Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy medvét láttak vagy látni véltek Magyarország területén. Az egykor hazánk területén is őshonos faj hosszú évtizedes üldöztetés után egyre gyakrabban bukkan fel az országban. Habár nincsenek bizonyítékok arra, hogy szaporodna is nálunk, de áttelelő példányról már van tudomása a nemzeti parki szakembereknek. Manapság inkább azonban az jellemző, hogy a zöld határon át egy-egy magányos példány jár-kel Szlovákia és Magyarország között.
A medvékkel kapcsolatos ismereteinket és véleményünket jelentősen meghatározzák azok a hírek, amelyek az erdélyi medvehelyzetről érkeznek hozzánk a sajtón keresztül. Keleti szomszédunkban él Európa legnagyobb medvepopulációja, az együttélés velük korántsem konfliktusmentes. Gyakran hallunk településekre bejáró, kukázó medvékről, gombázókat és túrázókat – olykor halálosan – megsebesítő egyedekről. Nehéz azonban úgy megítélni a medvékről, a velük kapcsolatos konfliktusokról szóló híreket, hogy a sajtóból gyakran nem ismerjük meg az okokat, hogy vajon miért kéregetnek az út szélén, kukáznak a településeken, vagy mi történhetett egy támadás előtt, és ki a felelős a kialakult konfliktusokért. A medve, vagy mi emberek, esetleg mindkettő?
A Lételem aktuális epizódjában Sallay-Mosoi Alexandra biológussal, a WWF Románia projektmenedzserével és Dezső László gyergyószentmiklósi természetfotóssal, két, az erdélyi medvehelyzetet jól ismerő szakemberrel beszélget McMenemy Márk. A felvétel a Falka Napokon készült 2024. szeptember 28-án.
Az adást az Európai Unió támogatásával az Együttélés a medvékkel elnevezésű projekt keretében rögzítettük.
Az ivóvízről leggyakrabban akkor beszélgetünk, amikor egy forró, hőhullámokkal tarkított időszakban – mint például ezen a nyáron – egyes településeken felhívják a figyelmet a takarékos vízfogyasztásra, netán némileg korlátozzák is a vízhez való hozzáférést. De miért fontos az ivóvízről beszélgetni, és mi köze van ennek a Dunához? Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hazai lakosság egy jelentős része – nagy százalékban Budapest és környéke – a Duna vizét issza, ami ráadásul egy természetesen kialakuló, parti szűrőrétegen keresztül tisztul, hogy végül az „utolsó simításokat” elvégezve a csatornákba, majd az otthonainkba jusson.
Ám a klímaváltozás, a pazarló felhasználói szokások, a modern kori szennyezések, a nagy volumenű hajózás veszélyeztethetik az ivóvízbázist és magát a természetes szűrőrendszert is. Hogyan segíthetünk felhasználóként a problémák mérséklésében? Mi lehet a megoldás, hogy a tiszta ivóvízhez hosszú távon is hozzáférjünk, és a Duna élővilága is fennmaradjon, ami a teljes ökoszisztéma, így a saját jóllétünk szempontjából is rendkívül fontos? Erről beszélgetett a Lételem új epizódjában Mihálovits András dr. Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével és dr. Engloner Attilával, aki a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és a Duna-kutató Intézet volt igazgatója. Az epizódban szó esik többek között a Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt kutatásáról, de többek között arról is, hogy az éghajlatváltozás miatt kialakuló szélsőséges vízjárás hogyan befolyásolja a vízminőséget, miért fontos az élőhely-rehabilitáció vagy épp mik azok a modern kori szennyezőanyagok.
(Megjegyzés: az epizód felvétele még a jelenlegi hőhullámok előtt, a nagyobb esőzések időszakában készült, ezért hallható a beszélgetés során az erre való utalás.)
Étkezésünknek rengeteg rétege van: az érzelmek, a hagyományok és szokások, anyagi helyzetünk, az egészségünk megőrzése vagy javítása és a fenntarthatóság is egyebek mellett olyan szempontok, amik befolyásolhatják azt, hogy hogyan táplálkozunk, honnan szerezzük be az ételeinket, nyitottak vagyunk-e az új ízekre, mi után nyúlunk elsőként a boltban vagy a piacon, és egy-egy alapanyagból vagy fogásból milyen mennyiséget fogyasztunk vagy épp dobunk ki a kukába.
A Lételem aktuális epizódjában Csepelyi Adrienn, a WMN újságírója beszélget Szabó Adrienn klinikai dietetikussal és Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával arról, hogy az élelmiszerek tekintetében milyen összefüggés van fenntartható és egészséges között, vannak-e szuperélelmiszerek vagy kerülendő "mumus-alapanyagok”, mennyire pénzkérdés az egészséges táplálkozás, és mik azok a szabályok, amiket érdemes betartani, ha valaki a szervezete megfelelő működésére és a környezet megóvására is szeretne odafigyelni étkezései és vásárlásai során.
Hogyan kerül a biomassza az erőműbe és miért? Első hallásra talán azt gondolnánk, hogy ez az energiatermelés környezetbarát alternatívája, pedig ez távol áll az igazságtól – pontosabban ez is egy olyan összetett téma, mint az, hogy nem mindegy, honnan, milyen erdőből vesszük el a tűzifának való anyagot, ami szintén nem más, mint szilárd biomassza.
Podcastsorozatunk első részében az alapfogalmak tisztázásán túl az erdészeti biomasszáról beszélgettünk, a második epizódban pedig Mihálovits András moderátor arról beszélget Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programjának vezetőjével, hogy az erőművekben gyakorlatilag állami támogatással égetjük az erdőt alacsony hatásfokú villamos energiáért, emiatt ráadásul a tűzifa is drágább a lakosság számára. A beszélgetés során szó esik arról, hogy mi a különbség az erőmű, a kapcsolt erőmű és a fűtőmű – és azok biomassza-felhasználása – között, de arról is, hogy a klímapolitika hogyan próbálja kizárni a „rossz biomasszát”. Egyáltalán milyen a jó és a rossz biomassza, és felhasználása milyen kockázatokat rejt magában klímavédelmi és biodiverzitási szempontból?
A podcastsorozat első része ide kattintva hallgatható meg.
A témában illusztrációkkal színesített írás is megjelent, ez ide kattintva olvasható.
Gyakran ismételt kérdések a biomasszával kapcsolatban – kattints ide, hogy válaszokat kapj!
Te tudod, hogy valójában mi az a biomassza, mi tartozik ebbe a kategóriába, és mire lehet használni? És azt, hogy a tűzifa is biomassza – amit sok esetben a természetes erdeinkből termelnek ki –, és a lakossági fafűtés mellett ipari felhasználása is van például az erőművekben?
A biomassza témaköre olyannyira tág, hogy rögtön két epizódot szenteltünk neki – az első részben az alapfogalmak tisztázásán túl az erdészeti biomasszáról beszélgetett Csurgó Dénes, a Telex újságírója Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország Éghajlatvédelmi programjának vezetőjével és Bódis Pállal, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy nem mindegy, honnan származik a biomassza és azt kik és hogyan használják fel, de a beszélgetőpartnerek arra is kitérnek, hogy miért probléma, hogy a biomassza jelentős része tűzifa formájában a természetes erdeinkből származik. Mi kell ahhoz, hogy csökkenjen a kereslet iránta, és ezáltal megóvjuk a természetes erdeinket? Mi lehet a megoldás a kiváltására? Hallgasd meg az epizódot, és tudj meg többet az első részből!
A témában illusztrációkkal színesített írás is megjelent, ez ide kattintva olvasható.
Gyakran ismételt kérdések a biomasszával kapcsolatban – kattints ide, hogy válaszokat kapj!
A művészetnek és a természetvédelemnek látszólag nem sok köze van egymáshoz, de ha egy zenét, festményt vagy akár irodalmi művet a körülöttünk zajló események, jelenségek kifejezőeszközének tekintünk, pláne, ha a természet megtapasztalásának lelki, mentális, spirituális oldalát is beemeljük a képbe, akkor máris könnyebb megtalálni a kapcsolódást a két téma között. A természet szeretete, a benne való létezés, a gyönyörű, netán félelmetes természeti jelenségek vagy akár a környezetrombolás a legkülönbözőbb művészeti ágak alkotóit ihlette már meg. De hogyan tudja segíteni egy alkotás a természetvédelmet, miként tud az ismeretterjesztés és szemléletformálás eszközévé válni, és hogyan támogathatja a tudomány a művészeket abban, hogy minél pontosabb üzeneteket adjanak át a közönségüknek, ha művükkel a természet megóvásának fontosságát szeretnék közvetíteni?
A Lételem idei utolsó, karácsony előtti epizódjában igazi lelki feltöltődést kínál a művészet és a természetvédelem kapcsolatának boncolgatása, melyben Csepelyi Adrienn moderátor, a WMN újságírója beszélget Gulyás Annával, a természeti témákat is feldolgozó Holddalanap zenekar énekesnőjével, aki egyúttal mesemondó és kulturális antropológus is, és dr. Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy Anna művészként hogyan építi be a természetvédelmi kérdéseket a zenéibe, mit tanulhatunk a természeti népektől és mitől szakadtunk el a modern világban, vagy épp arról, hogy a WWF Magyarország hogyan próbálja interaktív színházi előadással vagy a természet hangjainak rögzítésével közvetíteni a természetvédelem és a fenntarthatóság fontosságát.
Olvass többet a WWF Magyarország és Gulyás Anna részvételével zajló közös, The Big Green nevű projektről – kattints ide!
Kattints a címekre, és hallgasd meg a Holddalanap természeti témákat feldolgozó zeneszámait:
Amellett, hogy a GenZ az eddigi legglobálisabb generáció, ezért a korábbiakhoz képest lehetőségek tárháza nyílik meg előttük, a mai fiatalok abban nőnek fel, hogy összeomlanak körülöttük az ökológiai rendszerek és állandó fenyegető tényező számukra a klímaválság problémája, hiszen ténylegesen az ő jövőjük forog kockán. De hogyan is állnak ehhez a témához a mai tizen- és huszonévesek, hogyan gondolkodnak a természet- és környezetvédelemről, és mi az, ami igazán motiválja őket ahhoz, hogy a tettek mezejére lépjenek?
Erről beszélgetett a Lételemben Csurgó Dénes moderátor Körner Olgával, a Bolygó Közösségi Tér vezetőjével és Györgyi-Ambró Gergővel, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével. Az epizódban szó esik arról is, hogy milyen platformokon és kiken keresztül szólhatunk a fiatalabb generációhoz, mennyit számít a kortársak véleménye, és ők hogyan tudnak hatni a döntéshozókra vagy akár a saját szüleik korosztályára.
Annak ellenére, hogy több, mint tízezer ember és több, mint száz szervezet kérte nyílt levélben a kormányt, hogy helyezzék hatályon kívül a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló veszélyhelyzeti kormányrendeletet, a jogszabály a mai napig alkalmazható bármilyen tevékenység esetén. Bár a kormányrendelet kapcsán született egy kormányhatározat és egy miniszteri utasítás, azonban ezek nem írják felül a jogszabályt, pusztán annak alkalmazása esetén az eljárásokra van hatásuk.
A jogi csűrés-csavarás körüli problémákról Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő írt kiváló és közérthető cikket, melynek kapcsán a Lételemben Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő beszélgetett a cikk szerzőjével. A beszélgetés során szó esik magáról a kormányrendeletről, a civil érdekérvényesítési lehetőségekről, a szakpolitika helyzetéről és a Lételem podcastben rendhagyó módon a mostani epizódban a témához kapcsolódó közéleti kérdésekről szóló véleménycsere is helyet kapott.
Az outdoor sportoknak számos válfaja létezik a bringázástól a terepfutáson át a hegymászásig, és mindegyik különböző módon terhelheti azt a környezetet, ami a mozgás színhelyéül szolgál - és ami épp a szépségét adja az egész élménynek. Persze ahogy életünk, szokásaink más területein, úgy a szabadtéri sportok esetében is leginkább az egyénen múlik, hogy milyen állapotban hagyja maga után a terepet, ahol mozgott. Létezik arany középút a letaposott védett növények és rovarok, megzavart vadak és aközött, hogy úgy edzünk a természetben, mintha ott se lettünk volna?
A Lételem negyedik évadának első epizódjában erről beszélgetett Csurgó Dénes moderátor Gangel Marcellel, a Kalandbringás Sportegyesület alapítójával és Bódis Pállal, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértőjével.
A tiszavirágot feltehetően senkinek nem kell bemutatni, de tudtad, hogy dunavirág is létezik? Ráadásul épp most, ennek az epizódnak a publikálásakor kezdődik a rajzásuk a Dunán és néhány mellékfolyóján, aminek ha egyszer valaki a részese lesz, sosem felejti el a látványt. De mi is az a dunavirág, miben más, mint a tiszavirág, és miért fontos, hogy megőrizzük a fennmaradását?
Erről beszélgetett a Lételem negyedik évadának első, extra epizódjában Csepelyi Adrienn moderátor, a WMN magazin újságírója dr. Samu Andrea környezetkutatóval, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével és dr. Kriska Györggyel, aki az ELTE Biológiai Intézetének habilitált docense, az MTA doktora és az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója.
Az epizódban szó esik többek között arról, hogy mivel a tiszavirággal ellentétben a dunavirág sötétedés után szaporodik – szintén az év egy adott időszakában –, a közvilágítás és a hidak mesterséges fényei eltérítik őket, ezért százezrével pusztulnak el a fénycsapdákban. Fennmaradásuk azonban rendkívül fontos lenne, ezért ma már a szakértők extra fényekkel és mentőakciók keretében segítik túlélésüket. De hogyan is zajlik ez, és mi köze a fajnak a Duna és az emberek kapcsolatának erősítéséhez?
Ha még többet szeretnél megtudni arról, hogy milyen hatással van a rovarokra a polarizált fény, akkor ide kattintva megnézheted dr. Kriska Györgyék díjnyertes filmjét, a Poláros világot.
Az idei fűtési szezon az energiaválság és a rezsicsökkentés részleges eltörlése következtében kihívások elé állította a lakosság jelentős részét, a kistelepülések lakosai és önkormányzatai pedig különösen nehéz helyzetbe kerültek. Aki tudta, lehetőségeihez mérten igyekezett megoldani a fennálló problémákat, a helyzetre válaszul például sokan a szilárd tüzelőanyagok felé fordultak, ami viszont egészségügyi és környezetvédelmi szempontból lehet aggályos.
A WWF Magyarország kérdőíves felmérést végzett az 5000 fő alatti településeken annak érdekében, hogy áttekintést kapjunk arról, hogy az energiaválság hatásainak leginkább kitett kistelepülési önkormányzatok hogyan élték meg az idei telet, energiahatékonyság szempontjából mi jellemzi őket és milyen terveik vannak, illetve mit tapasztalnak a lakosság körében az energiaszegénységről, a szilárd tüzelés változásáról és ezzel összefüggésben a légszennyezettségről.
A Lételem aktuális epizódjában erről a témáról beszélgetett Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetőjével és Radnai Bertalannal, Ipolytölgyes polgármesterével. Az epizódban a felmérés témáit érintve esik szó többek között az önkormányzatok, középületek állapotáról és a települési klímastratégia fontosságáról, a kistelepüléseken tapasztalható energiaszegénységről és a légszennyezettségről, de a beszélgetőpartnerek kitérnek a megoldási lehetőségekre is, megemlítve az Ipolytölgyesen bevezetett jó gyakorlatokat és a kihívásokra adott válaszaikat.
A WWF Magyarország felméréséről ebben a blogbejegyzésben lehet bővebben olvasni.
Te tudod, hogy hány állatfaj élhet a Földön? És azt, hogy ebből mennyit ismerünk? A fajok felkutatása és meghatározása a mai napig folyik, és miközben a kutatók rendre eddig ismeretlen fajokat fedeznek fel, mások a kihalás szélére kerülnek. De mivel is foglalkozik pontosan egy taxonómus, és hogyan zajlik az új fajok felkutatása?
Erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója Dr. Páll-Gergely Barna zoológus-taxonómussal, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársával és Dr. Fehér Zoltán zoológussal, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy mivel jár a taxonómusok munkája vagy hogy hogyan lehet elnevezni az újonnan felfedezett fajokat, de a beszélgetőpartnerek arra is kitérnek, hogy jelenleg körülbelül hány fajt ismerünk világszerte, ebből mennyi lehet a veszélyeztetett faj és ezt hogyan lehet megbecsülni, mik azok a funkcionálisan kihalt fajok, és hogy miért rendkívül fontos a biodiverzitás.
Az utóbbi időben a médiában és a közbeszédben is központi téma lett a magyarországi akkumulátorgyárak ügye – élén a debreceni gyár engedélyeztetésével –, ami nem véletlen: a téma rendkívül összetett, bizonyos esetekben érzelmekkel teli, számos bizonytalansággal övezett és sok esetben csupán részinformációk érhetők el a gyárak engedélyezésével, erőforrás-felhasználásával kapcsolatban. Helyiek tiltakoznak, zöld civil szervezetek hívják fel a figyelmet a lehetséges veszélyekre és az alapos vizsgálatok fontosságára.
De ha a közlekedés zöldítéséhez akkumulátorokra van szükség, akkor mi a baja a zöldeknek ezekkel a gyárakkal? Miben mások ezek az akkumulátorgyárak, mint a többi ipari fejlesztés, és miért ennyire konfliktusosak? A Lételem új epizódjában erről beszélgetett Csurgó Dénes, 444.hu újságírója Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével és Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy bár fontos a zöld átállás, de nem mindegy, hogy az hogyan történik, rendelkezdésre áll-e Magyarországon a gyárak működéséhez szükséges mennyiségű erőforrás – például víz és villamos energia –, milyen tévhitek övezik ezt a témát, vagy hogy milyen szabályozásoknak kellene megfelelni akkumulátorgyárak telepítése és üzemeltetése esetén.
A fenntartható akkumulátorgyártás feltételeinek 10 pontja - kattints ide, és olvasd el a WWF Magyarország javaslatait!
Szalámiba csomagolt akkumulátorgyárak - a WWF Magyarország blogbejegyzése a témában.
A tavalyi óriási aszály, idén pedig a januári csapadékbőség, illetve a növekvő ipari vízigények miatt egyre nagyobb figyelem övezi vizeink állapotát. Amiről azonban a tavak, folyók mellett nem igazán beszélünk, az az, hogy milyen helyzetben vannak a felszín alatti vizeink. Nem csoda, hiszen ami nincs a szemünk előtt, arról könnyű megfeledkezni – pedig ezeknek a vizeknek is rendkívül fontos szerepe van a természetes egyensúly fenntartásában, és olyan ökoszisztémák függnek tőlük, mint például a Velencei-tó vagy a Fertő.
A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Mádlné Dr. Szőnyi Judittal, az ELTE habilitált egyetemi docensével és az MTA doktorával, valamint Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével arról, hogy mik is azok a felszín alatti vizek, miért kritikusan fontos a mennyiségük és állapotuk, milyen veszélyek fenyegetik őket, és hogyan lehetne minél inkább óvni ezeket a rendszereket.
Az éghajlatváltozás minden életközösségre hatással van, és ez alól az erdők sem kivételek. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események megviselik hazánk erdeit is, legyen szó akár extrém hőségről és tűzesetekről, jégtörésről vagy széldöntésekről. De vajon létezik klímaváltozásnak ellenálló erdő? Szükséges egyáltalán átalakítani erdeinket például új fafajok telepítésével ahhoz, hogy jobban viseljék a klímaváltozás negatív következményeit, vagy inkább az őshonos fajok visszahozása és a természetközeli erdőkezelés jelentene megoldást?
A Lételem új epizódjában erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója dr. Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjével és Bajor Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület budapesti helyi csoportjának elnökével. A beszélgetés során kiderül többek között, hogy természetvédelmi szempontból mi a probléma a magyar erdőkkel, vannak-e még idős erdeink, vagy épp milyen veszélyeket rejt magában az, ha idegenhonos fajokkal próbáljuk meg ellenállóbbá tenni erdeinket ahelyett, hogy visszanyúlnánk a gyökerekhez.
A témáról a WWF Magyarország blogjában Szép új erdeink címmel bejegyzés is készült, ami ide kattintva olvasható.
Te tudod, hogy mekkora Budapest teljes zöldterülete? És azt, hogy hogyan áll a főváros természetvédelmi területekkel? Vajon miért nem lehet mindenhova fát ültetni, de miért kellene mégis több zöldfelület? És hogy jön a képbe a Duna? A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Budapest zöldítésének lehetőségeiről és akadályairól, illetve a városi természetes élőhelyek fontosságáról Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével és Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével.
A beszélgetőpartnerek többek között olyan témákat boncolgatnak, hogy hogyan tud hozzájárulni a város zöldítése a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, milyen jó példákat találunk Európa-szerte zöldülő városokra, de az is szóba kerül, hogy hogyan lehet javítani a fővárosiak Dunával való kapcsolatát, kibetonozás helyett miért fontos a patakok természetesebbé alakítása, milyen természeti kincsei vannak Budapestnek, és mi a jelentősége a természetvédelmi területeknek a városon belül.
Vajon mennyire alkalmas egy ünnep – pláne a karácsony – arra, hogy elinduljunk a fenntarthatóság útján? Hiszen az évek, évtizedek alatt épp az rögzült bennünk, hogy karácsony környékén számos téren növeljük fogyasztásunkat: ajándékokat veszünk, azokat becsomagoljuk, karácsonyfát vagy műfenyőt szerzünk be, azt feldíszítjük és a lakást is dekoráljuk, és persze a szokásosnál jóval több ételt készítünk el. Pedig az ünnepről és a közös időtöltésről akkor se kell lemondani, ha szokásainkat kicsit átalakítjuk, lelassulunk, és kevésbé pazarló módon töltjük a karácsonyunkat.
A WWF Lételem idei utolsó epizódjában Mihálovits András beszélget Andacs Noémivel, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársával és Patkó Dórával, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével arról, hogy hogyan alakíthatjuk át szemléletünket az ünnepekkel kapcsolatban, mikor célszerű elkezdeni készülni egy fenntarthatóbb karácsonyra, mik azok a területek, amiken érdemes és akár könnyen is lehet változtatni, és hogyan lehet csavarni az ajándékozási szokásainkon, hogy az örömet is okozzon, de fenntartható is legyen.
Ha kedvet kaptál a fenntarthatóbb életmódhoz, akkor nem csak karácsonykor, hanem egész évben követheted ökológiai lábnyomodat, a pazarlás ellen pedig fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokban vehetsz részt a WWF Léptem applikáció segítségével. A Tudatos Vásárlók Egyesületének applikációjával pedig ökocímkés termékek között válogathatsz, legyen szó csomagolópapírokról vagy csokoládéról.
Messzire visz az a kérdés, hogy mi számít igazán fenntartható közlekedésnek, ha A-ból B-be nem csak gyalog, tömegközlekedéssel vagy biciklivel tudunk, akarunk menni. Erre sokak szemében jó alternatíva lehet az elektromos autó, míg a szkeptikusok a szennyező akkumulátorgyártástól a töltéshez használt áram forrásán át az autó súlyából eredő fokozott gumikopásig számos tényezőt felhoznak ellene. De mi az igazság? Az biztos, hogy az elektromos autózás se csak fekete vagy fehér, számos tényezőn múlik, hogy mekkora az ökológiai lábnyoma.
A Lételem újabb epizódjában Szilágyi Artúrral, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével és Biró Balázzsal, a Villanyautósok.hu egyik szerzőjével beszélget Mihálovits András moderátor az elektromos autózás fenntarthatósági kérdéseiről. A beszélgetés során szóba kerül, hogy valóban nem mindegy, honnan származik a töltéshez használt áram, hogy könnyen lehet, hogy mégse kopnak úgy a gumiabroncsok, mint ahogy azt sokan gondolják, de a beszélgetőpartnerek kitérnek az akkumulátorgyártásra és az újrafelhasználási lehetőségekre is, arra, hogy milyen ütemben fejlődik – és ezáltal válhat még fenntarthatóbbá – ez a technológia, de az is felmerül, hogy az energiaválság közepette a hagyományos üzemanyaggal vagy az árammal működő autó éri-e meg jobban anyagilag.
Az epizódban említett Electricity Maps weboldala ide kattintva érhető el.
A WWF semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesült az adásban megemlített márkáktól, az epizód nem promóciós céllal készült. Az elhangzottak nem feltétlenül tükrözik a WWF Magyarország álláspontját.
Két év eltelte után 2022. októberében ismét megjelent a WWF Élő Bolygó Jelentés, amely bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva. A jelentés az 1970-es évek óta évente átlagosan 2% csökkenést mutatott ki a különböző gerinces fajok populációiban – a trend pedig ezúttal is hasonló. Földünk élővilágának folyamatos zsugorodását látva ezúttal is felmerül a kérdés: hogyan tovább? Mi lesz, ha így folytatjuk? Hogyan lehetne másképp csinálni?
Az október 13-án nyilvánosságra került adatok apropóján ismét megrendeztük WWF Corner eseményünket, melynek keretében Czinkóczi Sándor újságíró beszélgetett Litkai Gergely humoristával, Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával és Molnár Csabával, a MagNet közösségfejlesztési igazgatójával bolygónk állapotáról, arról, hogy mivel kell szembenéznünk a közeljövőben, és mit tehetünk annak érdekében, hogy ne következzen be a legrosszabb forgatókönyv. A beszélgetésről hangfelvétel készült, ami a Lételem extra epizódjaként hallgatható vissza.
Az Élő Bolygó Jelentés ide kattintva érhető el.
A legtöbben megdöbbenve halljuk az olyan híreket, amikor távoli országokban hatalmas mennyiségben foglalja le a rendőrség védett cápafajok uszonyait vagy elefántagyarakat. Az ilyen jellegű illegális kereskedelem valóban hatalmas és kihívást jelentő problémának számít világszerte, azonban a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények ennél még szerteágazóbbak, sőt, Magyarországot is érintik. Legyen szó tobzoskáról, orrszarvúról, kaktuszokról vagy akár a hazánkban is megtalálható hóvirágról, ezeknek a bűncselekmények a felderítése sokszor igen nehézkes, többek között ezért is fontos, hogy a hangsúly a megelőzésen legyen.
A Lételem újabb epizódjában a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekről beszélget Dobos Emese dr. Balogh Annamáriával, a TRAFFIC munkatársával és a WWF Magyarországgal közös LIFE SWiPE projekt vezetőjével. Az epizódban szó esik többek között a hazánkban is előforduló természet elleni bűncselekményekről, néhány közelmúltbeli, nagy port kavart esetről, de arról is, hogy jellemzően milyen fajokat érintenek ezek a tettek, és mi motiválja az elkövetőket és a vásárlókat. Felmerül az 1973-as nemzetközi washingtoni egyezmény is, amelyet azért hoztak létre, hogy a vadon élő növények és állatok egyedeivel folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse fennmaradásukat, és az is, hogy hogyan tudják elkerülni, megakadályozni ezeket a bűncselekményeket az állampolgárok.
Az epizódban elhangzott a CITES – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről, amelynek a weboldala ide kattintva érhető el.
Tudj meg többet a LIFE SWiPE projektről ide kattintva, a TRAFFIC munkájáról pedig itt olvashatsz bővebben. A „Természet elleni bűncselekmények – Nemzeti jelentés Magyarországról” című kiadvány ide kattintva érhető el.
