1. Brutális tömegoszlatás Újvidéken
2. A Charlie Kirk-merénylet
3. Pedagógustüntetés Romániában
4. Kötcse – kívül és belül
A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság).
Beszélgetés Marianna Angouris Husáriková nyelvi lektorral és Alexander Füle nyelvtanulóval.
Ha valaki Pozsonyban magyarul nem beszélőként szeretné tanulni a magyar nyelvet, biztosan találkozik Marianna Angouris Husáriková nevével, aki hosszú évek óta vezeti a Liszt Intézet Pozsony mellett működő nyelviskolát. Hamarosan kezdődik a beiratkozás és indul a szemeszter, ennek kapcsán ültünk le beszélgetni hivatásról, híd szerepről, általános tapasztalatokról és újdonságokról a Súťažná 18. szám alatt található osztályteremben, a jelenléti oktatás helyszínén.
Alexander Füle anyanyelve a szlovák, magyarul hét éve tanul Pozsonyban. Magyar gyökerei miatt iratkozott be a nyelvkurzusra, és tervei szerint meg sem áll a C1-es nyelvvizsgáig. Hogy miért és hogyan vágott bele, majd szerette meg a magyar nyelvet és kultúrát, a stúdióban mesélte el.
A színészóriás alakját Szegő Jánossal idéztük meg.
Darvas Iván, 100 éve 1925. június 14-én született Beje községben. Beje azóta Tornalja városrésze lett. Édesanyja az orosz származású Antonyina Jevdokimova ápolóként, egy fogolytáborban ismerkedett meg későbbi férjével Darvas János költővel és újságíróval, aki a pozsonyi Magyar Újság szerkesztője, majd a Prágai Magyar Hírlap rovatvezetője lett. Darvas Iván ennek köszönhetően gyermekkorát Prágában töltötte, ott kezdte meg tanulmányait is, de mivel a család a későbbiekben Magyarországra költözött, már itt érettségizett.
Szegő János irodalmár, szerkesztő, műsorvezető volt a segítségünkre Darvas Iván színművész alakjának megidézésében.
A Keleten a helyzet című műsor célja, hogy bemutasson néhány az ország keleti feléhez kötődő érdekes személyiséget. Ennek a résznek Kopasz Viktor fotóművész a vendége. Kopasz Viktor Királyhelmecen született, diplomáját a prágai Képzőművészeti Akadémián szerezte. Tehetségére már egyetemista évei alatt felfigyelt a szakma. Jelenleg Prágában él, és az alkotó tevékenységen kívül középiskolai tanár és egyetemi oktató.
Az interjúból kiderül:
Kopasz Viktor fotóművésszel Köteles Szabolcs beszélgetett a Keleten a helyzetben. A felvétel 2025. május 31-én került adásba.
Kopócs Tibor festőművész 31 alkotásból álló, életművének szűk keresztmetszetét nyújtó kiállítása júliusban zárult a komáromi Platz Galériában. A hat évtizede alkotó grafikus, illusztrátor, festő és tűzzománc-készítő 2002-ben megkapta a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjét, 2005-ben pedig a Posonium Irodalmi Díj Művészeti Életműdíját.
Az igazán sokoldalú művész 88. évében is aktívan alkot, tanít, valamint a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének tiszteletbeli elnöke. Nemcsak a legutóbbi tárlatról és az alkotási folyamatról beszélgettünk, hanem általánosságban a felvidéki művészetről és a kortárs alkotók helyzetéről is.
Kiderül az is, milyen állapotban van a már elhunyt szlovákiai magyar képzőművészek öröksége. Elárulom: elhanyagolt, elfeledett, sokszor siralmas állapotban. De hogy miért van ez így, és mit lehetne tenni ellene – az is kiderül a beszélgetésből.
A felvétel 2025. augusztus 2-án került adásba.
Az újvidéki tragédia emléke még mindig képes tízezreket az utcára hívni Szerbiában, miközben a rezsim egyre brutálisabb eszközökhöz nyúl – a fizikai erő alkalmazásától a még talpon maradt független média beszántásáig.
Románia koalíciós kormánya mindeközben mindent elkövet saját népszerűtlenségének csökkentéséért, most éppen az oktatási rendszer drasztikus karcsúsításával.
Ehhez képest Szlovákia a béke szigetének tűnik, noha abszurd helyzetekben ott sincs hiány mostanában.
Milyen volt a nyári politikai szezon és mit hozhat az ősz?
A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság).
Mit gondolnak az egyetemisták a felsőoktatási törvény módosításáról?
Augusztus 20-ai ülésén fogadta el a kormány a felsőoktatási törvény módosítását.
A kreditrendszer modernizálása, szakmai gyakorlat záródolgozatként, a szakdolgozat formai és tartalmi lehetőségeinek szélesítése, az egyetemi-tanárszakma vonzóbbá tétele, a mesterségesintelligencia-használat szabályozása, egységes jelentkezési rendszer országszerte, a tanulmányi programok formájának bővítése, az egyetemek biztonságának növelése, az ún. sabbatical, fizetett alkotói szabadság bevezetése a tanárok számára, a diákegyesületek működésének engedélyezése az egyetemek részeként.
Mindezt és ennél többet kínál a jövő, de mit gondolnak róla az egyetemisták, akiket közvetlenül érinthet a változás? Mihály Orsolyával, a pozsonyi Comenius Egyetem BTK német–szlovák tanár szakos hallgatójával, Szalai Adriánnal, a pozsonyi Comenius Egyetem joghallgatójával és Pracu Eszterrel, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem történelem szakos doktoranduszával Gažík Viktória beszélgetett a Pátria Rádió oktatási műsorában.
Beszélgetés az újrakezdésről a Budapesten élő Császár Istvánnal.
Császár István Kárpátalján született. Elmondása szerint ma is ott élne, ha nem tör ki az orosz-ukrán háború. Ezt követően Magyarországon kezdett új életet: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola korábbi oktatója ma Budapesten él, ingatlanértékesítőként dolgozik.
A beszélgetésben, amely a szombati Reggeliben hangzott el, egyebek mellett az otthon elhagyását megelőző és követő lépésekről, feldolgozásról, választásokról és változásokról mesélt Paszmár Líviának.
Ajsa Luna énekesnő augusztus 20-i fellépésén ülve és cigarettázva énekelte el a magyar himnuszt, ami sokaknál kiverte a biztosítékot. Ezt követően Orbán Viktor magyar miniszterelnök el is magyarázta egy videóban, hogy a himnuszt mindig „egyenesen állva, szinte szilajul és mindig felemelt fejjel” kell énekelni. A magyar himnusznak határon túl más az „akusztikája”, másként is rezonál, mint határon belül, hiszen más-más a történelmi, a kulturális, a társadalmi és a politikai kontextusa.
A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság).
Szálinger Balázs József Attila-díjas magyar költő tavaly végigjárta Petőfi Sándor 1845-ös felvidéki útját. Többek között érintette Kassát, Eperjest, Rozsnyót, és Losoncon át Balassagyarmatot. Az élményeiből pedig megírta a Mintha repülnék című útinaplóját.
Szálinger Balázst a túra ötletének megszületéséről, a kivitelezés módozatairól, és az útja alatt szerzett tapasztalatairól kérdeztük.
Skronka Tibor színművésszel és nyugalmazott alezredessel, a Komáromi Jókai Színház művészével beszélgettünk Nyugaton a helyzet című műsorunk 2025 augusztus 9-i adásában. A beszélgetést Jakubecz László készítette.
Ukrajna még mindig fegyverropogástól hangos, de Kijev támogatói már azon dolgoznak, hogy egy esetleges békekötést követően biztonsági garanciákkal lehetetlenítsék el egy újabb orosz inváziót.
Az Európai Unió vezetői azonban nehezített pályán mozognak, hiszen a változékony magatartásáról híres amerikai elnök, Donald Trump bármikor átírhatja az előre megbeszélt forgatókönyvet, sőt, még a támogatói körön belül is bőven akadnak vitás kérdések. De miért érdeke Európának, valamint Szlovákiának, hogy valóban igazságos béke szülessen?
Ondrejcsák Róberttel, a brit–európai külpolitikai szervezet, a European Leadership Network igazgatójával Tilajcsík Dóra beszélgetett.
1. Augusztus 20. – az államalapítás ünnepe a határon túl
- Miről szóltak az ünnepi beszédek Erdélyben, Vajdaságban és a Felvidéken?
- Beindult-e a kampányüzemmód?
2. Brutális rendőri fellépés a szerbiai tüntetéseken
- Mennyire hatékonyak a rezsim módszerei a tiltakozókkal szemben?
A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság).
Készségfejlesztés, önkifejezés és kreativitás az iskolapadban és azon túl
„Csak a kreativitás képes megteremteni a kreativitást.“ – határozta meg Niklas Luhman a kreatív pedagógia alapelvét, oktatási műsorunk legújabb részében a a 21. századi oktatás varázszavának eredtünk nyomába.
A kreatív írás helyéről az oktatásban Csató Anitával, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatójával, irodalomterapeutával Gažík Viktória beszélgetett.
A podcastben továbbá helyszíni riportot hallhatnak a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által, 27. alkalommal megrendezett Fiatal Írók Táboráról, amelynek keretein belül átadták a Pegazus Alkotópályázat díjait is.
Az összeállításban megszólal Póda Erzsébet és Morva Mátyás mentor, Petőcz András, a tábor gesztora, a táborozók közül pedig Juhos Rebeka, Kiss Bálint Béla és Kuczová Cintia számolnak be élményeikről.
Közép-Európa egyik legnagyobb és történelmileg legfontosabb katonai erődítményével, a komáromi erőddel foglalkozunk.
Megtudhatják, mikor, miért és milyen körülmények között épült a komáromi vár, melyik magyar király született a falai között, milyen kapcsolat fűzi Mátyás királyhoz, hogyan és miért vált a bécsi udvar legfontosabb erődjévé. Kiderül, mit köszönhet az erőd Napóleonnak, milyen hőstettet hajtott végre Klapka György, hány szovjet katona állomásozott a falai között, hány tonna hulladékot takarítottak el a 2000-es években, vagy igaz-e a legenda, miszerint alagút húzódik a Duna alatt. Elmondjuk azt is, milyen szórakoztató, illetve kulturális rendezvényekkel várja ma látogatóit az erőd.
Mindezekről Ozimy Andrej, Komárom városának műemlékvédelemért és idegenforgalomért felelős referense, a komáromi erődöt működtető és karbantartó Pro Castello non-profit szervezet igazgatója mesél nekünk.
A felvétel 2025. július 26-án került adásba.
„Itt élünk, nem megyünk sehova, szívünknek itt az otthona. Rossz szemmel néznek ránk már rég, pedig mi nem vagyunk ellenség” – ezzel indul a CloudBurst egyre népszerűbb, a Pátria rádióban is gyakran játszott Felvidék című szerzeménye. Minden megvan benne, hogy széles körben hódító sláger legyen. „Próbáltam a közösségünket, a felvidéki embereket és létet szem előtt tartva olyan szöveget írni, ami a miénk” – mondja Szabó Gábor frontember. A dunaszerdahelyi és a galántai járásból származó zenészek alkotta öttagú együttesből négyen: László Enikő énekesnő, Szabó Gábor és Kaminskij Péter gitárosok, valamint Cződör Attila dobos jártak könnyűzenei műsorunk, a Pentaton beszélgetős változatában. Az ötödik tag Botló Bence basszusgitáros. Szó volt egyebek mellett az Élj a mának című albumukról, annak júniusban tartott bemutató koncertjéről és a készülő dalaikról is.
A podcastből kiderül:
Az öttagú CloudBurst négy zenésze: László Enikő, Szabó Gábor, Kaminskij Péter és Cződör Attila július 16-án járt Puha Józsefnél a Pentatonban.
„Aszpikpatkány egy olyanfajta felelősség, amit én eddig színészként nem éltem át. Írok és költők szavai voltak a számban. Itt a saját gondolataimat, zenémet közvetítem. Ez egy kitettség, sérülékeny pozíció, ezért is jobban izgultam a színpadon, mint korábban bármikor” – mondja Hostomský Fanni. Értem, miért gondolja ezt, még akkor is, ha folyamatosan mondogatom, Aszpikpatkány zenéje, szövegvilága és üzenete olyan szegmenssel gazdagítja mesterfokon a szlovákiai magyar könnyűzenét, ami nagyon hiányzott belőle. A színművész a Pentaton vendége volt, ahol egyebek mellett alaposan kiveséztük a Lakoma dalait.
A podcastből kiderül:
Puha József Hostomský Fanni Aszpikpatkánnyal készült beszélgetése az augusztus 6-i Pentatonban hangzott el.
A közelmúltban egy-egy szakképzéssel kapcsolatoskonferenciáról közöltünk összeállítást Varsóból és Brüsszelből. Mindkét alkalommal a vajdasági származású Birkás Krisztián készítette a képanyagot, aki a ´90-es évek elején született, élete első éveire a háborús mindennapok is hatással voltak. Kalandos úton került Magyarországra, aholjelenleg is él, a MeOut szervezet fotósa, de emellett foglalkoztatják a tartalomgyártás egyéb lehetőségei is, nem ismer lehetetlent.
Birkás Krisztiánnal Paszmár Lívia beszélgetett a szombati Reggeliben.
1. Ostromállapot a szerbiai városok utcáin
- Miért most keményített be a Vučić-rezsim?
2. A szlovák többségű vajdasági Petrőc az ellenállás egyik szimbólumává vált.
- Mivel magyarázható a vajdasági szlovák kisebbségnek a magyarokénál sokkal aktívabb társadalmi szerepvállalása?
- Hogyan reagált a Fico-kormány a petrőci incidensekre?
3. Hatuma Tisza-szigetek és hatuma Digitális Polgári Körök
- Sikerül-e exportálni határon túlra a magyarországi hatalmi és ellenzéki mozgalmiságot?
A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság).
Meghívtam a műsoromba zenei projektje, az Aszpikpatkány új dalai kapcsán. S mivel volt egy szabad délelőttje, gondoltam, kihasználjuk az időt, kifaggatom őt a színházi és egyéb munkáiról is. Annyi mindenben érintett, hogy külön interjú lett belőle. Beszéltünk az elmúlt és az előttünk álló színházi évadról, a Ferenczy Anna-díjról, a filmes szerepeiről: a Pressburgról, a Hancsovszkyról, a munkával teli nyári szünetről, a kastélyban töltött éveiről, valamint nagy szerelméről, a nyugdíjas éveiben járó Gidáról, aki a Roman által hagyott űrt próbálja meg kitölteni a szívében. Emlékezetes délelőtt volt ez Hostomský Fannival.
A podcastből kiderül:
Puha József Hostomský Fanni színművésszel készült beszélgetése a július 21-i Nappaliban hangzott el.
