű, inspiráló programokon. A csodálatos természeti környezet ölelésében fekvő iparvárosba az ország minden szegletéből érkeztek résztvevők.
A pénteki megnyitó után a József Attila Művelődési Központszínháztermében tartották a találkozó egyetlen plenáris kerekasztal beszélgetését. A zöld civil szféra arcai egy asztalnál – egy beszélgetés, ahol nincsenek előre megírt válaszok. Hol áll ma a hazai zöld mozgalom? Milyen kihívásokkal nézünk szembe a társadalom peremén és a közéletben, a klímaszorongástól a megélhetési válságig? Mi az, amit már másképp kell csinálnunk, és milyen lehetőségekrejlenek a közösségi cselekvésben, az együttműködésekben, az új generációkban? Egy őszinte és inspiráló beszélgetés arról, mit jelent ma zöldnek lenni Magyarországon – és hogyan tudunk változást hozni.
A kerekasztal tagjai:Lányi András (író), Dedák Dalma (WWF Magyarország), Mező János (GreenPeace), Kun Zoltán (Akárteis) A beszélgetést vezette: Erdődiné Visnyovszky Ágota (Ökoszolgálat Alapítvány)
A hangfelvételt és a fotókat Sarkadi Péter készítette/ szerkesztette.