Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.
A Kitárgyaló podcast nyolcadik részében Fehér Tamás házigazda, valamint Szilas Péter és Fodor Dániel peres ügyvédek beszélgetnek egymással egy mind tipikusabb helyzetről: a korábban együttműködő cégtulajdonosok valamin összekapnak, és néhányan közülük a többiek megkerülésével kötnek a társaság nevében szerződést. Kérdés, hogy vajon a bíróság segít-e a hoppon maradt tagokon? Az eset tanulságaiból azt is leszűrhetjük, hogy miként kerüljük el a hasonló kellemetlen helyzeteket.
Esetleírás:
Képzeljünk el egy kft.-t, amelynek négy magánszemély a tulajdonosa. Ketten közülük ügyvezetők is. Az egyik ügyvezető szüleinek (hívjuk az ügyvezetőt K.Z.-nek) van egy földterülete, amelyet a cég haszonbérbe vett, hogy azt albérletbe adja.
Idővel azonban megromlik a tulajdonosok viszonya. A két ügyvezető tag – a társaság képviseletében – megállapodik K.Z. szüleivel, hogy közös megegyezéssel megszüntetik a haszonbérleti szerződést. Ezután a két „renitens” tag új céget alapít, és már ennek a cégnek a nevében kötnek új szerződést a szülőkkel ugyanarra a földre.
A hoppon maradt két tulajdonostárs pert indít. Azt állítják, hogy az ügyvezetők megsértették a társasági szerződést és a Polgári Törvénykönyvet, mert nem kérték ki a taggyűlés előzetes jóváhagyását. A társasági szerződés szerint ugyanis minden olyan megállapodást, amelyet a cég valamelyik tagja vagy ügyvezetője közeli hozzátartozójával köt, csak ¾-es szótöbbséggel, a taggyűlés jóváhagyása után szabad megkötni.
A felperesek szerint emiatt a haszonbérleti szerződés megszüntetése érvénytelen és hatálytalan, kérik ezért az eredeti állapot helyreállítását, azaz azt, hogy a föld kerüljön ismét a társaság használatába.
Az e részben tárgyalt kúriai döntés száma: Gfv. 30.474/2023/6. Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.
