Az Európai Unióban az ír, a máltai, az észt, a lett, a szlovén és a litván is hivatalos nyelv, de egyiket sem beszélik hatmilliónál többen. „Egyesülve a sokféleségben” jelmondatához hűen azonban az EU ezeknek a nyelveknek az ápolását is elkötelezetten segíti. Akár az oktatásban, akár kulturális téren számos innovatív eszközzel támogatja és élteti a kevesek által beszélt nyelveket.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét rotációs alapon félévente más-más uniós tagállam adja. Az uniós országok tehát egymást váltva lehetőséget kapnak arra, hogy meghatározzák az EU politikai napirendjét egy adott időszakban. De pontosan milyen feladatokat lát el a soros elnök, és miért rotációs alapon töltik be a tagállamok ezt a tisztet?

Az irányelv az uniós jogszabályok egyik típusa. A tagországok számára kötelezően elérendő közös célokat határoz meg, megvalósításuk módjáról azonban ők maguk döntenek. Ebben a podcastban konkrét példákon keresztül nézzük meg, mi jellemzi az irányelveket, és hogyan is lesz belőlük nemzeti jogszabály.

Ez a podcast azoknak készült, akik többet szeretnének tudni az EU két fő pénzintézetéről, az Európai Központi Bankról és az Európai Beruházási Bankról. Elmondjuk, mi a rendeltetésük, miben hasonlítanak, és miben különböznek.

Az EU-Szerződések az uniós tagállamok között létrejött, kötelező erejű megállapodások. Ezek határozzák meg az Európai Unió és intézményei működését és hatásköreit, a döntéshozatal menetét. Az integrációs folyamatban az 1957-es Római Szerződés volt az első jelentős mérföldkő: létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget, és ezzel lefektette a ma ismert Európai Unió alapjait. Az aláírók szorosabbra akarták fűzni a gazdasági együttműködést, felszámolva a kereskedelmi akadályokat. Közös piacot akartak teremteni, ahol az áruk, a szolgáltatások és a pénz szabadon áramolhatnak, és az emberek szabadon mozoghatnak. A megvalósítás azonban évtizedeket vett igénybe. Legutoljára a 2007-es Lisszaboni Szerződés adta meg ehhez a jogi keretet.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek védelmében született. Jogi eszközt ad az EU kezébe azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek súlyosan megsértik – vagy intézkedéseikkel súlyosan veszélyeztetik – az uniós tagsággal vállalt közös értékrendet.

Egyes külföldi kormányok és szervezetek saját érdekeik mentén vagy ártó szándékkal megpróbálnak beavatkozni az európai demokratikus folyamatokba. Nem elszigetelt esetekről van szó, hanem rendszerszintű fenyegetésről. Az Európai Parlament ezért szakbizottságok felállításával, jogi eszközökkel és más stratégiákkal igyekszik gondoskodni arról, hogy Európa demokratikus hangja erős, tisztán érthető és hiteles maradhasson.

A jogalkotásban épp olyan fontos a menetrend, mint a vasúti közlekedésben. Csak az utasok itt a képviselők, a Parlament munkatársai és a szélesebb nyilvánosság: egy közös felületen nyomon követhetik, hogy hol tart, melyik állomásához érkezett, illetve milyen utat járt be egy adott jogszabály az Európai Parlament jelenlegi és korábbi jogalkotási ciklusaiban.