Az évfordulók évét éljük. 35 éves Veszprém önkormányzatisága. 1990. október 19-én alakult meg a rendszerváltás utáni első, szabadon választott önkormányzat. A szintén jubiláló Porga Gyulával, a város polgármesterével beszélgettem Veszprém közelmúltjáról és közelgő jövőjéről.
Egy város akkor igazi, ha ízei vannak. Különlegességei, amit csak itt lehet megtalálni. A „Terem” ilyen. Egyedi, tehetséges és szabad. Élőzenés, különleges programokkal teli közösségi tér. Füchsel Vikivel, a hely gazdájával beszélgettem. És hogy miért született meg a „Terem”? Viki ezt így magyarázta: „ha dolgoznánk valahol és nem csinálnánk a Termet, hova mennénk le hétvégén?” Egy igazi veszprémi kuriózum következik.
Októberben betölti huszonötödik életévét az Oliva. Mészáros Zoli étterme összenőtt a várossal. Nincsen Veszprém Oliva nélkül. Az étterem akciókkal, nosztalgiával és tematikus vacsorákkal készül az évfordulóra.
Lámpással kell keresni őket, de azért akadnak. Az egyik például Szabó B. Eszter, a VEHIR munkatársa, aki sokfelé publikál, de a színpadi beszélgetés sem áll tőle távol. Emellett a Holtszezon fesztivál egyik motorja. Ezúttal átült a vendég székébe és magáról beszélt.
Hiszen háromszázadik alkalommal játssza el a Pannon Várszínház társulata a Pál Utcai Fiúk történetét Veszprémben, ezúttal az Arénában. Vándorfi Lászlóval, a társulat igazgatójával beszélgettünk az ünnepi előadásról és a jövőbeli tervekről. A podcastba kedves vendég is „beleszól”, Molnár Ervin, aki a kezdetektől alakítja Kolnay alakját.
A Bablak meg elköltözik. A Terem mellé. Az is elköltözik. Olyan, mint egy népmese. Az Ablak a Bablak nevű vegán étterem az EKF Utcakép programjának elemeként nyitotta meg kapuit. Hamar népszerűvé vált, mert finomat ad tisztességes áron. Ráadásul nem kell kérdezni, lehet tudni, hogy mi kerül a tányérokra. Most nagyobb helyre költöznek és október második felében nyitnak. Befogadják a csomagolásmentes boltot, a szomszédjukba pedig a Terem költözik, amely a kultúrát szállítja az odaérkező vendégeknek. A helyszín a veszprémiek számára ismerős. A Kapuvári ház, 140 lépésre a jelenlegi Bablaktól. A Fizl testvérek pontosan tudják, hogy 140 lépés, mert lemérték. Ott volt a Belga söröző, később a Mítosz nevű zenés hely. Fizl Tamás bankárból vedlett át „Bablakossá”, testvére Csilla a segítő hivatásból változott süteménysütő asszonysággá. Megváltoztatták az életüket!
Újra 10 kiváló borász mutatja be borait a Dubniczay palotában szeptember 19-én. Ezen a borszalonon mutatkozik majd be Veszprém jövő évi bora. Az emberek találkoznak, beszélgetnek, boroznak, aztán hazamennek és elkezdik várni december 12-ét, amikor az Adventi Borszalonon újra találkozhatnak, borozhatnak, pezsgőzhetnek. Aki pedig a Borszalon kulisszatitkait elmeséli: Zsandár Tamás, a program ötletgazdája.
Persze csak akkor, ha részt veszünk a Művészetek Háza pályázatán. A feladat: 20 másodperces mozgóképeket készíteni, amelyeket megsokszorozva (loopolva) le lehet vetíteni a négyfalas kiállítótérben. Igazi, kreatív alkotó játék. Persze nemcsak erről beszélgettünk Áfrány Gábor médiaművésszel. A közeledő világról, az AI-ról, arról, hogy mit érdemes tanítani és tanulni. Az új kiállításokról és workshopokról.
A hangból a fénybe. Ilyen költői a MÉZ rádió kedvenc reggeli műsorvezetőjének új élete. Szekeres Dávid belenyugodott abba, hogy nincs már Veszprémnek olyan rádiója, ahol reggelenként köszöntheti a munkába indulókat. Elszegődött Lappföldre északi fény vadásznak. És hogy milyen most az élete? Elmondja.
Ha nincs semmid, bármit megtehetsz. Kiss Balázs veszprémi olimpiai bajnok mondja ezt, nem én. Azért találkoztam vele, hogy elmondja, hogyan lesz a város – a Bakonyi és Észak-balatoni településekkel karöltve – 2026-ban Európa Sportrégiója. 27 perc elteltével lesz erről szó és mindent meg fogtok érteni. De az első fél órában sem fogtok unatkozni. Megismeritek Balázst és jövőre naponta 20 percet fogtok mozogni minimum, hogy átlagosan 30 százalékkal növeljük az itt élők mozgásperceit. Több mint egy órás a beszélgetés, de legyetek kedvesek hallgassátok végig. Megéri!
Jövőre mozogni fogunk. Én speciel ma elkezdem. Semmiképpen sem holnap. Az nem működik. Kiss Balázst és Gellért Gábort hallottátok. Ez volt a Veszprém 2030 podcast.
Világszenzáció. A Hosszúasztal Pikniken találkoztunk a Veszprémi Honvéd SE Tájfutó Szakosztályának tagjaival. A beszélgetésből derült ki, hogy az egyesület 2027-ben világbajnokságot rendez Veszprémben. Érdemes meghallgatni a beszélgetést, amelyet Török Ágnessel kezdünk. Ő csak tavaly kezdte el ezt a csodálatos sportot.
Ez Veszprém. A Hosszúasztal Piknik jó apropót adott nekünk arra, hogy bemutassuk civiljeinket. Akik megszólalnak: egy gyulafirátóti baráti társaság, a Fújtatók kispályás focicsapat családtagjai és barátai, a Bakonygaszt nyugdíjasai, a Közös Pont Veszprém fiataljai és a Dózsa György nyugdíjasklub tagjai. A podcast végén Porga Gyula mondja el a titkot.
(A képen a rátóti csikótojás látható)
A Nyárkert ott van a Színházkert megyei könyvtáras sarkában. Amikor az ember meglátja, azt érzi, hogy itt le kell ülnie és itt egy kis időt el kell töltenie. Olyan, hogy bármelyik budapesti alternatív mulatóhely tulajdonosa sírva önyörögne érte. Szervezőkkel és vendéglátókkal beszélgettem. A megszólalók: Rétfalvi Bernadett (Papírkutya), Füchsel Viktória (Terem), Dobos Márton (Bunker), Muraközy Péter (a kártyalapok kevergetője) és Zsigár Péter, aki most elmondja, mi a feladata...
Tátrai Tibortól nagyon távol esik a nosztalgia. Nála a zene nem múltba révedő emlékezés, évszámokhoz kötődő ünnepi alkalmak, hanem a jelen. A szenvedély, az érzelmek, a túláradás, a finomság. Mikor mi kell éppen. Amikor kiderült, hogy Beth Hart lemondta az idei koncertjét a Veszprémfest-en, Mészáros Zoli, a fesztivál atyja és zenei meghatározója nehéz helyzetbe került. Olyan fellépő kellett – ráadásul azonnal – aki megkerülhetetlen, akinek a bejelentése nem lesz csalódás a jegyvásárlók számára. Jól döntött. Tibusszal a koncert előtt sikerült beszélgetnem. Leültünk, gondoltam, majd kicsit belemelegszünk, aztán belekezdünk. Végül csak úgy bekapcsoltam a mikrofonokat. Nem kellett mondani semmit. Aki hiteles, azt nem kell felkonferálni.
Július 20-án újra lehet bringázni – csak az élmény kedvéért. 40 kilométeres terepkerékpározás erdőn, mezőn, szőlődombokon, kis falvakon keresztül, 800 méteres szintkülönbséggel. Ez a túra nem az időeredményekről szól, hanem a természet szeretetéről, a társaságról, a közös, egészséges sportolásról. Harangvölgyi András mondja el a részleteket.
ezúttal Mórocza-Tavas Eszter projektkoordinátorral, aki a Veszprémi Polgármesteri Hivatal Stratégiai Irodájában tevékenykedik, mint a Nemzetközi Projektkoordinációs csoport munkatársa. Eszter 2019-től 2024 elejéig a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa projektben dolgozott. Ő és munkatársai jelenleg a veszprémi belváros jövőjének megtervezésében segédkeznek. A gyerekeinknek, unokáinknak dolgoznak.
Folytatjuk Veszprém civil szervezeteinek bemutatását. Elkezdjük a Madártani és Természetvédelmi Egyesület Veszprémi csoportjával. Majd folytatjuk a Veszprémi Nők Kerekasztalával, a VENŐKE-vel, végül elbeszélgetünk a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület és az Egri József Lakótelepi Baráti Kör elnökével. Érdemes végighallgatni a podcastot, ugyanis minden hangja arról árulkodik, hogy közösségben élni fontos és emberi dolog.
...méghozzá az Erzsébet ligetben, a Laczkó Dezső Múzeum előtti téren. A rendezvényen a civil szervezetek bemutatkozhattak, programokat szervezhettek, megismertethették tevékenységüket a a nagyközönséggel. A mai podcastban három szervezet mutatkozik be: a Veszprémi Nagycsaládosok Egyesülete, a Veszprémi-Cserháti Társaskör Kulturális Egyesület és a Veszprémi Befogadás Háza.
Veszprém tiszteletreméltó célt tűzött ki maga elé, hiszen 2030-ra Európa legélhetőbb városai közé kíván kerülni. Márpedig egy élhető városnak jól kitalált belvárosra van szüksége. Most Sótonyi Mónika, Muraközy Péter és Varga Tamás mondják el, hogyan látják a jövő veszprémi belvárosát. A téma különösen időszerű, hiszen a Gyárkert és környéke – amely szintén a belváros része – a leromlott állapotú partelepek revitalizációjával foglalkozó Interreg Duna Régió – NONA programnak is egyik fő tématerülete. A program kapcsán hamarosan közvéleménykutatás indul a városban.
Az élőzenés hely nagy kincs egy város számára. Ha meg akarjuk számolni, hogy Budapesten hány hasonló működik, nem lesz szükségünk mind a két kezünkre. A Papírkutya egy kulturális pont és jazzközpont. Találkozóhely, főzőiskola zenés sztároknak. A „Kutya” az EKF-nek köszönhetően lett a belváros éke és most meg kell találnia a helyét a hétköznapokban is. Pékné Rétfalvi Bernadett szinte már tudja is a receptet.