Mi lenne, ha egyik napról a másikra eltűnne a műanyag az életünkből? Vajon tényleg egy idilli, tisztább világ köszöntene ránk, vagy sokkal inkább egy sivár, kényelmetlen és drágább mindennap? A Plexikon Podcast legújabb adásában Tóth János két iparági szakértővel, Bűdy Lászlóval (MMSZ elnökségi tag, MyCEPPI ügyvezető) és Bocskor Imrével (Wittmann Hungária Kft. ügyvezető, MMSZ elnök) beszélget arról, mit jelentene valójában a műanyagmentes társadalom.A beszélgetés során kiderül, hogy a műanyag sokkal inkább az életformánk lenyomata, mintsem önmagában ellenség. A szakértők példákon keresztül mutatják be, hogy bár a csomagolási hulladék a figyelem középpontjában áll, valójában az összes szilárd hulladék mindössze 2%-át teszi ki a műanyag – a maradék 98%-ról szinte szó sem esik.Szóba kerülnek a mindennapi életben jelenlévő tévhitek is: miért illúzió a „tökéletes körforgás”, hogyan degradálódnak az anyagok újrafeldolgozás során, és miért nem működik a mostani szabályozás, amely sokszor figyelmen kívül hagyja a technológiai realitásokat. A szakértők kitérnek arra is, hogy bár az Európai Unióban sok helyen tabuként kezelik, az égetés ipari méretben máshol bevett, működő megoldás, míg a sokat emlegetett pirolízis inkább ígéret maradt, mint valódi válasz.Az epizódból az is kiderül, hogy a mikroműanyagok döntő többsége nem a zacskókból és palackokból származik, hanem a ruházatból, a gumikopásból és a kozmetikumokból kerül a környezetbe – vagyis ismét a fogyasztói szokásainkhoz vezethető vissza a probléma gyökere.A beszélgetés végére világossá válik: a műanyagot nem lehet bűnbakként kezelni. Nem önmagában a műanyag a felelős, hanem a társadalmi működésmódunk, a fogyasztási szokásaink és a szabályozási rendszer ellentmondásai. Ha változást szeretnénk, elsősorban ezekben kell átalakulnunk.🕒 Időbélyegek (kerekítve)00:00 – Bevezetés: utópia vagy rémálom a műanyagmentes világ? 05:00 – Hogyan alakította át a műanyag a fogyasztói társadalmat? 12:00 – A csomagolás és szállítás valós szerepe: miért nélkülözhetetlen a műanyag? 18:00 – Tévhitek az újrahasznosításról és a „tökéletes körforgás” illúziója 27:00 – Európai szabályozás vs. ipari realitások – miért nem áll össze a kép? 34:00 – Az égetés, mint tabu: miért működő megoldás mégis több országban? 42:00 – Pirolízis és kémiai újrahasznosítás: ígéret vagy zsákutca? 48:00 – Mikroműanyagok valódi forrásai – a ruházat, gumikopás és kozmetikumok szerepe 52:00 – Zárógondolatok: a műanyag az életformánk tükre, nem a fő ellenség👉 Hallgasd meg az epizódot, ha szeretnél tisztábban látni a műanyag körüli vitákban, megérteni, miért nem reális a „műanyagmentes világ” gondolata, és hogy milyen valós alternatívák és kompromisszumok állnak előttünk.

A mesterséges intelligenciáról mindenki beszél, de kevesen értik igazán, hogyan működik, és még kevesebben tudják, mire használható ténylegesen az iparban. A Plexikon Podcast legújabb epizódjában Dr. Szaller Ádám, a HUN-REN SZTAKI kutatója és senior szimulációs mérnöke segít eligazodni a hype és a valóság határán.A beszélgetés során kiderül, miért nem varázspálca az AI, és miért félrevezető azt hinni, hogy egy „dobozos megoldás” minden problémát megold. Ádám rámutat: a legtöbb cég óriási „adatbányán” ül, amit nem használ ki, pedig ezek jelenthetik a kulcsot a hatékonyabb működéshez és a fenntarthatósághoz.Konkrét példákon keresztül mutatja be, hogyan segíthet az AI a minőségellenőrzésben, a termelésütemezés optimalizálásában, a fröccsöntési paraméterek hangolásában vagy éppen a prediktív karbantartásban. Szó esik a gyakori tévhitekről („elveszi a munkát”, „mindent megold”), a hazai cégek adatgyűjtési hiányosságairól, és arról is, hogy miért kulcsfontosságú az emberi ellenőrzés és felelősség a döntéshozatalban.Az epizód nemcsak a technikai oldalról szól: szóba kerülnek az etikai dilemmák, a munkavállalók bevonása és felkészítése, valamint az, hogy miként nyithatna jobban a hazai ipar a kutatás-fejlesztési együttműködések felé.Ha érdekel, hogyan válhat a mesterséges intelligencia tényleges segítséggé a műanyagiparban és a gyártásban, és miért minden az adatoknál kezdődik, akkor ezt az epizódot neked ajánljuk.Az epizódból többek között kiderül:Miért félrevezető az „AI mindent megold” gondolat?Hogyan segíthet az AI a fröccsöntési folyamatok optimalizálásában?Miért ücsörögnek a hazai cégek „adatbányákon”, amiket mégsem használnak?Mitől lesz valóban értékes egy ipari AI-projekt?Milyen etikai és felelősségi kérdések merülnek fel a gyártásban?Időbélyegek:00:00 – Bevezetés és AI-tévhitek05:00 – Kutatás és ipari alkalmazás14:00 – Adat, adat, adat – a siker kulcsa22:00 – Gyakorlati hasznok és korlátok29:00 – Etika, felelősség, bizalom36:00 – Bevezetés a gyakorlatban és jövőbeli trendek🎧 Hallgasd meg az epizódot, ha szeretnéd tisztábban látni, hogyan formálja át az ipart a mesterséges intelligencia – a gyártás optimalizálásától az etikai dilemmákig.

🎙️ Beszélgetés Kocsánné Olasz Andreával a szabályozás, a feldolgozók szerepe és a valóság ütközéséről

A műanyagipart érintő szabályozási környezet egyre szigorúbb – de hogyan lehet ezt a gyakorlatban életszerűen alkalmazni?
Mi történik, ha egy cég szeretne megfelelni, de a szabályozás nem veszi figyelembe a fizikai vagy gazdasági realitásokat?
És kik azok, akik ma ténylegesen mozgatják a körforgásos gazdaságot – miközben alig esik róluk szó?

A Plexikon Podcast vendége ezúttal Kocsánné Olasz Andrea, aki évtizedes szakmai tapasztalattal segíti a vállalkozásokat eligazodni a hulladékgazdálkodási előírások, újrahasznosítási követelmények és anyagáramlási nyilvántartások útvesztőiben.

Tóth Jánossal beszélgetnek arról, hogy mit jelent ma a jogszabályi megfelelés egy műanyag-feldolgozónak, hogyan torzul a rendszer, ha csak „papírra dolgozunk”, és miért nem fenntartható a jelenlegi struktúra a kkv-k és mikrovállalkozások számára.

„A szabály nem ellenség – de meg kell tanulnunk jól használni.”

• Miért nem látjuk pontosan, mi történik a műanyag-hulladékkal?

• Hogyan bénítja meg a túlzott adminisztráció a feldolgozók működését?

• Miért nélkülözhetetlenek a mikrovállalkozások a hazai újrahasznosításban?

• Milyen következményei vannak annak, ha ezek a cégek eltűnnek?

• Mit jelent a „másodnyersanyag-elvárás” a gyakorlatban, és miért okoz gondot?

• Miért fontos, hogy a szabályozás a fizikai valósághoz is igazodjon?

• Hogyan lehetne újra párbeszédet kezdeményezni a szabályalkotók és a szektor között?

Andrea szerint ha csak az elvárásokat szigorítjuk, de közben a rendszer nem figyel a kapacitásokra, alapanyag-áramlásra vagy működési lehetőségekre, akkor épp azokat a szereplőket veszítjük el, akik a körforgásos gazdaság motorjai lehetnének.

00:00 – Bevezetés: Andrea tapasztalatai a szabályozás és a gyakorlat kapcsolatáról
04:40 – Mik azok a szituációk, amikor a szabály elvérzik a valóságon?
09:15 – Papírmunka vs. valós teljesítés – mi torzítja el a rendszert?
13:30 – Mi történik a hulladékkal? – az adatnyilvántartás problémái
17:05 – Miért nem látszik a kkv-k és mikrovállalkozások szerepe?
22:20 – A rendszeresített újrahasznosítási elvárások és azok határai
27:15 – A másodnyersanyag-elvárás gyakorlati akadályai
33:00 – Anyagáramlás, visszaforgatás – és ami a rendeletben nem szerepel
39:25 – Párbeszéd hiánya a szabályozásban – mit lehetne jobban csinálni?
45:50 – Zárógondolatok: rugalmasság, partnerség és hosszú távú gondolkodás

🎧 Hallgasd meg az epizódot, ha érdekel, hogyan lehet a szabályokat nemcsak betartani, hanem értelmesen alkalmazni, és hogy milyen iparági változások kellenének ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság valóban működni tudjon.

🔑 Az epizódból többek között kiderül:⏱️ Időbélyegek:

Mit tehet egy cégvezető, ha úgy érzi, hogy vállalkozása megrekedt, túlszaladt vagy lemaradt?
És hogyan segíthet ebben a lean szemlélet – amit sokan még mindig úgy emlegetnek, mint a „leépítés módszertanát” – pedig ennél sokkal komplexebb dologról van szó.

A Plexikon Podcast friss epizódjában Kosztolányi Jánossal, lean tanácsadóval, a Kaizen Pro ügyvezetőjével beszélgetünk arról, hogy a lean valójában nem eszköztár, hanem egy univerzális gondolkodási keret, amely kisvállalkozásoknak és nagyvállalatoknak egyaránt segíthet alkalmazkodni a gyorsan változó világhoz.

A beszélgetés során választ kapunk arra is, hogyan képes egy kebabos vagy egy koraszülött intenzív osztály éppúgy profitálni a leanből, mint egy több ezer fős multinacionális vállalat – és miért nem luxus, hanem elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés kultúrája bármilyen iparágban.

„A lean nem más, mint egy professzionális gondolkodásmód, ami segít elérni a céljainkat – bármi is legyen az.” - Kosztolányi János

🎙 A beszélgetésben szó lesz többek között:

● A lean valódi jelentéséről és szemléleti alapjairól
● Miért nem működik a lean, ha csak bottom-up próbáljuk bevezetni?
● Milyen problémákkal szembesül egy KKV és egy multi a lean alkalmazása során?
● Hogyan lehet motiválni a munkavállalókat a fejlesztési folyamatban?
● Mi a különbség a „lean eszközhasználat” és a valódi lean kultúra között?
● Hogyan segíthet a lean a generációváltásban?
● Mit jelent a „jó Kaizen ötlet”, és miért fontos a sok kicsi lépés?
● Miben különbözik a lean gondolkodás egyedi gyártóknál és szoftverfejlesztőknél?

A műsorban az is kiderül, hogyan lehet egy válságálló, rugalmasan alkalmazkodó céget építeni a lean szemlélet segítségével – és mi az a legelső lépés, amivel bármelyik vezető elindulhat ezen az úton.

🎧 Hallgasd meg az epizódot, ha érdekel, hogyan lehet tudatosabb, hatékonyabb és emberközpontúbb működést kialakítani – akár egyéni vállalkozóként, akár több száz fős céget vezetve.

A SZATUNAPLEX podcast második epizódjának vendége Bűdy László, a Magyar Műanyagipari Szövetség elnökségi tagja, a MyCEPPI polimerpiaci elemzőcég vezetője, aki kíméletlen őszinteséggel mutat rá arra, hogy az újrahasznosítás jelenlegi formájában inkább egy szép illúzió, mint valódi megoldás. Az adás során nemcsak az újrahasznosítás technikai és gazdasági buktatóiról beszélgetünk, hanem arról is, hogyan sodródik az európai műanyagipar egyre mélyebb válságba – miközben az európai szabályozók jó szándékkal, de a valóságtól elszakadva próbálják megformálni a jövőt.

„A műanyag nem szemét, hanem egy eszköz – csak épp az emberek rosszul bánnak vele.” – mondja Bűdy László, aki szerint a probléma gyökere nem az anyagban van, hanem abban, hogyan használjuk és hogyan gondolkodunk róla. Az epizódban elhangzik: a teljes hazai hulladék 1,8%-át teszi ki a műanyag, mégis ez kapja a legnagyobb figyelmet, míg az ipari és mezőgazdasági hulladékok szinte teljesen láthatatlanok maradnak.

Részletesen szó esik arról is, miért nem működik a körkörös újrahasznosítás a gyakorlatban. Az iparági példákon keresztül Bűdy László bemutatja, hogyan romlik az újrahasznosított anyag minősége már egyetlen feldolgozási ciklus után, és miért nem lehet ebből ugyanazt a terméket újra legyártani. Ráadásul a fogyasztók nem hajlandók kompromisszumot kötni: az újrahasznosított csomagolóanyagnak is „szépnek, szagtalannak és színesnek” kell lennie – ez pedig ma még szinte lehetetlen.

Az epizód második felében az európai vegyipar és műanyagipar jövője kerül fókuszba. Hogyan omlik össze egy több évtizedes értéklánc Németországban és Olaszországban? Milyen hatással van a Green Deal a kis és középvállalatokra, és miért lehet Közép-Európa a globális átrendeződés egyik nyertese? A beszélgetésből az is kiderül, hogy a termelés egyszerűsítése nem feltétlenül fenntarthatósághoz, hanem épp versenyhátrányhoz vezethet Európa számára.

Ha kíváncsi vagy arra, mi az, amit valóban tehetünk a fenntarthatóságért – és mi az, amit inkább csak „jól hangzó illúzióként” mesélünk magunknak – akkor ezt az epizódot nem szabad kihagynod!

A műanyagipar hatalmas átalakuláson megy keresztül, és ez rengeteg kihívást, de egyben izgalmas lehetőségeket is tartogat. A Plexikon podcast célja, hogy mélyebben beleássuk magunkat ezekbe a változásokba – legyen szó beszerzési nehézségekről, fenntarthatósági innovációkról vagy a lean menedzsment szerepéről a fejlődésben. Emellett olyan valós példákat, esettanulmányokat is bemutatunk, amelyek segítenek eligazodni ebben a dinamikus iparágban, akár szakemberként, akár érdeklődőként hallgatod a műsort.

A Plexikon Podcast első epizódjában Bocskor Imre, az MMSZ elnöke és a Wittmann Hungary Kft. ügyvezetője átfogó képet ad a magyar műanyagipar helyzetéről és jövőjéről. Beszél a magyar és európai műanyagipar versenyképességéről, az energiaárak drasztikus emelkedésének hatásáról, valamint arról, hogy Európa elaludt-e a globális versenyben. A legnagyobb problémának a kiszámíthatatlanságot és a túlzott szabályozást tartja, amelyek miatt a termelési költségek Európában sokkal magasabbak, mint Amerikában vagy Ázsiában. Emiatt egyre több vállalat Ázsiába helyezi át gyártását, miközben Közép-Kelet-Európa is egyre vonzóbb célponttá válik. Bár technológiailag nem vagyunk lemaradva, a finanszírozás nehézségei akadályozzák a fejlődést. A robotizáció és automatizáció kiemelt szerepet kap a hatékonyság növelésében, miközben a magyar vállalatok rugalmassága és kreativitása versenyelőnyt jelenthet. Az energiaárak Európában többszöröse az amerikai és kínai áraknak, ami hosszú távon versenyhátrányt okozhat. 

A Magyar Műanyagipari Szövetség célja a vállalatok érdekképviselete és az információáramlás javítása az uniós és kormányzati döntéshozók felé. Bocskor Imre szerint Európának egyensúlyt kell találnia a fenntarthatóság és a versenyképesség között, különben a következő 10 évben gazdaságilag háttérbe szorulhat. Az epizód segít megérteni, milyen stratégiák szükségesek a magyar műanyagipar fejlődéséhez, és milyen kihívásokkal kell szembenézni a következő években. 

Ha érdekel, merre tart a hazai ipar és hogyan lehet alkalmazkodni a változó környezethez, hallgasd meg az epizódot!