Mesterséges intelligenciával tartják számon az egyik legkorszerűbb mohácsi vágóhídon feldolgozott évi 1 millió állatot, a húsokat egyedi azonosítóval látják el, és végigkövetik azokat egészen a végtermékig. A Pick szalámival másfél évszázados hagyományt tudhatnak maguk mögött, de ahol csak lehet, a precíziós gazdálkodás, az automatizálás és a robotizáció már nagy szerepet kap, bár még mindig vannak munkafolyamatok, amelyek így nem válthatóak ki. A takarmánytenyésztésre ugyanúgy hangsúlyt fektetnek, mint az ökolábnyom-csökkentésre, a technológiának köszönhetően pedig csak célzottan, szükség szerint alkalmaznak növényvédő-szereket vagy műtrágyát, miközben 2-3 liter helyett már csak maximum fél liter vizet használnak fel 1 kg hús feldolgozásához. Éder Tamástól, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatójától ezt mind megtudhatjuk a legújabb Ipar Hangjai epizódban, ahogy azt is, mitől téli a téliszalámi, és milyen húst vásároljunk, ha biztosak akarunk lenni benne, hogy az állat nem csak GMO-mentes takarmányt fogyasztott, de játékokat is kapott tartás közben.

Több mint 200 éve alapították Bécsben a Wienerberger téglagyárat, Magyarországra az 1838-as pesti árvíz utáni újjáépítéshez érkeztek, amihez még abban az évben leszállítottak 3 millió téglát. Azóta 28 országban 200 gyárat működtetnek, több mint 10 ezer fajta termékkel és 20 ezer munkavállalót foglalkoztatva. Magyarország régiós gyártási központ lett, és messze kerültek az eredetileg nehéz fizikai munkát jelentő eredeti technológiától. A többek között okos, hőtartó téglákat, tetőcserepet, térkőburkolatot és csővezetékeket is előállító gyárakban már robotok végzik a fizikai munkát, Kőszegen teljesen automatizált folyamatok működnek, Hejőpapin a legkorszerűbb Ipar 4.0 technológiát használó, teljesen karbonsemleges betoncserép-gyár épül, miközben Csornán mesterséges intelligenciával vizsgálják át még kiégetés előtt a cserepeket. Mindemellett az építőipari erőforrás-hiányra is van válaszuk: 2026-ban már akár élesben is dolgozhatnak az idén bemutatott Walter falazórobotok Potos János, a Wienerberger Zrt. kereskedelemért és marketingért felelős igazgatósági tagja szerint, aki még sok más érdekességet elárult a cég múltjáról, jelenéről és terveiről.

A levegő, amely körülvesz bennünket, láthatatlan, mégis nélkülözhetetlen erőforrás: alapját képezi azoknak az ipari és orvosi gázoknak, amelyek kulcsfontosságúak a kórházak, az élelmiszeripar, a gyártósorok és a csúcstechnológiai ágazatok számára. Ezen gázok többségét kriogén technológiával, azaz rendkívül alacsony – mínusz 250–260 Celsius-fokos – hőmérsékleten nyerik ki a levegőből, amikor az cseppfolyós halmazállapotba kerül. A komponensek forráspontjuk alapján válnak szét: elsőként a nitrogén, majd az oxigén, az argon, végül a ritkább nemesgázok, mint például a xenon, a kripton és a neon.A hazai gázgyártás egyik legjelentősebb szereplője a Linde Gáz Magyarország Zrt., mely külföldre egyaránt szállít ipari és orvosi gázokat. Hegedüs Ákostól, a vállalat vezérigazgatójától megtudhatjuk azt is, hogy miként teszik hatékonnyá a termelést, a logisztikát, valamint mit lehet tenni a gázgyártás, -ellátás még fenntarthatóbbá tétele érdekében. De kiderül az is, hogy Répcalakon található a régió legfontosabb szén-dioxid forrása, valamint itt működik Közép-Európa legnagyobb dinitrogén-oxid (azaz altatógáz) üzeme is.

Poralapú élelmiszereket nem csak az űrhajósoknak és hegymászóknak gyártanak, sőt, gyakran nem is tűnik fel, mennyire a mindennapjaink részei: gondoljunk csak a kakaóporra, az instant kávéra vagy a fehérje shake-ekre. Ma akár egy rizottót is készíthetünk 5 perc alatt, forró vízzel, porból, de a legtöbben ettünk már házi készítésű, poralapú fagylaltot is. Ennek a szabadalmával indult útjára a TUTTI Élelmiszeripari Kft. majdnem 40 évvel ezelőtt, ma pedig már 12 nagy gyártósoron, közel 2500 féle saját- és bérgyártású termék fordul meg náluk. A családi vállalkozás ügyvezető igazgatója, Prohászka Andrea ebben az epizódban beavat minket többek között abba, hogy mit jelent a liofilizálás, miért tisztítják cukorral a gyártósoraikat, miért nem igazán gyártanak sós termékeket, mit lehet és kell feltüntetni a csomagolásokon, valamint, hogy miben kellene még fejlődnie az automatizálási technológiáknak, hogy hatékonyan segítsék a munkájukat.

Az alvásminőségről beszélve a matrac állapota és összetétele gyakorlatilag ma már alapvetés, de a párna már jóval kevesebb figyelmet kap, nem is beszélve a takaróról. Kevesen tudják és még a szállodák sem mindig tartják be, de nem csak kényelmi, hanem higiéniai szempontból is cserélni kéne a párnákat három, a takarókat pedig 3-5 évente. A tolltöltet pedig egyáltalán nem azt jelenti, mint nagyszüleink korában, nem az élő állatról tépdesik le, hanem a húsipar melléktermékeként keletkező, másként veszélyes hulladéknak számító tollat hasznosítják újra. Ez egy példa a fenntarthatóságra, amelynek terén lenne hova fejlődnie a piacnak, jelenleg ugyanis mindössze 1 százalékát hasznosítják újra világszerte a lakástextil-termékeknek. Ennek az aránynak az emelésében jár élen a Naturtex, ami az európai, ázsiai és amerikai piacokra is szállít termékeket, és az újrahasznosított töltetű párnáik pedig képesek még az igen szigorú japán minőségi elvárásoknak is megfelelni. Néhány takarónál pedig egyenesen az űrhajósok kesztyűinek hőmérséklet-szabályozására kifejlesztett anyagokat használják. Ezekről is beszélt az Ipar Hangjai podcast legújabb epizódjában a Naturtex Kft. ügyvezető igazgatója, Gellért Balázs.

Ha karácsony, akkor játék, felnőttnek, gyereknek egyaránt. Nem csoda, hogy novemberben és decemberben a REGIO JÁTÉK üzleteiben, illetve webshopjában az átlagos napokhoz képest akár négy-ötszörösére is felpörög a forgalom. A LEGO és a társasjáték mellett mindig toplistás a diafilm-vetítőgép, aminek a modern, nem forrósodó verzióját éppen a REGIO JÁTÉK kezdeményezésére fejlesztették ki. Ugyanakkor a magyar játékipar nincs könnyű helyzetben, nálunk gyakran az alapanyag is drágább, mint egy export kész játék. Pedig a minőségre sokan figyelnek, a vásárlóknak és a készítőknek is egyre fontosabb, hogy fenntartható anyagokból és csomagolással készüljön egy-egy megvett ajándék. A társasokból emellett a versengő típusúak mellett nagy tért hódítottak a kooperatív játékok, sőt, olyan új játékmechanizmusok kerültek a nagyközönségnek szánt társasokba, mint például, aminek egy pontján megcsörren az ember telefonja, és az ott elhangzottak döntik el a játék további menetét. A játékok karácsonyfa alá juttatása mögött persze óriási szervezés is áll, a vállalat már szeptemberre feltölti árukészleteit, többek közt úgy, hogy a Siemens-technológiával felszerelt törökbálinti automatizált raktár 800 méter hosszú futószalagjára 10 másodpercenként kerülnek fel a dobozok a csúcsidőszakban. Ennek a folyamatnak a részleteiről is mesél a REGIO JÁTÉK ügyvezető igazgató-helyettese, Gyaraki Dávid, aki a cégalapító édesapjával karöltve vezeti a vállalatot. Az Ipar Hangjai podcast mostani epizódja a játékok világába hívja a hallgatókat, nézőket.

Éjszaka van, a kifutópályáról, landolás után közvetlenül egy raktárépülethez gurul a repülőgép, hogy ott lepakolják, és a depóban percenként akár 100 csomagot is eloszthassanak az automata szkennelő és szortírozógép segítségével. Ez nem egy akciófilm első jelenete, hanem a DHL logisztikai vállalat mindennapi rutinja. De mennyiben lehet automatizálni a csomagszállítást, és meddig fejleszthető még a gyorsaság vagy az ügyfélélmény ezen a területen, miközben folyamatosan csökkenteni igyekeznek a kiszállítás karbonlábnyomát. Fogják-e valaha drónok kézbesíteni a megrendeléseinket, és hogyan segíti a mesterséges intelligencia a vámügyintézést? Ráadásul, mi köze ennek az egésznek a Forma1-hez, a divathoz és a Coldplay-turnékhoz? – Az Ipar Hangjai podcast legújabb epizódjának Mészáros Ádám, a DHL Express Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója volt a vendége.

Nagyot változott a pezsgőpiac az elmúlt évtizedekben: megjelentek és egyre népszerűbbek például az alkoholmentesek és az Ice pezsgők, a készítési folyamatot folyamatosan alakítja éghajlatváltozás, valamint a munkaerő-piaci elmozdulásokra is reagálniuk kell a termelőknek. Müller Kornél, az évente 19 millió palackot forgalmazó Törley Pezsgőpincészet Kft. ügyvezető igazgatója podcastunk legújabb epizódjában arról is beszélt, milyen innovációkat alkalmaznak, hogy választ adjanak ezekre a kihívásokra. Így például automata traktorokkal is végeznek földmunkákat, drónok segítik a növényvédelmet és robotok forgatják a pezsgőspalackjaikat, amelyek súlyát igyekeznek csökkenteni – ez utóbbi komoly fejlesztést igényel, hiszen egy autógumi nyomásának dupláját kell kibírniuk. De azt is megtudhattuk, mitől teljesen vegán a Törley Pincészet, és hogy mennyi receptúra-változtatást igényel a pezsgő, ha jégre töltik vagy kivonják belőle az alkoholt. A Törley-pezsgők előállításában Siemens-eszközök is részt vesznek.

Évente 2 millió magas teljesítményű gumiabroncsot gyártanak többek között csúcskategóriás sportautók számára a nyíregyházi Michelin-gyárban, ahol az 1960-as években még matracok és gumilabdák készültek. Ezzel a hazai üzem is az alapító, Michelin-testvérekhez méltó utat járt be, akik az utak számozásával, turisztikai és éttermi kalauzzal, valamint a GPS ősével teremtették meg a keresletet gumiabroncsaikra. Az elmúlt 150 évben természetesen rengeteget fejlődött a technológia, és ma is komoly innovációs átállásoknak lehetünk szemtanúi, elsősorban az energiahatékonyság és a fenntarthatóság területén. Ezeknek a részleteit, valamint rengeteg további izgalmas információt Nemes Attila, a Michelin Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója osztja meg a legfrissebb podcast-epizódunkban.

Kiflik, zsemlék, fánkok, szendvicsek és még sok más finomság, összesen négyszázféle termék tartozik az országszerte 90 mintabolttal rendelkező Félegyházi Pékség kínálatába. A teljesen magyar tulajdonú, kétgenerációs családi vállalkozás 25 éve indult 20 fővel, ma pedig már egy 1400 fős vállalatot irányíthat az alapító tulajdonos, aki feleségével és a gyermekeivel a mai napig része a cég mindennapjainak. Ehhez persze arra is szükség volt, hogy a naponta több mint 100 tonna legyártott termékük minden egyes nap ugyanolyan kiváló minőségű legyen. Ez elérhetetlen lett volna egy egységesített, automatizált rendszer nélkül, amelyhez a Siemens Zrt. megoldásai is hozzájárultak. Következő epizódunkban Dr. Magyar Zoltán, a Félegyházi Pékség operatív ügyvezetője avat be minket többek között abba, hogyan működnek a pékség gyártási folyamatai, valamint hogyan választják ki és készítik elő egy-egy újabb bolt nyitását.

Egy átlagos európai lakos évente akár 180 kg csomagolási hulladékot is termel, ez a szám pedig a fogyasztás növekedésével csak emelkedni fog. Így nem kis nyomás nehezedik erre a területre, hogy környezetkímélő megoldásokat fejlesszen ki, miközben a csomagolásnak mindvégig helyt kell állnia a gyártási helytől a fogyasztóhoz vezető úton. A hazai szektor legnagyobb szereplője, a Dunapack Kft. emiatt például már sok évtizede a körforgásos modellben gondolkodik, és több mint 90 százalékban újrahasznosított anyagokat használ a Siemens automatizációs megoldásaival felszerelt, magyarországi gyáraiban. Szőnyi Zoltántól, a vállalat kereskedelmi igazgatójától emellett azt is megtudhatjuk az epizódban, hányszor lehet egy papíranyagot újra felhasználni, miért lesz egyre fontosabb a polcrakész csomagolás, és mi mindent tudhatunk meg a gazdasági helyzetről csupán a hullámpapír-eladások statisztikái alapján.

Az élelmiszeripari melléktermékekből, például vágóhidakon visszamaradt részek régen hulladéknak számítottak. Az ebből származó fehérje azonban egy olyan értékes szerves anyag, amit egyelőre laboratóriumban nem lehet előállítani. Az ATEV Zrt. négy magyarországi gyára pontosan ezeket az alapanyagokat dolgozza fel, évi 200-250 ezer tonna mennyiségben. Ehhez számos, szigorúan ellenőrzött lépésre és rengeteg energiára van szükség. Például az aprításból és a 133 °C-on történő sterilizálásból álló folyamatok során egy átlagos családi ház éves gázfogyasztásának megfelelő hőenergiát felhasználnak, mindössze 2 óra alatt. Ezért éppen olyan precíz folyamatirányítási és automatizálási rendszereket alkalmaznak, mint az autógyártás területén, ehhez pedig a Siemens Zrt. rendszereiben találtak partnerre.Erről az igazán fekete öv(ezet)es témáról Oláh Ádám, az ATEV Zrt. műszaki és termelési főigazgatója beszélt podcastunk legújabb részében.

Egyre drágább kincsnek számít a víz, a hatékony kezelésében pedig világszinten is elöljáró egy nagykanizsai garázscégből indult magyar vállalat. A Peruban, a Fülöp-szigeteken és Miskolcon egyaránt referenciával rendelkező Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft. kereskedelmi igazgatója, Dr. Lakner Gábor a podcast-sorozatunk legújabb vendége, akitől megtudhatjuk, hogy például mit jelent az, hogy a Níluson nulla folyadékkibocsátású technológiát használnak. Szó esik még arról is, mitől épül „hitelvízre” a hazai vízgazdálkodás, miért fontos az irányítástechnika, valamint, hogy mekkora energiaveszteséget okoznak Magyarországon a kemény vizek.

A JYSK ecseri logisztikai központja Magyarország legnagyobb egylégterű raktára. 143 ezer négyzetméteren, azaz 20 focipályányi területen, mintegy 7 ezer, egymástól súlyban és méretben is meglehetősen különböző típusú terméket tárolnak, két 40 méter, azaz egy-egy 15 emeletes háznak megfelelő magasraktárban, ahol 210 ezer raklapnyi hely áll rendelkezésre. Ilyen számok között könnyű lenne elveszni, a raktárépület viszont olyan magas fokú automatizáltsággal rendelkezik, és a többek között Siemens-technológiával felszerelt rendszerek olyan gördülékenyen működnek, hogy mindig mindennek helye van az épületben. Selyem Viktor, a JYSK ecseri logisztikai központjának műszaki menedzsere podcastunk legújabb epizódjában részletesen elmondja, miként történik mindez a gyakorlatban. De szó lesz arról is, hogy milyen a skandináv kultúrájú cégnél dolgozni.

Üljünk le, és nézzünk körül a szobában! Valószínűleg sok olyan tárgyat látunk, aminek az elkészítéséhes speciális gépre volt szükség. Az egyik legszigorúbbnak tartott német piacra is dolgozó Bürkle Hungary Kft. debreceni üzemében ezért nem a megszokott tömeggyártás zajlik: a vevő igényei szerint tervezik meg és készítik el a megfelelő megoldásokat. A többek között napelemek, nyomtatott áramkörök, plasztikkártyák gyártásához, illetve építőipari famegmunkáláshoz (pl. beltéri ajtók, szigetelések) szükséges gépek elkészítéséhez Siemens PLC-ket, vezérlés- és hajtástechnikai rendszereket, valamint tervezőszoftvereket is használnak. Erről szintén mesélt podcast-sorozatunk új évadában Laczkó Gábor, a Bürkle gyárigazgatója.

Rohamtempóban nő az utakon közlekedő elektromos járművek száma, ami az egyéni felhasználók mellett a flottaüzemeltetőket is új kihívások elé állítja. Milyen fenntarthatósági elvárásoknak kell megfelelniük? Hogyan lehet optimalizálni egy flottányi jármű töltési idejét? Mikor térül meg a beruházás? De a nagy kérdések mellett ott vannak az apró fontosak is, amelyektől kényelmes lesz az e-töltés. Például, hogyan kerülhető el egy buszdepóban a botlásveszély, ha mindenhol töltőkábelek vannak? Hogyan kell az e-töltőállomásokat áramtalanítani veszély esetén? Milyen adatokat lát az üzemeltetést végző munkatárs, és kaphat-e testre szabott értesítéséket akár a mobiljára is a töltőkről? Hogyan lesz akadálymentes az e-töltők használata? Ezekről és az e-töltés megannyi izgalmas részletéről hallhatjátok a legújabb epizódunkat Négyesi Szilárddal, a Siemens Zrt. szakértőjével. 

Az energiahálózatok jövője ritkán kerül szóba a mindennapokban, pedig valójában mindenkit érint. Egyre többen használunk napelemet, elektromos autót és számos iparvállalat fejleszt Magyarországon. Ezek mind megváltoztatják az energiaigényeket, amelyet a hálózatnak minden pillanatban ki kell tudnia szolgálnia, méghozzá nagyon rövid időn belül. Így a hagyományos módszerek helyett eljött a digitális, akár mesterséges intelligencia segítette hálózatok kora, és ahol felhőben tárolhatóak az okos szenzorok által küldött adatok és digitális szimulációkkal tesztelhetőek az új rendszerek, frissítések. Mindez nem csak a távoli jövőben vagy a bécsi Aspern City mintavárosban, hanem itt és most vár ránk, ezek lesznek a holnap energiaelosztásának építőkövei. Erről beszélgettünk következő epizódunkban Balasa Leventével, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetőjével. 

Számos magyarországi gyárban találhatunk akár 20-30 éves gépeket is. Ezekhez nem nosztalgiából ragaszkodnak tulajdonosaik, hanem mert kulcsfontosságúak, és nem eshetnek ki a termelésből. Hogyan kapcsolhatóak be mégis ezek a gépek a dolgok internete (IoT) és mesterséges intelligencia (AI) világába? Hogyan nyerhetőek ki belőlük adatok, mitől lesz ez big data helyett smart data, és ezek felhőalapú rendszerekbe kapcsolásával hogyan tudják jelentősen optimalizálni az üzemek saját működésüket? Többek között ezekre a kihívásokra kínált megoldásokat mutatta be Kéri Tamás, a Siemens Zrt. szakértője, aki az AI, a prediktív karbantartás és az egymással kommunikációképes gépek világába kalauzolt el minket.

Sok az eszkimó, kevés a fóka – nem csak Madách drámájában, hanem jelenleg a gépgyártás területén is. Ezért minden eddiginél fontosabb versenyelőnyt szerezni a piacon, ami nem lehetséges a friss energiamérési, - megtakarítási és digitalizációs trendek adaptálása nélkül. A Siemens-technológia itt (is) képbe kerül, és nem véletlen, hogy a világon minden harmadik gép irányításához ezt használják. Gazsi Péter, a Siemens Zrt. szakértője ezt az egyre keményebbé váló piacot mutatta be, de megtudhatjuk például azt is, miért különösen fontosak a szervizszolgáltatások a vállatok számára, vagy hogyan kerülhetőek el a virtuális üzembe helyezés segítségével a kellemetlen meglepetések egy-egy speciális gép gyártásánál.

Már nem csak a filmekben léteznek olyan biztonsági szoftverek, amelyek akár egy 30 ezer fős stadionban is képesek ráközelíteni egyetlen arcra, vagy megtalálni egy elkeveredett hozzátartozót, esetleg észrevenni egy elhagyott csomagot egy zsúfolt repülőtéren. Sőt, mi több, a múzeumokban már kifinomult rendszerek jelzik, hogy ha megmozdítanak egy képet, ahogy azt is, ha valaki látványosan céltalanul lődörög egy parkolóházban. Ez csak néhány példa arra a több mint 25 millió létesítményre, amelyet Siemens-technológiával védenek világszerte. Legújabb podcast epizódunkban Seres Zoltán, a Siemens Zrt. szakértője mesélt arról, mi mindenre képesek még a látványosan fejlődő biztonságtechnikai szoftverek a mindennapokban, illetve az ipari és kereskedelmi épületekben.