How is it possible that the post-regime change democracy 'boom' in the V4 countries is being replaced by a trend towards illiberal authoritarianism? We are being helped to answer this question by Tom Palmer, executive vice president for international programs at Atlas Network. He explains the phenomenon by the propagandistic exploitation of the global financial crisis and the active, destructive influence of Vladimir Putin's Russia. He details how Russia spreads illiberalism by financing extremist political movements and using immigration as a "weapon". The podcast also touches the topic of the political similarities between Hungary and the United States.
Újra jelentkezik elemzői podcastsorozatunk, a Liberális szemmel. Az adásban munkatársaink felmérik, hogy hogy vághatnak neki a választásig hátralévő fél évnek az egyes pártok.
Last weekend Andrej Babiš and his party ANO won the general election in the Czech Republic. After the loss of the parlamentary election in 2021 and the loss of the presidential election 2023 many thought that his populist threat is over. However last weekend he won with the largest percentage of the votes since 1990. How does the future look for Czechia? Can we see the return of a more illiberal direction or is the immunsystem of the Czech democracy stronger than that? We are searching answers for these questions with Zuzana Stuchlíková, analyst of Europeum.
A közszolgálati média működésének demokratikus kontrollja, átláthatósága és pártatlansága kulcsfontosságú a szabad nyilvánosság és a választópolgárok megalapozott döntéshozatala szempontjából.
A Liberalizmus vagy halál legújabb adásában a Republikon és a Connect Europe közös projektjéről beszélgetnek Intézetünk kollégái, aminek keretén belül egy éven át minden esti híradót kielemzünk, hogy megállapítsuk: igazak-e a közmédiát érő vádak, miszerint elfogult lenne a kormány irányába. Ebben az epizódban első hat hónap eredményeit értékeljük. Az első fél évről szóló jelentésünk megtalálható a Republikon honlapján vagy a következő linken: https://tinyurl.com/5evmapc2
Áprilisban járta be a nyilvánosságot a furcsa, haranggörbét nagyon szabálytalanul megtörő szegénységi statisztikák híre. A téma után joggal merült fel a kérdés sokakban: Mennyire bízhatunk a statisztikákban? Ezen kívül beszélünk a közvéleménykutatók és kutatásaik kapcsán felmerülő kérdésekről is, például arról, hogy miért lehet, hogy két hasonló időben készült reprezentatív felmérésben eltérések láthatók, vagy miért fordulhat elő, hogy a pártok támogatottságát összeadva nem kereken 100 százalékot kapunk.
Újra jelentkezik elemzői podcastsorozatunk, a Liberális szemmel. Az adásban munkatársaink többek között a részvételi rekordot megdöntő Prideról, a Harcosok Klubjáról (nem filmkibeszélő) és az elhalasztott ellehetetlenítési törvényről beszélgettek.
Az utóbbi években egyre fontosabb nagyobb teret foglal el a közbeszédben a gyerekek képernyőidejéről szóló diskurzus. A túlzott képernyőidő azonban nem csak a gyermekek esetében probléma, de a felnőtteknél is, így az egész társadalmat érintő jelenségről beszélhetünk. De mit tehetünk annak érdekében, hogy a képernyők ne uralják le a mi életünket vagy épp szeretteinkét? Milyen össztársadalmi válaszok adhatók erre a kihívásra? Ezekről a kérdésekről beszéltünk Dr. Nagy Péterrel, a Bethesda Gyermekkórház osztályvezető főorvosával.
Az éghajlat változik, ehhez pedig muszáj alkalmazkodni az egyéneknek és a nagyobb közösségeknek, országoknak, városoknak egyaránt. Utóbbihoz azonban elengedhetetlenek a megfelelő szakpolitikák, amik teret engednek településeink fenntartható fejlődésének, erősítik adaptációs képességeit és élhetővé teszik őket lakosaik számára a klímakatasztrófa idején is. Ezekről a kérdésekkel beszélgettünk Brabás Richárddal, a Párbeszéd - ZÖLDEK társelnökével, a Fővárosi Közgyűlés képviselőjével.
Magyarország és Ukrajna között annyira elmérgesedett a viszony, amit kevés másik európai ország mondhat el magáról. Az elmúlt hetekben kisebb kémháború is kirobbant a két szomszédos állam között, miközben a magyar kormány még az ellehetetlneítési törvényt is részben ukrán propagandára hivatkozva tervezi elfogadni, de konzultációt is indított azzal a céllal, hogy keleti szomszédunk EU-s csatlakozásának már a lehetőségét is a háború eszkalációjának mutathassa be. Mennyire hasonló az ukrán helyzet bemutatása az orosz propagandában ahhoz, mint amit a magyar kormány sugároz? Milyen forrásoknak hihetünk a háborús hírekkel kapcsolatban? És hogy jön ebbe az egészbe az ukrán kémügy? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Schlanger Márton, a Republikon kutatója Takácsy Dorkával, a CEID kutatójával, Oroszország szakértővel.
A politika folyamatosan törekszik arra, hogy bizonyos nemzeti identitást és a magyar történelmet saját céljaira felhasználja. Fontos azonban feltenni néhány kérdést: A magyar jelképek pártokhoz tartoznak vagy hozzánk, a nemzethez? Szurkolhat ugyanúgy a magyar válogatottnak egy konzervatív és egy liberális? Hogy próbálta a politika megváltoztatni a himnuszt annak megalkotása óta? Ki lehet sajátítani a piros-fehér-zöld színeket? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Nyáry Krisztián, kultúrtörténész és kommunikációs szakember segítségével.
Újra jelentkezik elemzői podcastsorozatunk, a Liberális szemmel. Az adásban munkatársaink többek között az MNB ügyről, a gyülekezési jog korlátozásáról és a zebra-gateről beszélgetnek elemzői és (természetesen) liberális szemmel.
Orbán Viktor évértékelőjében beszélt először a Pride betiltásáról, az azóta eltelt hetekben pedig beindult a Fidesz hatalmi gépezete és elkezdték a rendezvény jogszabályokon keresztül való ellehetetlenítését. A gyülekezési jog ilyen, ideológiai alapú korlátozása eddig példa nélküli volt Magyarországon, a kormány pedig már nem csak a szervezőket, de a résztvevőket is próbálja büntetésekkel megfélemlíteni. A Prideról és a hatalom ellene folytatott hadjáratáról Ranschburg Zoltán beszélget Dobos Tamással, a Háttér Társaság munkatársával.
A februári német szövetségi választások világszerte a politikai érdeklődés középpontjában állnak, Magyarországról nézve pedig még nagyobb a voksolás jelentősége, hiszen Németország nem csak az Európai Unió egyik legnagyobb politikai, gazdasági és katonai súlyú tagállama, de hazánk egyik legfontosabb szövetségese és kereskedelmi partnere is egyben. A számtalan összefonódás okán a német politika és gazdaság helyzete közvetlenül és nagymértékben befolyásolja mind az Unió, mind Magyarország jelenét és jövőjét. A német választásokról Ranschburg Zoltán, a Republikon vezető elemzője beszélgetett Végh Zsuzsannával a German Marshall Fund munkatársával.
Budapest és a Duna ma egymástól szeparáltan léteznek, értelmezhető folyó-város kapcsolat csak a külvárosi szakaszoknál és a szigeteken van. A Duna partjának belvárosi szakasza azonban egy kiaknázatlan lehetőség. Jelenleg szinte kizárólag az autóforgalmat szolgálja ki, ami példa nélküli a régióban is, és a Duna-menti fővárosok között is, miközben Budapestnek jók lennének a lehetőségei a folyó integrálására a város szövetébe. Erről a témáról írt háromrészes cikksorozatot az Építészfórumra Fűzfa Csaba, a Republikon szakpolitikai elemzője és Baróti Adél, az Intézet korábbi gyakornoka. Az adásban Király Dávid és Fűzfa Csaba beszélgetnek a város-folyó kapcsolatokról és a rakpart átalakításáról.
Mindenki meglepetésére Călin Georgescu nyerte meg a tavalyi romániai elnökválasztás első fordulóját, a másodikat pedig ezután nem is tartották meg. Georgescu szerint előle akarják elzárni a közhatalmat, a hivatalos álláspont azonban ennél összetettebb, amiben rejtett finanszírozás, Oroszország és a TikTok algoritmusa is helyt kapott. Ezekről a kérdésekről beszéltünk Bretter Zoltán politikafilozófussal, korábbi parlamenti képviselővel.
A magyar politikai élet egyre aktívabb, a Republikon Intézet feladata pedig értelmezni ezeket a történéseket. Új, rendszeresen jelentkező podcastsorozatunkban az elmúlt hetek aktuális eseményeit fogjuk megvizsgálni és azt, hogy mit várhatunk az előttünk álló időszakban. Mindig azt, amit mi fontosnak tartunk, és minden esetben liberális szemmel. Liberális szemmel - a Republikon podcastja
A vasárnapi tolnai időközi választás lefutott meccs volt, mikor a Tisza bejelentette, nem állítanak jelöltet. Elindultak viszont hatan, akik nagyon különböző kampáynokat futottak és végül nagyon különböző eredményeket is értek el. Podcastünkben a hat jelölt kampányáról szóló elemzésünkről beszélgettünk. Az elemzés elolvasható a Republikon oldalán: https://republikon.hu/elemzesek,-kutatasok/tolna2-elemzes.aspx
Republikon held a conference after the US presidential election where among other panelists Ricardo Silvestere shared his thoughts on the results and also presented his study "Protecting democracy from the radical conservative transatlantic movement". Now a few weeks later, when we are able to see at least siluets of the forming Trump government, Republikon's senior analyst, Zoltán Ranschburg discussed the events of the last month regarding the US with the author of the previosuly mentioned study.
Republikon's latest study looks at young people's political participation and public activity. Regarding that, in the latest, English language episode of our podcast series, Zoltán Ranschburg, Senior Analyst at Republikon, discussed the differences and similarities in the political activity of young people in the Western Balkans and the EU with Harisa Bojčić, Project Coordinator of the Boris Divković Foundation.
--
A Republikon legújabb elmezése a fiatalok politikai részvételével, közéleti aktivitásával foglalkozik. Ennek kapcsán beszélgetett podcastsorozatunk legújabb, angol nyelvű epizódjában Ranschburg Zoltán, a Republikon vezető elemzője Harisa Bojčićcsal, és a Boris Divković Foundation projekt koordinátorával a nyugat-balkáni és az uniós fiatalok politikai aktivitásában megmutatkozó különbségekről és hasonlóságokról.
November 5-én Amerika ismét választott. Az új elnök januártól a négy éve leváltott Donald Trump lesz. Trump húsz éve az első republikánus jelölt, aki nem csak a választást nyerte meg, de darabszámra is több szavazatot szerzett, mint demokrata ellenfele. Ez azért is meglepő, mert a Capitolium ostroma után sokan azt hitték, Trumpnak már nincs visszaút, most viszont mégis, 76 millió amerikai szavazata újra a Fehér Házba juttatta az ex elnököt. Hogy történt ez? Mennyire polarizált az amerikai társadalom? Ezekre a kérdésekre keresi a választ podcastsorozatunk legújabb adásában Mikecz Dániellel, a University of Pittsburgh oktatójával és a Republikon külsős tudományos tanácsadójával Ranschburg Zoltán, intézetünk vezető elemzője.