Barack Obama 2008-ban teljesen esélytelenül indult el Hillary Clinton ellen a lényegében az amerikai elnökségről döntő demokrata előválasztáson (ifjabb Bush két ciklusa és az önsorsrontó iraki háború után kevesen hitték, hogy a republikánusok sorozatban harmadszorra is bizalmat kapnak), de az első győzelme után Obama olyan őrületet indított el (mindannyian emlékezhetünk az Obama-dalra), hogy egy maratoni, fordulatokat és könnyeket se nélkülöző szappanopera végén a Demokrata Párt első fekete elnökjelöltje lett, bár inkább nevezhetnénk a "második Kennedynek", hiszen Barack Obamától mindvégig távol állt az identitáspolitizálás. Valóban létező problémákra kínált valódi megoldási javaslatokat, azonban a Republikánus Párt az elnöksége kezdetétől zéró toleranciát hirdetett Obamával szemben.
Könnyű tragikus hősnek látni a már 2009-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott Obamát, aki azzal az ígérettel lett amerikai elnök, hogy újraegyesíti Amerikát, nyolcéves elnöksége végére azonban nagyobb lett a megosztottság, és 2016-ban Obama antitéziseként azt a Donald Trumpot választották elnöknek, aki valószínűleg akkor döntötte el, hogy csak azért is beköltözik a Fehér Házba, amikor Obama 2011-ben emlékezetesen viccet csinált belőle. Valóban bukott, tragikus hősnek tekinthetjük-e Obamát, és ha igen, ő is tehet-e a kudarcáról? Mi a két ciklusának mérlege? Erről beszélgettünk visszatérő USA-szakértőnkkel, Romsics Gergellyel.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Romsics Gergely
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: