Elkezdődött Gemenc átalakulása a klímaváltozás miatt. Az 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt álló védett és fokozottan védett területéből mintegy 180 négyzetkilométert rendszeresen árvíz önt el, amivel nemcsak Magyarországon, de egész Európában is egyedülálló. A több generáció óta erdészettel foglalkozó Fodermayer családból származó Vilmos, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese mégis azt mondja, a 90-100 éves kocsányos tölgyesek nagy része a 2022-es aszály óta kiszáradt. Most az új hidrológiai viszonyoknak megfelelő új fákat telepítenek. A Balkánról csak a középhegységi területekre tudnak új típusokat hozni, az ártérbe másra lesz szükség. Az okleveles erdőmérnök elárulja azt is, hogy milyen fáktól kell elköszönnünk a következő évtizedekben Magyarországon.

Gyakorlatilag már 2017 óta merül a talajvíz tartaléka, kisebb-nagyobb aszályos időszakok váltják egymást Magyarországon, mondja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatója. A 70-es évek vége óta kiszáradó Homokhátságon például több helyen 10-12 métert (!) csökkent a talajvízszint. Bíró Tibor ismerteti a lehetőségeket, a lehetséges megoldásokat. A beszélgetésben szóba került az illegálisan fúrt kutak helyzete, használata és szabályozására egy javaslat. Sőt, még azt is megtudhatják a Magyar Hidrológiai Társaság alelnökétől, hogy a mesterséges intelligencia és a kínai műholdak hogyan segíthetnek a vízkészletek pontos feltérképezésében, illetve a várható csapadék eloszlásának előrejelzésében.

Szavannaszerűvé kezd válni a magyar Alföld a mintegy féléves, aszályos, hőhullámokkal teli időszakban - mondja Jakab Gusztáv biológus, aki évente 2-300 km-t tesz meg gyalog a magyar pusztában, hogy figyelemmel kísérje annak változásait. Legtöbbször ezeket fotókon dokumentálja is. Az ELTE Természettudományi Karának docense szerint nyáron a jószágok - zöld felület híjján - már nem tudnak legelni, és a szőcskék, lepkék is eltűntek, helyettük legyek jelentek meg nagy számban. A szakember hozzáteszi, az Alföldet mindig is jellemezték a klímatikus változások, már a középkorban is, de ma már nagyon nagy mennyiségű víz hiányzik. Úgy véli, egy Békés megye nagyságú területet kellene - mozaikszerűen - elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet. Felhívja a figyelmet az észszerű tájhasználatra is, ami azt jelenti, bizonyos növények termesztésétől el kell búcsúzni. Öröm, vagyis szépség az ürömben, hogy tavasszal azért megmutatja az arcát az élet: soha korábban nem volt akkora kamillavirágzás, mint manapság. Nyáron pedig nagyon sok pipacs jelenik meg az Alföldön.

Memóriahab, csecsemőtápszer, vezeték nélküli elektronikus eszközök, számítógépes egér, okostelefonok kamerái, GPS, napelemek. Tudja, mi ezekben a közös? Az űrkutatás. Utóbbi nélkül ezek nem lennének a mindennapjaink részei. A második magyar űrhajós 25 kísérletet végzett a Nemzetközi Űrállomáson. Ezeket magyar egyetemek és cégek tudják majd hasznosítani. Kapu Tibor napjaink egyik legnépszerűbb közéleti szereplője. Küldetése nem csak a gyerekeknek ad egy űrbéli álmot, de magyar szakembereknek is biztosít sok muníciót újabb hazai kutatásoknak.

Az agráriumban a fenntarthatóság a termelés fenntarthatóságáról is szól – mondja az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője. Ez azt jelenti, hogy ár – érték arányban elérhető termékeket kell letenni a fogyasztók asztalára. Ondré Péter szerint az OMÉK részben azt a célt is szolgálja, hogy a határon belüli és túli kistermelőket megismertethessék a vásárlókkal. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt szervező AMC ügyvezetője beszél arról is, hogy már rendelkeznek műholdas víztérképekkel, amelyeken látni mennyi vetőmagot kell kijuttatni a földekre, milyen a talaj vízellátottsága vagy éppen mekkora az aszálykár.

2000 óra van minden évben, amikor sem szél-, sem napenergiával nem lehet számolni. Ez az év mintegy negyede – mondja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja. Aszódi Attila szerint ezért kell az energiamix, amelynek része zsinóráram termelő erőmű. Emellett a tároló kapacitás növelése is szükséges. A magyarországi villamosenergia fogyasztás 36 százalékát adja a paksi atomerőmű, míg a napenergia - az elmúlt hat esztendőben tapasztalt növekedés következtében - a 14-15 százalékát. Mindeközben fokozatosan csökken a magyar áramimport. Míg a 60-as években 60 százalék környékén volt, manapság már jóval 30 százalék alatt van. A szakember beszélt arról is, hogy meglátása alapján az idei év vége helyett leghamarabb 2033-ban indulhat el Paks 2.

Idén tavasszal 60 millió ember maradt áram nélkül Portugáliában és Spanyolország nagy részén majdnem jó félnapra. Leállt a tömegközlekedés, hosszú sorokban vesztegeltek az utcákon az autók a kikapcsolódó közlekedési lámpák miatt, nem lehetett telefonálni, internetezni, készpénzt felvenni, bankkártyával fizetni, és sok háztartásban nemcsak a világítás, de szivattyúk leállása miatt az ivóvíz is elérhetetlenné vált. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja ez az eset az ellátásbiztonság fontosságára hívja fel a figyelmet. Különösen olyan korban, mint a mostani. Aszódi Attila szerint Magyarország villamosenergia felhasználásának tízszeresét teszi ki a világ szerverparkjainak energia igénye minden évben. És ez utóbbi, öt esztendőn belül – részben a mesterséges intelligencia terjedése miatt – akár meg is duplázódhat.

Tudta, hogy a fekete katonalégy haszonállat? Bizony az, hiszen az Agroloop üllői üzemében a lárvájukból prémium minőségű takarmány alapanyag lesz, fehérjeliszt és zsír, továbbá a trágyájukból kiváló talajjavító. Percze Rajmond, a cég társalapítója és ügyvezetője szerint a fenntarthatóság magasabb szintjére léphetnek az agráriumban, ugyanis az alacsony értékű, sokszor kidobásra ítélt, ám takarmány minősítésű élelmiszeripari melléktermékeket is tudják hasznosítani. Mindezt ráadásul jóval kisebb energia és víz felhasználással, mint amennyi a konvencionális fehérjeforrásokhoz szükséges. Az üzemből kikerülő alapanyagok felhasználásával készült tápokat előszeretettel fogyasztják a baromfik és a házi kedvenceink, a kutyák és a macskák, de a szárított lárvát – akár magában - a gekkók is. Az iparág pedig óriási fejlődési lehetőség előtt áll.

A fenntarthatóság nem pusztán egy manapság divatos kifejezés. Sok esetben eleink is erre törekedtek, csak nem ezt a szót használták rá. A 21. században egyre inkább az egészséges élet (egyik) kulcsa is lehet. Az ENSZ környezetvédelmi programjának fenntartható pénzügyi tanácsadója szerint 2050-ig világszinten 200 ezer milliárd dollárt kellene beletenni a gazdaságba, hogy elérjük a klímasemleges állapotot. Gyura Gábor közgazdász azt mondja, ez éves szinten globálisan az Egyesült Államok GDP-jének negyedét teszi ki. És hogy mit jelent mindez? Új munkahelyeket, új, modern eszközöket, környezetbarát, modern épületeket. Ennél is egyszerűbben fogalmazva: egy egészségesebb életet.

A PET palackok majdnem 90 százalékát visszaváltják az emberek az idei év első hónapjaiban átlagosan. A MOHU vezérigazgatója ezzel együtt azt mondja, száz REPONT automatából legfeljebb csak öt szokott üzemen kívül lenni valamilyen ok miatt. Pethő Zsolt szerint a sütőolaj leadás támogatásában is van még hova fejlődni, hiszen egy főre vetítve, Ausztriában tízszer többet gyűjtenek össze. Miközben egy csepp sütőolaj többszáz liter vizet szennyez el. A következő időszakban a hulladékgazdálkodási vállalat szeretne tíz hulladékudvart nyitni, félmillió új szelektív kukát kihelyezni, valamint robotizálni a hulladék válogatását. Na, de mi legyen az ételmaradékkal? A MOHU már teszteli azt a rendszert, ami erre is megoldást kínál.

Egy általános iskola, ahonnan kitiltották a mobiltelefonokat és a digitális eszközök egy részét egészen a nyolcadik osztály első félévéig. De nemcsak az intézményben, hanem - a szülők együttműködésével - otthonról is. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tanulás nem jelent stresszt, sokkal inkább élmény. A gödi Búzaszem Iskola alapítója és igazgatója ezzel együtt azt vallja, a 21. század munkaerőpiaci, nemzeti és családi igényeinek megfelelően fejlesztik a gyerekeket, csak ehhez a népdalokat, a néptáncot, a népmeséket és a népi kézművességet használják. A digitalis világ más dolgai azonban az oktatás részét képezik, ugyanis ez a kultúra nemcsak a "gépezést" jelenti, hanem azt, hogy a gyerekek tudjanak algoritmikusan gondolkozni. Horváth Szilárd szerint ezzel olyan agyterületeket mozgatnak meg, amelyeket csak ezzel a módszerrel lehet és leginkább ebben a korban. És mi ezért a jutalom? A magasszintű együttműködés egymással, továbbá tisztelettel kezelik a családi, baráti kapcsolataikat.

100 év, 100 új faj. Száz inváziós faj érkezett az elmúlt évszázadban Magyarországra. Növények és állatok is tartoznak ebbe a körbe. Előbbi egyik legismertebb „képviselője” a parlagfű, amely rengeteg ember életét nehezíti meg ebben az időszakban, míg utóbbi csoportba a poloska, a harlekin katica vagy a spanyol meztelen csiga tartozik. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója nem kecsegtet sok jóval: azt mondja, ezekkel már együtt kell élnünk. Garamszegi László szerint a károkat kell enyhítenünk; az újabban megjelenő fajoknál viszont még nagyobb az esélyünk a védekezésre. Az evolúcióbiológus hangsúlyozza, a külföldön már jelenlévő, de nálunk még nem észlelt kártevők miatti fertőzéseket rizikóbecslések alapján és a megfelelő felkészüléssel lehet csökkenteni.

Addig nem sok vizet zavartak, amíg a nyugati termékeket silány módon másolták. Onnan váltak „problémássá”, amikor a csúcstechnológiás területeken zárkóztak fel vagy éppen előzték meg a világ fejlett részét. Kína az elmúlt 20 évben megötszörözte villamosenergia termelését. Csak 2023-ban annyi új napelemet helyezett üzembe, amennyi addig összesen a világ más részén volt. Salát Gergely sinológus szerint az ázsiai országban politikai kérdéssé vált a környezetvédelem és a fenntarthatóság, ugyanis nagyon elszennyezték a környezetüket. Fokozatosan haladnak: csökken a szén és növekszik a zöldenergia aránya. Az iparban pedig ma már ők diktálnak, egy-egy nagy kínai cégnél csak a fejlesztéseken többtízezren dolgoznak.

45 országból több száz alkotás érkezik Veszprémbe május 15. és 18. között, hogy meglássuk és megnézzük a körülöttünk lévő világ csodáit, szépségeit. A Planet Lens Nemzetközi Természetfotó- és Filmfesztiválon fotókon és filmeken keresztül kerülhetünk közelebb a teremtett világhoz. Gózon Ákos, a filmes zsűri elnökének beszámolója alapján a fókusz ezúttal a biodiverzitásra, a fajok sokféleségére irányul. Egész estés természetfilmek, rövidfilmek, animációk vagy a Kárpát-medence értékeit bemutató produkciók szerepelnek a programban, de ezen kívül a királynék városában hat helyszínen várnak mindenkit további programokkal a korának és érdeklődésének megfelelően. A rendezvényre díjtalan a belépés.

Az optimista változat szerint – amennyiben megfelelő mértékben sikerül visszafogni a szén-dioxid koncentrációt – Magyarországon a mostani század végére másfél – két fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti értékhez képest. Szöllősi-Nagy András szerint ez pont a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben előírt érték határán van. A pesszimista szcenárió azonban 6 fokot jelez előre, ami visszafordíthatatlan változásokat okozhat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanára azt mondja, ez megnöveli a szélsőségek előfordulását: gyakrabban lesznek villámárvízek és hosszú, aszályos időszakok. Ami viszont már biztos, az osztrák és svájci gleccserek olvadása Magyarországra is hatással lesz.

Napjaink egyik brit sikersorozata is középpontba állította a kamaszok internethasználatát. Az idei Fenntarthatósági Témahéten is részt vevő Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum már kétszer is elnyerte a fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet. Ennek keretében diákjaikat egyebek mellett felkészítik a közösségi oldalak biztonságos használatára. Az iskola bűnmegelőzési tanácsadója a tanév során osztályfőnöki órák keretében és élménypedagógiai foglalkozásokon ismerteti meg a tanulókat az internethasználat veszélyeivel, az online zaklatás felismerésével, a védekezés lehetőségeivel. Tóth Vera általános igazgatóhelyettes ezeken túl beszél még a pénzügyi ismeretek megalapozásáról, illetve olyan témákról, amelyekkel a tanulók naponta találkoznak.

A klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük – vallja Szöllősi-Nagy András, aki szerint ez érinti a csapadék mezőket, a vízellátást, valamint a szélsőségek előfordulásának lehetősége is megnő. Utóbbi azt jelenti, hogy egyre gyakoribbak az árvizek és az aszályok. Mindez úgy, hogy a víz mennyisége nem változik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanára ezzel együtt nem kongatja a vészharangot, mert úgy véli, van remény. Megvan már az a technológia, amivel tudunk ezen változtatni. Ugyanakkor a víz miatti konfliktusok megszaporodhatnak.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány vezetésével egy szakértői csapat segítette az elmúlt két évben Észak-Macedónia kormányát abban, hogy egy tisztább ország legyen. Ez az első eset, hogy Magyarország adja a projektvezető szervezetet egy körkörös gazdaság területén megvalósítandó Twinning projektbe. Az úgynevezett junior partner az osztrák környezetvédelmi ügynökség volt, de spanyol és észt szakértők is bekapcsolódtak a munkába. A hulladékgazdálkodási program kidolgozása a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének része. Wégner Krisztina környezetvédelmi szakjogász azt mondja, ha a szkopjei kormány elfogadja a koncepciójukat és a szükséges jogszabályokat, akkor rövid idő alatt látványos eredményeket tudnak elérni. A projektvezető szerint ráadásul nem csak a tagjelölt, de a meglévő uniós államok számára is példaértékű lehet, mivel ilyen még nincs Európában.

Két olyan területen is folynak munkálatok a Bay Zoltán Kutatóintézetben, amely világszinten is térképre teheti Magyarországot az innovációban. A chiphordozó kerámia lapka, azaz a „Chipcer-projekt” előmozdítja Magyarország technológiai fejlettségét, támogatja az ipar technológiaváltását, és hosszabb távon jelentős gazdasági előnyt biztosít. De már ezelőtt, akár idén napvilágra kerülhet egy 13 éve tartó munka gyümölcse: fenntartható akkumulátorfejlesztés, zöld technológiákban érdekelt cégekkel. Vida Ádám fizikus, kutatás-fejlesztési igazgató ezen kívül beszél még a hidrogén felhasználásának jelenéről és lehetséges jövőjéről is.

Ezekben a hetekben a három balti államot segítik leválasztani az orosz áramhálózatról, Ukrajna villamosenergiáját pedig háborús körülmények között is biztosítják. A magyar tulajdonú Navitasoft Zrt. nemcsak Európa 14 országában van jelen, hanem itthon is dolgoznak. Mégpedig azon, hogy energiaközösségek jöjjenek létre. Füzi Ákos vezérigazgató szerint az okosmérők segítségével szinte percre pontosan meg tudják mondani, mikor a legolcsóbb az áram a piacon, azaz például mikor érdemes elindítani a mosógépet, hogy energiát takarítsunk meg. Amíg nincsenek kész az új hálózatok, addig a Navitasoft a meglévők kapacitásait kihasználva tudja hatékonyabbá tenni a fogyasztást.