David Cronenberg több mint fél évszázada Kanada legmegosztóbb filmrendezője, aki olyan vehemensen fordítja ki a műfaji kliséket, mint az emberi belső szerveket. A „testhorror” műfajának feltalálója a bizarr testi átalakulásokat tragikus melodrámával keveri, hogy a test és a lélek szenvedései kiegészítsék egymást.
Nem teljesen légből kapott az egyszeri néző meggyőződése, hogy engedély nélküli eltávon van a vigyorgóból és az ápolók figyelmetlenségét kihasználva forgat. Szerinte a technikai fejlődés kihat az elménkre és szívünkre is, de nem tudjuk, hogyan. A legzsigeribb ösztönöket, a szex és erőszak határterületeit intellektuális kíváncsisággal szemléli. A gondolkodó emberhez szól és nem fél megmutatni a test és a lélek hordalékait. Lelki retinánkon mindig megmarad egy-egy képe vagy karaktere, mégha a teljes film nem is.
A korai filmjei zaklatott energiái Hollywoodban is hatásosak maradtak, és hetven éven túl is megtartotta hipnotikus és provokatív látásmódját. Saját magánéletét beledolgozta filmjeibe, legyen szó egy fájdalmas gyermekelhelyezési perről, a celebek világának kérlelhetetlen utálatáról vagy második felesége haláláról.
Az első sikeres filmek („Paraziták”, „Veszett”, „Porontyok”) nyers izgalma után az érett jövőbelátás filmjei („Videodrome”, „A légy”) a klasszikus sci-fi horror irányából indultak, a „Karambol” botrányos művészpornója megerősítette fenegyerek-státuszát, a „Viggo”-korszak elismert presztízse („Erőszakos múlt, „Gyilkos ígéretek”) hagyományosabb mesélőt mutattak.
Ha Cronenberg nem saját forgatókönyvéből dolgozik, a megfilmesíthetetlen regények megfilmesítőjeként ér el sikereket: William S. Burroughs („Meztelen ebéd”), J. G. Ballard („Karambol”), Don DeLillo („Cosmopolis”) ihletett tolmácsolójaként talál új kifejezésformákat a belső utazást megjelenítő, elvont szövegekhez.
A gondolatébresztő perverzitás bemutatásában nem akar kompromisszumot kötni a nézővel, történetmesélésre, popkultúrára gyakorolt hatása vitathatatlan. Cronenberg egységgé tudja olvasztani a forradalmi gondolatokat, a pusztítást, a zsigeri vágyat és néha a gyengédséget és a humort is. Hányingerünket visszanyelve emlékezünk meg legismertebb filmjeiről.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/