Ebben az epizódban arról beszélgetünk Buda Helga c. rendőr alezredessel, hogy a rendőrök prevenciós, kapcsolatépítő gyermekvédelmi munkája hogyan teremthet biztonságos környezetet a gyerekek életében. Beszélünk arról is, hogy a szervezeti keretek hogyan védik a gyermekvédelmi területen dolgozó rendőröket a látott traumák másodlagos hatásaitól.
“Hagyjunk időt, hogy kiderüljön, mik azok az életesemények, amik befolyásolhatják az adott ember viselkedését az itt és mostban. ”
Podcastunk vendége ezúttal Bognár Kata, a Menedék Egyesület szakmai vezetője volt. Kiderül, hogy a Magyarországra érkező menekültek milyen sok szempontból lehetnek traumatizáltak, milyen nehézségekkel küzdenek a megérkezésük után és milyen szerepe lehet a velük dolgozó segítőknek, rendszereknek a biztonságérzet megteremtésében és a gyógyulás elősegítésében. Kata említ pozitív példákat, amik rendszerint egyéni kezdeményezésekből indulnak.
Szilvási Lénával az SOS Gyermekfalvak Magyarország szakmai vezetőjével beszélgetett Richter Júlia. Léna bemutatja a gyermekvédelemben milyen jelentősége van a traumatudatsságnak, milyen nehézségekkel küzd a nevelőszülői hálózat, és megosztja szerinte milyen szervezeti változásokra, tréningekre lenne szükség ahhoz, hogy traumatudatosan és gyermekek érdekeit szem előtt tartva működjön a rendszer.
Dr. Makara Mihállyal, az Egyesület a Gyermekek Egészséges LelkiVilágáért elnökével, a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főorvosával beszélget Richter Júlia, a traumatudatos egészségügyről.
Makara doktor közérthetően, emberien mégis tudományos kutatásokkal alátámasztva meséli el hepatológusként hogyan találkozott a traumával és miben változtatta meg mindez a szemléletét. Szó lesz arról, miért rossz a gyermekbántalmazás, milyen szerepe van a traumáknak a szerhasználat kialakulásában, milyen a traumatudatos egészségügy és milyen lépésekre lenne még szükség.
Vendégünk Farczádi-Bencze Tamás, a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, akivel arról beszélgetünk, hogy a szokatlanul változatos, tudatosan megvalósított, de nem klasszikus oktatási tevékenységek, hogy teremtik meg a biztonságos, szabad és partneri iskolai légkört.
Vendégünk Ackerl Klára, a kecskeméti Pöttömke Bölcsőde vezetője és Morva Dorottya, gyermek klinikai szakpszichológus jelölt, akik arról mesélnek, miben segíti ez a szemlélet egy bölcsőde működését és milyen tapasztalataik vannak a traumatudatossággal kapcsolatban.
Az első részben a Traumaközpont két munkatársa Rózsa Mónika és Richter Júlia járják körbe milyen alapelveket értünk Traumatudatosság alatt és mi köze lehet mindennek a segítő szakmákhoz.
A Kiút a traumából podcast sorozatunk első évadának befejező epizódjában Richter Júlia beszélget Dr. Tuka Andrea alezredessel, aki a kanadai hadsereg vezető pszichiátere, és a kanadai tiszti főorvos pszichiátriai tanácsadója.
Mesél izgalmas életútjáról magyar nőként a kanadai hadseregben, a harctéri trauma jellegzetességeiről és a megelőzés, kezelés lehetőségeiről.
Előző epizódunk folytatásában arról beszélgetünk, hogy milyen egymásra rímelő tapasztalatokkal érkezett idén nyáron négy táncos és egy koreográfus egy drezdai baletterembe, ahol egy hónapon keresztül dolgoztak együtt egy egészségügyi szakemberekből álló támogató teammel a traumáik transzformálásán.
Simon István balettművész, aki nemzetközi táncos karrierje mellett kulturális manager, gazdaságtudományi doktori képzés hallgatója, a Praetorian Art and Health Consulting non profit szervezet alapítója. Simon-Hatala Boglárka táncművészekkel dolgozó gyógytornász, jelenleg egészségtudományi PhD program keretei között kutat és a szervezet tanácsadója. A Praetorian azzal a céllal jött létre, hogy anti-abuzív megoldásokkal mozdítsa elő az előadóművészek képzését és tevékenységét illetve, hogy felhívja a figyelmet a művészek mentális egészségének fontosságára. 2021 nyarán a Traumaközpont közreműködésével valósult meg a Taming Our Trauma projekt, melyben előadóművészek és mentális egészséggel foglalkozó szakemberek a világ különböző országaiból dolgoztak együtt egy négyhetes workshop keretein belül annak érdekében, hogy rehabilitálják a művészeket és ezen túl a művészek művészetét. Meghívott vendégeinkkel Gerlinger Lilla, a Traumaközpont munkatársa, és a projektben személyesen is részt vállaló klinikai szakpszichológus beszélget.
Hogy függ össze a művészet, a psziché extremitásainak felfedezése a (re)traumatizációval, és mi jelenthet kiutat a traumából egy művész számára a pandémia árnyékában? Mi határozza meg a különbséget az elszenvedett traumák ismétlése es transzformálása között? Az elmúlt nyáron egy trauma-tudatos táncművészeti workshop keretei között azt vizsgáltuk, hogy miként lehet értékes előadóművészeti alkotást létrehozni egy érzelmileg biztonságos környezetben.
Simon István balettművész, aki nemzetközi táncos karrierje mellett kulturális manager, gazdaságtudományi doktori képzés hallgatója, a Praetorian Art and Health Consulting non profit szervezet alapítója. Simon-Hatala Boglárka táncművészekkel dolgozó gyógytornász, jelenleg egészségtudmányi phd program keretei között kutat és a szervezet tanácsadója. A Praetorian azzal a céllal jött létre, hogy anti-abuzív megoldásokkal mozdítsa elő az előadóművészek képzését és tevékenységét illetve, hogy felhívja a figyelmet a művészek mentális egészségének fontosságára. 2021 nyarán a Traumaközpont közreműködésével valósult meg a Taming Our Trauma projekt, melyben előadóművészek és mentális egészséggel foglalkozó szakemberek a világ különböző országaiból dolgoztak együtt egy négyhetes workshop keretein belül annak érdekében, hogy rehabilitálják a művészeket és ezen túl a művészek művészetét. Meghívott vendégeinkkel Gerlinger Lilla, a Traumaközpont munkatársa, és a projektben személyesen is részt vállaló klinikai szakpszichológus beszélget. A beszélgetést a következő epizódban folytatjuk.
14. Epizódunkban Richter Júlia beszélget Jeney Orsolyával, a Traumaközpont ügyveztető igazgatójával. Orsival bemutatjuk szervezetünk tevékenységeit, vízióját, misszióját és megvitatjuk milyen kihívásokkal küzdünk.
Kiút a traumából vendége ezúttal Dr. Csigó Katalin pszichoanalitikus pszichoterapeuta, akivel arról beszélgettünk, hogyan gondolkodik a pszichoanalízis a traumáról. Mire fekteti az egyik legismertebb klasszikus terápiás módszer a hangsúlyt és mi a folyamat lényege? Az is kiderül mi lehet a kapcsolat Kata szakterülete, a kényszerbetegség és a traumatikus események között. Végül szót ejtünk a poszt-Covid szindrómáról és terápiás lehetőségekről.
Június 26-27 a Kínzástúlélők Világnapja és a PTSD tudatosság napja. Poscastsorozatunk egy éves évfordulóján a 25. Születésnapját ünneplő Cordélia Alapítvány munkatársaival beszélgetünk ezekről a kitüntetett napokról. Vendégeink esettanulmányok ismertetésével teszik érthetőbbé és szemléletesebbé számunkra a kínzás és a PTSD következményeit.
12. podcast epizódunk beszélgetőpartnerei Dr. Hárdi Lilla pszichiáter, a Cordelia Alapítvány orvosigazgatója, dr. Fuchs Ágnes pszichiáter és Barah Sohrab tolmácsnak. A megrázó, megható és érdekfeszítő beszélgetést Richter Júlia klinikai szakpszichológus, a Traumaközpont szakmai koordinátora vezeti.
A vadon élő állatok, bár gyakran vannak életveszélyben, ritkán traumatizálódnak. Vajon mit tanulhatunk tőlük a traumafeldolgozás kapcsán és ezt hogyan lehet egy terápiában hasznosítani?
Podcast sorozatunk 11. epizódjában a Peter Levine nevéhez fűződő, Somatic Experiencing (SE), testi megtapasztaláson alapuló traumaterápiás módszerről Richter Júlia beszélget a Sydneyben élő Szász Andreával, aki traumaspecialista és SE terapeuta, illetve Kovács Eszterrel az SE Hungary megalapítójával.
Mi az emberkereskedelem? Kiből lesz áldozat? Milyen előítéletek, sztereotípiák rombolják az áldozatok megküzdési kísérleteit? Milyen prevenciós lépések hatékonyak? Mit tehet a pszichológus az áldozatok támogatásában?
Kósi Viktóriával, a Fehér Gyűrű Alapítvány és a BRFK klinikai szakpszichológusával és Richter Júliával, klinikai szakpszichológussal, a Traumaközpont szakmai koordinátorával folytat szakmai eszmecserét Sebestyén Árpád, kríziskezelő szakpszichológus az emberkereskedelem pszichés mozgatórugóiról.
Milyen fajtái vannak a gyermekbántalmazásnak? Hogyan lehet felismerni? Milyen jelekre figyeljen a szülő/pedagógus? Milyen rövid- és hosszútávú következményei vannak a bántalmazásnak? Mi az a Barnahus-módszer? Milyen változást hoz a vizsgálati folyamatban a 2021 elején született kormányhatározat?
Sorozatunk 9. részében Kepics Zsanett, a Traumaközpont gyermekpszichológusa beszélget Dr. Lazáry Györgyné gyermekklinikai szakpszichológus, igazságügyi pszichológus szakértővel, aki a Barnahus-módszer egyik magyarországi meghonosítója.
Hogy kerülnek ide? Min mentek keresztül? Hogyan rombolja a kínzás a testet és a lelket? Mi jelent segítséget? Az idén 25 éves Cordelia Alapítvány menekülteket és kínzástúlélőket segítő munkájáról Gerlinger Lilla beszélgetett dr. Hárdi Lilla pszichiáter, pszichoanalitikus pszichoterapeutával, az alapítvány orvos igazgatójával.
Hogyan segíthetünk a traumát átélt gyermekeknek? Miben különböznek és miben hasonlítanak a különböző módszereket alkalmazó gyermekterápiák? Miben más a traumatizált gyermekek terápiája a más nehézséggel küzdő gyermekek terápiájához képest? Hogyan hatott a COVID-19 világjárvány a gyermekek, kamaszok pszichéjére?
A Kiút a traumából hetedik epizódjában a gyermekterápiák kerülnek fókuszba. Kepics Zsanett, a Traumaközpont gyermekpszichológusa beszélget 4 különféle gyermekterápiás módszert (EMDR, DSZIT, analitikusan orientált gyermekterápia, gyerekpszichodráma) képviselő gyermekterapeutával, arról, hogy az adott módszeren belül hogyan dolgoznak traumát átélt gyerekekkel.
A beszélgetés résztvevői:
Miképpen hat a félelem, a titok és a szégyen, illetve az ebben a légkörben elszenvedett erőszak a család tagjaira? Mik a releváns tényállások és kihez fordulhat a bántalmazott személy? A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján Gerlinger Lilla klinikai szakpszichológus beszélget Szlankó Viola pszichológussal, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetőjével, Fáklya Ágnes szociális munkással, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Biztos Pont Krízisambulanciájának szakmai vezetőjével és Kepics Zsanett klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológussal, a Traumaközpont terapeutájával a kapcsolati erőszak, családon belüli erőszak, gyermekbántalmazás hatásairől és arról, hogy a különböző szervezetek miképpen segítik a kézenfogva menekülőket.
Mitől lesz egy jóga óra trauma-tudatos és miképpen járulhat hozzá az egyén traumafeldolgozásához? Többek között erről is beszélgetünk Kalmár Annával, az AdniJóga társadalmi vállalkozás alapítójával. Szóba kerül még az is, hogy az AdniJóga illetve a Traumaközpont szervezetei milyen célkitűzésekkel dolgoznak és kiket támogatnak. A trauma-tudatosság tanulható és számos területen alkalmazható. Annával a Traumaközpont munkatársa, Gerlinger Lilla beszélget.