A bestseller író pszichológus és tréner F. Várkonyi Zsuzsa 40 éves tapasztalatait osztja meg a PerfActionist podcastban a Gordon-módszer kommunikációs technikáról, amelyet ő honosított meg Magyarországon.
Beszélgettünk a hangfelvételek spontaneitást megölő és a makulátlanságra kényszerítő hatásáról, de ennél még többet arról, hogy milyen hangvételű és mire fókuszál az elfogadó kommunikáció, amitől a SZÜLŐK és a gyerekek, de még a TANÁROK is úgy érzik, hogy mindenki „jól jár” a kapcsolatban.
F. Várkonyi Zsuzsa szerint a szülők a legnagyobb hatalmak felettünk. Ennek értelmében, amit rólunk mondanak nekünk, azt mi elhisszük. A Gordon-modell gyakorlati alkalmazása rámutatott, hogy az egyenrangú kapcsolattartás a gyereknevelésben akkor a legsikeresebb, ha a kommunikáció nyílt, tiszta, mely az igények tudatosítására és kielégítésére, az érzelmek felvállalására, önmagunk és egymás tiszteletére épít.
F. Várkonyi Zsuzsa honlapja:
https://fvarkonyizsuzsa.hu/
... és ahol tanácsadó, tréner: https://gordonta.hu/
Bővebb info:
https://www.perfactionist.org
Éva néni több növendéke, mint például a csodagyereknek számító Gertler Teó, Bácsy-Schwartz Zoltán, Sándor Zoli, Váradi Gyula és a kisebbek közül Veér Lili és Kelemen Gáspár például a Virtuózok komolyzenei tehetségkutatóban komoly sikereket értek el.
Éva nénivel a Tóth Aladár zeneiskolai osztályában beszélgettem, és Éva néni pozitivitása, a megoldásfókuszú hozzáállása, és az hogy adni-adni és adni másoknak abszolút magyarázatot adott arra, hogy tanárként miért is lett ilyen sikeres a szakmában.
Bővebb info:
https://www.perfactionist.org
Éva nénivel a Tóth Aladár zeneiskolai osztályában beszélgettem arról, hogy miként élte meg, hogy pályakezdő tanárként rájött, nem tud tanítani.
Elmesélte azt is, hogy hogyan szedte össze a bátorságát, hogy a tapasztaltabb kollégáitól segítséget kérjen, mert tudta, hogy a hivatásában csakis akkor lehet boldog tanár, amennyiben jól tudja végezni a munkáját, és megszerzi a választ a rengeteg kérdésre, ami a tanítással kapcsolatban foglalkoztatja. És mivel akkoriban még nem álltak rendelkezésre különféle didaktikai és tanításmódszertani kézikönyvek, ezért elhatározta, hogy ő maga jár után annak, hogy hogyan is kell jól hegedűt tanítani.
Éva néni állhatatossága rendkívül inspiráló volt számomra, és remélem, hogy másoknak is példát mutat a története abban, hogy tulajdonképpen nincs lehetetlen, mert a megoldás az bennünk van, ugyanis Éva néni a nehézségek ellenére elhatározta, hogy mint tanár minden nap jobbnak kell lennie, többet akar tudni a tanításról.
Bővebb info:
https://www.perfactionist.org
Jegyzetek a műsorban elhangzottakhoz:
1. Így neveld a sárkányodat c. film Amerikai animációs film, amelynek a fő mondanivalóját úgy lehetne összegezni, hogy ahelyett, hogy az ismeretlentől félünk, vegyük a fáradságot és a bátorságot, hogy inkább megismerjék, amitől rettünk. A megismerés révén viszont másként látjuk azt, amitől féltünk: rájövünk, hogy a történések mögött más, olyan okok vannak, amelyek első látásra nem érthetők, csak akkor, ha jobban utána járunk, és miután megismertük a dolgok hátterét, már nem is olyan félelmetes az, ami a szorongásunkat okozta.
2. Mathew Emmons olimpiai céllövő Matthew Emmons sportlövő olimpiai bajnok. A 2004-es athéni olimpián a döntőben a saját lőtáblája helyett a mellette álló pálya tábláját találta el. Ezt a hibát sorban elkövette a következő olimpiák döntőjében is, és a visszatérő hibája miatt a mentális felkészülés ellenpéldája lett. Bár soha többet nem szerzett érmet, nyilatkozatai szerint más módon, de mégis tanult a hibáiból. Emmons ezt üzeni: „Ha nagyszerű volt a múlt, egy pillanatig élvezd, de menj tovább! Ha rossz volt, tanulj belőle, és haladj tovább!”
3. Rosenthal-hatás/Jacobson-effektus Másképpen Pygmalion-hatás vagy önmagát beteljesítő jóslat. A jelenség két amerikai kutató, Rosenthal és Jacobson nevéhez fűződik, akik intelligenciateszt eredményei alapján közepes képességű általános iskolai tanulókat választottak ki, de a tanáraiknak azt mondták, hogy ezek a gyerekek kivételes képességűek. Az IQ tesztet a kutatók egy évvel később megismételték, és a kiválasztott gyerekek (akik semmivel sem voltak tehetségesebbek, mint az osztálytársaik) jobban teljesítettek az intelligenciatesztben, és az iskolai tárgyakban is jobb eredményeket értek el. A különbség a 6-8 éves kisiskolásoknál volt a legszembetűnőbb. A kísérlet némi bizonyítékkal szolgál arra, hogy anélkül, hogy tudatosulna bennünk, viselkedésünket, motivációinkat és akár az énképünket is a pozitív vagy negatív megerősítések szerint alakítjuk, amely önbeteljesítő jóslatként befolyásolja a teljesítményünket.
Bővebb info: https://www.perfactionist.org
A podcast első vendége Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus, amelyben Ágota a magas teljesítményhez való hozzáállásáról beszélgettünk, szó volt a veresenyzés szubjektivitásáról és a vesztéssel való megküzdésről is, illetve elkezdtük taglalni a zeneoktatásban is jól hasznosítható sportpszichológiai módszereket.
Bővebb info:
https://www.perfactionist.org