A hitelek a modern gazdaságok egyik legfontosabb elemeként a klímaváltozás elleni küzdelemben fontos szerepet tölthetnek be. A bankok azonban a hitelezési portfóliójukon keresztül 700-szor annyi károsanyag-kibocsátást eredményeznek, mint a saját működésükkel. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel és Siklós Bence, a Peak tanácsadói, valamint Nyul Zsuzsa műsorvezető a zöld hitelezésben rejlő lehetőségeket vizsgálták meg. Mi az a zöld hitelezés és eddig miért nem lendült fel? A zöld hitel egy olyan pénzügyi termék, amelyet azon projektek finanszírozására szánnak, amelyek pozitív hatással vannak a környezetre. Ezek a projektek általában olyan területeket érintenek, mint a megújuló energia, az energiahatékonyság vagy a fenntartható mezőgazdaság. A zöld hitelezés viszont eddig nem lendült fel a várható mértékben, mivel a pénzintézetek többsége továbbra is hatalmas összegeket folyósít például fosszilis energiahordozókat kitermelő vállalatoknak. Ebben azonban nincs semmi meglepő. A hitelek a bankok profitjának legstabilabb forrását jelentik és sajnos jelenleg nem érné meg nekik teljesen felhagyni a környezetkárosító szektoroknak való hitelezéssel, hiszen ebben hatalmas pénz van. A JPMorgan például 2016 és 2021 között majdnem 400 milliárd dollár finanszírozást nyújtott ilyen cégeknek. Mit lehet tenni? A probléma megoldásában a katalizátor a szigorúbb szabályozás lenne, amelynek fontos eleme, hogy kötelezővé váljon a hitelezési portfólió karbonlábnyomának folyamatos csökkentése és az erről való részletes beszámoló. Továbbá amellett, hogy kevesebb pénz kerül a káros tevékenységeket végző vállalatokhoz, egyre több forrással kéne támogatni a klímapozitív kezdeményezéseket. Folyamatosan jelennek meg például olyan zöld hitelek, amelyeket a lakossági, vagy vállalati ügyfelek elektromos autók, vagy napelemek vásárlására fordíthatnak.   Az érettebb kímatechnológiai startupok szintén támogatást érdemelnek, függetlenül attól, hogy a klímaváltozás leküzdésében (pl. CO2 megkötő és tároló technológiák, megújuló energiák), vagy az ahhoz való alkalmazkodásban (pl. szárazságtűrő növények, árvízvédelmi rendszerek, energiahatékony technológiák) segítenek. Nyilván a korai fázisban lévő innovatív cégek elsősorban a kockázati tőkealapokra számíthatnak, fontos azonban, hogy később a már bizonyított cégek is élvezhessék a pénzintézetek támogatását. A zöld hitelezés fellendüléséből a bankok is nagyot profitálhatnak Azok, akik gyorsan reagálnak és a megfelelő szakmai alapokra építik a zöld finanszírozási stratégiájukat, élharcosai lehetnek a gazdaság zöld transzformációjának. Fontos szerepük lesz a jövőben az egyre nagyobb szerepet betöltő szektorok támogatásában, ezáltal megőrizhetik erős piaci pozíciójukat. A progresszív bankok emellett kisebb eséllyel kerülnek konfliktusba a zöld átállást sürgető szabályozókkal, hiszen időben reagálnak az új követelményekre. Ráadásul kifelé is nagyon erős az az üzenet, ha egy pénzintézet maga is egy ésszerű, haladó felfogású szabályozás mellett kampányol. Nagyobb eséllyel lesz népszerű opció a klímatudatos és környezetvédő ügyfelek körében egy olyan bank, amely nagy figyelmet szentel ezeknek a kihívásoknak. Éppen ezért a megfelelő pillanatot kell megtalálni, amikor ezzel az átállással már több előny jár, mint hátrány. Ma még a többség azt tapasztalja, hogy akkora biznisz az olajcégeknek és társaiknak való hitelezés, hogy nem érdemes elmozdulni innen, mert azzal feldobják a labdát a versenytársaknak. De ez nem lesz mindig így, az pedig a szabályozók felelőssége is, hogy előrehozzák a v...