Két pszichológus, két külön út – ugyanaz a cél: megérteni az embert.

Az ELTE Etológia Tanszék 30 éves kutyakutatásának történetét bemutató különleges podcast-sorozatban ezúttal Konok Verával és Andics Attilával beszélgetünk.

Vera az Alfa Generáció Labor vezetőjeként azt vizsgálja, hogyan formál minket a digitális világ – és hogyan lehet az alapkutatásból gyakorlati tudás.
Attila a Neuroetológiai Kutatócsoport élén az evolúciós gyökereinket kutatja – hogyan alakult a viselkedésünk és képességeink az idők során.

Két kutató, két külön nézőpont, mégis közös kérdés: hogyan érthetjük meg jobban önmagunkat és a világot, amelyben élünk?

Hallgasd az új epizódot az Etológusok. podcast sorozatban, és tarts velünk a kutatás kulisszái mögé!

Kérdező: Bőhm Sára

Zene: Bőhm Marcell

#EtológusokPodcast #ELTEEtológia #kutatás #pszichológia #neuroetológia #digitáliskor #tudományközelben #kutyakutatás

Ebben a sorozatban a kutyakutatás elmúlt harminc évét idézzük fel, és közben azokkal a kutatókkal beszélgetünk, akik régóta részesei a tanszék életének, akik nemcsak a tudomány, hanem a történetek, emlékek és közös élmények őrzői is.

Ma két régóta a tanszéken dolgozó kollégával beszélgetek: Pogány Ákos, az ELTE Etológia Tanszék adjunktusa, és Pongrácz Péter, a tanszék docense. Péter eredetileg a halak miatt került ide, aztán jöttek a nyulak, a kutyák, most pedig már a macskák és vadmacskák világa érdekli. Ákos pedig a madarak miatt csatlakozott a tanszékhez, de ma már az Alfa Generáció Laborban a digitális világ hatásait vizsgálja. Mindketten jól ismerik a régi gödi állatházat is – azt a helyet, ahol a tanszék sok mai története elkezdődött.

A kutatás mellett rengeteget oktatnak is, aktívan részt vesznek a hallgatók képzésében, így a tudásukat nemcsak a tudományos közösséggel, hanem a következő kutatónemzedékkel is megosztják.

Szó lesz arról, milyen érzés ennyire szabadon kutatni, miért izgalmas az alapvető kérdések mögé nézni, és hogyan lesz ebből a társadalom számára is hasznos tudás. Beszélgetünk arról, hogy mit jelent az oktatásban az egyenlőség, és arról, milyen hasznos, amikor egy csapatban sokféle hátterű ember találkozik – meg persze arról is, miért jó kutatónak lenni.

Tartsatok velünk, mert ebből a beszélgetésből is kiderül, hogy a kutatás nemcsak munka, hanem egy folyamatos felfedezés – néha kutyákkal, néha madarakkal, néha épp velünk, emberekkel.

Kérdező: Bőhm Sára

Zene: Bőhm Marcell

A mai epizódban megismerhetjük Koós-Hutás Éduát, az ELTE pszichológia PhD-hallgatóját, aki az Etológia Tanszékkel közös kutatásban vizsgálja a hangmagasság és a mimika változását a házi kedvencekkel és gyerekekkel folytatott kommunikáció során.

Zene:

Bőhm Marcell

Mi is az a neuroetológia? Hogyan alakult a tanszék, és milyen kutatásokkal foglalkoznak? Miként lehet EEG-vizsgálatot végezni egy vaddisznón? Hogyan kapcsolható mindez az emberi nyelv evolúciójához? A mai epizódban Dr. Andics Attila és Dr. Boros Marianna válaszol kérdéseinkre a nyelvről, malacokról és kutyákról.Zene:

Bőhm Marcell

Felolvasta: Bucska Tamara

Cikk: Redefining Parenting and Family – The Child-Like Role of Dogs in Western SocietiesSzerzők: Kubinyi⁠ Enikő, Laura Gillet

https://econtent.hogrefe.com/doi/abs/10.1027/1016-9040/a000552?journalCode=epp

Zene: Bőhm Marcell

Felolvasta: Bucska Tamara

Cikk: Selection for Short-Nose and Small Size Creates a Behavioural Trade-Off in Dogs

Szerzők: Kubinyi⁠ Enikő, Turcsán Borbála

https://www.mdpi.com/2076-2615/15/15/2221

Zene: Bőhm Marcell

Felolvasta: Dr. Kubinyi Enikő

Cikk: Similarities and differences between dog–human and human–human relationships

Szerzők: Kerepesi Andrea⁠, Kubinyi⁠ Enikő, Miklósi⁠ Ádám, Turcsán Borbála⁠, Ujfalussy⁠ Dorottya Júlia

https://www.nature.com/articles/s41598-025-95515-8

Zene: Bőhm Marcell

Mi is az a testtudatosság, és mennyire ismerik az állatok a saját méreteiket? Mire jó a tükörteszt, és mennyire van önismeretük a kutyáknak? A mai epizódban megismerjük Dr. Pongrácz Péter és Dobos Petra új kutatását, amelynek keretében arra keresték a választ, mit jelent a kutyáknak az „én”.

Zene:

Bőhm Marcell

Mi tart meg valakit a tudományos pályán akkor is, amikor úgy tűnik, minden arra mutat, hogy ideje kiszállni? Hogyan lehet újra és újra megtalálni a motivációt, és miért fontos, hogy egymást is megtartsuk?

Ez az epizód a harmincéves magyar kutyakutatás történetét bemutató beszélgetéssorozat része, amelyben az ELTE Etológia Tanszékhez kötődő kutatók mesélnek pályájuk fordulópontjairól, a tudományos munka örömeiről és kihívásairól.

Ebben az adásban Faragó Tamással és Ujfalussy Dorottyával beszélgetek. Tamsa nemrég indított az Etológia Tanszéken saját kutatócsoportot egy rangos ERC pályázat elnyerésével, Dorottya pedig nemcsak az Etológia Tanszék, hanem a HUN-REN TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének is elismert kutatója.

Mindketten végigmentek a tudományos pálya buktatóin – voltak pillanatok, amikor komolyan felmerült bennük, hogy hátat fordítanak a kutatásnak. De végül maradtak. És úgy tűnik, nem bánták meg.

Szó lesz arról, milyen védőháló segítette őket akkor, amikor a legnagyobb szükség volt rá, és hogyan próbálják most ők is visszaadni ezt a támogatást a következő generációnak. Hisznek abban, hogy a tudományban nemcsak az eredmények számítanak, hanem a közösség is – és hogy a pozitív visszajelzés kultúrája nemcsak szebbé, hanem fenntarthatóbbá is teszi ezt a pályát.

Tartsatok velünk egy inspiráló, őszinte beszélgetésre a tudományról, kudarcról, kitartásról – és arról, hogyan lehet emberségesen is sikeresnek lenni.

Ez itt az Etológusok. Podcast.

A kérdező: Bőhm Sára

A zenét szerezte: Bőhm Marcell

Az adás elkészítését a MEC_N 149124 pályázat támogatta.

A Háziasítás genetikája című epizódban Dr. Jónás Dávid segít megérteni, milyen genetikai változások vezettek a mai kutya kialakulásához. Megismerkedünk bioinformatikai módszerekkel, és bepillantást nyerünk a kutya és a farkas közötti különbségek genetikai hátterébe

Zene: Bőhm Marcell

Az Etorobotika – Robotok és kutyák című epizódban Roszik Sára PhD-hallgató volt a vendégem, aki a robotok futurisztikus világába kalauzol el bennünket, és segít rávilágítani, hogyan reagálhatnak a kutyák a robotok jelenlétére, valamint ennek etológiai hátterére.

Zene

Bőhm Marcell

Dr. Czeibert Kálmán állatorvos 2016-ban került az ELTE Etológia tanszékre és itt fejezte be a doktori dolgozatát kutyaagy-anatómia és 3D modellezés témakörében. Fokozata megszerzése után egyedi készítésű állatorvosi implantátumok fejlesztésén kezdett el dolgozni és részt vett a LimesVet nevű cég megalapításában. Néhány hete Dániába hívták, hogy továbbképzést tartson ottani kutatóknak. Ennek apropóján hívta el beszélgetni Kubinyi Enikő, de az adásban áttekintjük az eddigi szakmai pályafutását is.

A mai rész zenéjét Bőhm Marcell készítette. Köszönjük!

A beszélgetés az NKFIH Mecenatúra programja keretében készült.

In today’s episode, we’re joined by Laura Gillet from the Ethology Department at ELTE University, who studies the impact of dogs on human life.
We dive into a fascinating conversation covering a wide range of topics — from how children form bonds with dogs, to the influence dogs have on a child’s development. We also explore both the challenges and the many positive effects that dogs bring into our lives.

We’d like to thank Bőhm Marcell for the music featured in this episode.

A beszélgetés az NKFIH Mecenatúra programja keretében készült.

Mit tud a kutya – és mit tud róla az ember? Az ELTE Etológia Tanszék ma nemzetközi hírű kutatóhely – de honnan indult, és milyen történetek kísérték végig az elmúlt 30 évet?

Mi a különbség aközött, hogy egy kutya kér vagy kérdez? És miért izgalmas ez a tudomány számára?

Gácsi Márta, Topál József és Virányi Zsófia segítségével elmerülünk az etológia világában, kutyák, farkasok, és emberek kapcsolatain keresztül.

A beszélgetésben szó esik arról, hogyan változott a kutyakutatás az elmúlt három évtizedben, lehet-e vakvezető törpemalac, és hogyan hatottak az etológiai megközelítések a pszichológiára.

Vendégeink:

🔹 Dr. Gácsi Márta, etológus, kutyakiképző, tudományos főmunkatárs, az ELTE Etológia Tanszék oktatója és a HUN-REN-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutatója.

🔹 Dr. Topál József, etológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a kutyakutatás hazai elindítóinak egyike.

📞 Telefonon kapcsolódik:

🔹 Dr. Virányi Zsófia, etológus, a bécsi Messerli Kutatóintézet vezető kutatója, a Wolf Science Center társalapítója, és korábban az ELTE Etológia Tanszék tanszék egyik „farkasanyukája”.

A beszélgetés apropója Csányi Vilmos 90. születésnapja, aki nemcsak egy tanszéket, hanem egy szemléletet is útnak indított.

Tarts velünk egy beszélgetésre kutyákról, tudományról, csapatmunkáról – és arról, hogyan lesz valakiből kutató, kutyakiképző vagy épp farkasnevelő.

Kérdező: Bőhm Sára

Zene: Bőhm Marcell

🎙 Etológusok. podcast – történetek, emberek, kutatások.

Az ELTE Etológia Tanszékén harminc évvel ezelőtt indult el a családi kutyákat kutató munka. A programot Csányi Vilmos professzor kezdeményezte, és mostanra már számos kutató, több tudományterület képviselője csatlakozott a nemzetközileg is magasan jegyzett kutatásokhoz. Kezdetekben egyetlen szobában elféretek a kutatók,  mára  viszont több mint hatvan fő dolgozik azon, hogy minél többet tudjunk a családokban élő kutyákról. Az évforduló alkalmából a kutatók podcast-sorozatot indítottak, hogy  elmeséljék, milyen volt egy új tudományterületet felfedezni és felidézzék az elmúlt évtizedek élményeit.

Az évforduló alkalmából a sorozat első adása Csányi Vilmos professzor születésnapján, vagyis május 9-én kerül az Etológusok. Podcast felületeire. 

Az adásban Csányi Vilmos professzort tanítványai születésnapja alkalmából köszöntik - az adás felvételéből adódóan néhány nappal korábban - és néhány percben felelevenítik a közös emlékeket és munkamódszereket. A jövőre tekintve, Csányi professzor útravalója a kíváncsiság fontosságára hívja fel a figyelmet.

A sorozatot Bőhm Sára és két kutató beszélgetése nyitja: Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport és a Szenior Családi Kutya Program vezetője, aki 1994-ben a kutatások indulásakor elsőéves egyetemistaként csatlakozott a csoporthoz és Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék vezetője, az etorobotika megalapítója, aki kezdetekkor fiatal kutatóként alakította a kutatások irányvonalait. 

IDŐKÓDOLÁS

[01:40] Hogyan változott az elmúlt harminc év hatására a megszólalók kutyához való kapcsolata?

[05:20] Társadalmi hatások, változások. Hogyan változott a társadalom hozzáállása a kutyatartáshoz?

[08:10] Mit adtak az Etológia Tanszék kutatásai a társadalomnak, vagyis hogyan hatott a megismerés a tudatosságra

[13:30] Változások a kutyatartásban és a kutyakiképzésben

[16:40] A kezdetek: Hogyan kutattak, hogyan kapcsolódtak egy új kutatási területtel nemzetközi kutatókhoz, amikor még az internet hozzáférhetetlen volt 

[20:00] Az első tesztekben részt vevő kutyagazdák és az első eredmények, amikből az is kiderült, hogy sokan egy ágyban alszanak a kutyával. 

[23:30] Egy csapat rendőrt vezényeltek a kutyás tesztekre

[25:00] A kecske vajon jó vakvezető?

[28:00] Az első sikerek

[31:00] Kapcsolat a pszichológiával

[35:13] Az etológia működése

[38:40] Hullámvölgyek és cinizmus

[39:30] Csányi Vilmos munkamódszere és az első őrült ötletek

[44:25 ]Az áttörés, az első nemzetközi médiamegjelenés, egyre érdekesebbé vált a kutya

[48:13] Az úttörő felfedezések kihívásai avagy hogyan kezdj valami újba

[54:05] Miért fontos a csapatmunka?

[1:01:10] A disszemináció ereje

[1:07:29] A XXI. század etológiája - merre vezet az út?

[1:09:45] Csányi Vilmos köszöntése, gondolatai és útravalója a következő harminc évre

[1:24:14] Nyitottság, kíváncsiság és egy nemzetközi, multikulturális tanszék

Korábbi beszélgetés

https://www.youtube.com/watch?v=eaDFPaaMTyg

Zene: Bőhm Marcell

Macskatartó vagy, vagy épp ellenkezőleg, a hátadon is feláll a szőr, ha meglátsz egy macskát? Vagy csak szimplán hidegen hagynak? Akárhogy is ez a rész neked szól! :)

Pongrácz Péter, biológus az ELTE Etológia Tanszék habilitált docense árnyalja a házi macskákról alkotott képünket.

Legújabb kutatásukban felmérték, hogy a macskatartók mennyire felelősségteljes gazdák, mennyire ismerik a házi macskák hatását és ezzel kapcsolatosan szóba kerülnek a vadmacskák, akikre a házi macskák jelentik a legnagyobb veszélyt.

Eljátszunk azzal a gondolatkísérlettel, hogy mi lenne, ha nem lennének házi macskák, spoiler jó is lenne, de nem is. És utánajárunk annak, hogy mitől lett ennyire sikeres faj a macska, és miért nem olyanok, mint a kutyák.

Az adás végén pedig egy új, izgalmas sorozatról rántjuk le a leplet!

A kérdezők: Mokos Judit és Bőhm Sára

Zene: Bőhm Marcell

A kutatással kapcsolatban további részletek:

https://biologia.elte.hu/content/a-hazi-macskak-komoly-veszelyt-jelentenek-a-vadmacskakra.t.39432

2050-re várhatóan száz emberből harminc idős, 65 év feletti lesz, közülük pedig három demens is.

1976-ban az LGT is megénekelte, ha a csend beszélni tudna, négymilliárd hangon szólna. Azóta a Föld népességének száma megduplázódott, az élettartam pedig kitolódott. Ez pedig a társadalom elöregedéséhez vezet.

Kubinyi Enikő kutatócsoportja, a Szenior Családi Kutya Program az elsők között vizsgálja családi kutyák bevonásával az öregedés folyamatát. A kutyák az öregedés egyik legjobb modellállatai, mivel az emberrel együtt élve hasonló hatásoknak vannak kitéve, de az élettartamuk az emberekénél rövidebb, hamarabb lezajlanak a folyamatok, gyorsabban követhetőek a változások. Ráadásul az életkor előrehaladtával az emberhez hasonló kórképek, például a demencia egyes elemei a kutyáknál is megjelennek.

A mai adásban egy Komplex élményprogram névre keresztelt kutatásról fogunk beszélgetni, amiben kutyák bevonásával vizsgálták, hogyan lassítható az öregedés folyamata, és a gyógyszer nélküli terápiák közül melyik a leghasznosabb. A fizikai vagy a kognitív terápia?

A kutatócsoportot Szabó Dóra képviseli, aki betekintést enged saját életútjába. A kutatói pályát jelenleg hobbiként űzi, mellette főállásban egy startup adattudósa.

A mikrofonnál Mokos Judit és Bőhm Sára

Zene: Bőhm Marcell

A beszélgetés kiindulópontját az alábbi sajtóanyag adta:

https://biologia.elte.hu/content/viselkedesterapiaval-az-oregedes-ellen.t.39366

A mai adás különleges lesz, a stúdióban végig velünk van Akira, a mozgássérült-segítőkutya, aki gazdáját Gulyás Viktóriát kísérte el. Viktória kerekesszékkel közlekedik, és már több, mint 10 éve segítőkutyákkal él.

Velünk tart Pulay Orsolya is, aki néhány éve Rigó, a fekete uszkár gazdája, ugyanis Rigó segíti Orsolya lányát, Katát az önálló közlekedésben. Kata mozgása bizonytalan, egyensúlyát könnyen elveszíti, amit a támasztókutya jelenléte folyamatosan ellensúlyoz, így Kata a kutyával közösen, de önállóan tud közlekedni.

Olyan gazdák történetét és mindennapjait ismerjük meg, akiknek a segítőkutyák visszaadták az önállóság érzését.

Orsolyáék és Viktória a Kutyával az Emberért Alapítványtól kapták a kiképzett segítőkutyákat, akik amióta velük élnek nemcsak szeretetet hoztak az életükbe, hanem rengeteg segítséget jelentenek a mindennapi feladatok elvégzésében, legyen az egy bevásárlás, pulóver felvétel vagy buszos utazás.

Az Alapítvány a képzések után sem engedi el a gazdák kezét, hátországként folyamatosan tartják a kapcsolatot és segítenek, ha szükséges. A Kutyával az Emberért Alapítvány szorosan kötődik az Etológia Tanszékhez. A tanszék kutatói alapították 1996-ban, és a legújabb kutatási eredményeket is beemelik a kiképzési módszerekbe.

Az adásban olykor járkálás hangja szűrődhet be, olyankor Akira tesz egy tiszteletkört a stúdióban.

A mikrofonnál Bőhm Sára

Zene: Bőhm Marcell

A mai kisgyerekes szülőknek, vagyis az alfa generációt nevelő felnőtteknek a digitális világ okoseszközei és villodzó képei között kell jól navigálniuk. Arról viszont, hogy mi a jó, megoszlanak a vélemények és kevés tudományos adat segíti a tájékozódást. Vajon hány éves kortól adható a gyerek kezébe okostelefon? Milyen hatása van a sok kütyüzésnek? Hol kezdődik az okostelefon-függőség, mit jelent az eszközökhöz való kötődés? És tényleg elmagányosodunk? 

A sok kérdés megválaszolásához Konok Veronikát, az ELTE Etológia Tanszék tudományos munkatársát, az Alfa Generáció Labor vezetőjét hívtuk segítségül, aki  kutatócsoportjával egy mindenki számára elérhető fejlesztő applikációt készített, Facebookon létrehozott egy szülői csoportot és Liszkai-Peres Krisztinával most megjelent közös cikkükben a kütyüzés jelenségét vizsgálták óvodáskorúak körében.

A beszélgetésben tippeket kapunk arra, hogy mit tehetünk, ha túl sokat nyomkodjuk a telefonunkat, miért érezhetjük stresszesnek, ha el kell tőle távolodnunk és mit tehetünk ez ellen, és az is kiderül, hogy milyen aktuálisan zajló kutatásokhoz lehet csatlakozni.

A mikrofonnál Mokos Judit és Bőhm Sára.

A sajtóanyag, amin az adás alapszik:

https://biologia.elte.hu/content/ovisok-a-kepernyo-elott-kapcsoljuk-ki-hogy-kapcsolodjanak.t.39211

Az Alfa Generáció Labor honlapja:

https://www.alfageneracio.hu/

Zene: Bőhm Marcell

Az intelligencia megértése és az elme működésének feltérképezése mindig is a természettudományok szent Gráljának számított. Bár sok mindent nem értünk még ezzel kapcsolatban, számos kérdés megválaszolásában segítségünkre lehetnek az állatok. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb tanulmányukban kimutatták, hogy az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett „g faktor” kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között az öregedési mintázatában is, hasonlít az emberi g faktorhoz. Ennek vizsgálata így közelebb vihet minket a kutya, és segítségével az emberi kogníció szerveződésének, valamint a korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértéséhez.

Turcsán Borbálát, az ELTE Etológia Tanszék kutatóját kérdeztük a GeroScience neves folyóiratban Bognár Zsófiával közös elsőszerzőként megjelent legújabb tanulmányuk nyomán.

Műsorvezetők: Bőhm Sára és Zsiros László Róbert

A kutatásról bővebben információk - videóabsztrakt, ismeretterjesztő leírás és az eredeti tanulmány - itt érhetőek el:

https://ethology.elte.hu/content/a-kutyak-segitsegevel-tobbet-tudhatunk-meg-az-oregedesrol-es-az-elmemukodesrol.t.39188

Zene: Bőhm Marcell