Elkezdődött Gemenc átalakulása a klímaváltozás miatt. Az 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt álló védett és fokozottan védett területéből mintegy 180 négyzetkilométert rendszeresen árvíz önt el, amivel nemcsak Magyarországon, de egész Európában is egyedülálló. A több generáció óta erdészettel foglalkozó Fodermayer családból származó Vilmos, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese mégis azt mondja, a 90-100 éves kocsányos tölgyesek nagy része a 2022-es aszály óta kiszáradt. Most az új hidrológiai viszonyoknak megfelelő új fákat telepítenek. A Balkánról csak a középhegységi területekre tudnak új típusokat hozni, az ártérbe másra lesz szükség. Az okleveles erdőmérnök elárulja azt is, hogy milyen fáktól kell elköszönnünk a következő évtizedekben Magyarországon.
All content for Kék Bolygó - Áder János podcastja is the property of Kék Bolygó - Áder János podcastja and is served directly from their servers
with no modification, redirects, or rehosting. The podcast is not affiliated with or endorsed by Podjoint in any way.
Elkezdődött Gemenc átalakulása a klímaváltozás miatt. Az 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt álló védett és fokozottan védett területéből mintegy 180 négyzetkilométert rendszeresen árvíz önt el, amivel nemcsak Magyarországon, de egész Európában is egyedülálló. A több generáció óta erdészettel foglalkozó Fodermayer családból származó Vilmos, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese mégis azt mondja, a 90-100 éves kocsányos tölgyesek nagy része a 2022-es aszály óta kiszáradt. Most az új hidrológiai viszonyoknak megfelelő új fákat telepítenek. A Balkánról csak a középhegységi területekre tudnak új típusokat hozni, az ártérbe másra lesz szükség. Az okleveles erdőmérnök elárulja azt is, hogy milyen fáktól kell elköszönnünk a következő évtizedekben Magyarországon.
Szavannaszerűvé kezd válni a magyar Alföld a mintegy féléves, aszályos, hőhullámokkal teli időszakban - mondja Jakab Gusztáv biológus, aki évente 2-300 km-t tesz meg gyalog a magyar pusztában, hogy figyelemmel kísérje annak változásait. Legtöbbször ezeket fotókon dokumentálja is. Az ELTE Természettudományi Karának docense szerint nyáron a jószágok - zöld felület híjján - már nem tudnak legelni, és a szőcskék, lepkék is eltűntek, helyettük legyek jelentek meg nagy számban. A szakember hozzáteszi, az Alföldet mindig is jellemezték a klímatikus változások, már a középkorban is, de ma már nagyon nagy mennyiségű víz hiányzik. Úgy véli, egy Békés megye nagyságú területet kellene - mozaikszerűen - elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet. Felhívja a figyelmet az észszerű tájhasználatra is, ami azt jelenti, bizonyos növények termesztésétől el kell búcsúzni. Öröm, vagyis szépség az ürömben, hogy tavasszal azért megmutatja az arcát az élet: soha korábban nem volt akkora kamillavirágzás, mint manapság. Nyáron pedig nagyon sok pipacs jelenik meg az Alföldön.
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Elkezdődött Gemenc átalakulása a klímaváltozás miatt. Az 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt álló védett és fokozottan védett területéből mintegy 180 négyzetkilométert rendszeresen árvíz önt el, amivel nemcsak Magyarországon, de egész Európában is egyedülálló. A több generáció óta erdészettel foglalkozó Fodermayer családból származó Vilmos, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese mégis azt mondja, a 90-100 éves kocsányos tölgyesek nagy része a 2022-es aszály óta kiszáradt. Most az új hidrológiai viszonyoknak megfelelő új fákat telepítenek. A Balkánról csak a középhegységi területekre tudnak új típusokat hozni, az ártérbe másra lesz szükség. Az okleveles erdőmérnök elárulja azt is, hogy milyen fáktól kell elköszönnünk a következő évtizedekben Magyarországon.
