Aaron Sorkin az egyik legjelentősebb hollywoodi forgatókönyvíró, aki valaha élt és dolgozott Los Angelesben. Életművén Balzachoz vagy Jókaihoz hasonlóan letörölhetetlen folt a termékenysége és a sokszínűsége is.
Színészként kezdte a pályáját, de egyetemi évei alatt különböző színházakban pincérként dolgozott a Broadway-n és egész darabokat írt szalvétákra, míg a színpadon az "Őrült nők ketrece" első felvonása ment: "Az a dolgod, hogy fel-alá járkálj, de csak a szünetben. Nem csinálsz semmit egy egész felvonás alatt, és előtted végtelen mennyiségű szalvéta van...nyilván írtam" - nyilatkozta. Első sikere, az „Egy becsületbeli ügy” az ötvenes évek után ismét divatba hozta a bírósági drámákat, „A Szerelem a Fehér Házban” vagy „Az elnök emberei” az éppen regnáló clintoni „potens, dinamikus elnök”- képet erősítették. Valódi emberi portrékat mutatott be a „Pénzcsináló”- ban, olyan techmilliárdosok iránt keltett szimpátiát, mint Steve Jobs vagy Mark Zuckerberg.
Szeret a politika és a média kulisszatitkairól írni, az ember másik ember felett gyakorolt hatalmának megjelenési formái érdeklik. Rendezéseiben nemcsak a kiélezett párbeszédek, hanem érzékeny árnyalatok és a valóban filmszerű megjelenítés is szerepet kapnak.
Egy Sorkin által írt forgatókönyv ezer közül is felismerhető: hétköznapi élethelyzetek, feszült jelenetépítés, folyosói séta közbeni pattogós szópárbajok jellemzik. Kedvenc karaktere a lusta, idealista átlagértelmiségi, akinek van ugyan esze, tehetsége; de meg akarja úszni az életet. Azonban egy rajta túlnövő helyzetben találja magát, amiben kiderül, hogy saját magát is meglepve kivételes emberi és szakmai képességekkel rendelkezik.
A színpadtól a televízión át a filmig Sorkin sorait a legjobb hollywoodi színészek mondják ki, és ő a legfrappánsabb és legemlékezetesebb sorokkal hálálja meg.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
Mi történik, ha az útleveled fontosabb, mint a személyiséged? Ha a jog csak annak jár, akinek van hazája – mostani adásunkban a filmvásznon keresztül vizsgáljuk meg a határok természetét: fizikai, jogi és lelki határvonalak metszéspontjait, ahol az ember vagy átjut – vagy eltűnik a rendszer réseiben. Ahol a repülőtér börtön, a menekült idegen lény, az állampolgárság pedig elérhetetlen luxuscikk.
"Az ember gyermeke" (2006) sötét jövőképe nem a holnapról, hanem a máról szól: egy világ, ahol a remény is menekültstátuszt kér. Egy társadalom, ahol a termékenység eltűnése talán a legkisebb baj. Alfonso Cuarón nemcsak posztapokaliptikus thrillert csinált, hanem egy újfajta bibliai allegóriát: Jézus nem keresztfán hal meg, hanem hajón menekül.
A "Rabbit-Proof Fence" (magyar címén "1200 mérföld hazáig" - 2002) fájdalmas emlékeztető arra, hogy a civilizáció zászlaja mögött is bilincsek csörögnek – a „fehér ember terhének” nevében.
"Az állampolgár" (2016) a magyar valóság színpadán teszi fel a kérdést: mit ér az integráció, ha a bőrszín már az ajtóban eldönti a választ?
A "District 9" (2009) idegen lényein keresztül leplezi le a posztapartheid Dél-Afrika és a globális migrációs válság mélyen embertelen logikáját.
Végül a "Terminál" 2004-ből a határhelyzet abszurd tragikomédiája: egy senki földjén rekedt kisember, akinek jogilag nincs hova tartoznia – útja csak a Burger Kingig engedélyezett. Ezek a filmek más-más műfajban, de egyazon kérdést járják körül: mit jelent ma „valahova tartozni” – és kik azok, akik ezt eldöntik.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Laska Pál
A Régen minden jobb volt hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
Ismét alámerültünk a ’90-es évek posztkommunista mocsarába, ahol a Fenyő-gyilkosság nemcsak egy médiacézár likvidálása volt, hanem a rendszerváltás utáni Magyarország sötét természetrajzának is ékes példája. Itt már nem eszmetörténeti viták dúlnak, hanem hangfelvételek és megrendelt gyilkosságok – a közéletet alig leplezett alvilági szálak szövik át. A Gyárfás-ügy olyan, mint egy eltévedt krimi, amit Mészöly Miklós írt volna, ha sokat nézi a Híradót és keveset alszik. A kilencvenes évek nagy reményei gyorsan rommá lettek, és helyüket átvette a zsarolásokkal, politikai alkukkal és médiaharcokkal teli valóság. Az egész afféle balkáni Twin Peaks, csak itt Dale Cooper helyett a Nádor utcai nyomozók jönnek. Bezsenyi Tamás is back in town!
A beszélgetés résztvevői:
Bezsenyi Tamás
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
A Budapest Pride megnyitójának apropóján olyan filmeket veszünk sorra, melyekben a queer tapasztalat nemcsak identitás, hanem társadalmi szerep is – és bizony, ez a szerep sokáig a komód alsó fiókjában lapult a tiltott könyvek között. Mert míg a "Van, aki forrón szereti" című klasszikusban Tony Curtis és Jack Lemmon parókát ölt és „nőnek látszik”, addig a "Madárfészek" már azt mutatja meg, hogyan lehet egy transzgresszív családmodellből polgárilag elfogadható esküvői performansz.
De a queer film nem csak habkönnyű komédiák terepe – elérkezik a kamaszkor kínja is, ahol a "C.R.A.Z.Y." és a "Szólíts a neveden" a vágy első, zavarba ejtő fellángolásait mesélik el, némi diszkóval és David Bowie-val. A "coming of age" itt tapasztalat: hogyan lehet felnőni egy világban, amely nem biztos, hogy visszatekint. De ha meg is teszi, hogyan kell megtenni az első, bizonytalan lépéseket? És mit kezdjünk a tükörképünkkel, ha nincs hozzá egy támogató családi háttér?
A "Távol a mennyországtól" és "A boldogító nem" már a felnőtt lét keserű kompromisszumairól szólnak, ahol a homoszexualitás nem cool, hanem tabusított trauma. Vissza lehet-e bontani egy majdnem zenitre ért életet, hogy a mindig is vágyott irányba állítva újrakezdjük? A "Túl a barátságon" pedig két cowboy tragédiája, és egy olyan Amerikáé, amely nem tud mit kezdeni azzal, ha a hegyekben nemcsak juhokat legeltetnek, hanem érzelmeket is.
Ennek betetőzése a "Milk", amelyben Harvey Milk városházi képviselő története nem a „meleg hős” hollywoodi prototípusa, az identitás már politikai tetté válik. A beszélgetés során a hollywoodi kánonba befurakodó másság nyomait kutatjuk: hogyan lesz a szekrényből kilépő figurákból társadalmi kísérlet. Aki pedig szerint „ez az egész túl van tolva”, annak ajánljuk a műsort terápiás céllal.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
Nem volt sok választásunk: legutóbbi adásunkban a visszavonulását bejelentő bukott reformerről, progresszív szuverénről, Gyurcsány Ferencről beszélgetünk vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal - többen sajnos már nem tudtuk körbeülni az asztalt. Gyurcsány a II. József óta a legalulértékeltebb történelmi szereplőnk, akit nem érdemelt meg a magyar nép? Vagy valóban akkora kártevő volt, hogy máig nem heverte ki az ország a kormányzását, amely felért egy hazánkon átvonuló keleti fronttal, ahogy a Sajtóklubban állítják? Vagy Gyurcsány egy elhivatott civilizátor, aki végeredményben mégis csak napalmot szórt a magyar baloldalra? Most talán lesz ideje megírni az őszödi beszédben ígért remek könyveket a baloldalról - addig is ajánljuk a máglyarakásreceptjét, amelyet a gasztroadásunkan ízlelgettünk.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Tóta W. ÁrpádA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
A 19. század végi-20. század eleji, Kubát és a spanyol gyarmatbirodalom maradékát "felszabadító" amerikai imperializmusról, és az olyan, mostanság Trump-előképként felemlegetett elnökökről beszélgetünk visszatérő USA-szakértőinkkel, Berg Dániellel és Paár Ádámmal, mint a "védővámok Napóleonjának" nevezett William McKinley (1897-1901), illetve Teddy Roosevelt (1901-1909), az első Nobel-békedíjas amerikai elnök, aki abban hitt, hogy akkor nyugszik le mindenki, ha odaver egy bunkósbottal.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Berg Dániel
Csunderlik Péter
Laska Pál
Paár Ádám
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
Mexikó történelmét és jelenlegi helyzetét - Alamo ostromától Porfirio Díaz elnökségén és a forradalmon át a NAFTA szabadkereskedelmi egyezményig - feldolgozó hollywoodi filmekről beszélgettünk visszatérő Amerika-szakértőnkkel, Paár Ádámmal.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Paár Ádám
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
70 éves lett a demokrata ikon, Denzel Washington, aki a Clinton-korszakban progresszív szerepek sorát alakította, legyen szó akár a "Philadelphia" (1993) emberbarát ügyvédjéről vagy "Az utolsó esély" (1995) liberális, szabadgondolkodó, a piros baseballsapkás, üvöltő tengeralattjáró-kapitányával szemben fellépő Hunter őrnagyáról. Minden adott lett volna, hogy Denzel Washington politikai pályára lépjen és ő legyen a "demokrata Reagan", aztán a 2000-es években a Demokrata Pártot támogató színész szinte kívánta a zűrősebb szerepeket és lubickolt bennük: a "Kiképzés" (2001) korrupt zsarulegendájaként eljátszotta az "anti-Serpicót", ami 2002-ben a második Oscar-díját hozta Denzel Washingtonnak. Az első aranyszobrocskáját még az "54. hadtest" lázadó fekete közlegényének eljátszásáért kapta 1990-ben, hogy aztán Spike Lee rábízza "Malcolm X" megformálását a legendás életrajzi filmjében. Denzel Washington karrierjét tekintettük át, felidézve legemlékezetesebb alakításait.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
95 éves korában elhunyt Gene Hackman (1930-2025), az intellektuális kemény fickó, aki félelmet és szánalmat bármikor, ugyanolyan intenzitással tudott kelteni. Leghíresebb szerepeiben férfias profikat játszott. A Mikulás-jelmezben piti tolvajokat pofozó zsaru, Popeye Doyle szerepe Oscar-díjat ért a „Francia kapcsolat”-ban, meghasonult Harry Caulként feszegette a padlódeszkákat a „Magánbeszélgetés"-ben”, de ő volt az, aki habókos Lex Luthorként térdre kényszerítette Supermant is. A második Oscarját hozó „Nincs bocsánat” seriffjének szerepét eredetileg visszautasította, de Clint Eastwood elmagyarázta, hogy karaktere az utolsó erőszakos ember a Vadnyugaton, így elfogadta. Kellő iróniával tudott vicces is lenni, például a „Madárfészek” karrierista, de értetlen republikánusaként, vagy „Az utolsó esély” fanyar humorú, despotikus tengeralattjáró-kapitányaként. Minden szerepében rendíthetetlen, mogorva és öntudatos volt – több generáció ellentmondást nem tűrő apja, aki mégsem elérhetetlen, mert megbújik benne a humorérzék és felszínre tör az esendőség. Legemlékezetesebb alakításai felidézésével tisztelegtünk a színészlegenda előtt.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska PálA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
Ezúttal az amerikai polgárháborúról szóló filmekről beszélgettünk, elsősorban legendás, klasszikusok alkotásokról, mint az 1939-es "Elfújta a szél", de olyan feledésre méltó alkotmányokat is felidéztünk, mint az 1999-es "Hunley - Harc a tenger alatt". Nem azért, hogy a szegényember Al Pacinója, Armand Assante B-kategóriás alakítását méltassuk, hanem hogy az északi blokádot áttörni akaró déli "tengeralattjáró" történetén keresztül megbeszéljük, micsoda haditechnikai forradalomhoz vezetett az Unió és a Konföderáció küzdelme. Megkockáztatjuk, hogy az amerikai polgárháborút akár az első "20. századi" háborúnak is nevezhetjük, vagy legalábbis azok demóverziójának. Vendégünk Paár Ádám történész-politológus volt.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Paár Ádám
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
60 éve hunyt el Winston Churchill (1874–1965), a 20. század egyik legjelentősebb és egyben legmakacsabb államférfija, akiben a konzervatív, szellemes csevegő a hírhedt bulldogtermészetével keveredett úgy, mint whiskey a szódával. A szokásos bukásai után rendre kárörvendhettek politikai ellenfelei, hogy „kipukkant a lufi”, de mindig felszívta magát. Mélyen 19. századi, mondhatnánk korszerűtlen figura volt a tömegdemokráciák 20. századi korában, de 1940-ben miniszterelnökként az ő csökönyösségére volt szüksége Nagy-Britanniának, hogy folytassák a náci Németországgal szemben azt a reménytelennek tűnő küzdelmet, amelyről akkor széles körben gondolták, hogy az elvesztett becsület visszaszerzésén túl más célja nem nagyon lehet, de végül győztek. A konzervatív államférfiról és irodalmi Nobel-díjas történészről visszatérő Nagy-Britannia-szakértőnkkel, Tóth Csabával, a Mérce újságírójával beszélgettünk.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Tóth Csaba
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
"Howard Phillips Lovecraft (1890-1937) mindent elért, amit fantasztikus szerző elérhet. Látomásai, teremtményei száz évvel születésük után is meghitt ismerősök gyakorlatilag az egész földgolyón. A csápfejű istenek ezernyi feldolgozásban kísértik a világot, pont ahogy ő elképzelte. Sajnos ez a siker időbe telt, ő maga pedig egy súlyos őrületben töltött, rövid és szomorú életút végén nyomorban halt meg.
Nem volt normális, nem volt szalonképes, és a mai rajongás ellenére nem volt nagy vagy jó író sem. A két lábon bicegő deviancia megtestesülése volt, személyében is szörny. Aki felismerte, mi a legijesztőbb az ember számára. És az nem a nyálka, a csáp vagy a fogak, hanem a gondolat, hogy az emberiség jelentéktelen" - írta Tóta W. Árpád, akivel legutóbbi adásunkban Lovecraft világáról beszélgettünk.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Tóta W. Árpád
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/
Régi adósságunk törlesztettük, amikor Bruce Willis legjobb filmjeiról beszélgettünk, kezdve a Nyugat folyóirat műfordítói hagyományait követve "Drágán add az életed!" címmel forgalmazott "Die Harddal", John McTiernan 1988-as klasszikusával, amely megteremtette kedvencünket, a „keményen dolgozó kisemberek" akcióhősét, a mezítlábas, atlétás, láncdohányos ikont, a cinikus John McClane-t, akinek mindig fáj a feje, de sose olvasta a magazinok párkapcsolati tanácsadó rovatát. Ezzel egy csapásra a szupersztárok közé emelkedett Bruce Willis, "A simlis és a szende" című sorozat korábbi csibész magánnyomozója, akinek a félmosolya vált a védjegyévé. Hiszen ahogy Joe Hallenbeck életvezetési ajánlata szól: "Mosolyogj, te barom!"
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
A legkedveltebb magyar vígjátékok után ezúttal a legjobb filmszatíráinkat listáztuk, amelyek - talán nem véletlenül -kivétel nélkül a "létező szocializmusban", vagyis a Kádár-rendszerben készültek az "Indul a bakterház"-tól" "A legényanyán" át a "A tanú"-ig.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy Béla
Csunderlik Béla
Dékány Béla
Laska Béla
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
A legnépszerűbb magyar komédiákról beszélgettünk a Horthy-kori klasszikusoktól a rendszerváltás utáni sikerekig.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Dékány László
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
Gyerekkorunk kedvenc amerikai komédiáit és paródiáit listáztuk a drámának szánt, mégis nevettető "Aranyoskámtól" a legszórakoztatóbb haverfilmen, a "Vaklármán" át a Zucker-Abrahams-Zucker-trió életművéig, amelyből a "Nagy durranást" akciófilmként nézték Heves megyében, de csúcsjelöltünk a "Csupasz pisztoly" lett, bár sokan biztos az "Airplane!"-re saccoltak volna, miközben Mel Brooks karrierjét is átfésültük.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Dékány László
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
80 éves lett minden idők egyik legsikeresebb forgatókönyvírója, másodállásban botrányhős, későbbi megtérése után a clevelandi katolikus közösség kereszthordozója: Joe Eszterhas. Életét meglehetősen szívesen és színesen írta meg könyveiben és forgatókönyveiben, magyar származására mindig is büszkén hivatkozott. A legtöbb forgatókönyvíró az ismeretlenség homályában marad még akkor is, ha sikerfilmeket ír. Eszterhas túlságosan is rámenős személyisége, frivol témái, és rekordgázsijai óriási hírnevet szereztek neki. Ahogy önfényező emlékirataiban, például a „Hollywoodi fenevad”-ban írja: „Hollywood történetében eddig én voltam az egyetlen forgatókönyvíró, akit üldöztek hölgyrajongói” – eredetiben a groupie szót használta. Hát, szép munka.
Terjedelmes és szaftos életrajzaiban általában fölbe döngöli azokat, akikkel sikertelen filmet készített és elismeri azokat, akikkel sikereseket. A ma már megtért keresztényként élő egykori fenegyerek tényleg elérte, hogy a kolumbiai dzsungelre és Hobbes protokapitalista Londonára egyszerre hajazó Hollywoodban forgatókönyvíróként plakátnév legyen. Legutóbbi adásunkban a "Flashdance" (1983), a "Kicsorbult tőr" (1985), "Zenedoboz" (1989), az "Elemi ösztön" (1992) és a "Sliver" (1993) forgatókönyvírójáról beszélgettünk, aki nemcsak Magyarországon világhíres.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
Még 2021-ben listáztuk korunk legjelentősebb hollywoodi művészdinasztiáit: többek között a Chaplineket, a Coppolákat, a Douglasokat, a Wayanseket, a Fondákat és persze a Baldwinokat. Műsorunk "A Buddenbrook ház" című klasszikus regényt szerző Thomas Mann-nak, valamint "A Strauss dinasztia" című sorozat készítőinek ajánlottuk.
A beszélgetés résztvevői:
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Dékány László
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
50 éves lett Leonardo DiCaprio. Gyerekszínészből ritkán lesz nagy művész, de neki mégis sikerült. Az olasz-német származású Leonardo DiCaprio nem csupán generációja meghatározó filmsztárjává nőtte ki magát, közeledik az olyan színészfejedelmek státuszához, mint Robert De Niro, Al Pacino, Gene Hackman és főleg Jack Nicholson, akikkel együtt is játszhatott. Filmográfiájában meglepően kevés bukással találkozunk, és az a néhány is érdemes a figyelemre. Kasszasikerekben és komoly művészi alkotásban egyaránt szerepet vállal – és nemcsak a rajongók szavazták be a „Minden idők 50 legjobb színésze” listákra. DiCaprio karrierjét a Titanic elsüllyedése lőtte ki a sztratoszférába, minden sikert elért, amit évekig tartó kemény munkával vívott ki, gyakorlatilag korunk összes jelentős rendezője mellett.
Tévésorozatokban szőke, cuki kisfiúkat alakított, de tinédzserkorba érve nem elégedett meg ennyivel: Lasse Hallström rendező szerint a meghallgatásokon ő figyelt legtöbbet a stábra és a kollégákra is. Az 1990-es évek meghatározó szívtiprója lett Baz Luhrmann „Rómeó + Júlia” (1996) című Shakespeare-adaptációjában és James Cameron epikus „Titanic”-jában (1997). De mielőtt belekényelmesedett volna a tragikus-romantikus hős karakterébe, DiCaprio az elmúlt évtizedekben kihívást jelentő és meglepő szerepek halmozására használta a sztárstátuszt, valamint olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Steven Spielberg, Martin Scorsese, Christopher Nolan, Quentin Tarantino, Danny Boyle, Clint Eastwood, és Alejandro Gonzales Iñárritu – utóbbi „A visszatérő” (2015) című filmje végül megszerezte neki a régóta esedékes első Oscar-díját.
Sok hollywoodi színészhez hasonlóan DiCaprio is karrierje nagy részét azzal töltötte, hogy megpróbálja felülmúlni a vele szemben támasztott nézői elvárásokat: minél különösebb, szélsőségesebb karaktert kell eljátszania, ez annál jobban vonzza; legyen szó a komor költőtől a megkínzott lelkeken át a gonosz ültetvényesig. Sikeresen távol tartotta magától a szuperhősök spandex kezeslábasát vagy a családi vígjátékok langyos lábvizét. Alakításaiban jelen van egyfajta kiismerhetetlenség, rejtett gyengédség, illetve keménység, ami a legváratlanabb pillanatokban bukkan fel. Szerepei jellegzetes mozdulatain túl bőséges mémalapanyagot szolgáltat fiatal, hosszúlábú modellekhez való vonzódása is.
Saját alapítványa a kilencvenes évek óta működik, producerként gyakran segíti ki a kollégákat a pénzszerzésnél, környezetvédelmi dokumentumfilmeket forgat. Ha a színész ízlését az a döntés jellemzi, hogy milyen szerepet választ, akkor kevesen hoznak következetesebben kiváló döntéseket, mint Leonardo DiCaprio. Legutóbbi adásunkban Leonardo DiCaprio pályájáról és emlékezetes filmjeiről beszélgetünk.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/
Legutóbb a filozófusok és költők honának popkulturális csúcsteljesítményeit listáztuk: német előadók felejthetetlen slágereit Nenától Nanáig.
Ezúttal kihagytuk a Modern Talkingot, mert a "Brother Louie" nagyságát már méltattuk a '80-as évek emblematikus külföldi slágereit listázva, amikor a "Milli Vanilli" botrányát is felidéztük:
https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/Top-10-A-80-as-vek-emblematikus-klfldi-slgerei-e198hv5
Valamint a eurodance olyan nagyágyúi is kimaradtak, mint a Captain Jack és a Mr. President, mert róluk a '90-es évek emblematikus külföldi slágereit sorakoztatva értekeztünk:
https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/A-90-es-vek-emblematikus-klfldi-slgerei-e1790m0
A beszélgetés résztvevői:
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Dékány László
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
