Tengerszemekként csillognak az egykori barnakőszén bányák helyén kialakult tavak a Vértesben. A Pusztavám melletti Cica-homok nevű bányató viszont már eltűnt, rekultiváció címén ugyanis jelenleg a bányagödör feltöltése zajlik veszélyes és nem veszélyes hulladékból előállított 45 ezer tonna „fedőanyaggal”.
A történet röviden Kárpáti Tímea helyi természetvédő facebookos beszámolója alapján:
Pusztavám felett erdei környezetben, védett területenengedélyt kapott egy veszélyes hulladék importáló és feldolgozó cég, hogy egy spontán regenerálódott bányatavat, ahol gazdag élőhely alakult ki, védett ésfokozottan védett fajokkal, kiszivattyúzza, ledózerolja a környezetével együtt és 45 ezer tonna "terméknek" becézetthulladékkal töltse fel.
Erre a területre specializáltan fellazították a határértékeket. Mindezt tájsebgyógyító és ökológiai helyreállító programfedőnéven valósítják meg. Amiért ez országos figyelem központjában áll az az, hogy az Által-ér vízbázis területén zajlik, amelynek vize a Tatai-tóba és végül a Dunába kerül.
Óriási a felháborodás, a pusztavámiak és a turisták fojtogató bűzre panaszkodnak, a közkedvelt geológiai látványosságként értékes tó megszűnése miatt háborognak, szakemberek kérdőjelezik meg ennek az egész erőszakos természetromboló beavatkozásnak a jogosságát.
A helyiek felháborodása nyomán írt cikket az átlátszó Veszélyes anyagokat is felhasznál a pusztavámi bányató feltöltéséhez a Mészáros-féle cég címmel.
A cikk szerzőjével Bodnár Zsuzsanna újságíróval, azÁtlátszótól, és Zsuppán Andrással a válaszonline újságírójával a konkrét ügyről, és általánosabban az újságírói szakmai kérdésekről és kételyekről, a hazai hulladékgazdálkodás zűrzavarairól is beszélgetett a szerkesztő Sarkadi Péter.