Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.
A Kitárgyaló podcast kilencedik alkalommal egy rendhagyó, EXTRA résszel jelentkezik. Ezúttal a tárgyalótermet a tanú szemszögéből járjuk be. Fehér Tamás házigazda és vendégei- Barta Péter, Gyene Bálint és Szilas Péter - azt tárgyalják ki, hogy mire számítson az, akinek tanúskodnia kell.
Vajon kötelező-e a megjelenés? Muszáj-e tanúskodnom, ha azzal a barátomat bajba keverem? Mit tehetek, ha félek a vádlottól? Bajba juthatok-e, ha egy polgári perben hamisantanúskodom? Mit vigyek magammal, hova álljak? Megtérítik-e a kiesett keresményemet?
A podcastban egyebek között a fenti kérdésekre is válaszolunk, hogy legközelebb már Önök is felkészültenmehessenek tanúskodni.
Kérdéseiket és véleményüket ezúttal is szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.
Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.
A Kitárgyaló podcast nyolcadik részében Fehér Tamás házigazda, valamint Szilas Péter és Fodor Dániel peres ügyvédek beszélgetnek egymással egy mind tipikusabb helyzetről: a korábban együttműködő cégtulajdonosok valamin összekapnak, és néhányan közülük a többiek megkerülésével kötnek a társaság nevében szerződést. Kérdés, hogy vajon a bíróság segít-e a hoppon maradt tagokon? Az eset tanulságaiból azt is leszűrhetjük, hogy miként kerüljük el a hasonló kellemetlen helyzeteket.
Esetleírás:
Képzeljünk el egy kft.-t, amelynek négy magánszemély a tulajdonosa. Ketten közülük ügyvezetők is. Az egyik ügyvezető szüleinek (hívjuk az ügyvezetőt K.Z.-nek) van egy földterülete, amelyet a cég haszonbérbe vett, hogy azt albérletbe adja.
Idővel azonban megromlik a tulajdonosok viszonya. A két ügyvezető tag – a társaság képviseletében – megállapodik K.Z. szüleivel, hogy közös megegyezéssel megszüntetik a haszonbérleti szerződést. Ezután a két „renitens” tag új céget alapít, és már ennek a cégnek a nevében kötnek új szerződést a szülőkkel ugyanarra a földre.
A hoppon maradt két tulajdonostárs pert indít. Azt állítják, hogy az ügyvezetők megsértették a társasági szerződést és a Polgári Törvénykönyvet, mert nem kérték ki a taggyűlés előzetes jóváhagyását. A társasági szerződés szerint ugyanis minden olyan megállapodást, amelyet a cég valamelyik tagja vagy ügyvezetője közeli hozzátartozójával köt, csak ¾-es szótöbbséggel, a taggyűlés jóváhagyása után szabad megkötni.
A felperesek szerint emiatt a haszonbérleti szerződés megszüntetése érvénytelen és hatálytalan, kérik ezért az eredeti állapot helyreállítását, azaz azt, hogy a föld kerüljön ismét a társaság használatába.
Az e részben tárgyalt kúriai döntés száma: Gfv. 30.474/2023/6. Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.
Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.
A Kitárgyaló podcast hetedik részében Fehér Tamás házigazda, valamint Bejó Ágnes és Kerekes Gábor vállalatfelvásárlásra szakosodott ügyvédek beszélgetnek egymással. A mai részben egy füstbe ment cégvásárlási ügy kerül terítékre, ahol az a kérdés: ki viselje a meghiúsult tranzakció költségeit?
Esetleírás:
A mai epizódban egy olyan történettel foglalkozunk, ami nemcsak a cégjog világába, hanem az üzleti tárgyalások buktatóiba is betekintést nyújt.
Adott egy hulladékszállítással is foglalkozó Zrt., amelynek ez a tevékenységi köre nem hozott kellő hasznot. A cég egyik tulajdonosa – aki jelen esetben az alperes – ezért úgy döntött, hogy megválna ettől az üzletágtól. Meg is jelent a színen egy érdeklődő vevő, a felperes, aki szerette volna megszerezni ezt a piaci részt. A legegyszerűbb megoldásnak az tűnt, ha a Zrt. különválik, létrejön egy új Kft., és ennek az üzletrészeit vásárolja meg a felperes. A felek egyeztettek, és a vevő vezérigazgatója egy 100 millió forintos ajánlatot tett – hangsúlyozottan indikatív, azaz előzetes jelleggel. A folyamat el is indult: a vevőjelölt felperes megbízott egy ügyvédi irodát az átvilágítással, míg az alperes feladata lett volna a cégjogi átalakulás végigvitele. Csakhogy néhány hónap múlva megakadt a folyamat: a dokumentumok nem érkeztek, az átalakulás nem haladt, sőt, érdemi információ sem jött az eladótól. A vevő ezért felfüggesztette az ügyvédi iroda megbízását. Újabb három hónap telt el tétlenül, amikor is az eladó közölte: mégsem lesz szétválás, mert más megoldást talált a kiszállásra. A felperes ezután pert indított – mondván, komoly kára keletkezett azzal, hogy feleslegesen bízta meg és fizette ki az átvilágítást végző ügyvédi irodát.
Az e részben tárgyalt kúriai döntés száma: Pfv. 20.818/2014/3. Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.
Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.
A Kitárgyaló podcast hatodik részében Fehér Tamás házigazda, valamint Boross Ádám és Zsibrita Boglárka bankjogászok egy több tízmilliárd forintos követelésvásárlást vesznek górcső alá: vajon kellett volna engedélyt kérni hozzá?
Esetleírás:
A mai epizódban egy olyan bírósági ügyről lesz szó, ahol nem a közvetlen haszonszerzés, hanem a válságkezelés volt a cél – mégis súlyos büntetés és bírósági ügy lett belőle.
A felperes egy svájci anyacég magyar leányvállalata, amely 2012–2013 között hat külön szerződés alapján megvásárolt hét darab követelést – összesen 39 milliárd forint értékben. Ezért kevesebb, mint fele összeget, 17 milliárd forintot fizetett. E követeléseket magyar bankoktól vette, és a követelések egy magyar cégcsoporttal szemben álltak fenn, amely csőd közeli helyzetben volt.
A cél nem a követelések behajtása vagy azok haszonnal történő eladása volt, hanem kifejezetten az adós megmentése: előre megegyeztek a cégcsoporttal, hogy a felperes megvásárolja az ellene fennálló tartozásokat, hogy ezzel stabilizálja a helyzetét. A felperes soha korábban és azóta sem foglalkozott követelésvásárlással – ez egy egyszeri lépés volt.
Ennek ellenére az MNB eljárást indított, és arra jutott, hogy ez üzletszerű követelésvásárlásnak minősül, ami engedélyköteles tevékenység. Ennek nyomán 180 millió forint bírságot szabott ki. A felperes közigazgatási pert indított a döntés ellen.
A bíróságnak tehát azt kellett vizsgálnia, hogy egy ilyen,válságkezelési célú tranzakció minősülhet-e engedélyköteles pénzügyi tevékenységnek.
Az e részben tárgyalt kúriai döntés száma: Kfv.I.35.220/2018/9. Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.
Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.
A Kitárgyaló podcast ötödik részében Fehér Tamásházigazda, valamint Barta Péter és Gyene Bálint büntetőjogászok egy munkavédelmi incidenst tárgyalnak ki. Kiderül, hogy olykor még a legnagyobb jószándék mellett is válhatunk vádlottá, különösen a munkavédelemmel kapcsolatos ügyekben.
Esetleírás:
Képzeljünk el egy tipikus munkanapot egy luxusszállodaépítkezésén. Két munkás egy szervizalagútban csőellenőrzést végez – egy viszonylag rutinfeladat. A megrendelő maga a szálloda, a munkát egy generálkivitelező irányítja, a konkrét csőellenőrzést pedig egy alvállalkozó két alkalmazottja végzi. Minden szabályosnak tűnik.
Aztán egy pillanat alatt tragédiává válik a helyzet. Azalagút egyik végében – erről a munkások nem tudtak – volt egy gipszkartonnal lefedett födémáttörés, vagyis egy lyuk a födémben. Az egyik munkás rálépett erre, a gipszkarton beszakadt alatta, és a férfi mintegy 4 métert zuhant. Súlyos gerincsérülést szenvedett, amely sajnos maradandó fogyatékossággal járt.
A történet itt válik igazán érdekessé.
A leesésvédelem az előírásoknak megfelelően ki volt építve.A baleset előtt viszont valaki – máig nem tudni, ki eltávolította, vagyis ellopta ezt a védelmi rendszert. Így amikor a munkások megérkeztek, a veszélyes nyílást semmi sem jelezte.
Ráadásul a tervek között ez a bizonyos födémáttörés nem isszerepelt. A csavar a történetben, hogy a vállalkozó – vagyis a sérült munkás munkáltatója – tudott erről a nyílásról, de a dolgozók nem kaptak erről tájékoztatást.
Most a bíróság azt vizsgálja, hogy kinek a felelőssége ez asúlyos mulasztás. A megrendelő szállodáé? A generálkivitelezőé? A vállalkozóé, aki tudott a lyukról? Vagy az ismeretlen tettesé, aki eltávolította a leesésvédelmet?
Az e részben tárgyalt kúriai döntés száma:Bfv.III.1.434/2015/5. Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.
Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk.Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.
A Kitárgyaló podcast negyedik részében Fehér Tamásházigazda, valamint Kovács Éva és Kecskés Lajos, a Jalsovszky ingatlanjogászai egy elővásárlási joggal kapcsolatos ügyet tárgyalnak ki. Ez nem csak arra ad alkalmat, hogy átbeszéljék az elővásárlási jog értelmét és lényegét, de azt is alaposan átbeszélik, hogy hogyan kell jól gyakorolni ezt a jogot. Mindez nem csupán ingatlanos ügyleteknél hasznos, hanem pl. üzletrészek adásvételénél is,illetve minden olyan esetben, amikor a felek szerződéssel alapítottak elővásárlási jogot.
Esetleírás:
A felperesé volt egy ikerház egyik fele, ezért annak másik felére elővásárlási joga volt. Amikor a szomszédja megállapodott egy vevővel a házrésze eladásáról, az ügyvédje felhívást küldött a felperesnek. Ehhez csatolta a vevő ajánlatát és annak elfogadását, valamint 8 napos határidőt szabott arra, hogy a felperes eldöntse: kíván-e élni az elővásárlási jogával. A felperes erre válaszlevelet küldött: kifogásolta, hogy az ügyvéd nem csatolta a meghatalmazását, tájékoztatást kért arról, hogy hogyan kell a vételárat megfizetni, és kért további 30 nap haladékot is, "forráshiány"-ra hivatkozva.
Az ügyvéd erre újabb felhívást küldött, amelyben a szükséges tájékoztatást megadta és újabb 8 napos határidőt tűzött a válaszadásra. Ezúttal már a meghatalmazását is csatolta. Felhívásában kiemelte, hogy a válaszadási határidőt a "postai bélyegző időpontja szerint" számítja majd.
A felperes válasza szerint ugyan "élni kívánt"elővásárlási jogával, a válasz azonban az újabb 8 napos határidőn túl érkezett meg az ügyvédhez. Mivel az eladó szomszéd és a vevő szerint határidőben nem érkezett válasz a felperestől, így megkötötték egymással a szerződést.
A felperes pert indított, kérve, hogy a szerződés azelővásárlási joga alapján az eladó és saját maga között jöjjön létre.
Az e részben tárgyalt kúriai döntés száma: Pfv.II.20.169/2023/14. Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.
Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.
A Kitárgyaló podcast harmadik részében Fehér Tamás házigazda, valamint Barta Péter és Veres Dániel, a Jalsovszky adóperes jogászai egy olyan ügyet tárgyalnak ki, ahol a NAV egy vállalatcsoport egyik, amúgy bevásárlóközpont bérbeadására szakosodott cégének gazdasági tevékenységét kérdőjelezte meg. Ennek kapcsán átbeszélik, hogy pontosan milyen gazdasági tevékenység kell ahhoz, hogy valaki áfa-alannyá váljon és mely körülményekalkalmasak és alkalmatlanok arra, hogy ezt az adóhatóság megkérdőjelezze. Ez az epizód értékes útmutatást kínál mindazoknak, akik el szeretnék kerülni a hasonló áfacsapdákat.
Esetleírás:
A felperes mint bérlő és egy kapcsolt vállalkozása mintbérbeadó bérleti szerződést kötöttek egy bevásárlóközpont meghatározott területére. A bérbeadó egy nagy összegű bankhitelt vett fel, amelyhez a bérleti díjak biztosították a fedezetet.
Az adóhatóság a felperes adólevonási jogát megtagadta azon az alapon, hogy szerinte a felperes nem folytatott gazdasági tevékenységet, mert annak célja kizárólag a banki finanszírozás biztosítása volt, ami az adóhatóság álláspontja szerint nem gazdasági tevékenység.
Ennek alátámasztására főként arra hivatkozott, hogy 2009 és2013 között a felperesnek egyáltalán nem volt árbevétele, azt csak 2014-ben realizált. Ezen felül a bérbeadó és a felperes közötti bérleti díj teljes egészében a hitelhez igazodott. Emellett a felperesnek tárgyi eszközei ésalkalmazottai sem voltak, saját tőkéje negatív volt, a vezetői között pedig 2013 végéig külföldi állampolgárokat is találni, akik közül kettő bizonyos időszakokban a bérbeadót is képviselte.
Az adóhatósággal szemben a felperes perre ment, és kérteminden adóhiány és szankció törlését.
Az e részben tárgyalt kúriai döntés száma: Kfv. 35.489/2020/8. Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.
Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.
A Kitárgyaló podcast második részében Fehér Tamás házigazda, valamint Szilas Péter és Dobos Zoltán, a Jalsovszky peres jogászai az elbirtoklás jogintézményét és egy konkrét eseten keresztül annak részleteitvitatják meg. Az epizód betekintést nyújt az elbirtoklás szabályaiba, az ingatlanokra vonatkozó speciális előírásokba, valamint az ezzel kapcsolatos bírósági gyakorlatba.
Esetleírás:
A felperesek már az 1960-as évektől kezdődően használtakegy, a sajátjukkal szomszédos telket, amely azonban állami tulajdonban volt. Ennek ellenére bekerítették, közművesítették, sőt épületet is emeltek rá. A kilencvenes években a telket egyesítették a sajátjukkal, így közös tulajdon jött létre köztük, valamint a magyar állam között.
A magyar állam 2005. április 29-én a saját tulajdonrészétátadta a helyi önkormányzatnak, aki azonban ténylegesen soha nem használta a telket. Közel tizenöt évvel később azonban, 2020. február 4-én az önkormányzat írt egy felszólító levelet a felpereseknek. Ebben arra kérte őket, hogy adják számára birtokba a tulajdonának megfelelő telekrészt. Ennek hiányában azt is megfelelőnek tekintette, ha a felperesek megveszik tőle a tulajdoni hányadát. Afelperesek ezt követően pert indítottak, elbirtoklás címén kérve tulajdonjoguk megállapítását az önkormányzat tulajdoni hányadára is. Azt állították, hogy az elbirtoklás időszaka 2005. április 29-én kezdődött, vagyis akkor, amikor a magyar állam átadta a tulajdonjogát az önkormányzatnak. Szerintük a jogszabály által az elbirtokláshoz megkövetelt 15 év ettől számítva 2020. április 30-án járt le. Az alperes kérte a kereset elutasítását. Azzal védekezett, hogy az elbirtoklás jogszabályi feltételei nem teljesültek, valamint azzal is, hogy a 2020 februárjában küldött felszólító levele megszakította az elbirtoklás időszakát.
Ez az epizód értékes útmutatást kínál mindazoknak, akik közös tulajdonban álló ingatlanokkal vagy elbirtoklási helyzetekkel találkozhatnak.
Az e részben tárgyalt kúriai döntés száma:Pfv.VII.21.264/2022/12. Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.
Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.
A Kitárgyaló első részében a versenytilalmi megállapodásokvilágába kalauzoljuk el hallgatóinkat egy izgalmas bírósági eset elemzésén keresztül. Fehér Tamás vendégei ezúttal Nagy Dóra munkajogász és Fodor Dániel peres jogász, a Jalsovszky szakértői, akik alaposan megvizsgálják a MunkaTörvénykönyve szerinti versenytilalmi megállapodás lényeges elemeit, azok célját, és a gyakorlatban előforduló kihívásokat.
Esetleírás:
A felperes egy magánorvosi rendelő, az alperes pedig annakegyik kilépett munkavállalója, egy toborzási specialista volt. A munkaszerződésükben versenytilalmat kötöttek ki. Ez alapján a dolgozó azt vállalta, hogy a kilépését követő másfél évig nem létesít munkaviszonyt a magánorvosi rendelő versenytársánál. Azt is vállalta, hogy ebben az időszakbannem csábítja át sem a rendelő ügyfeleit, sem pedig annak korábbi dolgozóit. Ezért cserébe a magánorvosi rendelő egy egész jelentős összeg megfizetésére tett ígéretet, amely több havi munkabérnek felelt meg. Az ellenérték kétrészletben volt esedékes – a fele a munkaviszony megszűnésekor, a másik fele pedig a versenytilalmi időszak végén. Azt is beleírták, hogy ha a dolgozó megszegi a versenytilalmat, akkor a kapott ellenérték kétszeresét köteles visszafizetni.
Ezt követően a dolgozó egyszer csak felmondott, mindösszekét hónappal később azonban a magánorvosi rendelő egyik belföldi versenytársánál helyezkedett el. A rendelő szerint ráadásul a felmondott dolgozó átcsábította két volt ápolóját is a versenytárshoz. Annak ellenére, hogy a volt dolgozó a versenytilalom ellenértékét egyszeresen visszafizette, arendelő pert indított. A perben kötbérként még egyszer követelte a versenytilalmi juttatás megfizetését, ezen felül pedig még kártérítést is követelt.
Az adásban a tárgyalt eseten keresztül szó esik:
Az e részben tárgyalt kúriai döntés száma:Mfv.VIII.10.141/2022/4.
Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.
A szoftverfejlesztés és a jog területe látszólag két nagyon külön világ, sok szempontból azonban mégis összekapcsolódnak. Hogyan kezdődik egy szoftverfejlesztési folyamat és mikor kerül be a képbe a szerzői jog? Mire érdemes figyelni a fejlesztés során IP jogi szempontból? Milyen terjedelmű egy licensz és mit jelent az, hogy egy szoftver nyílt forráskódú? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe legújabb podcast epizódunkban. Beszélgetőpartnereink Laki Dániel szoftvermérnök és Kerekes Gábor, a Jalsovszky vezető ügyvédje.
Egy nyáron elfogadott jogszabály alapján december közepéig valamennyi 50 főnél többet foglalkoztató cég köteles visszaélés-bejelentési rendszert bevezetni, melyen keresztül a cégen belüli visszaélések, bűncselekmények felderíthetővé válhatnak. Milyen esetek kerülhetnek napvilágra? Miért lehet ez érték a cég és munkavállalói számára is? Hogyan befolyásolhatja egy jól működő rendszer pozitívan a vállalati kultúrát? Hogyan kell mindezt a gyakorlatban megvalósítani, hogy hatékonyan és helyesen működjön? Beszélgetőpartnereink, Kalla Judit, ügyvéd, büntetőjogász és kollégánk, Nagy Dóra, ügyvéd, munkajogász.
A körforgásos gazdaságra való átállás szinte mindenkit érint. De mit is jelent ezt pontosan egy vállalkozás életében? Milyen kihívásokkal kell szembenézniük és hogyan tudnak ezekre felkészülni? Mit kell tudnunk a hatályba lépett EPR és DRS rendszerekről? Többek között ezeket a kérdéseket járták körbe beszélgetőpartnereink, Markó Csaba hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakértő, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója és kollégáink dr. Barta Péter szenior ügyvéd, adótanácsadó, illetve dr. Bereznai Henrik, ügyvéd.
Legújabb podcast adásunkban cégtulajdonosi jövőképekről beszélgettünk. Milyen célkitűzései lehetnek vállalkozása elindításakor egy tulajdonosnak és ezek hogyan változnak az évek alatt? Milyen különbségek láthatók a különböző generációk elképzelése, jövőképe között? Mikor jelenik meg a sikerkritériumok között a pénz mellett a társadalmi felelősségvállalás is? És a nagy kérdés: mi van az exit után? Beszélgetőpartnereink Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője és az Oktogon Venture kockázati tőkebefektető partnere, Krausz Zoltán, vállalatépítési szakértő és Baráti Ákos a Jalsovszky szenior ügyvédje, vagyontervezési tanácsadó voltak.
Egy új jogszabály alapján valamennyi, 50-nél több munkavállalót foglalkoztató cég köteles lesz decembertől visszaélés-bejelentési (whistleblowing) rendszert kialakítani. Ráadásul ez a kötelezettség a 250 főnél több alkalmazottal bíró társaságokra, illetve - létszámtól függetlenül - egyes speciálisan szabályozott cégekre már 60 napon belül irányadó lesz. Vendégeinkkel körbejártuk, hogy kiket érint pontosan a jogszabály, milyen lépéseket kell tenni, és mitől tud jól működni egy ilyen rendszer. Beszélgetőpartnereink Kunszt Petra, a MOL Csoport csoportszintű etikai megbízottja, Szabó Levente, ügyvéd, a KLART Ügyvédi Társulás vezetője, Lojek Levente, a Whisly visszaélés-bejelentési rendszer társalapítója és Nagy Dóra, ügyvéd kollégánk.
Az aktuális podcast epizódunkban szakértőinkkel azt járjuk körbe, hogy mit jelent ma Magyarországon a megújuló energia? Mi a szerepe a villamosenergia ellátásban a megújuló energiának? Lehet-e valódi alternatívaként tekinteni rá a hagyományos energiát felhasználó erőművek mellett? Emellett szó lesz arról is, hogy mivel kell szembesülni annak a befektetőnek, aki megújuló energiát felhasználó naperőmű fejlesztésbe vágja a fejszéjét. Beszélgetőpartnereink Szolnoki Ádám a MANAP Egyesület elnöke és naperőmű fejlesztő és Zsibrita Boglárka, ügyvéd kollégánk.
Mit tehetünk és mit nem, ha fizetési nehézségbe kerül a cégünk? Kiválaszthatjuk-e, hogy melyik beszállítónkat fizetjük ki? Vehetünk-e fel kölcsönt, fizethetünk-e osztalékot? Átszervezhetjük-e a tevékenységünket egy másik cégbe? Hogyan állapodhatunk meg a hitelezőkkel? Ezekről és hasonló kérdésekről beszélgetünk dr. Erdős Klára ügyvéddel, Horváth Attila felszámolóval és dr. Barta Péter ügyvéddel, adótanácsadóval.
Egyre szélesebb körű az adatszolgáltatás az adóhatóságok között, mára már nincs titok a külföldi bankszámlákra vonatkozó információkat illetően sem. Ez a tény milyen gyakorlati következményekkel is jár az adózókra nézve? A hatóság által indított támogató eljárás tényleg támogatja az adózót? Beszélgetőpartnereink, Csabai Róbert, a tárgyalásokért felelős pénzügyminisztériumi főosztályvezető és Gondi Anilla kollégánk járta körbe a témát tanácsadói és adópolitikai oldalról.
Olyan a peres jogász, mint a patológus? Vagy inkább, mint a sebész? Kell-e menedzselni egy jogvitát? És ha igen, hogyan tudunk úgy beavatkozni, hogy a pernek már eleve nyerő pozícióból fussunk neki? Legújabb podcastunkban ezekhez hasonló izgalmas kérdéseket járunk körül szakértő vendégeinkkel, Dr. Mitták Péterrel, az Egis Gyógyszergyár Zrt. jogi főosztályvezetőjével, valamint Dr. Szilas Péterrel, a Jalsovszky senior ügyvédjével.
Podcastsorozatunk következő epizódjának témája, hogy az ügyvéd is olyan ember-e, mint bárki más? Mik az ügyvédi szakma sztereotípiái? Mit jelent ma ügyvédnek lenni, hogyan változott ez hosszú évek alatt? Milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat bizonyos helyzetekben? Beszélgetőpartnereink Dr. Zolnay Judit üzleti coach és tanácsadó, Körtvélyessy Gábor, az Upskills Akadémia alapítója, valamint Dr. Fehér Tamás partner, ügyvéd kollégánk.
Podcastsorozatunk aktuális epizódjának vendégei Ecsődi Miklós a Colliers bérbeadási igazgatója, valamint Bihari Levente ingatlanjogász kollégánk, témánk pedig az ingatlanbárbeadási piac jelenlegi üzleti és jogi kihívásai. Energiaválság, infláció, elszaladt forint árfolyam: milyen hatással vannak ezek a körülmények a kereskedelmi ingatlanok piacára, mire számítsunk bérlőként vagy bérbeadóként, és hogyan kezelhetőek a gazdasági bizonytalanságok a szerződéseinkben?