A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül a fókuszba. Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Blockchain Koalíció szakmai vezetőjét, Urbán Viktort fogadták. Az adás középpontjában a frissen megjelent SZTFH rendelet állt, amely nagyban meghatározza a kriptovaluta-kereskedést Magyarországon.  A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) október végén tette közzé a Kripto tv.-hez kapcsolódó részletszabályokat. Ez a rendelet határozza meg, hogyan kell Magyarországon a kriptovaluta-tranzakciók validálását kezelni – vagyis mikor és kinek kell engedélyt kérnie, és kik mentesülnek alóla. A műsorban a szakértők arra keresik a választ, hogy mit jelent mindez a magánfelhasználókra, a kriptós vállalkozásokra, valamint a nagy nemzetközi tőzsdékre nézve. Vajon tényleg börtönbe kerülhet bárki, aki kriptóval vált vagy kereskedik? Milyen új fogalmakat hoz a szabályozás, és mi változik a mindennapi gyakorlatban? Mit mond ki az SZTFH-rendelet? A most megjelent szabályozás részletesen leírja, kik és milyen feltételek mellett lehetnek validációs szolgáltatók, vagyis azok a szereplők, akik ellenőrzik a kriptós tranzakciókat. A validálás célja a pénzmosás és a visszaélések megelőzése. Ugyanakkor a jogalkotó igyekezett világos határt húzni a magánfelhasználók és a szolgáltatók között. A magánszemélyek esetében az egyik legfontosabb könnyítés, hogy a kriptó–kriptó váltások mentesülnek a validációs kötelezettség alól. Ugyanakkor a kriptó–fiat váltások (például forintra) értelmezése még nem teljesen egyértelmű – itt a szakma is finomhangolásra számít. A decentralizált tőzsdék (DeFi) használata szintén mentesített, hiszen a gyakorlatban lehetetlen lenne több millió mikrotranzakciót egyenként validálni. „A jogalkotó ezzel inkább a nagyléptékű, szándékosan rejtett pénzmozgásokat akarja szűrni, nem a hétköznapi felhasználót” – mondja Urbán Viktor. A BTK és a „jogosulatlanság” kérdése A beszélgetés egyik központi témája a büntetőjogi háttér. A BTK ugyanis továbbra is tartalmaz egy új passzust, amely a „jogosulatlan kriptoszolgáltatás” végzését büntetendőnek minősíti. „Ezt a bűncselekményt csak tudatosan lehet elkövetni. Nem fog senki véletlenül börtönbe kerülni, mert nem tudta, mi a validáció. De aki szándékosan kerüli meg a rendszert, például pénzmosás céljából, az komoly kockázatot vállal.” - emelte ki Urbán Viktor. A hallgatók számára ez annyit jelent: aki magáncélra vált vagy kereskedik, az nyugodtan folytathatja, amit eddig. Viszont érdemes figyelni arra, hogy a választott tőzsde rendelkezzen validációs engedéllyel. A műsorban továbbá megfejtettük, kik lehetnek valicációs szolgáltatók, illetve miért szigorúbb a magyar szabályozás az EU-s átlagnál. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.