Hogyan lehet megállítani a Kárpát-medence kiszáradását? Hogyan függ össze az árvíz és az aszály? Az aszály nem egyszerűen csapadékhiány! Egy hektár szántóföld öntözése 4 hektártól veszi el a vizet. Miért nem jó megoldás az öntözés? A párolgás nem veszteség, hanem ökoszisztéma szolgáltatás, a táj hűtésére! A Vizet a tájba, az nem öntözővizet a szántóföldemhez. Mennyire víz és tájellenesaz EU agrártámogatási rendszere? Mi az a Vásárhelyi-terv, hol nem áll most? Hogyan kellene változtatnunk a rossz tájhasználatunkon?

Többek között e kérdésekről esett szó az idei BánkitóFesztivál beszélgetésén július 11-én. Fesztiválon neves civil zöld szervezetek vezetőit, zöldpolitikusokat lehetett faggatni arról, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy élhető, etikus, méltányos és fenntartható – azaz “zöld” legyen a közeljövő. Az itt felvett  Mikor szárad ki a Kárpát-medence?  c. kerekasztalt vezette a szervező Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke Szilágyi László. Beszélgetőtársai érkezési sorrendben: Maksi Mátyás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Szabó Rebeka biológus, a Párbeszéd társelnöke, ésBalogh Péter geográfus, gazdálkodó, a SZÖVETség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke, és  a Vízválasztó Mozgalom kezdeményezője Az adást rögzítette, szerkesztette, és a fotókat készítette: Sarkadi Péter