A klímaváltozás problémájának megoldására több módszert is megálmodtak már, amelyek közül néhány már a mindennapjainknak is a részét képezi. A körkörös gazdasági modell szintén a klímaváltozásra adna választ, azonban egyelőre még széles körben nem alkalmazzuk.  A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a körkörös gazdaságról, és annak pénzügyekben lévő potenciális szerepéről beszélget. A körkörös, vagy körforgásos gazdaság egy rendszer, melynek alapja a hulladéktermelés minimalizálása. Mindezt úgy tehetjük meg, hogy a “ma termékeit” úgy kezeljük, hogy azzal limitáljuk a további gyártási tevékenységünk anyagi szükségességét. Így nem kell mindig mindenből újat gyártani, hiszen a “ma hulladékából” a holnap új termékei válnak. Opciót jelenthet az, hogy a termékeket (1) megjavítjuk,  (2) új célokra használjuk,  (3) újrahasznosítjuk,  (4) kölcsönadjuk,  vagy épp (5) megosztjuk egymással.  A körkörös gazdaság modellje éles ellentétben áll a hagyományos lineáris gazdasági modellel, amely egyszeri fogyasztással számol. Emiatt a termékek olcsó, könnyen hozzáférhető alapanyagokból készülnek, az alacsonyabb minőségük miatt pedig nem is olyan tartósak.  A körkörös modellben hatalmas lehetőség rejlik, és nagyban támogatná az EU környezetvédelmi törekvéseit. Kivitelezése csökkentené a környezetre nehezedő nyomást, biztosítaná a nyersanyagforrásokat, valamint javítaná az Unió versenyképességét és 700 ezer új munkahelyet teremtene az EU-ban. A fogyasztók pedig tartósabb használati tárgyakhoz férhetnének hozzá. Mik a pénzügyi szektor lehetőségei? A körkörös gazdaság elvei bármilyen szektorban többféleképpen is felhasználhatóak. A bankoknak itt három irányba is nagy felelősségük van meglátásunk szerint: Hitelezési fronton támogatniuk kell az ígéretes zöld projekteket, amelyek hozzájárulnak a gazdaság fenntarthatóbbá válásához A saját működésük során is fontos a környezettudatosságra törekedniük, legyen szó a szelektív hulladékgyűjtésről és az újrahasznosítás elősegítéséről, vagy épp az elektronikai eszközök eladományozásáról. Emellett az ügyfeleket is támogatni kell, hiszen rengetegen igyekszenek zöldebb életet élni, de a statisztikák szerint a többség eléggé küszködik ezzel. A bankok újrahasznosított és digitális bankkártyák népszerűsítésével, zöld bankszámlákkal, fenntartható befektetési alapokkal, fenntartható vásárlások után járó pénzvisszatérítésekkel, és hasznos edukációs tartalmakkal támogathatják ebben az ügyfeleket.  A zöld pénzügyi szolgáltatások kínálata egyben a fintecheknek is fontos feladata. Szerencsére folyamatosan növekszik a zöld fintech cégek (ESG minősítési szolgáltatók, zöld neobankok, fenntartható online brókerek, karbonkredit piacterek stb) száma és tőkebevonási aktivitása. Emellett a körkörös gazdaság a költséghatékonysággal is kéz a kézben jár. A hulladéktermelés mellett a termelési tevékenység is csökken (legyen szó bármilyen tevékenységről), ezzel pedig az energiafogyasztás is lejjebb szorítható. Néhány évtizeden belül a bankok versenyképességére is nagy hatással lehet, hogy mennyire képesek jól elvégezni ezt az egyre fontosabb feladatot.

Manapság a klímaváltozás már egy mindennapos témává vált a médiában és a politikában is, és egyre jobban érzékeljük a hatását a mindennapi életünkben. Viszont nem csak magánemberként szembesülünk ezzel - a vállalatok is ki vannak téve a klímaváltozásnak. Ez kifejezetten elmondható a biztosító cégekről. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látja vendégül, és a biztosítási piac problémáit, és ezeknek lehetséges megoldásait veszik át. A probléma feltárása A biztosító ágazatot érintő klimaváltozással kapcsolatos kihívások - némi egyszerűsítéssel - három kategóriába sorolhatóak. Extrém időjárási események Az 1980-as évekhez képest mára 5-ször nagyobb valószínűséggel mennek végbe nem katasztrofális, extrém időjárási események. Ez elsősorban a vagyon- és balesetbiztosítókat érinti rosszul.  A biztosító cégek egyik legfontosabb feladata az optimális kockázatkezelés. Ha a rendszerbe hiba kerül, az egész portfólió veszteségessé válhat. A klímaváltozás miatt sok területen jelentősen megnőtt a káresetek előfordulásának esélye, amire a biztosítóknak reagálniuk kell. Ehhez kifinomult, általában mesterséges intelligencián és Big Datán alapuló modelleket használnak, amelyek hatékonyan képesek előrejelezni a nemkívánatos események érkezését.  Drasztikus demográfiai változások A klímaváltozás a demográfiára is nagy hatással van. Bizonyos földrajzi egységek élhetetlenné válnak, máshol jelentősen megnövekszik a természeti katasztrófák előfordulásának esélye, ami halélesetekhez vezet. De a szárazáság, a hőmérséklet drasztikus ingadozása és az éghajlati zónák eltolódása is súlyos veszélyt jelent a lakosságra a világ különböző pontjain. A demográfiai változások az élet- és egészségbiztosítókat érintik. Befektetési portfóliók kiigazítása A biztosítók sikerének csak az egyik fontos eleme a hatékony kockázatkezelés, vagyis a kötelezettségek optimalizálása. A másik az eszközök maximalizálása, vagyis az általuk birtokolt eszközök lehető legsikeresebb befektetése. Fontos figyelembe venniük az ESG-tényezőket, hiszen enélkül olyan portfóliójuk lesz, amely fokozottan ki van téve a klímaváltozás veszélyeinek. Az egységes és megbízható ESG-pontszámok hiányában ez a feladat még nagyon nehéz, ugyanakkor az alkalmazkodást gyakran már most meg kell kezdeni. Mi lesz a megoldás? A megoldás olyan lépéseket jelent, amelyek elősegítik a hatékony kockázatkezelést, valamint segíti a biztosítókat a befektetési portfóliójuk új kihívásokhoz való kiigazításához. Jelenleg még talán kevésbé vannak irányelvek, azonban az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése, valamint a HSBC szakértői véleménye alapján ezeket a javaslatokat érdemes szem előtt tartani: Egyedi ESG-politika kialakítása, kitérve a biztosító legfontosabb céljaira, a menedzselni kívánt kockázatokra ESG kockázati tűrőképesség megállapítása, amely a biztosító profiljának és kockázati attitűdjének függvényében eltérhet Az...

Az ESG kampányok manapság már minden vállalat, és köztük pénzügyi intézmény marketing kommunikációjának szerves részét képezik. Sajnos gyakori példa azonban a greenwashing jelenség, amikor vállalatok a jó hírnév érdekében felszínes zöld törekvéseket tesznek. Találkozhatunk viszont jó példákkal is, akik, gyakran csendben, valódi ESG értéket teremtenek. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a Triodos Bankot mutatja be. A holland-brit Triodos Bank 1980-ban alakult meg és 40 éve nevezhetik magukat joggal zöld úttörőnek a pénzügyi szektorban. A pénzintézet az első perctől kezdve konzisztensen képviseli a környezetvédelem fontosságát, az elmúlt években pedig a klímaváltozás elleni küzdelemben is aktív szerepet játszott pénzügyi szereplőként.    A Triodos core banki szolgáltatásokat, hiteltermékeket, befektetési és megtakarítási szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek Európa öt országában, Nagy-Britanniában, Németországban, Spanyolországban, Belgiumban és Hollandiában. Célja, hogy ügyfeleit segítse a fenntartható életmód kialakításában. Emellett saját tevékenységük is kíméletes a környezettel, hiszen nem hiteleznek környezetkárosító hatást kifejtő vállalatoknak. Ezt az átlátható működés módszereivel bizonyítják, ugyanis a finanszírozottak névsorát pedig mindenki számára elérhetővé teszik weboldalukon. Így az ügyfelek teljes bizonyosságot kapnak arról, hogy pénzük a megfelelő helyekre kerül kihelyezésre. Ez utóbbi olyan lépés, ami szinte példátlan a bankok részéről és nagyon erős hitelesítést ad a vállalatnak. A Triodos Banknak egyébként 747 ezer ügyfele van, saját működése zöldítésének köszönhetően pedig 2021-re már 933 ezer tonna szén-dioxid emissziót tudott elkerülni. Továbbá 8,5 milliárd font finanszírozást nyújtottak olyan európai projekteknek, amelyek a bolgyó védelmét és az emberek jólétét segítik elő. A COP 26 konferencián ráadásul azt is bejelentették, hogy 2035-re karbonsemlegessé teszik teljes tevékenységüket és ugyanerre biztatták a fintechek és bankok sorát is. Több mint 40 év után sem lett belőlük hatalmas pénzintézet, hiszen kevesebb mint 1 millió ügyféllel rendelkeznek. A hitelezési tevékenységükön keresztül viszont szép hozzájárulásuk van a gazdaság fenntarthatóvá válásához és az ígéretes cégek megerősítéséhez. Ráadásul nyereségesek, 2022 első felében például 18,8 millió euró volt a bank nettó adózás utáni eredménye.

A digitalizáció egyre inkább előtérbe kerül a klímaváltozás elleni küzdelemben és a fenntartható fejlődés irányában is. Az életünk számos területe digitalizálódott, ami sok esetben például kevesebb karbonkibocsátással jár. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a fenntartható digitalizációról, és a digitalizáció környezetvédelemben betöltött szerepéről beszélget. Az online banki ügyintézés, a gyártási folyamatok automatizálása és energiahatékonybbá tétele, valamint a klímaváltozásra reagáló technológiák mind azt mutatják, hogy a digitalizáció fontos szerepet játszhat a fenntarthatóság terén. Az online banki szolgáltatások népszerűsége például csökkenti az autóhasználatot, hiszen sok pénzügyi műveletet már otthonról végezhetünk el. Emellett a digitalizáció lehetővé teszi a gyártási folyamatok automatizálását és energiahatékonybbá tételét is. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a Big Data és a blockchain, lehetővé teszik az erőforrások hatékonyabb felhasználását, így hozzájárulnak a dekarbonizációhoz és a fenntartható gazdasághoz. A klímaváltozás elleni küzdelemben a digitalizáció számos új lehetőséget is teremt. Az elmúlt években sok climate tech startup jelent meg a piacon. Ezek különböző technológiákat fejlesztenek a klímaváltozás hatékonyabb kezelésére. Ilyen technológiák lehetnek az extrém időjárási események előrejelzését segítő programok, az ESG riportálási szolgáltatók, amelyek automatikus riportokat és adatelemzéseket készítenek, valamint a blockchain alapú karbonkredit kereskedési projektek, amelyek a tranzakciók átláthatóságát és a résztvevők hitelességét növelik. Ezek az újítások segíthetnek az üzleti szektorban a fenntarthatóság előmozdításában és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Az Európai Unió (EU) is kiemelt fontosságot tulajdonít a fenntartható digitalizációnak. A fenntartható digitalizáció hozzájárulhat a zöld gazdaság fejlesztéséhez és az innovatív kis- és középvállalkozások támogatásához. Az EU hangsúlyozza a vállalati szektor digitalizációjának fontosságát, az innovatív klímatechnológiák támogatását, a körkörös gazdaság elveinek előtérbe helyezését és az innovációt támogató szabályozást. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a digitalizáció önmagában nem garantálja a fenntarthatóságot. Például a felhőalapú technológiák nagy mennyiségű energiafogyasztással járhatnak. Ezért fontos, hogy a digitalizációt környezetbarát módon alkalmazzuk, és folyamatosan keresünk megoldásokat a környezeti hatások csökkentésére. 

Az Európai Bizottság új intézkedésekkel erősíti meg a fenntartható finanszírozás keretrendszerét. A Bizottság az ESG minősítések szolgáltatóinak szabályozására vonatkozó új javaslatot és a fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó új kritériumrendszer bevezetését javasolja az uniós taxonómia keretébe. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető az új minősítési rendszerről beszél. Az ESG minősítések még mindig a figyelem középpontjában állnak. Az új javaslat szerint az EU-ban működő ESG minősítő ügynökségeknek és a harmadik félként működő ügynökségeknek engedélyeztetési rendszert kell létrehozniuk. Az ügynökségeknek teljes mértékben nyilvánosságra kell hozniuk módszertanaikat és döntéseiket, ezzel csökkentve a szubjektivitást. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) lenne a felügyeleti szerv, ami nem meglepő, hiszen az ESG pontozás a befektetések területén is fontos szempont. Az új rendelet átmeneti időszakot is biztosít a piaci szereplőknek az új szabályokhoz való igazodáshoz. Továbbá, a Bizottság javaslatára az ESG minősítő ügynökségeknek tilos lesz tanácsadási szolgáltatásokat nyújtani befektetőknek vagy vállalatoknak, hitelminősítési pontszámokat adni vagy benchmarkokat fejleszteni. Ez üzletileg egy fájdalmas pont lesz a minősítő ügynökségeknek (amennyiben el lesz fogadva a javaslat), ugyanis a tanácsadási szolgáltatások sok ügynökségnél jelentős bevételi forrást jelentettek. Ugyanakkor ez érthető is, ugyanis volt rá példa, hogy egy vállalat végezte el az auditálást, és adott ESG tanácsadást egy cégnek, ami erősen sértette az összeférhetetlenség elvét. Az új szabályozás célja az átláthatóság növelése és a szabványosítás előmozdítása. Azonban néhány piaci szereplő szerint a változtatások nem mennek elég messzire az ágazat szabványosításában. Az új szabályok és rendeletek egyébként terv szerint évente 3,7-3,8 millió eurós költséget jelentenének. 

A hitelek a modern gazdaságok egyik legfontosabb elemeként a klímaváltozás elleni küzdelemben fontos szerepet tölthetnek be. A bankok azonban a hitelezési portfóliójukon keresztül 700-szor annyi károsanyag-kibocsátást eredményeznek, mint a saját működésükkel. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel és Siklós Bence, a Peak tanácsadói, valamint Nyul Zsuzsa műsorvezető a zöld hitelezésben rejlő lehetőségeket vizsgálták meg. Mi az a zöld hitelezés és eddig miért nem lendült fel? A zöld hitel egy olyan pénzügyi termék, amelyet azon projektek finanszírozására szánnak, amelyek pozitív hatással vannak a környezetre. Ezek a projektek általában olyan területeket érintenek, mint a megújuló energia, az energiahatékonyság vagy a fenntartható mezőgazdaság. A zöld hitelezés viszont eddig nem lendült fel a várható mértékben, mivel a pénzintézetek többsége továbbra is hatalmas összegeket folyósít például fosszilis energiahordozókat kitermelő vállalatoknak. Ebben azonban nincs semmi meglepő. A hitelek a bankok profitjának legstabilabb forrását jelentik és sajnos jelenleg nem érné meg nekik teljesen felhagyni a környezetkárosító szektoroknak való hitelezéssel, hiszen ebben hatalmas pénz van. A JPMorgan például 2016 és 2021 között majdnem 400 milliárd dollár finanszírozást nyújtott ilyen cégeknek. Mit lehet tenni? A probléma megoldásában a katalizátor a szigorúbb szabályozás lenne, amelynek fontos eleme, hogy kötelezővé váljon a hitelezési portfólió karbonlábnyomának folyamatos csökkentése és az erről való részletes beszámoló. Továbbá amellett, hogy kevesebb pénz kerül a káros tevékenységeket végző vállalatokhoz, egyre több forrással kéne támogatni a klímapozitív kezdeményezéseket. Folyamatosan jelennek meg például olyan zöld hitelek, amelyeket a lakossági, vagy vállalati ügyfelek elektromos autók, vagy napelemek vásárlására fordíthatnak.   Az érettebb kímatechnológiai startupok szintén támogatást érdemelnek, függetlenül attól, hogy a klímaváltozás leküzdésében (pl. CO2 megkötő és tároló technológiák, megújuló energiák), vagy az ahhoz való alkalmazkodásban (pl. szárazságtűrő növények, árvízvédelmi rendszerek, energiahatékony technológiák) segítenek. Nyilván a korai fázisban lévő innovatív cégek elsősorban a kockázati tőkealapokra számíthatnak, fontos azonban, hogy később a már bizonyított cégek is élvezhessék a pénzintézetek támogatását. A zöld hitelezés fellendüléséből a bankok is nagyot profitálhatnak Azok, akik gyorsan reagálnak és a megfelelő szakmai alapokra építik a zöld finanszírozási stratégiájukat, élharcosai lehetnek a gazdaság zöld transzformációjának. Fontos szerepük lesz a jövőben az egyre nagyobb szerepet betöltő szektorok támogatásában, ezáltal megőrizhetik erős piaci pozíciójukat. A progresszív bankok emellett kisebb eséllyel kerülnek konfliktusba a zöld átállást sürgető szabályozókkal, hiszen időben reagálnak az új követelményekre. Ráadásul kifelé is nagyon erős az az üzenet, ha egy pénzintézet maga is egy ésszerű, haladó felfogású szabályozás mellett kampányol. Nagyobb eséllyel lesz népszerű opció a klímatudatos és környezetvédő ügyfelek körében egy olyan bank, amely nagy figyelmet szentel ezeknek a kihívásoknak. Éppen ezért a megfelelő pillanatot kell megtalálni, amikor ezzel az átállással már több előny jár, mint hátrány. Ma még a többség azt tapasztalja, hogy akkora biznisz az olajcégeknek és társaiknak való hitelezés, hogy nem érdemes elmozdulni innen, mert azzal feldobják a labdát a versenytársaknak. De ez nem lesz mindig így, az pedig a szabályozók felelőssége is, hogy előrehozzák a v...

Mára a legnagyobb bankok szinte mindegyike publikálta saját céljait, ami a fenntarthatóbb működést illeti. Ennek ellenére a kitűzött célok gyakran hiányosak, és sokszor előkerül a greenwashing jelenség is a kommunikációban. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a nagybankok párizsi egyezményben megfogalmazott klímacélokhoz való közreműködését járja körül. Az USA, Kanada és Európa 30 legnagyobb bankja közül 26 megfogalmazta, hogy mekkora mértékben tervezi csökkenteni 2030-ig a hitelezési portfóliójához köthető károsanyag-kibocsátások mértékét. A 30 banknak mindegyike tagja a 2021 áprilisában az ENSZ közreműködésével megszülető Net Zero Banking Allience-nek. Ennek a szövetségnek célja a pénzügyi szektor klímára gyakorolt hatásának javítása. A belépő tagok 18 hónapon belül kezdetleges célokat kell publikáljanak a dekarbonizációs és hitelezési fronton való erőfeszítéseikkel kapcsolatban. Az S&P Global kutatásai azonban kimutatják, hogy ezek a vállalások sokszor homályosak, nem egységesek, és hiányosak. A különböző pénzintézetek más metrikákat alkalmaznak, a hitelezéssel kapcsolatos célokat pedig van, aki több szektorra is lebontja, mások csak az olaj- és gázipari vállalatokkal kapcsolatban fogalmaznak meg részletesebb célkitűzéseket. Az is gyakori, hogy a hitelezés és a befektetés része a tárgyalt területeknek, de a bank által végzett tőkepiaci műveletek már nem. Az egységes és teljes körű információk hiánya miatt nehéz dolga van annak, aki pontosan szeretné értelmezni az egyes pénzintézetek által megfogalmazott célokat.  A megoldást nem meglepő módon sokan a szabályozásban látják, egész pontosan abban, hogy a fenntarthatósági jelentések egységesebbé váljanak. Így minden banknak ugyanazon mutatók mentén kéne megfogalmazni a céljait.  A köztes eredmények egyébként nagyon fontosak, mert sok bank ma megígéri, hogy 2050-re karbonsemlgessé teszi hitelezési és befektetési portfólióját, az első években viszont vígan megél abból, hogy ezt a vállalást reklámozza, érdemi lépéseket azonban nem tesz. A párizsi egyezmény szempontjából nagy szükség van az egységességre, valamint a köztes célok megfogalmazására, hogy 1,5 Celsius fok alatt tartsuk a légkör felmelegedésének mértékét. Nem mindegy ugyanis, hogy a 2050-ig esedékes 100%-os kibocsátás-csökkentésnek ki mekkora százalékát tudja megvalósítani 2030-ig.  Az adásban emellett az UNEP FI (az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése) által publikált banki klímacélok irányelvei is megbeszélésre kerülnek. (Forrás: S&P, UNEP FI)

Az autóipar a nemzetközi médiában gyakran a környezetszennyező hatások miatt kerül reflektorfénybe. Ugyanakkor, az iparágban növekvő számú törekvés és gyakorlat jelenik meg a fenntarthatóság jegyében. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető Bálint Zsófiát, a Peugeot Magyarország márkaigazgatóját látják vendégül az autóiparban megfigyelhető ESG tevékenységek megvitatására. Az autóipar meghatározó szerepet tölt el a mindennapjainkban, és életszínvonal növelő értékkel bír. Nem csak a személyszállításban, hanem az áruszállítás területén is fontos szerepet kap. Az Egyesült Államok Közlekedési Statisztikai Hivatala által közzétett kiadványa alapján 2019-ben a belföldi áruszállítás 67%-a teherautókkal történt. Hazánkban 2023 I. negyedévében az áruforgalom 68%-a közúton volt szállítva. Az áruszállítmányok időben való megérkezése nagy mértékben függ a közúti áruszállítástól. Ez viszont környezetszennyező hatással jár: az EU-ban a karbonkibocsátások negyede a közlekedési szektorhoz köthető, amelynek 70%-a közúti közlekedésből ered. Kérdés, hogy a környezetvédelmi célok érdekében mennyit vagyunk hajlandóak engedni az életszínvonalunkból. Ugyanakkor, az autógyártók elhivatottak az ESG célok eléréséért, és hajlandóak mind a gyártást, és a gyártott autókat reformálni. Az EU-ban 2030-ra a gyártott autók átlagos karbonkibocsátása 55%-kal kell, hogy csökkenjen, 2035-től pedig csak karbon-neutrális autókat szabad majd gyártani. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a töltőállomások infrastruktúrája is gyors ütemben fejlődjön. Továbbá, átlagban az autók alkatrészeinek 90%-a újrahasznosítható, köztük a hibrid és elektromos autókban használt akkumulátorok nagy része is. Emellett, a műsorban Bálint Zsófia betekintést adott a Peugeot stratégiájába is. A Peugeot-nál is fontos szerepet kap az ESG, többek között a gyártáshoz kapcsolódó környezetterhelés csökkentése, a hulladékká váló járművek kezelése és újrahasznosítása, és az akkumulátorok folyamatos fejlesztése és újrahasznosítása. A Peugeot gyártósorain a vízfelhasználás 22%-kal csökkent, emellett egyre nagyobb arányban működnek újrahasznosítható energiából a gyárak.

Ecuador sikeresen végrehajtotta az eddigi legnagyobb, úgynevezett adósság-természet swap ügyletet egy kékkötvény-kibocsátással, amely évente legalább 12 millió dollárral járul hozzá a Galápagos-szigetek megőrzéséhez. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látják vendégül a történelmi jelentőségű ügylet megvitatására. Az ügylet keretein belül a Credit Suisse segítségével Ecuador mintegy 1,6 milliárd dollárnyi adósságát jelentős, közel 60%-os árengedménnyel tudta visszavásárolni annak függvényében, hogy legalább 450 millió dolláros természetvédelmi ráfordítást hajt végre a Galápagos-szigetek ökoszisztémájának megőrzésére. Ennek fényében Gustavo Manrique Miranda, az ecuadori külügyminiszter hangsúlyozta: a biológiai diverzitást már értékes “devizának” lehet tekinteni.  A kékkötvény (vagy Galápagos kötvény) évente legalább 12 millió dollárral, összesen akár 656 millió dollár értékben járulhat hozzá a Galápagos-szigetek környezetének megőrzéséhez. A kötvény 2041-ben jár le, és 5,645%-os kamatozású. Ez Ecuador számára egy rendkívül kedvező kamatozású hitel, ugyanis az ország államkötvényei 17%-26%-os kamatlábak között mozognak. A Galápagos-szigetek meghatározó ökológiai jelentőséggel bírnak Az UNESCO Világörökség részét képező Galápagos-szigetek a Csendes-óceánban, Ecuador partjaitól mintegy 1000 kilométerre található vulkanikus eredetű szigetek csoportja. Több okból is fontosak a környezet számára: a föld egyik leggazdagabb tengeri ökoszisztémájával rendelkezik, valamint számos veszélyeztetett faj is megtalálható a régióban. Emellett éghajlatszabályozási jelentőséggel bír, és jelentős helyszínt képez a biológiai és ökológiai kutatások szempontjából. Mi az az adósság-természet swap ügylet? Az “adósság-természet” (debt-for-nature) swap ügyletek, olyan megállapodások, amelyekben egy ország adóssága átstrukturálódik, cserébe a természetvédelembe való beruházási kötelezettségvállalásért. Az adós ország a megtakarított pénz egy részét környezetvédelmi projektek finanszírozására fordítja, míg a hitelező csökkenti vagy elengedi az adósságot. Ezek a swapok pénzügyi könnyebbséget nyújtanak az országnak, és támogatják a természetvédelmi erőfeszítéseket, ami mind a környezet, mind a gazdaság számára előnyös. Mi az a kék kötvény, és miben különbözik a zöld kötvénytől? A kék kötvények olyan pénzügyi eszközök, amelyek célja a fenntartható tengeri és óceánokkal kapcsolatos projektek finanszírozása és támogatása. Ezek a hagyományos kötvényekhez hasonlóak, de kifejezetten a tengeri erőforrások megőrzésének és fenntartható használatának előmozdítására összpontosítanak.  A zöld kötvények és a kék kötvények hasonló pénzügyi eszközök, amelyek fenntartható projekteket támogatnak, de fókuszterületek tekintetében különböznek. A zöld kötvények különböző ágazatokat céloznak meg, például a megújuló energiát és a fenntartható mezőgazdaságot az éghajlatváltozás mérséklése érdekében. A kék kötvények kizárólag az óceánok és a part menti területek javát szolgáló projekteket finanszíroznak. A zöld kötvények nagyobb piaci jelenléttel rendelkeznek, míg a kék kötvények újabbak és kisebbek. Mindkét kötvény hozzájárul a fenntarthatósághoz, és a környezeti értékekhez igazodó befektetési lehetőségeket kínál.

A korrupció elutasítása, pénzügyi eredmények korrekt kommunikációja és a vezetőség objektivitása mind meghatározó szempontjai egy bank felelős vállalatirányításának. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a transzparensen működő bankok ismertető jegyeit járják körbe.  A vállalatok, és köztük a bankok értékelésénél is egyre növekvő fontossággal bír a környezeti és társadalmi teljesítményük. Azáltal, hogy a bankok az ESG szempontokat beépítik a működésükbe, erősíteni tudják a hírnevüket és márkájukat, mint felelős és fenntartható intézmények. Az ESG szempontok növekvő fontossággal bírnak, és sok tőzsdei vállalatnál már a vezetői fizetéseket és bónuszokat is a cég ESG teljesítményéhez kötik. A felelős vállalatirányítás szempontjait általánosságban három meghatározó dokumentum irányelvei határozzák meg. Ezek a brit Cadbury jelentés, az OECD vállalatirányítás elveire vonatkozó dokumentuma, és az USA 2002-es Sarbanes-Oxley törvénye. A fő szempontok többek között kitérnek a részvényesekkel való méltányos bánásmódra, az érdekelt felek (‘stakeholder’) érdekeinek figyelembevételére, az igazgatóság integritására és objektivitására, valamint az átlátható pénzügyi riportálásra. Bankoknál a felelős vállalatirányítás fontos eleme a rendszeres riportálás a bank működésének környezeti hatásairól. A bankoknál a vállalati karbonlábnyom a szervezet közvetett és közvetlen működéséből adódik. Átlagban a bankok közvetett működése 700x több környezetszennyező kibocsátással jár, mint a közvetlen működésük. A közvetlen kibocsátáshoz bankoknál tartozhatnak például iroda és fióktelepek fenntartásával kapcsolatos emissziók. Közvetett kibocsátások részét képezi a szervezet finanszírozási portfolioja, amely gyakran tartalmaz rendkívül magas környezetszennyező hatással bíró vállalatokat és projekteket. Az adásban szó esik még a pénzmosásról, valamint a terror tevékenységek finanszírozásáról is. Emellett nagynevű bankok, mint például a Wells Fargo vagy HSBC felszínre hozott botrányai is figyelmet kapnak.

A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében a nagyvállalati vezetőség bérezéséről, kimondottan az utóbbi időben megjelent fenntarthatósági célokhoz kötött bónuszrendszerről beszélgetett Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető. ‘Greenwashing’, vagy egy őszinte ESG törekvés? Aktuális téma, hogy a nagyvállalatok tulajdonosai a vállalati fenntarthatósági célok elérését a vezetőség bérezési struktúrájába való beépítésével próbálja ösztönözni. A vezetők, például vezérigazgatók, jellemzően a havi bérük mellett bónuszokban is részesülhetnek bizonyos üzleti célok elérése után. Az utóbbi időben elterjedt a tőzsdei cégeknél, hogy bónuszokat ESG célok teljesítéséhez is kötnek. Ezek azonban gyakran könnyen teljesíthetőek, és felmerülhet a kérdés, hogy egy újabb greenwashing kísérlet-e ez a nagyvállalatok részéről. Az ESG célok, amelyek a környezetvédelem, a társadalmi igazságosság és a transzparens vállalatirányítás területein próbálnak változást elérni, az utóbbi években fokozott figyelmet kaptak a privátszektorban is. A politikai döntéshozók egyre több fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozást léptetnek érvénybe, amelyek főleg a nagyvállalatokat érintik. Az ESG egy fontos kezdeményezés, azonban, egyelőre, gyakran csalódást jelent a nagyvállalati adaptációja. Erről a témáról a “Greenwashing és ESG a tőzsdén” című Zöld Pénzügyi Percek adásunkban beszéltünk korábban. Az adásban körbejártuk az ESG célokhoz kötött bónuszrendszer kérdését, valamint jó és rossz példákat is hoztunk a nagyvállalati szektorból. Emellett szó esik még a bérszakadékról is, ami az utóbbi években egyre jelentősebbé vált. A teljes adás Spotify-on visszahallgató a lenti linkre kattintva.

A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében az üzleti és pénzügyi szférában dolgozó nők egyenlő esélyeinek megteremtéséről és a mentorálás fontosságáról beszélgetett Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető.  A műsor vendége Pesti Tímea, a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatója és az AmCham Hungary első alelnöke volt, aki maga is sikeres női vezető és a Menedzserszövetség mentora. Közösen igyekszik felhívni a figyelmet a női reprezentációra a Peak és a Menedzserszövetség. A Peak a Women in Finance programjával több nő számára igyekszik vonzóvá tenni a pénzügyi és fintech iparágakat és példaképekkel, mentorprogramokkal és tudásmegosztással segíteni vezetővé válásukat. A Menedzserszövetség pedig a "Legyen Divat a Női Vezető!" kampányával állít olyan példaképeket, akik pozitív, követendő utat mutatnak a fiatalabb generáció számára. A két program együttműködésének keretein belül csatlakozott vendégként a Zöld pénzügyi percek műsorához Pesti Tímea, a LeasePlan Hungary vezérigazgatója, aki a Menedzserszövetség kampányában a Women in Mentorship fókusztéma képviselője. Karrier vagy anyaság – válaszút előtt a nők A mentorálás fontossága abban rejlik, hogy a sikeres példák segítenek a nőknek hinni saját képességeikben és álmaikban. A műsorból kiderül, hogy a magyar nők ambíciózusak, de gyakran szembesülnek nehéz kérdésekkel, mint például a családalapítás idejének megválasztása vagy a karrierjük folytatása. A társadalmi sztereotípiák, mint például a dolgozó nő és a jó anya ellentéte szintén nehezíti a nők helyzetét a munkaerőpiacon. Pesti Tímea rávilágít arra is, hogy a nagyvállalati szektorban a siker definíciója gyakran maszkulin értékrendre épül és profitorientált. Ez a perspektíva gyakran figyelmen kívül hagyja az olyan eredményeket, mint például egy sikeres vállalati kultúra transzformáció, amiben a női kollégák jellemzően sikeresebbek. Már beszélünk róla Az egyenlő esélyek kérdése ma már a cégek napirendjén szerepel, de a cselekvésig és a valós változásig még kevesen jutottak el. Pesti Tímea szerint fontos lenne, hogy a cégek ne csak mentorálják, hanem szponzorálják is a nőket, így valódi lehetőséget biztosítva számukra. A mentorálás és támogatás együtt segíthetné a nőknek abban, hogy megtalálják saját erejüket és lehetőségeiket a pénzügyi és fintech ágazatokban is. Fontosak azok a kezdeményezések, amelyek elősegítik a nők számára a vonzóbb munkakörnyezetet, ahol a vezetői pozíciók elérhetőek és a női értékek is megbecsültek.

A társadalomnak számos olyan csoportja van, amelynek a mindennapi kihívások mellett számos más megpróbáltatással is együtt kell élnie. Mint sok más esetben, egy-egy kisebbség számára is megpróbálnak segítséget nyújtani a fintech cégek. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető többek között a különböző vallásokra, a bevándorlókra és a korlátozottsággal élőkre is kitérnek a fintech szektor vonzatában. Egyre több olyan kicsi, niche fintech céget látunk, amely egy jól behatárolható kisebbség számára igyekszik színvonalas pénzügyi szolgáltatásokat kínálni. Ezek a cégek valószínűleg sosem lesznek unikornisok (vagyis nem éri majd el az értékük az 1 milliárd dollárt), viszont egy-egy közösségnek nagy szolgálatot tehetnek a megoldásaikkal és akár több milliós ügyfélbázissal rendelkező bankokat is támogathatnak velük. Ilyen cég mondjuk a bevándorlókat kisegítő Majority is. De manapság már nem, kor, foglalkozás, bőrszín, vallás és szexuális orientáció alapján is találhatunk digitális pénzügyi szolgáltatókat a nemzetközi színtéren: A Lucy és a Lili nőknek és családjuknak igyekszik személyre szabott lehetőségeket biztosítani a pénzügyek intézésére. A Copper, a GoHenry és a Greenlight a gyermekeket tanítja a felelősségteljes pénzkezelésre szülők által felügyelt zsebpénzkártyákkal. Az egészségügyi dolgozóknak ott a Cure, a sportolóknak az Athlete+, a tartalomgyártóknak pedig a Nerve. Az Egyesült Államokban a MoCaFi afro- és latin-amerikai származású ügyfeleket szolgál ki, a Cheese pedig ázsiai gyökerekkel rendelkező ügyfélbázist épít. Az iszlám hívei az Insha, Niya vagy Rizq segítségével még a pénzügyeikben is követhetik a vallási előírásokat. Az LMBTQ+-közösséget pedig a Daylight és a Pride Bank is tárt karokkal, valamint nemi identitásnak megfelelő megszólítással és speciális tanácsokkal várja. Egyszerre üzleti kihívás és lehetőség Egyes cégek nem arra hivatottak, hogy a világ legnagyobbjai közé kerüljenek, egy kis csoport problémáira képesek lehetnek megoldásokat nyújtani. Azonban vannak olyanok, amelyek egy országon belül egy kisebbség számára, de nemzetközi szinten egy jelentős ügyfélbázisnak nyújtanak segítséget. A bevándorlóknak és vendégmunkásokat kiszolgáló cégek pont ebbe a táborba tartoznak. A Zöld Pénzügyi Percek legutóbbi adása részletesebben is a kérdéskört.

Miközben a nők gazdasági szerepe egyre fontosabb, a piacon elérhető pénzügyi szolgáltatásokon ez nem mindig látszik meg. A banki szolgáltatások többsége jelenleg nem tud semleges maradni vagy válaszolni a női igényekre. Ebben a kérdésben is a fintechek reagáltak gyorsabban a piaci igényekre. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető kifejezetten nőknek készült digitális pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat mutatnak be. A pénzügyi döntések 80%-át, a vásárlási döntéseknek pedig 85%-át hozzák meg nők a világban. A mindennapi költések esetén még nagyobb ez a ráta, míg a nagyobb összegű költések esetén a férfiak dominálnak. Miközben a nők szerepe a gazdaságban és a pénzügyi döntésekben nagyon fontos, a piacon elérhető pénzügyi szolgáltatások ezt nem feltétlenül tükrözik. Pedig ahogyan korábban is megírtuk, milliárdokat veszít a pénzügyi iparág, mert nem ismeri a női ügyfeleket.  Közel 890 milliárd dollárnyi bevételtől esik el a globális pénzügyi szektor, mert a hagyományos szolgáltatók többnyire figyelmen kívül hagyják a női fogyasztók igényeit. A banki és pénzügyi szolgáltatások demokratizálása, a női pénzügyi ügyfelek megismerése tehát nem csak elvi kérdés, hanem gazdasági érdek is. A fejlődő országokban kinyílik a nemek közötti szakadék A fejlődő országokban a nők jelentős része bankolatlan, azaz nincs bankszámlája. Mások alulbankoltak, vagyis nem érik el a számukra szükséges pénzügyi szolgáltatásokat. A megoldások többsége a férfiakra van szabva, anélkül, hogy ezt bárki is kimondaná.   Egy olyan látszólag nemsemleges kérdés, mint a minimum bankszámlaegyenleg olyan nők millióit zárja ki a pénzügyi szektorból, akik teljes családok pénzügyeit menedzselik, de a gyereknevelés miatt nem, vagy csak részmunkaidőben dolgoznak. Ez a megkötés olyanokat is kizár, akik esetleg teljes munkaidőben dolgoznak, de alul vannak fizetve. Ők sok bank szemében nem rendelkeznek elegendő fizetéssel, így kellő anyagi potenciállal ahhoz, hogy saját számlát nyithassanak.  A fintechek látták meg a lehetőséget a női termékekben  A problémát egyre több cég ismeri fel. Szép számban jelennek meg nőknek szóló digitális pénzügyi szolgáltatások, elsősorban különböző fintech cégek jóvoltából. Eközben a bankok lemaradása továbbra is jelentős. A Zöld pénzügyi percek bemutatja a legérdekesebb példákat azokra a fintech applikációkra és pénzügyi termékekre, amelyek a nők befektetési bizalmát vagy pénzügyi ismereteit fejlesztik. Olyan fintecheket is bemutatunk, amelyek speciálisan nőknek szóló pénzügyi termékeket kínálnak. Sikeres női fintech alkalmazások  A Jefa egy mexikói neobank, amely nők kiszolgálására szakosodott. Olyan digitális bankszámlát kínál, melyhez alacsony minimum-számlaegyenleg tartozik. Így a szegényebbek is saját bankszámlához juthatnak a közép-amerikai országban. Ezáltál anyagi függetlenségük és pénzügyi lehetőségeik egyaránt nőnek. Az amerikai Lili szabadúszó vállalkozók igényeire szabott pénzügyi megoldásokat kínál, köztük kifejezetten nőkre szabott megoldásokat is. Tevékenysége azért is kiemelten fontos, mert a kutatások szerint a freelancer vállalkozó nőknek ugyanazért a munkáért jellemzően kevesebbet fizetnek a megbízóik és kifizetésük kisebb valószínűséggel érkezik meg időben. Az amerikai Ellevest a nőket segíti a befektetésben. Az alkalmazás befektetési algoritmusa figyelembe veszi a speciálisan nőket érintő körülményeket, mint például a karrier megszakítását és a bérszakadék, majd ezekhez igazítja a befektetési javaslatokat és automatizmusokat.  A

A lakosság egyre nagyobb része küzd klímaszorongással, miközben nap mint nap saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait is. A klímaváltozás elleni harcban az ipar mellett a pénzügyi szektor is nagy hatással lehetne. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető olyan fenntartható pénzügyi megoldásokat mutatnak be, amelyekkel érdemben tehetünk a fenntarthatósági fordulatért. Az ALTEO egy 2021-es kutatása szerint a magyar lakosság 87%-a küzd klímaszorongással, azaz aggasztónak találjuk a klímaváltozás jelentette fenyegetettséget és nyomaszt minket a tény, hogy nem igazán tudunk előrelépést felmutatni. Környezettudatos bankolás  A klímaváltozás és környezeti fenntarthatóság napjainkban egyre fontosabb kérdéssé válik, ezért a pénzügyi szektor is kénytelen alkalmazkodni és új, innovatív megoldásokat kínálni. A zöld finanszírozás, zöld pénzkezelés és zöld fintech megoldások lehetővé teszik az emberek számára, hogy pozitív környezeti hatást generáljanak és tudatosabban kezeljék pénzügyeiket. A Fintech Világa zöld pénzügyi percek ezeket a megoldásokat és néhány releváns piaci trendet mutat be. Azokat a pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat nevezünk zöld pénzügyi megoldásoknak, amelyek általános célja a környezettudatos bankolás elősegítése, illetve a környezetre pozitív hatást gyakorló projektek támogatása. Ezek a projektek foglalkozhatnak például megújuló energiával, tiszta közlekedéssel, fenntartható mezőgazdasággal, vagy épp környezetbarát infrastruktúrával. Zöld finanszírozással zöld projektekért A zöld finanszírozás célja, hogy támogassa a fenntartható projekteket és befektetéseket. Ennek három fő formája a zöld kötvények, zöld hitelek és zöld jelzáloghitelek. A zöld kötvények kibocsátásából származó összeget kizárólag környezetbarát projektekre fordítják, míg a zöld hitelek és jelzáloghitelek célja, hogy ösztönözzék az energiahatékony beruházásokat és ingatlanfejlesztéseket. Zöld személyes pénzügyek A zöld pénzkezelési megoldások célja, hogy segítsenek az embereknek fenntarthatóbb módon kezelni pénzügyeiket. Ilyen megoldások például a klíma biztosítások, amelyek a klímaváltozáshoz köthető kockázatokat fedezik; a fenntartható befektetési alapok, amelyek környezetbarát cégekbe fektetnek be; a fenntartható bankkártyák, amelyek újrahasznosított anyagokból készülnek; és a zöld bankszámlák, amelyek különböző környezettudatos szolgáltatásokat nyújtanak. Zöld fintech megoldások A zöld fintech megoldások technológiai innovációk révén segítik a fenntartható pénzügyi döntéseket. Ilyen megoldások például a zöld cashback, amely fenntartható kereskedőknél való vásárlásért pénzvisszatérítést kínál; a zöld scoring, amely a felhasználó fenntarthatósági teljesítményét méri és pontozza; és a karbonkalkulátor, amely segíti az ügyfeleket a vásárláshoz kötődő szén-dioxid-kibocsátások mérésében, valamint szolgáltatástól függően a csökkentésében és semlegesítésében. A zöld finanszírozási, pénzkezelési és fintech megoldások egyre nagyobb teret hódítanak a pénzügyi szektorban, lehetővé téve az emberek számára, hogy fenntarthatóbb módon kezeljék pénzügyeiket és befektetéseiket. A piaci trendek azt mutatják, hogy a kereslet, a szabályozási környezet, a technológiai fejlődés és az átláthatóság együttesen hajtják előre ezt a területet.

Egyes becslések szerint a bankszektor teljes karbonkibocsátása az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 3,5-8%-át teszik ki. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgetett, hogy miként csökkenthetik karbonlábnyomukat a pénzintézetek.   A bankok karbonlábnyomát két fő tevékenységtípus adja. Egyrészt kibocsátással jár maga a banki működés és az infrastruktúra fenntartása. Emellett a bankok közvetve is hozzájárulnak a karbonkibocsátáshoz azzal, hogy olyan vállalatoknak és projekteknek hiteleznek, amelyeknek tevékenysége karbonkibocsátással jár. Ez az úgynevezett finanszírozott kibocsátás. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának pénzügyi kezdeményezése (UNEP FI) készített egy jelentést, amely szerint a bankszektor finanszírozott kibocsátása, azaz a hitelezett projektek karbonlábnyoma jelentősen magasabb, mint a működési kibocsátás. A jelentés becslése szerint a világ 20 legnagyobb bankjának finanszírozott kibocsátása évente mintegy 700 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásáért felel, ami a teljes német gazdaság teljes karbonlábnyomának felel meg. Számos bank lépéseket tesz a kibocsátás csökkentése és a fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása érdekében. Néhányan ambiciózus célokat tűztek ki működési kibocsátásuk csökkentésére is, és a fenntartható projektek és vállalkozások támogatása érdekében az ESG szempontokat beépítik hitelezési és befektetési döntéseikbe. Látható, hogy a hitelezési portfólió átalakítása az, amivel a legnagyobb hatást lehetne érni. Ugyanakkor a bankok alapvető működési logikája, nyereségesség orientáltsága, jogi kötelezettségeik és a részvényesek felé vállalt kötelezettségeik miatt a portfólió átalakítása hosszasabb folyamat. Addig is a pénzintézetek saját működésük karbonlábnyomának csökkentésével is jelentős eredményeket érhetnek el. A Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásából kiderül hogyan válhatnak környezetkímélőbbé és fenntarthatóvá a modern pénzintézetek.

Technológiai és pénzügyi trendek tekintetében is megszokott, hogy a kelet-közép-európai régió néhány év lemaradással követi a nyugati piacokat. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgetett, hogy milyen jelek utalnak arra, hogy hasonló jelenségnek lehetünk majd tanúi a régió klímatechnológiájában is. Az előző adásban Európa legfontosabb klímatechnológiai központjait mutattuk be. Akkor látványos volt, hogy egy horvát várost leszámítva, csupa nyugat-európai város szerepelt a top tízben. Az ilyesmi persze megszokott, hiszen a legtöbb újgenerációs technológiai trend általában az USA-ban, Kanadában és Nyugat-Európában ragad meg először, ezt követően néhány évvel pedig jellemzően a mi régiónk is elkezd felzárkózni. Jelentős tőke áramlik a klímatechnológiai cégekhez A klímatechnológiák terén is valami ilyesmiben reménykedünk. Noha a közép-kelet-európai piac még jóval fejletlenebb, az mindenképp jó hír, hogy a folyamatos fejlődés látványos. A PwC néhány éve a Wolves Summit digitális marketing platformmal közösen készített egy kutatást, ami a piac jelenlegi helyzetét tárja fel. Ebből kiderült, hogy 2013 és 2020 között jelentős növekedés ment végbe, hiszen ekkor indult el a klímatechnológiák hódítása. A régió releváns startupjai 2013-ban 10,8 millió dollár tőkét vontak be, ez az összeg 2020-ra 398 millió dollárra nőtt, 2021-ben pedig nagyjából 1 milliárd dollár körül alakult. Más kérdés, hogy a klímaváltozás veszélyeinek súlyosbodása miatt még a jelenlegi tempó sem lenne elég ahhoz, hogy kifejlődjenek azok a technológiák, amelyek képesek megoldani a problémáinkat. Néhány hete említettük, hogy a jelenlegi technológiákkal a károsanyag-kibocsátásaink kb. 60%-át tudjuk semlegesíteni, a maradék 40%-hoz új technológiai áttörésekre lesz szükség. A legnépszerűbb területnek a fenntartható közlekedés számít, az elektromos autók és fenntartható akkumulátorok gyártása rengeteg befektetőt megmozdít. Az is érdekes, hogy milyen erősen teljesítenek a balti államok, hiszen Észtország és Litvánia 2021-ben a régióba érkező teljes összeg kb. 83%-át vonta be. A V4-es országoknak van még hova fejlődniük Lengyelország és Csehország áll jobban ebben a régióban, Magyarország sajnos nem tudott eddig jelentős klímatechnológiai sikersztorikat termelni. A PwC riportjában kiemelte a leginnovatívabb vállalatokat a régióból, ez a PwC Net Zero Future50 lista. Az 50 bemutatott cég között 14 lengyel, 13 észt, 5 litván, 4 ukrán, 3-3 lett és cseh, illetve 2-2 horvát-román vállalat található, vagyis 8 országnak is sikerült több vállalatot delegálnia. Magyarországot egy klímatechnológiai strartup képviselte, ez a Platio, amely megújuló energia előállítására szakosodott. Felemás a helyzet Az irány és a növekedés tehát jó, de a növekedés üteme lehetne gyorsabb a kitűzött célok elérése érdekében. Az előző részben azt mondtuk, a siker receptjének hozzávalói a következők: a progresszív szabályozás, amely támogatja az innovációt; a technológiai tehetségek megléte, akik képesek maradandót alkotni; a terület iránt nyitott befektetők, akik finanszírozzák ezeket a fontos küldetéseket; a klímatechnológiák iránt nyitott lakosság és vállalati szektor, amely erős piacot biztosít az innovatív vállalatoknak. A

Az emberiség karbonkibocsátása közeledik ahhoz a mértékhez, amit hagyományos technológiákkal már nem semlegesíthetünk. Az új klímatechnológiák így kulcsfontosságúak lesznek a következő évtizedekben. Néhány város élen jár a fenntarthatósági innovációk terén. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a klímatechnológia európai fővárosairól beszélgettek. Minden szempontból megéri klímatechnológiába fektetni A klímatechnológia, azaz a klímaváltozás elleni küzdelmet és az ahhoz való alkalmazkodást innovációval segítő technológiai vállalatok, startupok és fintechek fontos szerepet játszanak a következő évek gazdasági és társadalmi fejlődésében. Ezt mutatja, hogy a klímavédelmi fintech cégek tavaly rekordot döntöttek. 2,9 milliárd dollárnyi befektetést szereztek, ami 141 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Az európai startupok különösen jól teljesítettek, 1,4-szer több befektetést kaptak, mint egyesült államokbeli versenytársaik. A klímatechnológiai cégekhez érkező tőke mennyisége folyamatosan növekszik, a befektetők egyre nagyobb bizalmat szavaznak a szektornak, legyen szó elektromos autógyártásról, napelem gyártókról, ESG értékelési ügynökségről, vagy fenntartható e-kereskedelmi piactérről. A klímatechnológia jelentősége természetesen túlmutat a gazdasági szerepén. Kulcsfontosságú az emberiség jövőjének alakulása szempontjából is. Ahogyan egy korábbi adásban is elhangzott, 2030-ra 62 milliárd tonnára emelkedik az emberiség által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége. Ennek a mennyiségnek viszont csupán 60%-át tudjuk majd ellensúlyozni a már rendelkezésre álló technológiák segítségével. A maradék 40%-ot új technológiáknak kell majd kompenzálniuk.  Egyes városok jobban teljesítenek Néhány városban kimagasló a klímatechnológiai cégek sikere. Ha meg tudjuk határozni, hogy mi a közös bennük, talán pontosabban azonosíthatóak a siker receptjének hozzávalói is. Európában öt klímainnovációs hotspot található jelenleg, ezek: Párizs, Stockholm, London, Zürich és a horvátországi Sveta Nedelja. A rangsor a 2022-es iparági startupok tőkebevonásai alapján alakult ki. A Fintech Világa – Zöld pénzügyi percek legújabb adásában az klímatechnológia európai központjait és a legmeghatározóbb európai klímatechnológiai vállalatokat mutatta be a szakértő. A műsorból kiderül az is, hogy mi a toplistás városok sikerének nyitja, és hogyan támogathatnák a kormányzatok a klímatechnológiai fejlődést.

A zöld kötvényeket kifejezetten olyan projektek finanszírozására bocsátják ki, amelyek pozitív környezeti vagy éghajlati hatásokkal járnak. Az elmúlt években stabilan növekszik ezeknek a kötvényeknek a népszerűsége, ugyanakkor a problémák is elkezdtek megjelenni a területen. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgetett, hogy hogyan lehetne megelőzni a greenwashingot és tisztítani, transzparensé tenni a zöld kötvények piacát. A zöld kötvényeket jellemzően kormányok és vállalatok bocsátják ki. A hagyományos kötvényekhez hasonlóan épülnek fel: a kibocsátó a befektetőktől vesz fel kölcsönt, és vállalja, hogy meghatározott ideig kamatot fizet az adósság után. A világ legelső zöld kötvényét a Világbank bocsátotta ki 2008-ban az Egyesült Államokban, ezáltal 8,4 millió dollárt gyűjtött bizonyos megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek támogatására. A zöld kötvények népszerűsége azóta is folyamatosan nő, egyre több befektető törekszik fenntartható és társadalmilag felelős befektetéseket indítani. A piac fejlődése hozzájárult a fenntartható finanszírozás fellendüléséhez is, amelynek célja a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok beépítése a befektetési döntéshozatali folyamatba. Azonban a terület egyik komoly problémája a burjánzó a greenwashing. Számos zöld kötvény bevételeit ugyanis végül nem az előre megígért módon költik el a kibocsátók. Mivel a zöld kötvények piaca eddig saját magát szabályozta, sok olyan projekt is átment a rostán, amelynek nem lett volna szabad. Sokan nem arra használták fel a pénzt, amire kellett volna, vagy épp nem számoltak be az elért eredményekről a megfelelő módon. Ez a probléma áthidalható lenne, ha a támogatott projektek pozitív hatását (pl. kibocsátáscsökkenés, nagyobb energiahatékonyság) évente igazolni kell egy hatásvizsgálaton keresztül. A zöld kötvények hitelessége növelhető lenne a különböző független szervezetek tanúsítványainak megszerzésével is. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a probléma széles körű és egyelőre nem oldódott meg a különböző szabályok bevetésével sem. A Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásából kiderül, hogy az EU milyen szabályozással készül a zöld kötvények piacának tisztítására és, hogy mi lenne a megoldás a greenwashing megakadályozására.

Politikai vitát szült az Egyesült Államokban az ESG befektetések fellendülése. Az országban kibontakozó helyzet nagyon hasonló eseteket is szülhet nemzetközi szinten, ezért sok országban érdemes lehet hasonló konfliktusokra készülni. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető részletesen kibontják a felerősödött ellentéteket. Az ESG befektetéseik területén rengeteg az érdekelt fél, a jelenleg kifejezetten erős konfliktusok főszereplői azonban az USA legnagyobb alapkezelőinek egy része, a Demokrata Párt és a Republikánus Párt. Az alapkezelők közül többen is jelezték a 2022-es éves jelentéseikben, hogy pénzügyi és reputációs kockázatot jelent számukra az ESG-befektetésekkel kapcsolatos negatív hangulat. Olyan nagy nevek, mint a Blackrock, a Blackstone, a KKR, vagy épp a State Street is negatívan látják az ESG-ellenes hangok felerősödését, amely elsősorban a republikánus politikai vezetéshez köthető. A jelenleg kormányon lévő Demokrata Párt lelkes támogatója az ESG-mozgalomnak és a pénzügyi szektor szereplőit is arra ösztönzi, hogy vegyék figyelembe a környezeti szempontokat a befektetési portfóliójuk kialakításakor. Joe Biden elnök is hangos támogatója ennek a jelenségnek, a közeljövőben pedig kikötné az USA-ban található nyugdíjalapoknak, hogy konzisztensen vegyék alapul az ESG-szempontokat. Ilyen értelemben a demokraták és a fent említett pénzügyi szereplők egy oldalon vannak és támogatják az ESG-t. A republikánus oldal viszont mereven ellenzi ezt az ESG-t, az azt támogató mozgalmat “woke kapitalizmusnak” nevezi, és azt implikálja, hogy az ESG-befektetések csupán egy olyan hóbortot jelentenek, amit a világ legnagyobb pénzügyi vállalatai saját előnyükre fordítanak, miközben ezáltal veszélyeztetik az ügyfeleik pénzét és megfosztják őket a lehető legnagyobb hozamok realizálásától. A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásából kiderül, hogyan alakult eddig és milyen irányba mehet a későbbiekben a fenntarthatósági befektetésen alapuló diskurzusuk.