A színházban az átlagnál talán több a gyermeklelkű ember. A fantázia szerepe a színpadon óriási, hiszen minden este más és más világokba utazhatunk. A hétköznapokban a játék, a mesék és a humor mellett a fantázia is segít életkedvünk megőrzésében. Jankovics Anna színésznő és Dániel András ifjúsági- és gyermekkönyv-író beszélgetése a fantázia világába kalauzol bennünket.
A játékok világa nemcsak a gyerekek, de a felnőttek számára is remek lehetőséget nyújthat a kilépésre a valóságból és az idő megállítására. A puszta szórakozásnál azonban sokkal nagyobb a játékok hatása az életünkre. Mit gondol erről egy játszótérkészítő, és mekkora szerepet játszik egy színész mindennapjaiban a játék? Lengyel Csabától, a Játéknap Kft. ügyvezetőjétől és Scherer Péter színésztől ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.
Hetedik adásunk tartalmából:
A beszélgetésből kiderül, Scherer Péter, alias Pepe számára mit jelent a munka, hogy miért nem erőlteti meg szívesen az agyát szabadidejében. Kiderül az is, hogyan veszi rá a 14 éves fiát a bicajozásra, és hogy miért hívja magát „igazi utcagyereknek”. Mesél a karanténteniszről, és megoszt egy monacói emléket is, amikor egy kaszinóban járt. Lázár Csaba arról mesél, milyen játszótereket építenek a munkatársaival, és hogy mi a célja a Balatonkerülő gyaloglásnak. Pepe és Csaba mesélnek egy különleges színházi munkáról is, amelynek köszönhetően megismerkedtek. Szó lesz még az álmokról, a szójátékokról és a társasjátékokról, arról, hogy milyen hobbik felé fordulunk felnőttkorunkban, és hogy mennyit számít a szerencsefaktor a játékokban. Az adás közepén Gyulay Eszter játszik is Csabával és Pepével.
A humornak számtalan fajtája létezik a szóviccektől a helyzetkomikumig, a stand uptól a bohóctréfákig. Charlie Chaplin, Woody Allen, Karinthy Frigyes és a Monthy Python mind a művészet fonákján alkottak. Ha a világunkra képesek vagyunk görbe tükörrel nézni, még a legnehezebb élethelyzetek is könnyebben elfogadhatóak – persze, csak ha rendelkezünk a „fonákon létezés” képességével, vagy legalábbis némi öniróniával. Pálfi Kata színész és Méhes Csaba pantomimművész beszélgetése erre az izgalmas területre visz bennünket. Egy meseterapeuta és egy bohóc találkozása a humor végtelen világában.
A hatodik adásunk tartalmából:
Pálfi Kati elmeséli, hogy miért szokta végigröhögni a főpróbaheteket, hogy milyen dolgozatot írt a viccmesélésről, és hogy a főiskolás osztálytársai miért nevették magukat halálra, amikor egy komoly Csehov-jelenetet néztek meg vele. Katiról az is kiderül, miken nem tud nevetni, hogy miért nehéz megnevettetni, és hogy miért érzi rosszul magát, amikor a cirkuszban a bohócokat nézi. Megtudjuk, hogy hogyan talált rá a meseterápiára, hogy miben segítenek a mesehősök és a mesében szereplő szimbólumok, és hogy mindehhez mi köze van a most éppen felújítás alatt álló Corvin áruháznak.
Méhes Csabáról kiderül, hogyan szeret nevettetni, hogy vicceskedik-e a bulikban, és hogy milyen családban nőtt fel. Szó lesz a viccmesélésről, a félresikerült színművészetis felvételijéről, egy farsangi élményéről, amikor bohócnak öltözött, és megtudjuk azt is tőle, hogy milyen egy komikus előadásának fogadtatása Japánban.
Beszélgetünk még a pantomim- és cirkuszművészetről, Latabárról, Kabosról, Marcel Marceau-ról, a mai stand-up stílusról, a becsapott ördögmesékről és egy sokakat megnevettető rózsaszín szappanról is.
Életünk tele van furcsa, szokatlan, előre nem látható helyzetekkel. Olyan emberekkel, akik nem olyanok mint mi vagyunk, hanem mások. Gondolataik, érzéseik, reakcióik más, a miénktől eltérő logika mentén működnek. Hogyan reagálunk ezekre a váratlan helyzetekre? Megértjük-e a másképpen gondolkodó embertársainkat? Van-e olyan, hogy normális és abnormális viselkedés? Tárnok Zsanett neuropszichológus és Thuróczy Szabolcs színész beszélgetése talán rávilágíthat arra, miként lehet változtatni saját nézőpontunkon.
A bezártságból és a beszűkültségből a kiutat legtöbbször pótcselekvésekben és pótszerekben találjuk meg. Minél kevesebb az inger, annál több lehet a káros szenvedélyünk. De vajon miért olyan nehéz változtatni rossz szokásainkon? Miért találunk mindig kifogásokat? Egyáltalán ki lehet gyógyulni a függőségből?
Harmadik adásunk témája a beszélgetés gyógyító hatása. Nem is tudjuk mekkora szerepet játszik jó közérzetünk megőrzésében a mindennapi kommunikáció. Erre világított rá az elmúlt időszak nehézségeivel és veszteségeivel. De vajon tudunk-e igazán beszélgetni? Van időnk a másik problémájára? Meg tudjuk-e hallgatni egymást? Takács Edina mentálhigiénés szakember és Horváth Kristóf, Színész Bob, slammer találkozása az értő csönd és a szavak csodálatos világába hív bennünket.
Bizony van olyan, amikor a fülünk mellett egy méterrel csapódik be egy tányér a falba, vagy amikor annyira ingerültek vagyunk, hogy nem bírunk az indulatainkkal, és artikulátlanul, a kelleténél erősebben gesztikulálva szólunk. Pedig meg lehet próbálni kilépni az örvénylő körből, amibe valamiért mindig visszatérünk, és meg lehet nyitni a szív ajtajait, hogy beengedd az érzéseket, amelyekre szükséged van a szabadsághoz.
---
Ígértük, hogy megosztunk veletek praktikus, hasznos információkat is az adásokat érintő témák kapcsán.
Takács Hajnal tapasztalati traumaszakértő az alábbi elérhetőségeket javasolja. Hajnal a podcastban is hangsúlyozza, milyen fontos azok szerepe is, akik észlelnek a környezetükben erőszakot. Hajnal gondolata a poszt végén olvasható erről. Nagyon fontos!
OKIT - Magyarországról ingyenesen elérhető a 06-80-20-55-20-as telefonszámon.
NANE - 06 80 505 101
hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22-ig
szerda 12-14-ig
anonim - ingyenesen hívható mobilról is
Általános segélyhívás:
Mentők: 104 vagy a 112
Rendőrség: a 107 vagy a 112
Általános segélyhívó telefonszám: 112
Ha a szomszéd észlel erőszakot, ugyanúgy megkeresheti ezeket a szervezeteket, nem kell félni tőle. Tévhit, hogy ebből neki baja lehet. Ha eljárás indul, akkor kérhet zárt adatkezelést, így anonim maradhat. Az is tévhit, hogy neki is kell majd bíróságra járkálnia, hiszen legtöbbször elég egy vallomás, és akár még ő is lehet az az ember, aki koronatanúként megmenti egy bántalmazott életét. Fontos megérteni, hogy a családon belüli és kapcsolati erőszak nem magánügy. Az erőszak bűncselekmény. Társadalmi összefogással csökkenthető a bántalmazás normalizálása és tabusítása. Komplex szemléletváltással hitem szerint idővel élhetünk majd méltó emberi életet, ahol az élet tisztelete lesz az alapvetés, és nem pedig az erőszak létjogosultságának kimagyarázása. - Takács Hajnal.
Nyugalmasan, magunkra és a környezetünkre figyelve élni nincs mindig idő. Hallgatni a madárcsicsergést, piacra járni, egészséges ételeket főzni sokszor luxusnak tűnik. Pedig elmerülni egy beszélgetésben, kicsit barátkozni az irodalommal, a minket körülvevő világgal lélekjobbító dolgok. Ha odafigyelünk a természetre, ha óvjuk, ha megtanuljuk olvasni jeleit, magunkról is sokat tanulhatunk. A világjárvány otthon töltött napjaiban lehetőséget láthatunk egy más minőségű létezés kialakítására.
Ehhez ajánljuk ötven percnyi társnak Bajzák Anna és Jaskó Bálint beszélgetését a növényvakságról, a balkonkertészetről, a magcseréről, a közösségi kertekről és a vaktérképes fakeresésről. Gyulay Eszter dramaturg a művészet felől közelítve kérdez, hogy szavakra válthassuk a környezetvédelem aktív, cselekvő oldalát.
Környezetünk tele van olyan emberszerelő, lélekfoltozó és világjobbító emberekkel, akik bár közöttünk élnek, inkább cselekszenek, létezésükkel üzennek, mintsem beszélnek. Velük és sokoldalúan színes/színességükben sokoldalú művészekkel próbáljuk meg szavakra váltani a titkuk.
A beszélgetést moderálja: Gyulay Eszter, szìnháztörténész,dramaturg
Szerkesztőtárs: Fodor Krisztina