Az ELTE Etológia Tanszékén harminc évvel ezelőtt indult el a családi kutyákat kutató munka. A programot Csányi Vilmos professzor kezdeményezte, és mostanra már számos kutató, több tudományterület képviselője csatlakozott a nemzetközileg is magasan jegyzett kutatásokhoz. Kezdetekben egyetlen szobában elféretek a kutatók,  mára  viszont több mint hatvan fő dolgozik azon, hogy minél többet tudjunk a családokban élő kutyákról. Az évforduló alkalmából a kutatók podcast-sorozatot indítottak, hogy  elmeséljék, milyen volt egy új tudományterületet felfedezni és felidézzék az elmúlt évtizedek élményeit.

Az évforduló alkalmából a sorozat első adása Csányi Vilmos professzor születésnapján, vagyis május 9-én kerül az Etológusok. Podcast felületeire. 

Az adásban Csányi Vilmos professzort tanítványai születésnapja alkalmából köszöntik - az adás felvételéből adódóan néhány nappal korábban - és néhány percben felelevenítik a közös emlékeket és munkamódszereket. A jövőre tekintve, Csányi professzor útravalója a kíváncsiság fontosságára hívja fel a figyelmet.

A sorozatot Bőhm Sára és két kutató beszélgetése nyitja: Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport és a Szenior Családi Kutya Program vezetője, aki 1994-ben a kutatások indulásakor elsőéves egyetemistaként csatlakozott a csoporthoz és Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék vezetője, az etorobotika megalapítója, aki kezdetekkor fiatal kutatóként alakította a kutatások irányvonalait. 

IDŐKÓDOLÁS

[01:40] Hogyan változott az elmúlt harminc év hatására a megszólalók kutyához való kapcsolata?

[05:20] Társadalmi hatások, változások. Hogyan változott a társadalom hozzáállása a kutyatartáshoz?

[08:10] Mit adtak az Etológia Tanszék kutatásai a társadalomnak, vagyis hogyan hatott a megismerés a tudatosságra

[13:30] Változások a kutyatartásban és a kutyakiképzésben

[16:40] A kezdetek: Hogyan kutattak, hogyan kapcsolódtak egy új kutatási területtel nemzetközi kutatókhoz, amikor még az internet hozzáférhetetlen volt 

[20:00] Az első tesztekben részt vevő kutyagazdák és az első eredmények, amikből az is kiderült, hogy sokan egy ágyban alszanak a kutyával. 

[23:30] Egy csapat rendőrt vezényeltek a kutyás tesztekre

[25:00] A kecske vajon jó vakvezető?

[28:00] Az első sikerek

[31:00] Kapcsolat a pszichológiával

[35:13] Az etológia működése

[38:40] Hullámvölgyek és cinizmus

[39:30] Csányi Vilmos munkamódszere és az első őrült ötletek

[44:25 ]Az áttörés, az első nemzetközi médiamegjelenés, egyre érdekesebbé vált a kutya

[48:13] Az úttörő felfedezések kihívásai avagy hogyan kezdj valami újba

[54:05] Miért fontos a csapatmunka?

[1:01:10] A disszemináció ereje

[1:07:29] A XXI. század etológiája - merre vezet az út?

[1:09:45] Csányi Vilmos köszöntése, gondolatai és útravalója a következő harminc évre

[1:24:14] Nyitottság, kíváncsiság és egy nemzetközi, multikulturális tanszék

Korábbi beszélgetés

https://www.youtube.com/watch?v=eaDFPaaMTyg

Zene: Bőhm Marcell

Macskatartó vagy, vagy épp ellenkezőleg, a hátadon is feláll a szőr, ha meglátsz egy macskát? Vagy csak szimplán hidegen hagynak? Akárhogy is ez a rész neked szól! :)

Pongrácz Péter, biológus az ELTE Etológia Tanszék habilitált docense árnyalja a házi macskákról alkotott képünket.

Legújabb kutatásukban felmérték, hogy a macskatartók mennyire felelősségteljes gazdák, mennyire ismerik a házi macskák hatását és ezzel kapcsolatosan szóba kerülnek a vadmacskák, akikre a házi macskák jelentik a legnagyobb veszélyt.

Eljátszunk azzal a gondolatkísérlettel, hogy mi lenne, ha nem lennének házi macskák, spoiler jó is lenne, de nem is. És utánajárunk annak, hogy mitől lett ennyire sikeres faj a macska, és miért nem olyanok, mint a kutyák.

Az adás végén pedig egy új, izgalmas sorozatról rántjuk le a leplet!

A kérdezők: Mokos Judit és Bőhm Sára

Zene: Bőhm Marcell

A kutatással kapcsolatban további részletek:

https://biologia.elte.hu/content/a-hazi-macskak-komoly-veszelyt-jelentenek-a-vadmacskakra.t.39432

2050-re várhatóan száz emberből harminc idős, 65 év feletti lesz, közülük pedig három demens is.

1976-ban az LGT is megénekelte, ha a csend beszélni tudna, négymilliárd hangon szólna. Azóta a Föld népességének száma megduplázódott, az élettartam pedig kitolódott. Ez pedig a társadalom elöregedéséhez vezet.

Kubinyi Enikő kutatócsoportja, a Szenior Családi Kutya Program az elsők között vizsgálja családi kutyák bevonásával az öregedés folyamatát. A kutyák az öregedés egyik legjobb modellállatai, mivel az emberrel együtt élve hasonló hatásoknak vannak kitéve, de az élettartamuk az emberekénél rövidebb, hamarabb lezajlanak a folyamatok, gyorsabban követhetőek a változások. Ráadásul az életkor előrehaladtával az emberhez hasonló kórképek, például a demencia egyes elemei a kutyáknál is megjelennek.

A mai adásban egy Komplex élményprogram névre keresztelt kutatásról fogunk beszélgetni, amiben kutyák bevonásával vizsgálták, hogyan lassítható az öregedés folyamata, és a gyógyszer nélküli terápiák közül melyik a leghasznosabb. A fizikai vagy a kognitív terápia?

A kutatócsoportot Szabó Dóra képviseli, aki betekintést enged saját életútjába. A kutatói pályát jelenleg hobbiként űzi, mellette főállásban egy startup adattudósa.

A mikrofonnál Mokos Judit és Bőhm Sára

Zene: Bőhm Marcell

A beszélgetés kiindulópontját az alábbi sajtóanyag adta:

https://biologia.elte.hu/content/viselkedesterapiaval-az-oregedes-ellen.t.39366

A mai adás különleges lesz, a stúdióban végig velünk van Akira, a mozgássérült-segítőkutya, aki gazdáját Gulyás Viktóriát kísérte el. Viktória kerekesszékkel közlekedik, és már több, mint 10 éve segítőkutyákkal él.

Velünk tart Pulay Orsolya is, aki néhány éve Rigó, a fekete uszkár gazdája, ugyanis Rigó segíti Orsolya lányát, Katát az önálló közlekedésben. Kata mozgása bizonytalan, egyensúlyát könnyen elveszíti, amit a támasztókutya jelenléte folyamatosan ellensúlyoz, így Kata a kutyával közösen, de önállóan tud közlekedni.

Olyan gazdák történetét és mindennapjait ismerjük meg, akiknek a segítőkutyák visszaadták az önállóság érzését.

Orsolyáék és Viktória a Kutyával az Emberért Alapítványtól kapták a kiképzett segítőkutyákat, akik amióta velük élnek nemcsak szeretetet hoztak az életükbe, hanem rengeteg segítséget jelentenek a mindennapi feladatok elvégzésében, legyen az egy bevásárlás, pulóver felvétel vagy buszos utazás.

Az Alapítvány a képzések után sem engedi el a gazdák kezét, hátországként folyamatosan tartják a kapcsolatot és segítenek, ha szükséges. A Kutyával az Emberért Alapítvány szorosan kötődik az Etológia Tanszékhez. A tanszék kutatói alapították 1996-ban, és a legújabb kutatási eredményeket is beemelik a kiképzési módszerekbe.

Az adásban olykor járkálás hangja szűrődhet be, olyankor Akira tesz egy tiszteletkört a stúdióban.

A mikrofonnál Bőhm Sára

Zene: Bőhm Marcell

A mai kisgyerekes szülőknek, vagyis az alfa generációt nevelő felnőtteknek a digitális világ okoseszközei és villodzó képei között kell jól navigálniuk. Arról viszont, hogy mi a jó, megoszlanak a vélemények és kevés tudományos adat segíti a tájékozódást. Vajon hány éves kortól adható a gyerek kezébe okostelefon? Milyen hatása van a sok kütyüzésnek? Hol kezdődik az okostelefon-függőség, mit jelent az eszközökhöz való kötődés? És tényleg elmagányosodunk? 

A sok kérdés megválaszolásához Konok Veronikát, az ELTE Etológia Tanszék tudományos munkatársát, az Alfa Generáció Labor vezetőjét hívtuk segítségül, aki  kutatócsoportjával egy mindenki számára elérhető fejlesztő applikációt készített, Facebookon létrehozott egy szülői csoportot és Liszkai-Peres Krisztinával most megjelent közös cikkükben a kütyüzés jelenségét vizsgálták óvodáskorúak körében.

A beszélgetésben tippeket kapunk arra, hogy mit tehetünk, ha túl sokat nyomkodjuk a telefonunkat, miért érezhetjük stresszesnek, ha el kell tőle távolodnunk és mit tehetünk ez ellen, és az is kiderül, hogy milyen aktuálisan zajló kutatásokhoz lehet csatlakozni.

A mikrofonnál Mokos Judit és Bőhm Sára.

A sajtóanyag, amin az adás alapszik:

https://biologia.elte.hu/content/ovisok-a-kepernyo-elott-kapcsoljuk-ki-hogy-kapcsolodjanak.t.39211

Az Alfa Generáció Labor honlapja:

https://www.alfageneracio.hu/

Zene: Bőhm Marcell

Az intelligencia megértése és az elme működésének feltérképezése mindig is a természettudományok szent Gráljának számított. Bár sok mindent nem értünk még ezzel kapcsolatban, számos kérdés megválaszolásában segítségünkre lehetnek az állatok. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb tanulmányukban kimutatták, hogy az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett „g faktor” kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között az öregedési mintázatában is, hasonlít az emberi g faktorhoz. Ennek vizsgálata így közelebb vihet minket a kutya, és segítségével az emberi kogníció szerveződésének, valamint a korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértéséhez.

Turcsán Borbálát, az ELTE Etológia Tanszék kutatóját kérdeztük a GeroScience neves folyóiratban Bognár Zsófiával közös elsőszerzőként megjelent legújabb tanulmányuk nyomán.

Műsorvezetők: Bőhm Sára és Zsiros László Róbert

A kutatásról bővebben információk - videóabsztrakt, ismeretterjesztő leírás és az eredeti tanulmány - itt érhetőek el:

https://ethology.elte.hu/content/a-kutyak-segitsegevel-tobbet-tudhatunk-meg-az-oregedesrol-es-az-elmemukodesrol.t.39188

Zene: Bőhm Marcell

Beszélgetőtársunk Magyarország első mozgássérült-segítőkutya kiképzésével foglalkozó alapítványának, a Kutyával az Emberért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Topál József, aki viselkedéskutató, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Pszichobiológiai Kutatócsoport vezetője.

Topűl József mesélt Magyarország legelső vakvezető kutyájáról és vitéz lovag Rithnovszky Jánosról, aki meghonosította a vakvezető-kutyaképzést hazánkban, és arról, hogy kutatóként miért tartották fontosnak, hogy a kutyákat ne csak etológiai szempontból vizsgálják, hanem a segítő szerepeiket is megismerjék, fejlesszék. Példákon keresztül megismerjük, hogy a segítőkutyák, például egy rohamjelző kutya hogyan könnyíti meg egy egész család mindennapjait.

A műsorvezetők: Bőhm Sára és Zsiros László Róbert

Zene: Bőhm Marcell