Vannak traumák, amelyeken nem szépít az idő és nem segít a távolság. Cipelhetünk olyan csomagot, amelyen legfeljebb könnyíteni lehet, de letenni talán sohasem. Ha egy gyermek elveszíti valamelyik szülőjét, az könnyen válhat ilyen csomaggá. Hát még akkor, ha a szülő saját maga döntött úgy, hogy kilép az életből. Mindenszentek és halottak napja közeledtével ismerkedjenek meg egy felnőtt férfival, aki férj és édesapa, és felnőttként veszítette el az édesanyját. Igyekszünk nem a tragédiát hangsúlyozni, hanem az érzelmi folyamatot és a talpra állást megmutatni. Szerkesztő: Süveges Gergő

Egy testvér az egyik legnagyobb kötelék egy ember életében. Különösen akkor, amikor felnőtté válva, a szülők elvesztésével magukra maradnak a feladattal, hogy egyben tartsák a családot. Miért olyan nehéz mégis ezt jól csinálni? A felszín mögött meglátni a másik érzéseit, sebeit? A konfliktusokat, régi sérelmeket kibeszélni? Miért nehéz felnőttkorban a testvérünkhöz kapcsolódni? És vajon milyen példát mutatunk ezzel saját gyermekeinknek? Akiktől mi várjuk el, hogy szeretettel teli legyen a viszonyuk. Megszólalók: anyukák, gyermek és Theisz Dóra pszichológus. (A 2025. augusztus 28-i műsor ismétlése.) Szerkesztő: Belényi Barbara

Miskolc Pereces városrészén egy erdő melletti óvoda évek óta tagja az Örökbe fogadok egy ovit programnak. A környékbeliek is támogatják őket zöldséggel, gyümölccsel, egy varrónő pedig a hagyományőrző programhoz varrta nekik a ruhákat. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő intézmények országos támogatási programja 2019 őszén indult el, és immár országos ismertségnek örvend. Megszólalók: Barát Hella, az Örökbe fogadok egy ovit Mozgalom elnöke, óvónők, szülők, gyerekek. Szerkesztő: Szendrei Edit

Hogyan lesz a fiúból férfi? Mi segíti, és mi gátolja ezt a folyamatot? Évekkel ezelőtt már foglalkoztunk a nővé válással, most a férfivé válást járjuk körbe Robert Moore amerikai pszichológus archetípusokon alapuló modelljének segítségével. Először a fiú archetípusait mutattuk be. Már megismerkedtünk az isteni, az értékes, az ödipális és a hős gyermekkel, és az első férfi archetípussal, a Harcossal. Ma Szennyai Tibor pszichológussal a Szerető archetípusról beszélgetünk. És folytatjuk a mesét is, Vasjankó meséjét, ami szimbólumok segítségével teszi érthetőbbé a modellt. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Hogyan élte meg az 56-os forradalmat egy budapesti gimnazista, aki a családjával együtt a Rákosi-rendszer mindennapi valóságában élt? Mit éreztek, mit gondoltak, milyen döntéseket hoztak azokban a napokban a családjával, iskolatársaival, tanáraival? És mi történt velük utána? Hogyan befolyásolta, merre terelte felnőtt életét, hogyan formálta személyiségét és értékrendjét, hogy tizenévesen átélte a forradalmat? Kalmár Zsuzsa osztja meg velünk emlékeit. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Jó lenne pihenni egy kicsit, mondjuk gyakran. De mit is jelent a pihenés: olvasást, utazást, sportot vagy semmittevést? Mi kell ahhoz, hogy szülőként feltöltődjünk? Az őszi szünet előtt szülőkkel, gyerekekkel és Limpár Imre tanácsadó szakpszichológussal beszélgetünk. Szerkesztő: Diós Judit

Hagyományos és modern kori rítusok, amik a szülővé válást segítik. A tejfakasztó, vagy ahogyan az édesapa fogalmazott, a könnyfakasztó buli az apákat segíti megérkezni új életszakaszukba, miközben az anya és a gyermek jóllétének van címezve. Mi ennek a jelentősége? Mire ad lehetőséget? Andrek Andrea tavasszal megjelent könyvében, melyben a kötődést vizsgálta a szülőpár és gyermeke között, ennek a témának is szentelt egy fejezetet. Szerkesztő: Szendrei Edit

Női sorsok, transzgenerációs örökségek, gyereknevelési problémák – ezek a témák is megjelennek az első prózakötetes szerzőket díjazó Őszi Margó Irodalmi Fesztiválra nevezett művekben. A zsűri Tóth Marcsi: Erdő van idebenn című kötetét találta a legjobbnak, és a döntőbe került Schillinger Gyöngyvér könyve is. Az írókkal beszélgettünk a művekben megírt és az életben megélt női szerepeikről, köztük az anyaságról. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Nem könnyű tudatos szülőként viselkedni a gyerekek online világgal való kapcsolata tekintetében, pedig valóban sok múlik azon, hogy mikor engedjük be őket a digitális térbe és mi magunk hogyan viszonyulunk az okoseszköz-használathoz és a közösségi médiához. Egy ártatlan strandolós kép az ötévesről a szülői posztban örök életet élhet, manipulálható, ráadásul az elmúlt 3 évben széles körben elérhetővé vált a mesterséges intelligencia, amely egészen új távlatokat nyitott. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat őszi Média- és Internetkonferenciáján jártunk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Apakérdések rovatunkban három, különböző generációhoz tartozó apát kérdezünk ugyanabban a témában. Kíváncsiak vagyunk, vajon milyen apai mintát hoz otthonról és ad tovább egy ötvenes években, egy hetvenes években és egy kilencvenes években született apa. A résztvevők állandóak, a téma mindig más. Ezúttal a szabályokról, a szigorúságról és a szabadságról beszélgetünk. Arról, hogy melyek a családi együttélés alapvető keretei - és hogyan lehet ezeket életben tartani. Kérés, utasítás, meggyőzés, ellenállás, engedelmesség, kommunikáció – eszközök széles skálája. Van-e biztos módszer? Szerkesztő: Süveges Gergő

Míg tíz évvel ezelőtt pár ezer, mostanra már 14 ezer speciális nevelési igényű gyermek van az iskolákban. Az oktatási törvény szerint minden jár nekik, ugyanúgy, mint a neurotipikus fejlődésű gyerekeknek. Hogy tudják ezt az iskolák nyújtani, és mit tud tenni a szülő, ha nem kapja meg a gyereke a szükséges ellátást? Szerkesztő: Mohácsi Edit

Hogyan lesz a fiúból férfi? Mi segíti, és mi gátolja ezt a folyamatot? Évekkel ezelőtt már foglalkoztunk a nővé válással, most a férfivé válást járjuk körbe Robert Moore amerikai pszichológus archetípusokon alapuló modelljének segítségével. Először a fiú archetípusait mutattuk be. Már megismerkedtünk az isteni, az értékes, az ödipális és a hős gyermekkel. Ma Szennyai Tibor pszichológussal az első férfi típusról, a Harcosról beszélgetünk. És folytatjuk Vasjankó meséjét is, ami a szimbólumok segítségével teszi érthetőbbé a modellt. Szerkesztő: Mohácsi Edit

A 15 éves magyar diákok negyede funkcionális analfabéta, vagyis az alapvető, a hétköznapi életben használt szövegtípusokat sem tudják értelmezni – sokkoló eredmények a legutóbbi PISA-felmérésről, mindennapos tapasztalat a tanárok részéről. Hogyan érdemes előkészíteni az olvasáshoz szükséges készségeket az óvodában és otthon? Hogyan függ össze a hangos olvasás minősége a szövegértéssel? Hogyan kellene átalakítani az olvasástanítást az iskolákban, hogy jobban értsék a diákok az olvasott szövegeket, legyen szó bár fizikapéldáról, ifjúsági regényről vagy hivatalos adatlapról? Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola konferenciáján jártunk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Hogyan lehet legóval matekozni? Miért van szükség világtérképes labdára a nyolcadikos töriórán? Idén először adták át a Katolikus Innovációs Díjakat olyan katolikus oktatási intézményeknek és pedagógusoknak, akik újító módszerekkel tanítanak. Műsorunkban két nyertest mutatunk be: a Zagyvaszántói Római Katolikus Általános Iskolában Boronkay Andrea matekóráján, a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskolában pedig Székely András történelemóráján jártunk. Szerkesztő: Diós Judit

Túl vagyunk az őszi napéjegyenlőségen, a fény csökken, a bőséges termést betakarítjuk, hogy legyen elég tartalékunk a fény visszatéréséig, a magvak kikeléséig. Örömünnep, szüreti mulatság, és mindeközben elengedés és búcsú. Mi adható át mindezekből a gyermekeknek azzal, hogy a hagyományokat továbbvisszük, megéljük magunk is az időszak üzenetét, és tudatosan részei vagyunk a természeti folyamatoknak? Szerkesztő: Szendrei Edit

Hogyan találkoznak a gyerekek az iskolában ezzel a gyászos nappal? Mit kell megtanulni, és mit kell átérezni a tragédiából? Hogyan hat ez a gyerekekre, és mi marad meg belőle? És mekkora terhet ró a tanárra évről-évre az iskolai megemlékezés? Tanárokat és gyerekeket kérdeztünk. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Időről időre a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Ma három, mozaikcsaládban felnőtt fiatal beszél arról, hogyan viszonyultak a családban megjelenő párhoz, azaz a mostoha-, illetve mozaikszüleikhez. Kicsoda ő? Nyilván nem a szülőm. Barátom? Felettesem? Vagy egyenrangú családtagom? Ki fegyelmez kit - és hogyan alakul a kapcsolatunk? Szerkesztő: Süveges Gergő

Ma már szinte szlogenként halljuk a bölcsességet, ha egy anya jól van, akkor a gyermeke is. De hol van ebben a történetben a nagymama? Az a nő, aki esetleg épp a változó korba lépve találkozik megannyi testi és lelki kihívással. Aki egyszerre lehet vonzó nő, sikeres munkaerő, megtartó családanya, idős szüleiről gondoskodó gyermek. Mégis hol kaphat helyet ebben a kalandos útvesztőben az unoka, akinek az érkezését nem a nagyszülő dönti el? Hogy lehet az idős kor új kihívásait jó élményekkel megtölteni? Hiszen ha a nagymama jól van, bizonyára a családba érkező új életet is jól tudja támogatni. Az idősek világnapján a nagymamává válásról beszélünk. Megszólaló: Szarvasné Tóth Bernadett perinatális tanácsadó, és két nagymama. Szerkesztő: Belényi Barbara

„Sodorjuk erős kötéllé a hagyomány szálait”- fogalmazták meg mottóként egyszer a Pompás Napok alapítói. A mesemondás és a néphagyományok találkozásából és ötvözéséből született meg az a módszertan, melyet ma már sok óvodában használnak az óvodapedagógusok. A gyerekeknek minden nap, a szülőknek rendszeresen, sőt egymásnak is mesélnek a Pompás Mesés nagykövetek. Hogy mit jelent pompásan mesélni, az az óvodai csoportokban figyelhető meg, a szemekben, a lélegzetvételben, a csendben, a képzelet szárnyán. Szerkesztő: Szendrei Edit

Mentorszülő program, lelki segélyszolgálat, jelnyelvi tolmácsszolgálat videós formában is, jelnyelvoktatás, ifjúsági klub – néhány lehetőség, amely megkönnyíti a siketek és nagyothallók hétköznapjait. A beilleszkedés azonban így sem könnyű az óvodába, iskolába, munkahelyre, a halló társadalomba. Pedig például a jelnyelvet a hallók is megtanulhatják. Milyen jó példák léteznek? Mely területeken van nagy szükség az akadálymentesítésre? Szeptember utolsó vasárnapja a hallássérültek világnapja. Megszólalók: Szalkai Iván, a SINOSZ igazgatója, Dobra Eduárd és Klincsek-Zará Norbert a Jelnyelvi Oktatás és Fordítás Alapítvány részéről, gimnazista jelnyelvi narrátor. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella