Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy medvét láttak vagy látni véltek Magyarország területén. Az egykor hazánk területén is őshonos faj hosszú évtizedes üldöztetés után egyre gyakrabban bukkan fel az országban. Habár nincsenek bizonyítékok arra, hogy szaporodna is nálunk, de áttelelő példányról már van tudomása a nemzeti parki szakembereknek. Manapság inkább azonban az jellemző, hogy a zöld határon át egy-egy magányos példány jár-kel Szlovákia és Magyarország között.
A medvékkel kapcsolatos ismereteinket és véleményünket jelentősen meghatározzák azok a hírek, amelyek az erdélyi medvehelyzetről érkeznek hozzánk a sajtón keresztül. Keleti szomszédunkban él Európa legnagyobb medvepopulációja, az együttélés velük korántsem konfliktusmentes. Gyakran hallunk településekre bejáró, kukázó medvékről, gombázókat és túrázókat – olykor halálosan – megsebesítő egyedekről. Nehéz azonban úgy megítélni a medvékről, a velük kapcsolatos konfliktusokról szóló híreket, hogy a sajtóból gyakran nem ismerjük meg az okokat, hogy vajon miért kéregetnek az út szélén, kukáznak a településeken, vagy mi történhetett egy támadás előtt, és ki a felelős a kialakult konfliktusokért. A medve, vagy mi emberek, esetleg mindkettő?
A Lételem aktuális epizódjában Sallay-Mosoi Alexandra biológussal, a WWF Románia projektmenedzserével és Dezső László gyergyószentmiklósi természetfotóssal, két, az erdélyi medvehelyzetet jól ismerő szakemberrel beszélget McMenemy Márk. A felvétel a Falka Napokon készült 2024. szeptember 28-án.
Az adást az Európai Unió támogatásával az Együttélés a medvékkel elnevezésű projekt keretében rögzítettük.
