Mi történik, ha a test egyszerre válik látványossággá és művészi kifejezőeszközzé? Hol van a helye azoknak a társulatoknak, amelyek kívül maradtak a művészettörténet fősodrán – mert nem illettek sem a kánonba, sem az intézmények világába? Hogyan él meg egymás mellett a társadalmi érzékenység és a filléres látványosság, és miként értelmezhető mindez a pszichiátria, a vizualitás és a művészet metszéspontjaiban? A Liliputi Színház története egy olyan művészeti–társadalmi határterületre vezet, ahol a testi másság, az identitás és a színpadi jelenlét szorosan összefonódik.
A Glossza podcast adása egy különleges művészeti–társadalmi határterületet jár körül: a Liliputi Színház történetét és örökségét. A beszélgetés vendége Aknai Katalin, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóintézetének kutatója, valamint Farkas Benedek, a Liliputi Színház történetének kutatója, aki az Eidolon Grant támogatásával vizsgálja a témát.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
A Glossza adása Látkép Fesztivál keretében zajló Defavorizált csoportok és jelenségek című szekcióhoz kapcsolódik.