Az orvosok bátor emberek, hiszen biztos kézzel vágnak bele olykor ember társuk húsába is, szakmai érdekeik érvényesítésekor azonban gyakran nem tűnnek ilyen magabiztosnak. Hová lesz ilyenkor a bátorságuk? – erről beszéltünk a Szike adásában Hábetler András operaénekessel, az ötvenkét éves pályakezdő szakorvossal és Svéd Tamással, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárával.

A fiatalok között a Fidesz-utálat egy divat, de a középosztály zömét sem a demokratikus jogok iránti olthatatlan vágy, hanem inkább a pénzhiány sarkallja arra, hogy tizenöt év után elforduljon a kormánypárttól – hangzott el a Népszava a Hol Élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Akárhogyan is, nagyon úgy néz ki, hogy a tizenöt év lefojtott erjedése után most robbanásszerű, gyökeres átalakulás előtt áll a magyar belpolitika, és a Tisza elsöpörheti a rendszerváltozás utáni kijegecesedett politikai elitet.Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Hompola Krisztina, a kulturális rovat vezetője, Fekete Norbert videós újságíró és Batka Zoltán műsorvezető arról is beszélgettek: a fiatalabb generáció már egészen más kulturális normákat követ, mint a jelenleg politikailag domináns korosztály. Szó esett arról is, hogy a Kárpát-medencében keményen kibontakozó klímaváltozás alapjaiban változtathatja meg a magyarság életfeltételeit.

Sérül-e a betegjog, ha valaki nem jut időben ellátáshoz, vagy ha a tűző napon kell várakoznia órákat azért, hogy időpontot kapjon vizsgálatra? A kérdésekre a Népszava legfrissebb Szike adásában szakértő vendégeinkkel - Weidinger Kinga egészségügyi szakjogásszal és Weltner János sebész főorvossal - kerestünk a válaszokat. Az adásból az is kiderül, hogy mire panaszkodnak leggyakrabban a betegek a hazai egészségügyben, és mi az utóélete az egyes sérelmeknek.

Gyengébb-e a mostani, sokkal virulensebb ellenzéki közegben az ukránozásra épített fideszes ellenségkép, mint az eddigiek? A nyakló nélküli ukránozás mellett most induló osztogatással vissza tudja-e édesgetni magához a Fidesz az elpártolt szavazókat? – ezekről a kérdésekről is szó esett a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Muhari Judit belpolitikai és Papp Zsolt gazdasági szakújságírók, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán műsorvezető arról is beszélgettek, hogy láthatóan forrong a vidék, a NER telepített aknái kezdenek felrobbanni. A Fidesz luxusról tudni nem akaró Orbán Viktor „jó király” mítoszával meg az a baj, hogy ha a király nem veszi észre, hogy minden udvaronca két marokkal lop és milliárdos, akkor az a király alkalmatlan a trónra.Most éves mobil Népszava vagy legalább negyedéves nyomtatott Népszava előfizetés mellé 1 darab, bármely napra beváltható belépőjegyet igényelhetnek olvasóink az idei Művészetek Völgyébe.Jegyigénylés, részletek a nepszava.hu/muveszetekvolgye oldalon

A Tiszához hasonlóan az LMBTQ-mozgalom és más jogvédő civilek is visszavennék a nemzeti jelképek használatát a magyarságot kisajátító Fidesztől, ez is kiderült a múlt szombati Pride-on – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Hantó Fruzsina kulturális és Papp Zsolt gazdasági szakújságíró, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán műsorvezető azt is megvitatta, mit kellene kezdeni a Varga Judit-jelenséggel, amikor az exminiszterasszony konkrét, szakmai, közéleti kérdéseket próbál rendre megkerülni azzal, hogy egy családon belüli erőszak áldozatának állítja be magát.Szó esett arról is, hogy a választásokon 2026-ban nem induló ellenzéki pártok számára itt lenne az idő a szakmai munkára, pláne, hogy az utóbbi években kibontakozóban van a magyar történelem egyik legsúlyosabb kihívását jelentő változás, az aszály, az ország elsivatagosodása.

Most éves mobil Népszava vagy legalább negyedéves nyomtatott Népszava előfizetés mellé 1 darab, bármely napra beváltható belépőjegyet igényelhetnek olvasóink az idei Művészetek Völgyébe.Jegyigénylés, részletek a nepszava.hu/muveszetekvolgye oldalon

Jót tesz-e a magyarok egészségének az ukránokkal való szolidaritás? Ez is kiderül a Népszava Szike podcastjának legújabb adásából, amelyben Danó Anna újságíró arról beszélgetett vendégeivel, dr. Spányik András orvossal, a MedSpot Orvosi Segítség ahol kell Alapítvány alapítójával, és Trautman Balázzsal, a Kárpátaljai Sárkányellátó Alapítvány alapítójával, hogy hogyan segíthetnek a magyarok az orosz agressziótól szenvedő Ukrajnában. A magyar polgárok egy csoportjának nyílt levele az ukrán néphez:https://szabad.ahang.hu/petitions/level-az-ukran-nepnek-1?source=homepage&utm_medium=promotion&utm_source=homepageAmennyiben adományokkal segítené a riportunkban megszólaló szervezeteket azt az alábbiszámlaszámokon teheti:"Orvosi Segítség, Ahol Kell˝ AlapítványSzámlaszám: 16200010-10068182IBAN Számlaszám: HU57162000101006818200000000Kárpátaljai Sárkányellátó Alapítvány (OTP Bank Zrt.)11709002-25987157-00000000SWIFT/BIC kód: OTPVHUHBXXXIBAN számlaszámHU22 11709002-25987157-00000000

Nagyon úgy fest, hogy immáron az is ki akar menni szombaton az utcára, akit eddig nem érdekelt a meleg büszkeség felvonulása, mivel a Pride a civil szabadságjogokat eltiporni próbáló orbáni kormánypolitika elleni tiltakozássá lényegült át, illetve olyanok is beszélnek erről – köztük gyerekek –, akiknek a Fidesz nyomulása nélkül nem lett volna téma a Pride. Erről is beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? e heti adásában Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Muhari Judit belpolitikai szakújságíró és Papp Zsolt gazdasági újságíró, illetve Batka Zoltán műsorvezető.Szóba került az is, hogyan hozta magát mindenképpen vereséget hozó helyzetbe az orbáni hatalom; miért nem épített a kormány sikerkampányt Kapu Tibor űrutazása köré; mit hozhat, hogy a Fidesz külföldi hitelekből osztogatott jóléti juttatásokkal akar választást nyerni, illetve hová lehet még pörgetni az ukránellenes gyűlöletet?Most éves mobil Népszava vagy legalább negyedéves nyomtatott Népszava előfizetés mellé 1 darab, bármely napra beváltható belépőjegyet igényelhetnek olvasóink az idei Művészetek Völgyébe.Jegyigénylés, részletek a nepszava.hu/muveszetekvolgye oldalon

Az eltelt másfél évben a kormány gyermekvédelmi átvilágítás címén elkergette a gyermekvédelmi szakemberek egy jó részét, ugyanakkor az igazi, súlyos bűnözők továbbra simán bentmaradtak a rendszerben – mondta el a Népszava „Hol élünk?” közéleti podcastjában Muhari Judit szakújságíró. Gál Mária külpolitikai újságíró pedig úgy látja: a kilencvenes évek ciánszennyezésénél is komolyabb lehet a parajdi bányakatasztrófa hatása, ami Magyarországot is igen súlyosan érintheti.A műsorban Batka Zoltán műsorvezető emellett az iráni-izraeli háborúról is kérdezte Gál Máriát, hogy lehetséges-e a konfliktusnak rövid távú, katonai kifutása, vagy a Közel-Keleten is egy elhúzódó, hosszú háborúra kell majd berendezkednie a világnak?

Nem kívánják tétlenül, ölbe tett kézzel várni az egészségügyi érdekvédők, hogy mint azt az államtitkár ígérte, leghamarabb két év múlva legyen csak béremelés az egészségügyben. Komolytalannak tartják Takács Péternek azt az érvelését, miszerint a családi adókedvezményekkel addig is növelhetik a jövedelmüket. Mit tehetnek a szakszervezetek? Miért nem fogadható el Takács Péter sajátos ajánlata az egészségügyben?A Népszava Szike podcastjének legújabb adásában ezeket a kérdéseket jártuk körbe vendégeinkkel: Soós Adriannával, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnökével, Sütő Renátával, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnökével, valamint Pápai Tiborral, az ápolóképzésben felnőtteket oktató szakemberrel.A szakszervezeti vezetők egyelőre tárgyalóasztal mellett szeretnék a kormányzatot jobb belátásra bírni, de legkésőbb szeptemberben már nyomásgyakorló akcióktól sem riadnak vissza.

Könnyen lehet, hogy a Fidesz vezetősége elhitte saját propagandáját, ezért csődölt be minden ponton az Orbán-kormány idei prognózisa – hangzott el a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? új adásában. Orbán Viktor ugyanis szinte minden ponton mellélőtt: az árrésstopok ellenére is nőtt az infláció, összeomlott a költségvetés és a vasúti közlekedés is, de az ukrán helyzet és a trumpi Egyesült Államokhoz fűződő viszony sem úgy alakult, ahogyan azt Felcsúton megjósolták.A mára káoszba fulladó Fidesz-kampány dramaturgiáját Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági szakújságíró, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető próbálta megfejteni. Arról is szó esett, a Fidesz gazdasági hátországa meddig tűri el, hogy Orbán Viktor messiási politizálása miatt garantáltan el legyen zárva a brüsszeli milliárdoktól. Spoiler: a Fideszben az utóbbi hetekben eluralkodott civakodás már ezt a súlyos belső feszültséget tükrözi.

Az Orbán Viktor pártját elborító luxizás miatt a színfalak előtt is elkezdtek egymásra lőni a NER nagyjai, Lázár János beszólogatásaira például Navracsics Tibor lőtt vissza. Vajon a mérsékeltebb szavazók visszacsábítása a cél, vagy valami eltört a kormánypárti oldalon és Orbán Viktor már nem uralja a pártját? – a többi között ezt feszegette a Népszava közéleti podcastje, a Hol Élünk? e heti adásában Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Frank Zsófia belpolitikai és Papp Zsolt gazdasági szakújságíró, valamint Batka Zoltán műsorvezető.A műsorban szó esik arról is: Orbán Viktor a kampány előtti formaidőzítésből napolta-e el az átláthatóságinak nevezett, nyílt diktatúra létrehozását célzó törvény megszavazását vagy stratégiai visszavonulást hajtott végre? Egyáltalán látszik-e még átgondolt stratégia abban, hogy kormánypárt mindenre lő és kétnaponta dob be egy-egy újabb, botránynak szánt témát?

Az elhízás, a túlsúly kegyetlenül elbánik a szervezettel, még akkor is, ha közvetlenül nem is öl, számtalan krónikus és halálos betegség kockázatát növeli. Túlsúllyal élni addig sem jó, míg belehalunk. A Szike legfrissebb adásában a kövérség-gyógyászat orvosi és laikus lehetőségeiről beszélgettünk Dobák Zita dietetikussal és dr. Patai Árpád obezitológussal, a Gasztroklinika szakembereivel.

Egyre inkább úgy fest, hogy valójában már nincs stratégiája a kormánynak és a Fidesznek, csak napról-napra ötletelnek. Az ellenzék ellen bevetett, egyre bizarrabb karaktergyilkos kampányaik már sorban kioltják egymást, miközben az állam lényegében leállt, rövidesen csődbe mehet Budapest is, és nem látszik, hogy a Fidesz mindebből hogyan akarna győzni - hangzott el a Népszava Hol Élünk? közéleti podcastjének eheti adásában.Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági szakújságíró és Batka Zoltán műsorvezető a hét eseményei kapcsán arról is beszélgetett, hogy a Fidesz felső vezetőinél átszakadt valamilyen belső gát, kontroll nélkül öntik az országra bosszúpolitikájukat, ami súlyosan rombolja az ország mentális állapotát.

"Döbbenetes az a tükör, amit ezek a kis cserepek összeadnak a világunkról" - fogalmazott Hol élünk? közéleti podcastünk különkiadásában Upor László, aki Németh Gáborral együtt mesélt a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány közös, élet.történet. című pályázata kapcsán a zsűrizés szempontjairól és nehézségéről. A Freeszfe oktatói bírálják el a kiírásra beküldött 199 fiatal - nagyon őszintén megírt - történetét.

A két zsűritag úgy érzékelte: a 16-22 évesek inkább az élet nehézségeiről számoltak be, lényegében autokratikus rendszerben éltek, amelyben "sikerült egy olyan struktúrát felépíteni, ahol a szabadság a 240 négyszögöl területet nem tudná átlépni, nem is gondolja senki, hogy ezen túlterjedhetne" - vetett fel egyet a meglepő tapasztalatok közül Németh Gábor. Az eredményhirdetés és díjkiosztó június 13-án lesz a Budapesti Goethe Intézetben.

Orbán Viktor minden bizonnyal nem fog visszalépni a 2026-os miniszterelnöki jelöltségtől, bár a tagságból egyre többen pedzegetik, hogy a NER ura stratégiai hibákat követ el – hangzott el a Népszava Hol Élünk? közéleti podcastjének e heti adásában, ahol Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Papp Zsolt gazdasági újságíró és Batka Zoltán műsorvezető a kormánypárt Holdról is látható válságát elemezte. A Fidesz korábbi professzionális kommunikációja a múlté: pánik, kapkodás, értelmetlenül erőszakos hangnem és egymásnak tökéletesen ellentmondó üzenetek jellemzik a Fidesz működését, amit fokoznak Orbán Viktor rendre hibás stratégiai döntései.

A Nagyvárad felé félúton a Békések Ligáját meghirdető Magyar Péter eközben ismét tökélesen ráérzett a választói vágyakra: a magyarok zömének immáron elege lett a 15 éve hallatszó, szüntelen csatazajból és már elkeseredetten vágyna a békére.

Bár George Simionnak – ahogy a kontinens szélsőjobbosainak is – Orbán Viktor a „sztár”, és momentán keresi a kapcsolatot a NER-rel, nem kérdés, hogy az AUR vezére hatalomra kerülve az első adandó alkalommal előveszi a „magyarkártyát” – mondta el a Népszava Hol Élünk? podcastjének eheti adásában Gál Mária külpolitikai szakújságíró. Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági újságíró és Batka Zoltán műsorvezető emellett azt feszegette, hogy ha az RMDSZ nem bocsájtotta meg a baloldalnak a kettős állampolgárságos népszavazást, akkor miért léphetne túl Orbán árulásán, illetve mivel jár, hogy míg Orbán kifelé magyargyűlölőkkel haverkodik, idehaza a Fidesz újabb törvénnyel ráuszult a nemzet többségére.

Az új várólista-protokoll módosítását fogja kérni az eredeti ajánlást készítő szakmaitestület – erről beszélt a Népszava Szike podcastjének legfrissebb epizódjában professzor Szendrői Miklós, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ortopédia Tagozatának vezetője. Az új protokoll szövegét a megjelenése után számos kritika érte, például amiatt, hogy abetegek egy részét – például a túlsúlyosakat, vagy az együttműködésreképteleneket – eleve kizárják a műtét lehetőségéből.Szendrői Miklós elmondta: a várólista-protokoll szabályozása rugalmasabb, mint a korábbi gyakorlat, amikor a tervezett műtéteket a jelentkezés sorrendjében kellett elvégezni. „Sokszor látjuk, hogy a hosszú várakozás alatt a beteg állapota romlik, tolószékbe kerül, elviselhetetlen lesz a fájdalma, most már ezeket a betegeket előrébb lehet venni a várólistán. A túlsúlyos betegek semkerülnek le a várólistáról, azt javasoljuk nekik, próbáljanak meg lefogyni, és bizonyosidő után visszahívjuk őket, megnézzük, milyen az általános állapotuk. Ha visszajön valaki félév múlva, hogy nem tud lefogyni, de közben meggyógyult a lábszárfekélye, jó általánosállapotban van, akkor igenis megoperáljuk, akkor is, ha a testsúlya változatlan.” – mondta.Azt is felidéztük: az új szabályozás megjelenése után BálintLehel, aki maga is részt vett az új protokoll megfogalmazásában, saját magánrendelésétajánlotta a protézisműtétekből kiszoruló túlsúlyos betegeknek. Akkor Takács Péterállamtitkár úgy reagált: „Ha Bálint Lehelről bebizonyosodik, hogy valóban tőle származik a bejegyzés, úgy az volt az utolsó napja a tagozat tagjaként.” Szendrői Miklóstól most megkérdeztük: Bálint Lehel tagja-e még a szakmai tagozatnak. A professzor válaszát megtudhatják az adásból

A Fideszre nagyon is veszélyes kampányt húzhatnak fel magyarék Szalay Bobrovniczky miniszter szavaira, arról, hogy a kormány „megtette a háború felé vezető nulladik lépést”. A „Hol Élünk” e-heti adásában, Varga Dóra, Horváth Gábor, Papp Zsolt és Batka Zoltán arról beszélgettek, hogy saját önellentmondásai és hazugságai hullanak vissza a kormányra, a hangfelvétel azért üthet nagyot, mivel a kormány úgy fegyverkezik évek óta, hogy közben minden párton békepártiságát hangsúlyozza.A műsorban szóba kerül, hogy Gyurcsány Ferenc hirtelen távozása, és hogy ez új kezdet-e a DK-nak, vagy van-e, lehet-e élet a Momentumnak a Parlamenten kívül.

A magyar politikatörténet leggyorsabban és legcsúnyábban öregedő jóslata lett a 2025-ös csodaévről szóló orbáni vízió: Trump nem hozta el az aranykort, a magyar gazdaság pedig totálisan földbe állt. A propagandát durván tüdőn lőtte a valóság, a Fidesz pedig hiába próbál megkapaszkodni a lejtőn, mindenütt futóhomokba markol a keze.A Hol Élünk eheti adásában Bálint Orsolya visszhang szerkesztő, Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes, Angyal Gábor lapszerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető azt a kérdést feszegették, eljöhet-e az a pont amikor a NER-nek nem marad más választása, csak a nyílt csalás.

A jövő évtől az állam „hasznosíthatja” polgárainak az úgynevezett „közadatait”, köztük az egészségügyi szolgáltatási tér, a biztosító, illetve a közkórházak rendszereiben tárolt egészségügyi adatokat is. Azaz lehetővé válik, hogy az állapotunkkal, gyógyszerszedési szokásainkkal, a rólunk készült orvosi feljegyzésekkel kapcsolatos anonimizált adatokat megvásárolhassák kutatók, vagy vállalkozások. Használhatják azokat akár mesterséges intelligenciára épülő diagnosztika algoritmusok betanításhoz, gyógyszerek vagy egyéb orvostechnikai eszközök fejlesztéséhez. A Guthealth szakmai portál elemzése szerint az adatátadás érintené az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) tárolt recepteket, oltás adatokat, leleteket, zárójelentéseket, ambuláns lapokat is. A Népszava Szike podcastjének legfrissebb adásában Joó Tamással, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egyetemi docensével, Lengyel Lívia egészségügyi adatvédelmi szakértővel, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) portfólió-igazgatójával arról beszélgettünk, kié az E-térben gyűjtött adat, amit a jövő év elejétől az állam értékesíthet. Tájékoztatják-e majd az állampolgárt arról, ha kutatás alanyává válik, illetve részesülhet-e a kutatás hasznából valamilyen módon?– Az adat a páciensé, de ez nem feltétlenül jelenti, hogy amikor azt értékesítik, annak hasznából közvetlenül részedést kap a beteg – derült ki Lengyel Lívia szavaiból. A páciens inkább csak közvetett haszonra számíthat, például az adatain betanított algoritmus segítségével gyorsabbá válhat az ő kezelése is.Joó Tamás szerint most még inkább a kérdés, hogy mit kezdünk a hazai adatkinccsel. Mint mondta: a közadatvagyon hasznosítására a világban már vannak jó és kevésbé jó gyakorlatok. Szerinte fontos, hogy a hazai adatkincset ne herdáljuk el, és a hasznosításából leginkább a magyar egészségügyi ellátórendszer, illetve a betegek profitáljanak. A legfontosabb kérdés az – folytatta –, hogy anonimizált adatokért, az állam, az egészségügyi ellátórendszer milyen hasznokat remélhet. A covid-járvány idején, 2020-ban Izrael például az egyik legnagyobb amerikai gyógyszercéggel kötött megállapodást, és polgárai egészségügyi adatait adta oda a vakcináért cserébe.A szakértő beszélt arról is, hogy az egészségügyi adatok közel 50-szer értékesebbek, mint például a bankkártya vagy egyéb pénzügyi információk. Joó Tamás szerint ennek az is oka, hogy nagyon sokféleképpen hasznosíthatók, például lehet velük jól értékesíthető orvosi technológiát, applikációt fejleszteni.Ez az értékkülönbség az adatok megvédésénél is jelentkezik, hiszen míg egy ellopott bankkártya adatot le lehet cserélni, addig az egészségügyi adatok akár az életen túl is elválaszthatatlanul kötődnek egy-egy személyhez. Már a magyarországi kórházakat és egészségügyi intézményeket is elérték az informatikai támadások. Legutóbb április elején jelentette be egy hekkercsoport, hogy megtámadtak több mint fél tucat weboldalt, köztük a hazai piacvezető látásjavító magánszolgáltatóét is. Ebben a zsarolóvírus akcióban több mint 170 ezer fájlt szereztek meg a támadók. Az elmúlt öt évben körülbelül négy jelentősebb incidens történt a magyar kórházak ellen, ezekben jellemzően zsarolóvírusokkal próbálták megakadályozni a betegellátást. Súlyosabb adatvesztés vagy hosszú távú leállás egyelőre nem vált ismertté.