A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül a fókuszba. Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Blockchain Koalíció szakmai vezetőjét, Urbán Viktort fogadták. Az adás középpontjában a frissen megjelent SZTFH rendelet állt, amely nagyban meghatározza a kriptovaluta-kereskedést Magyarországon.  A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) október végén tette közzé a Kripto tv.-hez kapcsolódó részletszabályokat. Ez a rendelet határozza meg, hogyan kell Magyarországon a kriptovaluta-tranzakciók validálását kezelni – vagyis mikor és kinek kell engedélyt kérnie, és kik mentesülnek alóla. A műsorban a szakértők arra keresik a választ, hogy mit jelent mindez a magánfelhasználókra, a kriptós vállalkozásokra, valamint a nagy nemzetközi tőzsdékre nézve. Vajon tényleg börtönbe kerülhet bárki, aki kriptóval vált vagy kereskedik? Milyen új fogalmakat hoz a szabályozás, és mi változik a mindennapi gyakorlatban? Mit mond ki az SZTFH-rendelet? A most megjelent szabályozás részletesen leírja, kik és milyen feltételek mellett lehetnek validációs szolgáltatók, vagyis azok a szereplők, akik ellenőrzik a kriptós tranzakciókat. A validálás célja a pénzmosás és a visszaélések megelőzése. Ugyanakkor a jogalkotó igyekezett világos határt húzni a magánfelhasználók és a szolgáltatók között. A magánszemélyek esetében az egyik legfontosabb könnyítés, hogy a kriptó–kriptó váltások mentesülnek a validációs kötelezettség alól. Ugyanakkor a kriptó–fiat váltások (például forintra) értelmezése még nem teljesen egyértelmű – itt a szakma is finomhangolásra számít. A decentralizált tőzsdék (DeFi) használata szintén mentesített, hiszen a gyakorlatban lehetetlen lenne több millió mikrotranzakciót egyenként validálni. „A jogalkotó ezzel inkább a nagyléptékű, szándékosan rejtett pénzmozgásokat akarja szűrni, nem a hétköznapi felhasználót” – mondja Urbán Viktor. A BTK és a „jogosulatlanság” kérdése A beszélgetés egyik központi témája a büntetőjogi háttér. A BTK ugyanis továbbra is tartalmaz egy új passzust, amely a „jogosulatlan kriptoszolgáltatás” végzését büntetendőnek minősíti. „Ezt a bűncselekményt csak tudatosan lehet elkövetni. Nem fog senki véletlenül börtönbe kerülni, mert nem tudta, mi a validáció. De aki szándékosan kerüli meg a rendszert, például pénzmosás céljából, az komoly kockázatot vállal.” - emelte ki Urbán Viktor. A hallgatók számára ez annyit jelent: aki magáncélra vált vagy kereskedik, az nyugodtan folytathatja, amit eddig. Viszont érdemes figyelni arra, hogy a választott tőzsde rendelkezzen validációs engedéllyel. A műsorban továbbá megfejtettük, kik lehetnek valicációs szolgáltatók, illetve miért szigorúbb a magyar szabályozás az EU-s átlagnál. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül a fókuszba. Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Léderer Fruzsinát, a DFT Media és a digitalPR.eu alapítóját fogadja, aki mindemellett a Bitget kriptotőzsde magyarországi sajtóképviselője. Az adás középpontjába a Bitget 2.0, a világ első “univerzális tőzsdéje” került. A Bitget legújabb fejlesztése, a Bitget 2.0 röviden a UX (Universal Exchange) megnevezést kapta. A Bitget új irányvonalának célja, hogy összehozza a tradicionális pénzügyeket, a centralizált (CeFi) és a decentralizált (DeFi) kriptovilágot egyetlen, átlátható és biztonságos platformon.  AI, biztonság és átláthatóság Fruzsina szerint az univerzális tőzsde lényege, hogy mindenből a legjobbat ötvözze: a decentralizált rendszerek átláthatóságát a centralizált tőzsdék biztonságával, miközben a mesterséges intelligencia (AI) támogatásával egyre okosabb, felhasználóbarátabb eszközöket ad a kereskedők kezébe. Az AI a Bitget új rendszerében aktív segítőként jelenne meg: elemzi a piaci mozgásokat, tanácsot ad, tanítja a felhasználót, és képes felismerni a szokatlan trendeket vagy kockázatos helyzeteket. Az algoritmus folyamatosan tanul, és a tapasztalt kereskedők mellett a kezdőknek is segítséget nyújt abban, hogy biztonságosabban és tudatosabban mozogjanak a kriptovilágban. A Bitget felhasználók kriptóban kérnék a nyugdíjat A cég egy friss, kelet-európai kutatása meglepő eredményt hozott: a felhasználók 85%-a hajlandó lenne a nyugdíját akár kriptóban is elfogadni. Ez a kriptóba vetett bizalom nem csupán a fiatal generációra jellemző. A Z generáció tagjai már gond nélkül fizetnék a nyaralásukat is kriptóban, sőt akár a teljes fizetésüket is így kérnék. Ugyanakkor a 30–50 éves korosztály is bizalmas, főleg akik az elmúlt években megismerték a digitális pénzeszközök világát. A műsorban az is kiderült, hogy a Bitget 2.0 nem csak a kriptórajongóknak szól. A cél, hogy a hagyományos pénzügyi világból érkezők és a kriptós úttörők egy platformon találkozzanak.  A beszélgetésben szóba került a 24/5-ös kereskedési modell is. Ez a modell a hagyományos piacok ritmusát követve öt napos kereskedési hetet kínál, ezzel is csökkentve a kriptó világára jellemző árfolyam-ingadozást és állandó feszültséget. Fruzsina szerint a Bitget 2.0 nem csak a kriptórajongóknak szól. A cél, hogy a hagyományos pénzügyi világból érkezők a kriptós úttörők egy platformon találkozzanak. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Balogh Dávidot fogadja, online marketing- és AI-szakértőt, az AI Boost alapítóját, aki 300+ hazai KKV AI-bevezetési projektjének tanulságait hozta el. A fókusz: hogyan lesz a „szexi” eszközből tényleges költségcsökkentés, hatékonyságnövekedés és döntéstámogatás? Az AI-érettség három szintje – és miért a harmadik számít Balogh Dávid a KKV-k AI érettségét három szintre sorolja be annak megfelelően, hogy milyen eszközöket milyen feladatokra használnak. Ezek alapján: 1) Alapeszközök – ChatGPT/Gemini használata „heti pár prompt” esetében.2) Szakosodott appok – Canva AI, Jasper stb., amelyeket konkrét feladatokra építenek be az operatív feladatokba.3) AI-asszisztensek / autonóm workflow-k – komplett feladatkörök részbeni kiváltása, 10× termelékenység növekedés ott, ahol jól megtervezett a folyamat. A valódi megtérülés itt kezdődik. Példaként hozott pár kkv-knak szóló megoldást is. Az egyik megoldása, amely bármilyen méretű cégre alkalmazható a készlet- és szezonalitás-alapú előrejelzés. Értékesítési/fogyasztói trendek + hirdetési adatok + szezonfaktorok alapján a rendszer napi döntéstámogató e-mailt küld: mit, mikor, mennyit érdemes rendelni – indoklással. A döntés emberi marad, az elemzés és javaslat viszont AI támogatott. Tipikus akadályok és megoldások Több mint 300 AI bevezetés után átfogó képet kaptak a magyar kkv-k AI-hoz való hozzáállásához. A bevezetések során tapasztalt tipikus akadályokat három fő kategóriába sorolta:  Idő és tudás – a vezetők leterheltek; kell egy AI-gondolkodásmód és alap prompt-/eszköztudás. Csapatellenállás – nem „emberkiváltás”, hanem munkaidő-felszabadítás magasabb hozzáadott értékű feladatokra. Aki automatizálja a saját munkáját, nyer; aki nem, veszít. Irányítás és adatbiztonság – alulról jövő kísérletezés helyett felülről szervezett, szabályozott bevezetés (adatkezelés, jogosultságok, eszközpolitika). Mit tegyen most a KKV? Vezetőknek: indítsanak top-down AI-programot, definiálják a folyamatokat és a biztonsági kereteket, mérjék a megtérülést. Munkavállalóknak: azonnal kezdjék el használni az AI-eszközöket a saját feladataikra; hozzanak mini-automatizmusokat (workflow-k) és mutassák meg az eredményt. Időtáv: a következő 1–2 év a túlélésről és hatékonyságról szól; 3–5 év távon nagy piaci átrendeződés jön. Aki most épít “AI-izomzatot”, skálázásra készül. „Nem az van veszélyben, aki automatizálja a saját munkáját – hanem az, aki nem.”

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a kriptoszektor múlt heti ámokfutását vette górcső alá: percek alatt történelmi léptékű likvidálási hullám söpört végig a szektoron, a Bitcoin 122 ezerről 102 ezer dollárig szúrta le, a teljes piaci kapitalizáció pedig rövid időre közel ezermilliárd dollárt zsugorodott, végül kb. 500 milliárdos mínuszban zárt a nap végén. Mi robbantotta be a dominókat? A gyújtószikrát egy vámháborús üzenet adta: Donald Trump bejegyzése a Kínára tervezett 100%-os vámról azonnali kockázatkerülést indított el a globális piacokon. Az amerikai részvényindexek egy nap alatt 2–3,5% közti esést könyveltek el, a kockázatosabb eszközök (köztük a kripto) pedig áttételesen, felerősítve reagáltak. Miért lett „soha nem látott” a kriptoesés? 1) Túlfűtött long tőkeáttét Az ETF-ek rajtja és az új csúcsok után sokan tőkeáttételes long pozíciókkal ültek a trendre. Amikor az ár megindult lefelé, láncreakciós kényszerzárások indultak: 24 órán belül 1,5 millió ilyen pozíciót likvidáltak, 9,5 milliárd dollár értékben; ebből ~8 milliárd long volt. 2) Piaci manipulációs gyanú A zuhanást megelőző percekben egy „bálna” egy nagy short ügylettel lépett, amely ~200 millió dollár nyereséget termelt villámgyorsan. Bizonyítani ilyesmit szinte lehetetlen, de az időzítés miatt felvetődik a manipuláció lehetősége. 3) Technikai zavar a legnagyobbnál A Binance több altcoinnál rövid időre „0 dolláros” ármegjelenítési hibát jelentett. A szolgáltató később kártalanított (~283 millió USD), külső támadást tagadott, de a pánik és a visszaépülés hullámát ez is erősítette. A leszúrás után az árak részben visszaugrottak (a Bitcoin ~115 ezerig is), sőt egyes tokenek (pl. BNB) történelmi csúcsot ütöttek pár napon belül. A nagy képben a fő trend még tart, de a „minden nap új csúcs” eufóriáját felváltotta a óvatosabb kockázatvállalás. Tanulságok: fegyelem, nem eufória 1) Stratégia nélkül nincs kripto Belépési–kilépési terv: előre rögzített szintek, részleges profitrealizálás. Nem a 10–20× a norma: rövid, extrém időszakokban előfordul, de nem tervezhető. 2) Tőkeáttét: kétélű kard Csak tudatos kockázatkezeléssel, szigorú stopokkal és alacsony leverage-dzsel. A „biztosnak tűnő” trendben is jöhet pillanatok alatt 10–20% ellenmozgás. 3) Likviditási és technikai kockázat Limit megbízások hasznosak, de rendszersokknál előfordulhat csúszás. Platformkockázat létezik: nagy szolgáltatóknál is jöhet hiba. Diverzifikáld a kereskedési és tárolási helyszíneket. 4) Információ ≠ impulzus A híráram gyakran érzelmeket tol fel; a döntés legyen elemzésalapú, nem FOMO. A hosszú távú kép számít: a napi gyertyák helyett nézd a struktúrát. Röviden: nem a vihar az újdonság – hanem, hogyan vitorlázol benne A kriptopiac volatilis marad, és érzékenyen reagál a makrohírekre. A mostani likvidálás emlékeztető: a trend nem egyenlő garanciával, a tőkeáttét pedig nem ingyenebéd. Aki stratégiát, kockázatkezelést, fegyelmet és edukációt tesz az első helyre, annak...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója egy régi, de izgalmas témát vettek újra górcső alá: mi lett a metaverzummal? A kérdés jogos – a néhány éve még minden techcég zászlaján lobogó fogalomról ma alig hallani valamit. A válasz viszont nem az, hogy meghalt, hanem az, hogy átalakult. Néhány éve a metaverzumot a következő generációs internetté kiáltották ki. A vízió egy hatalmas virtuális tér volt, ahol a valóság és a digitális világ összeér, és ahol avatárokkal dolgozunk, vásárolunk, szórakozunk és élünk. A Facebook is erre tette fel a jövőjét: 2021-ben Meta névre váltott, ezzel is jelezve, hogy a vállalat teljes erővel a metaverzum építésébe kezd. Csakhogy a várakozásokhoz képest a projekt óriási veszteségeket hozott: a Meta Reality Labs részlege 2025 elejére 68 milliárd dolláros mínuszt halmozott fel. Nem csak ők jártak így – a Disney, a Microsoft és más nagyvállalatok is leállították vagy visszavágták metaverzum-fejlesztéseiket. A hype vége: drága eszközök, üres terek A „metaverzum-lufi” kipukkadásának több oka volt: A VR/AR eszközök drágák és kényelmetlenek, a tömeges használatra nem elég vonzóak. A Covid-időszak lezárultával az emberek visszatértek a valós térbe – csökkent az igény a virtuális menekülőutakra. 2022-ben pedig megérkezett a ChatGPT, amely azonnal elvitte a figyelmet és a befektetéseket egy újabb technológiai forradalom felé: az AI-hoz. A metaverzum ígéretét így elmosta az AI-robbanás – és a „metaverzum” szó maga is negatív felhangot kapott. Az Apple például a Vision Pro headsetjét nem így, hanem „spatial computing” (térbeli számítástechnika) néven kommunikálja, tudatosan elkerülve a lejáratódott fogalmat. Az ipari metaverzum köszöni szépen, jól van A metaverzum tehát nem halt meg, csak irányt váltott. A grandiózus, mindent magába olvasztó világ helyett specifikus, üzleti célú megoldásokban él tovább. Digitális ikrek segítik a gyártást és a tervezést: a gépsorok vagy épületek pontos virtuális másán lehet hibát keresni, optimalizálni, mielőtt a valóságban bármihez nyúlnánk. Az ipari AR (Augmented Reality - kiterjesztett valóság) révén a szerelők és mérnökök valós időben kapnak vizuális útmutatást, az építőiparban pedig az AR integrációja már most is napi gyakorlat. A metaverzum-alapú

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal a világ másik felére „kapcsoltak be”: vendégük Kovács Christian, a Remarc Property Group társtulajdonosa volt, aki Bali szigetéről jelentkezett. A beszélgetés középpontjában a szigeten lévő luxusingatlan-fejlesztések és a magyar befektetők növekvő szerepe, valamint a blokklánc-alapú ingatlanbefektetések álltak. Ötcsillagos fejlesztések és magyar befektetők az egzotikus szigeten Kovács Christian négy éve költözött Balira, ahol a Remarc Property Group révén ma már ötcsillagos kereskedelmi és lakókomplexumokat fejleszt. A cég jelenleg 117 ingatlant épít, amelyek közül több mint 50-et magyar befektetők finanszíroznak – ez önmagában is mutatja, hogy Bali már nemcsak a turisták, hanem a befektetők számára is komoly vonzerőt jelent. A vállalat Dubajban és Szaúd-Arábiában is aktív, és ezekből a piacokról is egyre több tőke áramlik Balira. Kovács szerint a befektetőket a gyors hozam, a turizmus bővülése és a sziget hosszú távú gazdasági stabilitása vonzza. A tokenizáció lehet az ingatlanpiac következő forradalma Az ingatlanok tokenizációjának jövőjéről is szó esett. Ez egy blokklánc-technológián alapuló modell, amely lehetővé teszi, hogy egy valós eszköz, például egy villa vagy épületkomplexum, digitális tokenekre legyen bontva. Minden token egy-egy tulajdoni hányadot képvisel, így akár kisbefektetők is részesedhetnek prémium projektekből, néhány száz dollár befektetésével. „Minden tokenizálva lesz, az ingatlanpiac is. A jövő befektetései a blokkláncon születnek meg” – mondta Kovács Christian, aki szerint az új generáció már nem bankban tartja a pénzét, hanem digitális eszközökben gondolkodik. A szakember hozzátette: Indonézia, amely már a BRICS-országok közé tartozik, a régió egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, ahol a kriptovaluták és tokenizált eszközök használata gyorsan válik mindennapossá. Átláthatóság és bizalom: kamerák a fejlesztések felett A Remarc Property Group nemcsak a luxust, hanem az átláthatóságot is kiemelt értéknek tekinti. A fejlesztések helyszínein több mint tucatnyi kamerán keresztül követhetők az építkezések, így a befektetők a világ bármely pontjáról valós időben láthatják, hol tart a projekt. „A transzparencia a bizalom alapja. Aki látja, hová kerül a pénze, az vissza is tér a következő projektre” – hangsúlyozta Kovács. A cél nem rövid távú nyereség, hanem egy hosszú távon fenntartható, több ezer befektetőre épülő ökoszisztéma felépítése, ahol minden fél biztonságban érzi a tőkéjét. Ázsia az új gazdasági központ – Bali a következő nagy hullám Kovács szerint a következő 5–10 év a délkelet-ázsiai gazdaságok robbanásáról fog szólni. Miközben Európa stagnál, és Dubaj elérte növekedésének csúcsát, Indonézia és azon belül Bali lehet az új befektetési központ, különösen az új főváros, Nusantara fejlesztésével. „Európát el kell felejteni a következő évtizedben. Most Ázsia korszaka jön, és Bali a kapu ehhez a világhoz” – fogalmazott a vállalkozó. A kormány már most szigorúbb szabályozást vezet be, hogy a fejlesztések mellett megőrizze a sziget természeti és spirituális karakterét, így Bali hosszú távon is fenntartható célpont maradhat. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Léderer Fruzsinát, a DFT Media ügyvezetőjét és a Bitget magyarországi sajtóképviselőjét látta vendégül. A beszélgetésből kiderült, hogyan vált a hét éve alapított kriptotőzsde a piac egyik legdinamikusabban fejlődő szereplőjévé, és milyen különleges célokat tűzött ki a nemzetközi és magyar piacon. Bitget: globális terjeszkedés és magyar jelenlét Bár a Bitgetet 2018-ban alapították, igazán az elmúlt egy-két évben robbant be a köztudatba. A tőzsde ma már 150 országban, 120 millió felhasználóval működik, erős jelenléttel Ázsiában és Latin-Amerikában, de kifejezetten gyorsan terjeszkedik Kelet-Európában is, köztük Magyarországon. A régió különlegessége, hogy a befektetők itt nyitottabbak az újításokra, szemben a német vagy más nyugat-európai piacokkal. Magyarországon pedig különösen népszerűek az oktatási tartalmak és a copytrading funkciók, amelyek lehetővé teszik, hogy a kezdő kereskedők is tapasztalt tréderek stratégiáit kövessék. Nők a kriptovilág élvonalában A kriptoszektor egy hagyományosan férfiak által dominált terület, a Bitget élén mégis egy női vezető áll: Gracy Chen, egy ismert ázsiai médiaszemélyiség. Vezetésével a cég külön figyelmet fordít a nők bevonására a Web3 és a kriptovaluták világába. Ennek része a Blockchain4Her kezdeményezés, amely célzottan női startupokat támogat, és programokat indít a kriptovilág iránt érdeklődő hölgyek számára. A Bitget stratégiájának része továbbá, hogy 2027-ig 1,5 millió ember kriptoedukációját biztosítsa világszerte. Több mint tőzsde: edukáció, jótékonykodás és biztonság A Bitget nemcsak a kereskedési lehetőségekkel akar kitűnni. Oktatási programokat, workshopokat, valamint fiataloknak szóló kezdeményezéseket indít, például a Blockchain for Youth mozgalmat. A társadalmi felelősségvállalás szintén fontos része a stratégiának: a cég együttműködik az UNICEF-fel, és elkötelezett abban, hogy a kriptovilág ne csak a gyors meggazdagodásról szóljon, hanem a társadalomnak való visszaadásról is. A biztonság kérdése is kiemelkedő: a Bitget 700 millió dolláros biztosítási alapot hozott létre a felhasználók védelmére, valamint mesterséges intelligencia alapú csalásmegelőző rendszereket épít. Sport és kriptó: új közösségi élmények A kriptovilág és a sport szoros kapcsolatot épít: a Bitget együttműködik a LaLigával, valamint olyan világsztárokkal, mint Lionel Messi. Ezek az együttműködések nem csupán marketingfogások, hanem lehetőségek arra, hogy a kriptót közelebb vigyék a szélesebb közönséghez. Érdekesség, hogy míg a cég a sportfogadás és tippjátékok irányában is próbálkozott, a magyar felhasználók inkább a kereskedési és oktatási funkciókat részesítik előnyben. A jövő: tokenizáció és AI A beszélgetésben szóba került a kriptoszektor trendjeinek hullámzása is. Míg a Metaverzum-láz gyorsan kifulladt, az NFT-k és különösen az AI-alapú megoldások tartósnak bizonyultak. Fruzsina szerint a következő nagy áttörés a valós eszközök tokenizációja lehet – inga...

Mit tud valójában az AI, és hol fogy el az ereje? A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója az AI innovatív, kreatív képességeit boncolgatja. Sokak fejében az AI már-már mindentudó zseniként él. A valóság józanabb: a ma népszerű nagy nyelvi modellek (LLM-ek) statisztikai mintakövetők. Döbbenetesen jó szövegeket írnak, de alapvetően a „legvalószínűbb következő szót” találják el. Ez a működés precíz, kiszámítható — ám konzervatív. Miért nem mernek kockáztatni az LLM-ek, és milyen úton válhat a következő AI-generáció ténylegesen kreatívvá? Miben más az ember gondolkodása? Az ember nemcsak szövegből tanul. Képekből, hangokból, mozgásból, szagokból, fájdalomból és örömből — a világból szerzett tapasztalataiból. Képes abstrakcióra, különböző belső motivációból, vagy flow-állapotra: amikor a feladat komplexitása és az emberi képesség pont találkozik, és megszületik az alkotás.  A gép ezzel szemben többnyire utánzó: a tanítás során az emberi visszajelzés elsősorban a „biztonságos” válaszokat jutalmazza, a szokatlanokat, pontatlan válaszokat bünteti — így az AI óhatatlanul óvatos lesz. Sok nagy áttörés véletlen hibából, hibák újraértelmezéséből született (gondoljunk csak a penicillin feltalálására). A mai modellek a hibát elkerülni, nem pedig felfedezni próbálják. Ezért nehezen lépnek ki a szabályrendszerből, pedig a kreativitás gyakran épp ott kezdődik.  Merre tovább? Az AI, ami tényleg felfedez A kreatív AI-hoz több kell a szövegkorpuszoknál. Multimodális és interaktív tanulás Az emberhez hasonlóan több csatornán kell tanulni (kép, hang, szenzorok), valódi vagy szimulált környezetben pedig megtapasztalni a döntések következményeit. A belső „világmodell” — egy digitális homokozó — segít előszűrni a rossz ötleteket még a valóság előtt. Agy-ihlette architektúrák és „alvás” Rugalmas, önátalakító hálózatokra van szükség, amelyek képesek a hosszú távú emlékezet és a következtetés integrálására. Az emberhez hasonló konszolidációs fázis („alvás”) segítheti a minták megszilárdítását. Belső motiváció A kíváncsi AI nemcsak válaszol, kérdez is. Önjutalmazó mechanizmusokkal (például az új információkért vagy a bizonytalanság csökkentéséért járó belső „pontokkal”) a rendszer elkezdhet önállóan tudást keresni. Ez a valódi felfedezés alapja. Mit jelent ez az üzletnek és a fintechnek? Rövid távon a vállalatok stabilitást várnak: pontos, reprodukálható teljesítményt. Ebben az LLM-ek erősek, és már ma is gyorsítják a termékfejlesztést. Jó példa erre a generatív UI, amely segítségével pár óra alatt lehet prototípus termékeket összeállítani és tesztelésre bocsátani. A következő ugrás azonban a felfedező AI, amely innovatív termékötleteket, kockázatkezelési stratégiákat, vagy épp ügyfélélmény-megoldásokat képes önállóan feltárni. 

Mit tud valójában az AI, és hol fogy el az ereje? A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója arról beszélgettek, miért tűnik néha „zseniálisnak” a ChatGPT – és miért választ mégis gyakran óvatos, sablonos megoldásokat. Kiderül, hogyan tanulnak a nagy nyelvi modellek, miben erősek, hol hibáznak, és miért nem ugyanúgy „gondolkodnak”, mint az emberek. Zseni vagy csak statisztika? A nagy nyelvi modellek óriási szövegkorpuszokon képzik magukat, és a legvalószínűbb következő szót próbálják kitalálni. Ez lenyűgöző szövegalkotást eredményez, de önmagában nem jelent megértést – inkább statisztikai mintakövetést. Amíg az ember képes a kontextuson túlmutató absztrakcióra, ezek a modellek a betanult mintákhoz ragaszkodnak, és ritkán vállalnak valódi kockázatot. Miért jók a fogalmazásban, és miért gyengébbek matekban? A szövegalkotás mintázatai bőven jelen vannak az interneten, a történelem- vagy irodalmi jellegű feladatokhoz rengeteg példa áll rendelkezésre. A matematika ezzel szemben szabályalapú, több lépcsős, formális következtetést igényel; itt már kevés a „jó eséllyel eltalált” következő szó. Az eredmény: gördülékeny esszék kontra időnként pontatlan számolás. Emberi flow vs. AI-konzervativizmus Az ember tanulása próbálkozásokra és elvétett hibákra épül, érzelmi bevonódással és céltudatossággal. Az AI-t ma jellemzően emberi visszajelzéssel megerősített tanulással (RLHF) finomhangolják, ami érthetően óvatosságra, „biztonsági játékra” kondicionálja: a modell a bevált, középszerű, de megbízható válaszokat részesíti előnyben a formabontó ötletekkel szemben. Mire használjuk okosan? A jelenlegi AI modellek kiválók stílus- és szerkezetkövetésben, dokumentációk, összefoglalók, vázlatok gyors előállításában, sőt a tervezés korai prototípus-lépéseiben is. Kreatív áttörést azonban ritkán hoz: a nagy kép megtervezése, az eredeti koncepció, a kockázatvállalás és a kritikus ítélőképesség továbbra is emberi terep – különösen ott, ahol a döntések üzleti kockázattal járnak.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a kriptovaluta csalások gyakori formáira hívják fel a figyelmet. Nem véletlen: nap mint nap dőlnek be befektetők az ezerszázalékos növekedéseknek, amelyek szempillantás alatt válnak értéktelenné. Memecoinok és pump-and-dump: a gyors pénz illúziója Az elmúlt hónapokban ismét felbukkant a memecoin láz: hírességekhez köthető, gyakran kamu tokenek rövid idő alatt száz- vagy ezerszázalékos árfolyam-emelkedést produkálnak - majd hirtelen összeomlanak.  A Kanye Westhez vagy Cristiano Ronaldóhoz kapcsolt kriptók például több tízezer kisbefektetőt húztak csőbe. A háttérben jellemzően néhány nagy szereplő áll, akik előre eltervezetten fújják fel az árfolyamot, majd a csúcson kiszállva óriási nyereséget realizálnak. A “tömeg” (azaz a kisbefektetők) mindeközben hatalmas veszteségeket könyvel el. Ez a klasszikus „pump-and-dump” séma a piramisjátékok digitális változata. Rug pull, honey pot és a digitális „disznóvágás” A csalási technikák folyamatosan fejlődnek. A rug pull esetében a tokenhez tartozó likviditást vonják ki hirtelen a fejlesztők, így a befektetők érméi egy pillanat alatt értéktelenné válnak.  A honey pot csalásoknál a kódot úgy írják meg, hogy a token csak megvásárolható legyen, de eladni ne lehessen.  Egy másik elterjedt forma pedig a „disznóvágás” (pig butchering), amely romantikus kapcsolatokon keresztül csábít be áldozatokat kriptobefektetésekbe. Az áldozat hónapokon át azt hiszi, hogy nyereséget termel egy online platformon, mígnem egy napon az egész összeomlik, és minden pénze eltűnik. A klasszikus phishing és deepfake támadásoktól sem mentes a szektor A klasszikus adathalászat sem tűnt el: hamis weboldalak és appok próbálják megszerezni a kriptotárcákhoz tartozó hozzáféréseket. Gyakori trükk az „airdrop” ígéret, ahol ingyen tokenekkel csábítanak felhasználókat kereskedő oldalakra. Valójában viszont a regisztrálók csalóknak adnak hozzáférést a tárcájukhoz.  Az AI fejlődésével megjelentek a deepfake videók is, amelyeket más szektorokban is bevetnek a csalók. Ezekben híres embereket – például Elon Muskot – utánozva ígérnek duplázást, ha valaki pénzt küld. Hiába tűnik nyilvánvalónak, sokan még mindig bedőlnek ezeknek az ajánlatoknak. Hogyan védekezzünk? A szakértők szerint az első és legfontosabb a biztonságos tárolás. Nagyobb összegeket érdemes hardveres tárcákban (offline eszközökön) tartani, a mindennapi használatra pedig hot walletet fenntartani.  Emellett elengedhetetlen a kétfaktoros hitelesítés, a jelszavak megkülönböztetése és a rendszeres engedélyellenőrzés. Soha ne kattintsunk gyanús linkekre, és mindig ellenőrizzük a weboldalak pontos címét.  Ha pedig mégis megtörténik a baj, azonnal át kell mozgatni a megmaradt összegeket új tárcába, és jelezni a hatóságok felé, hogy mások ne essenek ugyanabba a csapdába. A teljes adás visszahallgatható az alábbi Spotify linken.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója arról beszélgettek, hogyan hat a pénzügyi bizonytalanság a mentális és a fizikai egészségünkre – és miként segíthetnek a fintech megoldások abban, hogy csökkenjen a stressz és tudatosabb pénzügyi döntéseket hozzunk. A pénzügyi stressz ördögi köre Egy friss Intrum-kutatás szerint Magyarországon a lakosság mindössze 39 százaléka érzi pénzügyileg stabilnak magát, míg 61 százalék állandó szorongással küzd. A pénzügyi problémák nemcsak lelki terhet jelentenek. Gyakori következmény a magas vérnyomás, migrén, gyomorpanasz - vagyis tipikus pszichoszomatikus tünetek. A tartós stressz ráadásul blokkolja a racionális döntéshozatalt, így sokan impulzívan, rövid távon gondolkodva költenek, ami tovább rontja a helyzetet. Ez egy önmagát erősítő spirált indít el. Mit tehetünk a stressz ellen? Az adásban elsősorban technológiai megoldások kerültek előtérbe, amelyek segíthetnek a pénzügyi terhek áthidalásában. A modern digitális pénzügyi alkalmazások ugyanis ma már gyakran sokkal többet nyújtanak egyszerű számlavezetésnél. Siklós Bence három fő területet emelt ki: Transzparens pénzügyek kezelése – AI-alapú monitorozás figyelmeztet, ha várhatóan túlköltekezünk, és személyre szabott tippeket ad, hogyan kompenzálhatjuk a kiadásokat. Gamifikáció és motiváció – játékos elemek, pontgyűjtés, kihívások, amelyek vonzóbbá teszik a pénzügyi tudatosságot. A gamification piaca mára milliárd dolláros iparággá nőtt. Automatizált megtakarítások – például a fizetés egy részének automatikus félrerakása, vagy a vásárlások kerekítése révén keletkező aprópénz gyűjtése. Ezek apró, viszont motiváló sikerélményeket adnak. A felelősség főleg a felhasználót terheli, de a szolgáltatót is A fintech eszközök segíthetnek, de akár kísértésbe is vihetnek: ugyanazok a mechanizmusok ösztönözhetik a túlköltést, mint amelyek a tudatosságot erősítik. Ezért felelősség hárul mind a szolgáltatókra, mind a felhasználókra, hogy jól döntsenek. Pozitív példa, hogy több nyugat-európai banknál (pl. Monzo, Starling) már bevezették a szerencsejáték-korlátozó funkciót, amely segít az impulzív döntések visszafogásában. A tudatosságot már gyerekkorban érdemes felépíteni A pénzügyi bizonytalanság sok esetben a tudatos pénzhasználat hiányából fakad. A pénzhez való hozzáállásunkat, szokásainkat pedig fiatal korban is alakítjuk: a fiatalok általában a szüleiktől tanulnak el szokásokat és attitűdöket. A hagyományos oktatási rendszerekben ugyanis nagyon korlátozott a személyes pénzügyekkel kapcsolatos edukáció. A Peak saját Peak Edukációs Platformja ebben nyújt támogatást: rövid, személyre szabott mikroleckékkel, játékos kvízekkel és AI-asszisztenssel segít a pénzügyi ismeretek elsajátításában. A cél, hogy már fiatal korban kialakuljanak a jó szokások, amelyek csökkenthetik a felnőttkori pénzügyi szorongást. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Sziget Fesztiválon beszélgetettünk Maria Lukash-sal, a Revolut közép-kelet-európai régiójáért felelős vezetőjével, erről az interjúról mesél Siklós Bence a Fintech Világában is. Az interjúban szó esett a neobank stratégiájáról, a magyar piac jelentőségéről, valamint arról, hogy a Revolut hogyan tervezi levetkőzni az „utazókártya” imázst, és elsődleges pénzügyi szolgáltatóvá válni hazánkban. A Revolut ma már több mint 60 millió felhasználóval rendelkezik világszerte, és néhány éven belül 100 millióra szeretné növelni ügyfélszámát. Magyarország ebből kiemelt szerepet kap: jelenleg közel 2 millió magyar ügyfél használja a szolgáltatást, és az elmúlt 1–2 évben tapasztalták a legnagyobb bővülést. Karrier, pszichológia és fintech Maria Lukash pályafutását az OTP Banknál kezdte marketing területen, majd a Google-nél szerzett tapasztalatokat. Pszichológia mesterdiplomáját szintén hasznosítja a munkájában, hiszen szerinte elengedhetetlen, hogy egy pénzügyi szolgáltató valóban a felhasználók szemszögéből lássa a világot. A Google-t elhagyva kézzelfoghatóbb termékfejlesztési kihívások után kutatott, ekkor érkezett a Revoluthoz. A cég termékfejlesztéseit saját maga is látta, hiszen 2018 óta felhasználója az alkalmazásnak. Lukash elmondása szerint a Revolut termékfejlesztési filozófiája három pilléren nyugszik: adat, termék és problémamegoldás. Minden új funkció abból indul ki, hogy a felhasználók valódi igényeire adjon választ. Magyar piac: már nem csak utazóknak Az interjú egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar felhasználók tranzakcióinak 75 százaléka már belföldön történik. Ez világosan mutatja, hogy a Revolut mára jóval több, mint egy praktikus kártya külföldi utazásokhoz. A növekedésben az előfizetéses szolgáltatások is szerepet játszanak, bár Lukash szerint a több bankszámlával rendelkező ügyfelek ritkán fizetnek több prémium csomagra. A közép-kelet-európai régió kiemelten fontos a Revolut számára, különösen a valuták sokszínűsége miatt. Ennek részeként a fintech továbbra is tervezi magyarországi fiók megnyitását és a magyar IBAN bevezetését, ami Lukash szerint a bizalom erősítésének kulcslépése lehet.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója három, látszólag távoli, de a globális pénzügyi színtér szempontjából kulcsfontosságú trendet boncolgatott. A Revolut Forma 1-es megjelenésétől a bankok zöld vállalásainak gyengülésén át a mesterséges intelligencia-óriások rekordösszegű tőkebevonásáig izgalmas hírek kerültek terítékre. Revolut az Audi Forma 1-es csapatánál A Revolut egyre határozottabban építi globális jelenlétét, most éppen a Forma 1 világába lépve: a brit fintech lesz a 2026-ban rajtoló Audi csapat névadó szponzora. A két márka együttműködése igazán izgalmas: az Audi egy régi múltú, tradicionális, míg a Revolut egy feltörekvő, modern brand. A Revolut világszerte óriási ügyfélbázissal rendelkezik, a partnerség célja pedig a rajongói élmény új szintre emelése – akár rajongói tokenekkel, nyereményjátékokkal és prémium ügyfélprogramokkal. Repedező klímaszövetségek Az ESG-hullám nemcsak erősödni, de gyengülni is tud: a HSBC kilépett az ENSZ klímaszövetségéből, és több nagybank is hasonló lépésre készül. Bár a globális felmelegedés kézzelfogható tény, a pénzintézetek zöld ígéreteinek jelentős része Suppan Márton szerint puszta „greenwashing” volt – hangzatos, de kevés konkrét eredménnyel. A politikai támogatás és az ügyfélérdeklődés csökkenése egyaránt gyorsítja a trendet. AI-milliárdok: OpenAI és Anthropic A mesterséges intelligencia piaca továbbra is forró, a tőke pedig szinte korlátlanul áramlik. Az OpenAI idén 40 milliárd dollárt szeretne bevonni 300 milliárd dolláros cégértékelés mellett, az Anthropic pedig 5 milliárd dollárt gyűjtött be 170 milliárdos értékeltségen – mindezt néhány év működés után. Bár a cégek még nem nyereségesek, az előfizetői bázis és az árbevétel dinamikusan növekszik, miközben a technológia egyre több iparágat hálóz be.

A TrendFM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Farkas Adriánt, a Fülöp-szigeteki Munkavállalók Közép-európai Foglalkoztatásáért Szövetség elnökét látták vendégül. A beszélgetés középpontjában a Magyarországon egyre jelentősebb szerepet betöltő filippínó vendégmunkások helyzete, társadalmi és gazdasági hatásai, valamint jövőbeli kilátásai álltak. Miért éppen a Fülöp-szigetek? Farkas Adrián elmondta, hogy ma már több mint nyolcezer filippínó vendégmunkás dolgozik Magyarországon, a szövetségük pedig tíz alapító taggal – köztük logisztikai, turisztikai és élelmiszeripari nagyvállalatokkal – jött létre. A filippínók számos szektorban jelen vannak, az autóipartól kezdve, a turizmuson át az agráriumig. Az ország 7641 szigetből áll, és 116 milliós lakossággal rendelkezik – csak Manilában 20 millióan élnek. Az átlagéletkor 23,4 év, és az aktív, munkaképes korú filippínók 61 százalékát teszik ki a teljes populációnak. Department of Migrant Workers A filippínó vendégmunkások külföldi foglalkoztatását a Fülöp-szigeteken egy rendkívül szigorúan szabályozott állami rendszer biztosítja, amelynek élén ma a Department of Migrant Workers áll. Farkas Adrián hangsúlyozta, hogy ez a struktúra nem új keletű: „Ez egy negyvenéves, nagyon szabályozott, nagyon szigorú rendszer, amelyen keresztül tudnak a munkavállalók elmenni más országokba munkát vállalni.” A minisztérium célja kettős: egyrészt a hazai munkaerőpiac tehermentesítése, másrészt annak garantálása, hogy a külföldre távozó filippínók biztonságos és törvényes keretek között dolgozhassanak. A rendszer lényege, hogy csak akkreditált foglalkoztatók alkalmazhatnak vendégmunkásokat – az akkreditáció során több mint tizennégy féle dokumentumot vizsgálnak meg, beleértve a munkakörülmények és a fogadó vállalat működésének ellenőrzését. Sőt, sok esetben a magyar minisztérium helyi képviselői is személyesen felkeresik a cégeket. Ezzel biztosítják, hogy a filippínó munkavállalók valódi munkahelyeken, tisztességes körülmények között helyezkedhessenek el, elkerülve az illegális toborzásból fakadó visszaéléseket. A rendszer tehát nem csupán a munkavállalók érdekeit védi, hanem a fogadó országok számára is garanciát jelent a megbízható és stabil munkaerőre. Hol van a legnagyobb igény rájuk? A legnagyobb kereslet az autóiparban mutatkozik, ahol a gyárak és beszállítók számára kulcsfontosságú a folyamatos munkaerő-utánpótlás. A második helyen a turizmus áll, ahol a vendégmunkások jelenléte különösen a szállodaiparban és vendéglátásban jelent megoldást a munkaerőhiányra. Adrián szerint a filippínók kedvessége és szolgálatkészsége miatt kifejezetten jól illeszkednek a turisztikai ágazat igényeihez. A harmadik legfontosabb terület az agrárium, ahol a mindennapi munkákhoz elengedhetetlen a megbízható és kitartó munkaerő.  „Az agráriumban is óriási szükség van rájuk: a mezőgazdaságban, például dinnye- vagy zöldségtermesztésben már most is sokan dolgoznak.” – emelte ki. Emellett más iparágakban, például a feldolgozóiparban, szintén egyre nagyobb az igény filippínó munkavállalókra, különösen ott, ahol a magyar munkaerő nehezen elérhető vagy nem áll rendelkezésre. Ez a széles ágazati jelenlét azt mutatja, hogy a filippínó munkaerő nem csupán átmeneti megoldás, hanem hosszú távon is kulcsfontosságú szereplővé válhat a magyar gazdaságban. Mi...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Kovásznai Ádámmal, a BUPA üzletág vezetőjével beszélt a digitális platform friss nemzetközi díjáról, illetve következő nagy dobásáról. Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az MBH Bankhoz köthető BUPA platform. A pénzügyi szektor egyik legrangosabb eseményén, a Euromoney Global Awards for Excellence díjátadón nemzetközi elismerést nyert. A „Best Digital Banking Solution for SMEs in Hungary” díjat Londonban vette át a csapat. Olyan piaci szereplőkkel említik őket így egy lapon, mint a Revolut vagy a Citi. A Bupa digitális megoldásait az MBH Bank 100 százalékos leányvállalata, az MBH eFIN Technologies Zrt. fejleszti és üzemelteti. A platform az elmúlt években fokozatosan építkezett, ma pedig már több tízezer KKV-t szolgál ki számlázási, cégalapítási és egyéb digitális szolgáltatásokkal. Hamarosan pedig elindul az Iránytű nevű előfizetéses szolgáltatás is. A BUPA következő nagy dobása a személyre szabott, automatizált könyvelési javaslatokat, kiadás-kategorizálást és cashflow előrejelzést fog nyújtani a vállalkozóknak. A mesterséges intelligenciával támogatott megoldások az egyes tételek – például egy IKEA-számla – szétbontását és értelmezését is könnyebbé teszik. A díj apropóján Kovásznai Ádám, a BUPA üzletág vezetője volt a Fintech Világa rádióműsor vendége, ahol Suppan Mártonnal, a Peak alapító-vezérigazgatójával és Érczfalvi Andrással beszélgetett a stratégia sikeréről, az adatalapú működésről és arról, hogyan válik egy magyar platform nemzetközi szinten is kiemelkedővé.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója egy különleges és kevéssé ismert pénzügyi területet elemeztek ki: a predikciós piacokat. Ez egy relatíve új, rendkívül izgalmas, ugyanakkor komoly tétre menő piac lehetőséget ad arra, hogy bárki „fogadjon” jövőbeli eseményekre – legyen szó politikáról, klímaváltozásról vagy akár egy tévésztár vacsorájáról. Mi is az a predikciós piac? A predikciós piac egy olyan szabályozott kereskedési környezet, ahol meghatározott jövőbeli események kimenetelére lehet tétet tenni. Minden egyes kontraktus bináris kimenetelű: vagy fizet (ha bekövetkezik az esemény), vagy nem fizet (ha nem következik be az esemény). Az árfolyam ezek között mozog, így minél valószínűbb van egy esemény bekövetkezése, annál magasabb lesz a potenciális kifizetése. A szorzókat - például a Kalshi platformján - a piaci “hangulat” alakítja, amely dinamikusan változik a felhasználók cselekvései szerint A pápaválasztástól az a globális átlaghőmérsékletig – minden is lehet tét A piac rendkívül sokszínű. A kereskedők már évtizedekkel ezelőtt is fogadtak pápaválasztásokra, de ma már sokkal strukturáltabb formában tehetünk téteket: Lesz recesszió 2025-ben? Trump nyeri a következő amerikai elnökválasztást? Történik-e katonai konfliktus egy adott ország ellen? Milyen lesz a globális átlaghőmérséklet jövőre? A lehetőségek száma szinte végtelen – és nem csak a szórakozásról szól, hanem komoly fedezeti (hedge) stratégiák része is lehet ez a kereskedési forma. Pontosabb, mint a közvélemény-kutatás? Suppan Márton szerint a predikciós piac sokkal pontosabb képet nyújthat, mint a közvélemény-kutatók. Ennek oka egyszerű: a piacon mindenki a saját pénzét teszi fel egy esemény kimenetelére, nem csupán válaszol egy kérdőívre. Ez teljesen más pszichológiai viszonyt teremt – ha valódi tét van, az emberek kétszer is meggondolják, mit gondolnak valójában. A spekuláció és a fedezet között félúton? Bár sokaknak a szerencsejáték jut eszébe a fogadásról, a predikciós piac nem kizárólag erről szól. A nagy intézményi szereplők gyakran használják ezeket a piacokat komoly kockázatok lefedezésére: például ha egy cég kitettséggel rendelkezik egy politikai esemény irányába, akkor egy ilyen kontraktus segítségével biztosíthatja a pozícióját. Nem mellesleg a predikciós piac szabályozása – főként az Egyesült Államokban – folyamatosan fejlődik. Bár a szerencsejátékhoz hasonló jegyeket mutat, a piaci mechanizmusai és felügyeleti háttere jóval transzparensebb. Egyes platformok kifejezetten bizonyos témákra – például klíma, geopolitika vagy választások – specializálódnak. Ennek köszönhetően egyre több szereplő is jelenik meg a szektorban, és többen már nagyra is nőttek: július elején a Kalshi, predikciós piaci infrastruktúra vállalat 185 millió dollár tőkét emelt, 2 milliárd dolláros cégérték mellett. A predikciós piac lényege: pénzért véleményt mondani. Ez nemcsak pénzügyi szempontból hasznos, hanem pszichológiai hatással is bír. Ha pénzt kell tenni egy állítás mögé, az emberek sokkal tudatosabban mérlegelik a jövőt – és ennek hosszú távon akár edukációs vagy társadalmi haszna is lehet. A teljes adás a...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója arról beszélgettek, miként változtatja meg a hazai kriptopiac működését a 2025 júliusában elfogadott új szabályozás, és milyen hatással van ez a szolgáltatók mellett immár a felhasználókra is. A MiCA magyar kiegészítése Az Európai Unió kriptopiacra vonatkozó, MiCA (Markets in Crypto-Assets) nevű rendelete hosszú előkészítés után végül 2024. július 1-jén életbe lépett. A szabályozás lényege, hogy egységes keretet adjon az európai kriptoeszköz-piac működésének, és minden kriptószolgáltatót kötelezzen a működéshez szükséges licenc megszerzésére. A magyar törvényhozás azonban egy sajátos elemmel egészítette ki újonnan az uniós szabályozást: létrehozta a validátor kategóriát, egyfajta másodlagos kontrollmechanizmust, amely új szintre emelné a tranzakciók átláthatóságát és a fogyasztóvédelmet.  A törvény elfogadása nagy port kavart a magyar közéletben és kripto-társadalomban. Két felügyeleti szerv, két külön szerepkör A magyar szabályozásban a kriptószolgáltatókat továbbra is az MNB (Magyar Nemzeti Bank) felügyeli, míg a validátorok működését az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) ellenőrzi. A validátor egy olyan speciális szereplő, aki a már MNB által szabályozott szolgáltatók mögött második szűrőként működik, és konkrét tranzakciókat is ellenőrizhet, akár az eszköz eredetét is visszakövetve. Ez a modell újdonság Magyarországon, és ha jól működik, példaként szolgálhat más országok számára is. Az SZTFH jelenleg dolgozik a pontos részletek kidolgozásán, így a validátorszerepkör gyakorlati megvalósítása még formálódik. A végfelhasználók is célkeresztben? A legnagyobb változás talán mégsem a szolgáltatókat, hanem a felhasználókat érinti. Az új magyar jogszabály kimondja, hogy az ügyfelek is felelősségre vonhatók, ha tudatosan olyan szolgáltatótól vásárolnak, akinek nincs megfelelő engedélye. Ez elsőre ijesztően hangozhat, de a műsorban Suppan Márton is hangsúlyozta: a szándékosság és a rosszhiszeműség kulcsfontosságú tényezők. Aki jóhiszeműen kereskedik, például egy korábban ismert és megbízható platformon vásárol, nem kell, hogy börtönbüntetéstől tartson. A cél nem a tömeges kriminalizálás, hanem az illegális szereplők kiszűrése és a pénzmosás visszaszorítása. Az adásban továbbá szó esik a Revolut kriptoszolgáltatásainak leállásáról és licenszmulasztásáról, valamint arról, mi várhat most a végfelhasználókra. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Gyimesi Istvánt, a Cardinal ügyvezetőjét fogadta. Az adásban a Cardinal, magyar fintech siker történetéről beszélgettek, amely a vállalati digitális bankolás megkerülhetetlen szereplőjévé vált több mint három évtizedes múltja alatt. Internet előtt indult digitális bankolás A Kardinál története még az internet előtti időszakban indult, modemes banki kapcsolatokat kezelő rendszerekkel. A cég már akkor azt tűzte ki célul, hogy levegye a terhet az ügyfélszolgálatokról, és megkönnyítse a vállalatok számára a pénzügyek kezelését digitálisan.  Azóta az Elektra platform folyamatosan fejlődött: ma már modern API-k, ERP- és BI-integrációk, mobil- és internetbanki megoldások állnak az ügyfelek rendelkezésére. Manapság már szinte minden nagybank vállalati ügyfele találkozik a Cardinal megoldásával - akár tudtukon kívül is. A Cardinal megoldásai ma több százezer felhasználóhoz jutnak el, a vállalat szinte sosem kommunikált közvetlenül a végfelhasználók felé. A fintech cég elsődleges ügyfelei a bankok, amelyek a Cardinal technológiáját használva szolgálják ki saját vállalati ügyfeleiket. Az adásban további részleteket is megtudhatunk a Cardinal működéséről, a 33 éves sikerének titkairól, és a külföldi terjeszkedés lehetőségeiről is. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója három sokkoló fintech sztorit hozott: extrém kriptokereskedők, egy nagyon drága (bukott) brit banki app, valamint a magyar bankszámlákról eltűnt milliárdok álltak a középpontban. Trenchies: a spekuláció végletei a kriptopiacon A műsor első részében a „Trenchies” nevű kereskedési jelenség került terítékre. Ez az extrém spekulatív kereskedői stílus mémcoinokkal történő villámgyors adásvételt jelent, ahol a hozam akár másodpercek alatt is elérheti a több száz százalékot.  A módszer azonban rendkívül kockázatos: egy rossz pillanatban kivett mosdószünet is pénzügyi katasztrófát okozhat. Mint Suppan Márton fogalmazott: ez nem magányos harcosok terepe, hanem jól informált, technológiailag felkészült közösségek terepasztala. 35 milliárdos bukás: a Zing története A HSBC brit leányvállalata által fejlesztett Zing nevű pénzküldő alkalmazás kudarca is elemzésre került. A bank két év és 35 milliárd forint elköltése után döntött úgy, hogy beszünteti a projektet.  Az indok: a belső szervezeti kultúra, a túlzott technológiai kötöttség és az elégtelen vezetői támogatás. A Revolut és a Wise példáját követő projekt jó ötletnek indult, de nem tudott versenyképes fintech alternatívát kínálni. 8 milliárd forint három hónap alatt – a digitális bűnözés új hulláma Az adás zárásaként egy friss MNB-jelentés adatai borzolták a kedélyeket: három hónap alatt 8 milliárd forint tűnt el rosszindulatú tranzakciók révén a magyar lakosság bankszámláiról. A probléma nemcsak technikai, hanem edukációs is – a pénzintézetek jelentős lemaradásban vannak a digitális bűnözéssel szembeni tájékoztatás terén. Suppan szerint törvényi kötelezettséggé kellene tenni az edukációs költéseket, különben a készpénz felé forduló bizalmatlanság marad a fő válaszreakció.