Hogyan jött létre a középkori Bosznia és mit „kerestek” a magyar királyok Boszniában? Kik voltak a bogumilok és valóban jelen voltak Boszniában? Mit tudunk a helyi eretnekekről és az úgynevezett Boszniai Egyházról? Miért vallottak kudarcot a domonkosok és voltak sikeresek a ferencesek a katolikus térítésben? Hogyan jelent meg és terjedt el az iszlám a térségben?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának ötödik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Ternovácz Bálinttal, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosával, Balkán-kutatóval, akivel Bosznia középkori egyházi és vallási viszonyairól beszélgetünk, kitérve az ország kialakulására és fejlődésére, valamint a magyar-boszniai kapcsolatok gazdag múltjára. Az adásból megtudhatjuk többek között azt is, hogy valóban bogumilok voltak-e a boszniai eretnekek.
Az adás szerkesztője Gál Judit az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
Ki volt valójában Mithras? Hogyan terjedt el kultusza a Római Birodalomban, és miért éppen a katonák és kereskedők körében lett népszerű? És vajon milyen mai párhuzamai lehetnek ennek a kizárólag férfiakból álló, zárt spirituális közösségnek?
Vendégeinkkel, Láng Orsolya régész-főmuzeológussal, a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum munkatársával, valamint T. Szabó Csaba ókortörténésszel, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszék adjunktusával, a Mithras-kultusz kutatójával arról beszélgetünk, mit árul el a legújabb feltárás Mithras követőiről, hogyan lehet ma értelmezni egy olyan vallást, amely egyszerre volt titkos, beavatásra épülő, és mégis birodalomszerte elterjedt.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, Szilágyi Zsolt az ELTE HTK BTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
A Glossza 85. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a Youtube-on.
Hogyan lehet közvetíteni egy száz évvel ezelőtti vagy akár kortárs traumát? Milyen ereje van annak, amikor egy egyszerű rajz vagy alkotás önterápiaként működik? És meddig terjed a megértés és feldolgozás folyamata, amikor a trauma képekké, szavakká vagy hangokká válik, és velünk lép interakcióba?
A Glossza adásának vendégei Perenyei Monika, művészettörténész, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója, az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény vezetője, valamint Szöllősi Anna, animációs filmkészítő, a MOME doktorandusz hallgatója, aki saját művészi alkotásán keresztül vizsgálja az alkotás önterápiás lehetőségeit, és különösen érzékenyen közelít a mentális érintettség és a művészet kapcsolatának kérdéséhez.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
A Glossza x. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
Miként él Hunyadi János emléke a Balkán népeinek körében? Miért nem találunk török emlékeket Horvátországban? Miért fontos túllépni a 19. századi toposzokon Mohács emlékezete kapcsán? Mit adtak nekünk a Habsburgok? Miért érdemes horvát történelemmel foglalkozni, és miért jár ez együtt önvizsgálattal?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának negyedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Varga Szabolccsal, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, aki a magyar-horvát kapcsolatok 15-17. századi történetébe kalauzolja el a hallgatókat, és a korszak meghatározó egyéniségei, eseményei és történelmi folyamatai kapcsán bemutatja, miként vélekedtek arról a horvátok és magyarok, és miként élnek a két nemzet történeti emlékezetében.
Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián a Humán Tudományok Kutatóközpont munkatársai.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.
A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának adásai meghallgathatók a Spotify-on és a YouTube-on.
Kik voltak a Magyar Tudományos Akadémia mecénásai? Mit jelentett, ha valaki adományozott az Akadémiának? Vajon milyen felajánlások érkeztek az elmúlt 200 évben?
Az epizódunkban A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetről beszélgetünk. A könyv a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetének egyik legfontosabb aspektusát, a mecenatúrát, illetve a tudomány és a kultúra fejlődésére gyakorolt hatását elemzi. A mecenatúra nem csupán anyagi támogatást jelentett, hanem szoros kapcsolatban állt a magyar társadalom különböző rétegeivel, és tükrözte az értékek átalakulását is az elmúlt kétszáz évben. Vendégeink Klement Judit, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének és az ELTE BTK Atelier Tanszékének történésze, az említett kötet szerkesztője és egyik szerzője, valamint Láng Benedek, tudománytörténész, az ELTE GTK Marketing és Érveléselmélet Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, Szilágyi Zsolt a ELTE HTK BTK Néprajztudományi KutatóIntézet munkatársai.
Mi történik, ha a test egyszerre válik látványossággá és művészi kifejezőeszközzé? Hol van a helye azoknak a társulatoknak, amelyek kívül maradtak a művészettörténet fősodrán – mert nem illettek sem a kánonba, sem az intézmények világába? Hogyan él meg egymás mellett a társadalmi érzékenység és a filléres látványosság, és miként értelmezhető mindez a pszichiátria, a vizualitás és a művészet metszéspontjaiban? A Liliputi Színház története egy olyan művészeti–társadalmi határterületre vezet, ahol a testi másság, az identitás és a színpadi jelenlét szorosan összefonódik.
A Glossza podcast adása egy különleges művészeti–társadalmi határterületet jár körül: a Liliputi Színház történetét és örökségét. A beszélgetés vendége Aknai Katalin, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóintézetének kutatója, valamint Farkas Benedek, a Liliputi Színház történetének kutatója, aki az Eidolon Grant támogatásával vizsgálja a témát.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
A Glossza adása Látkép Fesztivál keretében zajló Defavorizált csoportok és jelenségek című szekcióhoz kapcsolódik.
Mi történik, ha már nem a Nyugat diktálja a trendeket? Ha a világ TikTok-on, Spotify-on vagy YouTube-on egyre inkább koreai, vagy japán tartalmakat fogyaszt, keleti zenei sztárokat követ? Vajon mi hajtja ezeket a folyamatokat: az algoritmusok, a streamingplatformok, a történelmi minták vagy tudatos piaci stratégia? Miként hogyan hat vissza mindez a helyi kultúrákra, közösségekre?
A Glossza vendégei Salát Gergely sinológus és Horváth Dávid japanológus, akik segítenek megérteni, mi van a ritmus, a klip és a kulturális hype mögött.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, Szilágyi Zsolt a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
Az adást az Ördögkatlan Fesztiválon, a pécsi KÖSZI szervezésében megvalósuló Bölcsész Udvarban vettük fel.
A tehetség önmagában ma talán nem elég. A fiatal zenészeknek nemcsak dalokat kell írniuk, hanem folyamatosan jelen kell lenniük a digitális térben, építeniük kell a közönségkapcsolatokat, megfelelni az elvárásoknak – mindezt úgy, hogy közben próbálnak önazonosak maradni. De mit jelent ma elindítani egy zenekart? Milyen kompromisszumokat követel a „láthatóság”? És mit vár el a közönség – vagy éppen a zeneipar – egy új formációtól?
A Jules War tagjai – Lovasi Eszter, Szilágyi Domonkos, Bajnok Balázs és Lévai Márton – különböző zenei háttérből érkeztek, többen komolyzenei múlttal. A zenekar mégis egy érzékeny, személyes és gondolatébresztő zenei közeget hozott létre. Bár a kiindulópont személyes, a számok ma már közösen formálódnak. Az alkotás közös folyamattá vált, a zenei együttműködésből pedig baráti közösség született.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet, Szilágyi Zsolt a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai.
Az adást az Ördögkatlan Fesztiválon, a pécsi KÖSZI szervezésében megvalósuló Bölcsész Udvarban vettük fel.
Miként vezethet egy útépítés során feltárt 19. századi alagút egy egész térséget lázban tartó vitához? Hogyan viszonyul egymáshoz a magyar Délvidék és a szerb Vajdaság fogalma? Milyen kapcsolatban áll a tudomány, a politika és az identitásképzés a Vajdaság kapcsán?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának harmadik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a régióból származó Takács Miklóssal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, aki hosszú pályafutása során jelentős mértékben járult hozzá a Kárpát-medence, különösen a történelmi Magyarország déli területei régészeti örökségének kutatásához, feltárásához és megismertetéséhez.
Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.
Hogyan befolyásolja az életünk hosszát és minőségét az, ahogyan az öregedésre tekintünk? Milyen hatással van ránk a fiatalság kultusza, és mit jelent tudatosan készülni az időskorra? Egyáltalán miért számít az, hogy hol és milyen körülmények között öregszünk meg?
Vendégeink Villányi Emőke szociális munkás, a kertterápia “úttörője”, valamint Milánkovics Kinga, aki a Tudatos Öregedés Alapítványon keresztül igyekszik alakítani az emberek öregedésről való gondolkodását.
Az adás szerkesztője: Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet és Szilágyi Zsolt, BTK Néprajztudományi Intézet.
Hogyan volt képes fennmaradni több mint 800 éven át a magyar-horvát államközösség a közép-európai történelem viharaiban? Ki volt a horvát és ki a magyar? Hogyan élednek újjá az elfeledett horvát hagyományok Magyarországon?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának második adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Sokcsevits Dénessel, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont nemrégiben nyugdíjba vonult tudományos főmunkatársával, aki több évtizedes pályája során összekötőkapcsot jelentett a magyar és horvát történettudomány és kultúra között is.
Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
A podcastok világa ma már a tudományos ismeretterjesztés egyik fontos eszköze. Különösen igaz ez a bölcsészettudományokra, amelyek gazdag témakínálatukkal és sokszínű megközelítéseikkel kiváló alapot nyújtanak tartalmas beszélgetésekhez. De vajon miért érdemes a bölcsészettudományokat podcast formában megszólaltatni? Hogyan épül fel egy tudományos igényű, mégis hallgatóbarát podcast epizód? Milyen szerepe lehet egy podcastnak a tudományos párbeszédben?
Ez alkalommal két, a bölcsészettudományokhoz kapcsolódó podcast szerkesztőt láttunk vendégül: Dallman Kristófot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hallgatói Szolgáltató Központjának vezetőjét, a Hic et nunc podcast szerkesztőjét, valamint Pillik Bertalant, az Ásatalk Podcast, Magyarország első régészeti témájú podcastjének szerkesztőjét. A beszélgetés során szó esik a műsorok elindításának körülményeiről, a készítésük gyakorlati hátteréről, a szakmai motivációkról, valamint a tudománynépszerűsítés kihívásairól és lehetőségeiről.
Az adás szerkesztői: Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet munkatársai és Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai.
Hogyan válik egy történész kutatása színházi előadás alapjává, vagy egy költő útinaplója egy 19. századi utazás kortárs tükörképévé? Hogyan tudunk toposzok mögé nézni, és megismerni Szendrey Júlia és Petőfi Sándor alakjait? Miért mozgatnak minket még napjainkban is ezek az ikonikus személyiségek, és miért érezzük szükségét, hogy újra és újra közelítsünk hozzájuk?
A Glossza vendége Gyimesi Emese, történész, irodalomtörténész, aki Szendrey Júlia életművének egyik legfontosabb kutatója. Munkáiban nemcsak a történelmi pontosság, hanem a női sorsok mély megértése is hangsúlyt kap. Továbbá Szálinger Balázs, aki költőként és drámaíróként nemcsak a papíron keresett kapcsolatot a történelemmel, hanem Petőfi 1845-ös felvidéki útját ő maga is végigjárta.
Az adás szerkesztője: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.
Miért jár egy maréknyi magyar botanikus immár két évtizede rendszeresen Albániába? Milyen hagyományokra tekint vissza a magyar botanikai kutatás a Nyugat-Balkánon? És végül miként látják a kutatók, miként változott Albánia az elmúlt két évtizedben?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának első adásában a ezeket a kérdéseket járjuk körbe Barina Zoltán botanikussal, a WWF Magyarország munkatársával, aki 2004 óta rendszeresen járja Albánia zegzugos tájait kollégáival, olykor kalandos, olykor embert próbáló körülmények között.
Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”
Valóban Magyarországon a legalacsonyabb a női kutatók aránya az EU-ban? Miért volna fontos, hogy a nemi sztereotípiák ne épüljenek be túlságosan korán a gyermekek fejébe és váljanak a mentalitásuk részévé? Hogyan segíthet a művészet – például a portréfotó – abban, hogy láthatóbbá váljanak a nők?
A Glossza legújabb epizódjában a nők helyzetét tekintjük át az oktatásban és a tudományos pályákon, valamint azt a témát járjuk körül, hogy miért fontos a nők esélyegyenlőségének megteremtése ezeken a területeken. Vendégünk Fábián Évi fotóművész, művészeti menedzser és középiskolai tanár. Számos különböző női személyiséget mutatott már meg fotósorozataiban, és olyan kutatókról is készített portrét, mint például Karikó Katalin vagy Heller Ágnes. A beszélgetést többek között Fábián Évi Nők Magyarországon című fotósorozata inspirálta. Továbbá Nagy Beáta szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Szakterülete a nemek közötti különbségek és az esélyegyenlőségi politikák kutatása, e mellett pedig aktív szerepet vállal a nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségének előmozdításáért.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet munkatársai.
Mennyire képesek a mai fiatalok önállóan megbirkózni a digitális kihívásokkal és veszélyekkel? Milyen szerepe van a felnőtteknek abban, hogy biztonságosabb digitális környezetet teremtsenek a gyerekek számára? Mit jelent az egészséges digitális szokások kialakítása, és vajon mennyire vagyunk valóban tudatos felhasználók a digitális világban?
A Glossza legújabb adásában F. Lassú Zsuzsa, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának docense, valamint Arató Nikolett, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi adjunktusa, akiket arról kérdeztünk, hogy a gyerekek mentális egészsége mely tényezőktől függ, és milyen kihívásokat támaszt ez a digitális korszak velük szembe.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet munkatársai.
Miért fontos a játék a gyerekek és a felnőttek mindennapjaiban? Melyek a legnépszerűbb tradicionális népi játékok és ezek miként adaptálódtak napjaink igényeihez?
A Glossza vendégei Tóth Piroska néprajzkutató, a solymári Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, valamint Nagy Veronika muzeológus, a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeum szakmai vezetője.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet munkatársai.
Miként éltek a gyermekek a különböző történelmi évszázadokban? Milyen módszerekkel pillanthatunk be a régebbi korok gyermekeinek mindennapjaiba? És vajon miért tekintjük egyre fontosabbnak a gyermekek életmódjának, fejlődésének és szokásainak kutatását?
Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a Glossza vendégei Erdélyi Gabriella történészl, a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport vezetőjel és a BTK TTI tudományos főmunkatársa, valamint Szeniczey Tamás antropológus, az ELTE Embertani Tanszékének adjunktusa.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet munkatársai.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
Mit jelent valójában a hermetikus hagyomány? Mi a különbség a hermetizmus és a hermeticizmus között? Hogyan kapcsolódik a varázslás, a mágia és az alkímia a hermetikus hagyományhoz? Történelmi személy volt-e Hermész Triszmegisztosz? És mégis miként jutunk el mindezek alapján Harry Potterhez?
E kérdéskör történeti gyökereinek megértésére vállalkozik a Glossza legújabb adása. A Glossza vendégei ezúttal Szőnyi György Endre, irodalom- és kultúrtörténész, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa és Hamvas Endre Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézetének tudományos főmunkatársa.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet munkatársai.