60 éve hunyt el Winston Churchill (1874–1965), a 20. század egyik legjelentősebb és egyben legmakacsabb államférfija, akiben a konzervatív, szellemes csevegő a hírhedt bulldogtermészetével keveredett úgy, mint whiskey a szódával. A szokásos bukásai után rendre kárörvendhettek politikai ellenfelei, hogy „kipukkant a lufi”, de mindig felszívta magát. Mélyen 19. századi, mondhatnánk korszerűtlen figura volt a tömegdemokráciák 20. századi korában, de 1940-ben miniszterelnökként az ő csökönyösségére volt szüksége Nagy-Britanniának, hogy folytassák a náci Németországgal szemben azt a reménytelennek tűnő küzdelmet, amelyről akkor széles körben gondolták, hogy az elvesztett becsület visszaszerzésén túl más célja nem nagyon lehet, de végül győztek. A konzervatív államférfiról és irodalmi Nobel-díjas történészről visszatérő Nagy-Britannia-szakértőnkkel, Tóth Csabával, a Mérce újságírójával beszélgettünk.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Tóth Csaba
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: