Vajon mi magunk határozzuk meg a legintimebbnek gondolt döntéseinket? Rajtunk múlik, hogy kihez vonzódunk, mit tartunk elofogadhatónak a szexben és mit gondolunk tabunak? Vagy a vágyainkat is befolyásolja a mindenkori hatalom? A szex politikai gazdaságtanáról beszélgettünk az adásban Csányi Gergellyel, az ELTE adjunktusával, aki azt is elmondta, miért gondolták sokáig, hogy a maszturbáció gerincsorvadást okoz és mi köze van a csengettyűknek a mervedéshez.

"Éppen azt a mondatot csíptem el, ahogy az orvos ezt mondja a diákjainak: ha én most nem húznám le ezt a lepedőt erről a gyerekről, akkor megfulladna, mert annyi ereje sincs, hogy levegye magáról." Vannak mondatok, amíg beégnek az emberbe, Béry-Januskó Flórának ez egy ilyen mondat. A kezelőasztalon fekvő kisfiáról mondta szemlétesként egy orvos, amikor Ábris 8 hónapos volt. Akkor Flóra megfogta a kisfiút, beültek egy taxiba és meg sem álltak hazáig. Ha kórházba kerülnek, azóta sem érdekli semmilyen mondvaicsinált szabály, nem mozdul el a gyerek mellől. Harcok és traumák rendszer és egyéni szinten az adásban.

A kórház szerint úgysem tudta volna értékelni a szüleivel töltött időt az a beteg kisfiú, akit tíz hónapon át csak napi egy órában látogathattak a szülei. Bár a magyar jogszabályok szerint minden kórház 24 órás szülői jelenlétet köteles biztosítani a kórházban ápolt gyerekek számára, mégis időről időre hallunk olyan esetekről, ahol a szülőket akadályozzák abban, hogy beteg gyerekük mellett lehessenek. Az SMA beteg Misi féléves kora óta egy kórteremben élt, szülei és nagyszülei 5-6 éves koráig szabadon látogathatták. Ekkor a kórház választás elé állította a hozzátartozókat: vagy egyikük feladja az életét és beköltözik a kisfiú mellé a kórházba, vagy napi egy órát biztosítanak a látogatásra, de csak egyiküknek. A szülők perre vitték az ügyet, de a döntés a kisfiú már nem érhette meg, Misi nyolcéves korában elhunyt. Az Uniszexben Zeller Juditot, a TASZ munkatársát kérdeztük.

Egy angyalbaba története Miért akarta megszülni, csak problémát okozott mindenkinek. Ne akarja megszoptatni, egy downosnak az úgysem megy. Ne nyúljon be az inkubátorba, úgysem tudja, hogy kell egy koraszülött babával bánni. Ne vigye haza a kórházból, hagyja ott. Ne mondjon nemet a párhónapos kisfia lábamputációjára, mert ha ellentmond az orvosoknak, elveszti a gyámságot kisfia felett. Csak néhány olyan megjegyzés, amit Rácz Mónika kapott kisfia, Hunor életének mindössze kilenc és fél hónapja alatt.

Egy angyalbaba története Miért akarta megszülni, csak problémát okozott mindenkinek. Ne akarja megszoptatni, egy downosnak az úgysem megy. Ne nyúljon be az inkubátorba, úgysem tudja, hogy kell egy koraszülött babával bánni. Ne vigye haza a kórházból, hagyja ott. Ne mondjon nemet a párhónapos kisfia lábamputációjára, mert ha ellentmond az orvosoknak, elveszti a gyámságot kisfia felett. Csak néhány olyan megjegyzés, amit Rácz Mónika kapott kisfia, Hunor életének mindössze kilenc és fél hónapja alatt.

Emlékeznek még a dauervíz áthatóan maró szagára? Vagy arra, amikor férjek álltak sorba a fodrászatnál a feleségük helyett? Láttak olyan nőt, aki a városba trendi szocialista nőként járt-kelt az utcákon, de a faluba visszaérve már a buszmegállóban átöltözött, hogy ne keltsen öltözetével feltűnést? A mai Uniszexben a divatos szocialista nőről beszélgetünk Magyari Hajnalka nőtörténet-kutató, andragógussal. Kerekes Bori pedig arról mesélt Kárpáti Ivánnak, hogy is nézett ki gimnazista koránban oroszlánsörény-szerű, sárgára szívott dauerolt hajjal.

A torokcukorkát beteges örömmel fogadó háziasszony és a fűfolt miatt tanácstalan édesanya. Egy példa arról, ahogy a XX.században ábrázolták a nőket a reklámokban és egy arról, ahogy most. Hogyan követhető végig a nőideál a plakátasszonyokon keresztül? Erről beszélgettünk Koniorczyk Bori urbanistával. Grexa Izabella történész pedig arról mesélt, hogy került a tulajdonába egy 40-es években született, állami gondozott nő hagyatéka, és az iratokból mi minden derül ki a nők helyzetéről, lehetőségeiről és korlátairól, amiket a szocializmus állított nekik. 

Említhető-e ma egy mondatban az anyaság és a trauma szó? Hogyan dolgozható fel egy koraszülés és meddig marad velünk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az adásban, ahol Kárpáti Iván nem a híreket mondta el, hanem azt, hogy milyen volt egy csecsemővel végtelenségig rogyasztani, egy kis gyerekkel játszani, és hogyan tudja most kezelni egy tinédzser mindennapjait. A műsor vendége Földvári Nagy Zsuzsanna, a Koraszülöttekért Országos Egyesület operatív és szakmai vezetője. 

Társkeresés az interneten politikai hovatartozás szerint. Igen, van ilyen. Ma már nem csak vidéki gazdákat, gamereket vagy sugar daddyket lehet leakasztani kifejezetten erre specifikálódott randioldalakon, de olyan fórum is van, ami a konzervatív értékek mentén gondolkodó párkeresőket gyűjti egybe. Állítólag. Kerekes Bori regisztrált is erre az oldalra, hogy az Uniszex hallgatóinak be tudjon számolni az annyira nem konzervatív tapasztalatokról. Vendégünkkel, Koniorczyk Borbálával pedig olyan "női szörnyetegekről" beszélgettünk mint Erdős Reneé, Kaffka Margit vagy Madzsar Alíz, aki egyebek mellett azzal botránkoztatta meg kortársait, hogy meztelen tornaórákat tartott nők számára a Gellért-hegyen.

Új férfi műsorvezető követi két izgalmas év után Kovács Gellértet az Uniszex mikrofonja mögött. Na de ki ez a férfi, aki lesz olyan bátor, hogy egy nőkről és nőkért szóló műsorban egyáltalán meg mer szólalni?  Az adásban Nemes Nagy Ágnes, az irodalom és a biblioterápia segített a testképünkkel kapcsolatos gátlások feloldásában. Huszár Boglárka, pszichológus érkezett hozzánk.

Korábbi adás ismétlése: Legyen az férfi vagy nő, Magyarországon családtervezési célból művi meddővé tételt cselekvőképes, 40. életévét betöltött, vagy három vérszerinti gyermekkel rendelkező 18. életévét betöltött állampolgár kezdeményezhet. A szigorú itthoni szabályozás miatt sokan külföldön, anyagi megfontolásból főként Szlovákiában végeztetik el a műtétet. Vendégünk, egy neve elhallgatását kérő férfi hallgatónk arról mesélt az adásban, hogy fogadták, mikor a nyolcvanas években harmadik gyermeke megszületése után kérvényezte a műtétet, és mennyiben változott a kérdéseben azóta a magyar álláspont.

„1984. A Challenger amerikai űrrepülőgép 10. missziójára indul, 3 fővel a fedélzetén. Budapesten átadják a Skála Metro áruházat a Marx téren. Kaposvár, zuhogó eső. Én meguntam a magzatvizet és valami tartalmasabbra vágytam, így előbújtam. Édesapám fiút akart, mert már volt 2 lány a családban. Én persze már akkor lázadó voltam és lány lettem. Sőt farral bújtam elő, talán nem véletlenül. Már akkor lehetőséget kapott a világ, hogy jól farba rúgjon. Úgy is tett…” Így ír magáról Csizmadia Maja, akinek gyerekkorában azt mondták, a 6. életévét sem éri meg. Ma neveléstudományi bölcsészként, gyógypedagógusként, pszichopedagógusként dolgozik. Ő mesélt az adásban az idevezető útról, SMA betegsége miatti mindennapi küzdelmeiről és a mozgáskorlátozottak jövőképéről Magyarországon.

Akkor most ki beszéljen a gyerekekkel a szexről az iskolában és hogyan? Hogyan készülhet fel egy szaktanár a szexedukációra? Milyen keretek között mit mondjon és mit ne mondjon egy felnőtt a szexről a tinédzsereknek? Hogy álljon a szexedukációt tartó pedagógus a nők kitolódott gyerekvállaláshoz, karrierhez és családhoz, egyáltalán kell-e erről beszélni a tinilányoknak? Dr. Benyó Mátyás urológus, andrológus, a Magyar Szexuális Medicina Társaság elnöke volt az adás vendége.

Miért nem hallottunk sokáig holokauszt történeteket nőktől? Hogyan reagálnak az ortodox zsidó férfiak, ha egy rabbi a nőknek is megengedi, hogy felolvassanak a Tórából? Mit szólnak a nők ahhoz, hogy nő is lehet rabbi? Beszélnek-e a zsidó családokban az anyák a traumákról a lányaiknak? Hogyan kezelik a traumákat a férfiak? A zsidó női szempontról beszélgettünk Dr. Pécsi-Pollner Katalin irodalomtörténésszel.