A Dr. Agy a Politikatörténeti Alapítvány által létrehozott közéleti, tudományos vitasorozat, amely aktuálpolitikai, történelmi, közéleti eseményeket dolgoz fel. Előadóinkkal olyan kérdésekről beszélgetünk, amelyekről szeretnénk, ha minél többen valós információt kapnának. Sorozatunk első eseményén, 2024. november 25-én JESZENSZKY GÉZA volt külügyminiszter, washingtoni nagykövet tartott előadást a 2024 novemberi amerikai elnökválasztás következményeiről.
JESZENSZKY GÉZA egyetemi tanár, politikus, diplomata. 1990–1994 között a Magyar Köztársaság külügyminisztere volt. A rendszerváltozás utáni első demokratikusan megválasztott kormány tagjaként jelentős szerepe volt a teljes függetlenségét visszanyert ország külkapcsolatainak az átalakításában, a Varsói Szerződés felszámolásában, a közép-európai országok közötti szorosabb politikai és gazdasági együttműködés megteremtésében. 1994-ben ő nyújtotta be Magyarország felvételi kérelmét az Európai Uniónak. Az 1994. évi országgyűlési választásokon az MDF országos listájának 12. helyéről képviselői mandátumot szerzett. A külügyi állandó bizottság munkájában vett részt. 1998–2002 között az Orbán-kormány washingtoni nagykövete volt. Hazatérve folytatta egyetemi oktatói munkáját. Emellett meghívásos kurzusokat tartott Kolozsvárott a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, Varsóban a College of Europe posztgraduális képzésén, és a Washington állambeli Pacific Lutheran Universityn. 2006-ban habilitált doktori fokozatot szerzett a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol ennek alapján egyetemi magántanári címet ítéltek meg neki.
A Tilos Rádió És ti mikben vagytok? című műsorában a Hallgatói Szakszervezet tagjai kérdezték Ignácz Károlyt, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársát 2023. január 11-én.
Az ügy további részleteiről itt olvashat:
http://polhist.hu/osszefoglalo-borsos-miklos-emlekhely/
A Tilos Rádió És ti mikben vagytok? című műsorának archívuma itt található:
Dési János kérdezte Prosinger Líviát, a Politikatörténeti Intézet vezető munkatársát a Klubrádió "Reggeli gyors" című műsorában 2023. január 17-én.
Az ügy további részleteiről itt olvashat:
http://polhist.hu/osszefoglalo-borsos-miklos-emlekhely/
A Klubrádió műsorának teljes adása itt található:
https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyors-2023-januar-17-kedd-0600-30391
KLANICZAY GÁBOR történésszel, a CEU professzorával CSUNDERLIK PÉTER, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélget az Árpád-házi uralkodószentek kultuszáról és 20. századi politikai kihasználásáról:
- Az ókeresztény mártírokat mikortól és miért kezdték el szentként tisztelni, miként jött létre a „szentség” fogalma, milyen értékeket kívántak a példaképül megjelölt szentek életútján keresztül közvetíteni, és mi volt a funkciója a szentkultuszoknak a keresztény egyház pozíciójának megszilárdításában?
- Mikortól és miért jelentek meg az „uralkodószentek”? Az ő helyük mennyiben volt problémás, és mennyiben jelentett ez visszatérést az “isteniként” ünnepelt római császárok vallási kultuszához?
- Az ideális uralkodó középkori képét - győztes hadvezér, leveri a belső és a külső ellenségeit, bőkezű, virágzik alatta az udvar - miképpen lehetett összhangba hozni a szentség ideájával, a szentektől elvárt attribútumokkal (szegény, áldozatos, éhezik, magát feláldozza a vallásos közösségért, nem törődik a földi hívságokkal)?
- Az „uralkodószentek” kultuszát a Pápai Állam vagy a különböző dinasztiák szorgalmazták?
- Mi volt a célja az 1083-as szentté avatásoknak, volt-e bármilyen „népi” szentkultusza Szent Istvánnak és Szent Imrének, vagy ez csak tisztán Szent László politikai projektje volt?
- Az Árpád-házi uralkodószentek kultuszát miképp használták fel rendszerlegitimációs, antiliberális és antibolsevik célra a „keresztény-nemzeti” Horthy-rendszerben?
A beszélgetés eredetileg 2022. augusztus 26-án hangzott el a Klubrádió "Szabad a pálya" című műsorában az augusztus 20-i Szent István-nap alkalmából.
* * * * *
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
Függőség és felzárkózás globális történeti perspektívában – KISS VIKTOR, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének (PTI TEM) kutatója a Helyzet Műhely könyvek első kötetéről beszélget MARIKOVSZKY ANDREÁVAL, valamint a szerzővel, GERŐCS TAMÁSSAL.
A könyv a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként. Célja, hogy visszahelyezze a gazdasági és politikai eseményeket a globális és történeti összefüggések közé, vagyis megmutassa, hogy a hazai események a világrendszer fejlődésének szerves részeként alakultak, de egyben formálták is a világtörténelmi folyamatokat. A globális elemzés a hosszú huszadik századot jellemző monopoltőkés hegemónia keletkezésével, nemzetköziesedésével, majd válságával kezdődik. Ennek a folyamatnak a körülményei határozták meg a háború utáni világgazdasági integrációt, és azon keresztül az államszocialista kelet-európai országok visszailleszkedését a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek keretében alakult ki Magyarországon az 1960-as évekre jellemző „hídmodell”, ami a külkereskedelmi szakosodás mellett a kádári kompromisszum belső társadalmi egyensúlyára épült. A rendszerváltáskori tulajdonreform körülményeit e hídmodell válsága határozta meg: míg a privatizációval a külföldi és belföldi tulajdonosi csoportoknak e válság során kialakuló viszonya intézményesült, a 2008-as világgazdasági válság olyan új helyzetet teremtett, amiben ez a viszony a külső integráció feltételeinek megváltozásával együtt tudott átalakulni. A 2010 utáni nemzeti tőkére alapozott rezsim saját hegemóniaépítésére tudja használni a tőkeképződést, ennek érdekében az állam egy új kiegyezést alakított ki a domináns német ipari tőke és a magyar nemzeti tőkésosztály között. Míg az előbbit az exportágazatokban, az utóbbit a belföldi szolgáltató szektorokban tőkésítette fel. A geopolitikai változásoknak köszönhetően a bővülő kínai és orosz tőkebefektetéseket is a hegemóniaépítésre használja. Azonban mint azt a könyv megmutatja, ez az átalakulás sem oldja fel a félperifériás függő fejlődést jellemző dilemmát a tőkéhez, fejlett technológiához és piacokhoz való hozzáférés és a tulajdon megtartása között.
A HELYZET MŰHELYT 2011-ben alapították fiatal társadalomkutatók, hogy az aktuális magyar helyzetet baloldali kritikai szempontok bevonásával elemezzék, az egyetemek és kutatóintézetek individualista versenyszemléletével szemben egymást segítve, közösségben dolgozva. A Helyzet Műhely tagjai szakítottak azokkal az uralkodó nézetekkel, amelyek a kelet-európai társadalmakat a nyugati modell tökéletlen mintakövetőinek látják, vagy Magyarországot rendhagyó esetnek, kivételes nemzeti (külön)útnak tekintik. Ehelyett olyan globális történeti elemzési keretet kezdtek kidolgozni, amely a magyar rendszerváltást és a 2010 utáni rezsimet a kapitalista viszonyok részének tekinti. A Helyzet Műhely tagjainak közös elemzései eddig a Fordulat folyóirat 21. és 26. lapszámaiban jelentek meg 1989, illetve 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon címmel. A Helyzet Műhely Könyvek a Helyzet Műhely körüli szakmai munka eredményeit publikáló sorozat – ennek egyik kötetét tartja kezében az olvasó. Ajánljuk e könyvet és a sorozat minden darabját mindenkinek, aki arról gondolkodik, mi a helyzet ma a világban és Magyarországon.
TURAI HEDVIG művészettörténésszel és DON TAMÁSSAL, a debreceni Modem munkatársával két kiállítás kapcsán EGRY GÁBOR történész beszélgetett arról, hogy a művészet révén miként kerülhetünk közelebb a rendszerváltáshoz és a történelmi emlékezethez. A projektjeikben (Enyészpontok 4.0, Határeset - Modemart) bemutatott műalkotások egyik hangsúlyos eleme, nem egyszer kifejezett célja az, hogy a múlthoz való viszonyt művészi formában mutassák meg – ezzel is elgondolkodtatva mindazokat, akik akár laikusként, akár hivatásszerűen a múltat szeretnék megérteni.
Mivel több a művészeti emlékezet a történetinél? Mit árul el a társadalom gondolkodásáról? Miért lenne hasznos, ha a történészek is szembesülnének a művészet emlékezeti potenciáljával? Ezeket és hasonló kérdéseket jár körül a beszélgetés az EU - United We Stand! európai uniós projekt részeként.
Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában hangzott el 2022. április 29-én.
KAPCSOLÓDÓ KIÁLLÍTÁSOK ÉS PROJEKTEK:
Enyészpontok 4.0
https://enyeszpontok.hu/
Határeset - Modemart
https://www.modemart.hu/program/hatareset/
EU - United WE Stand
https://www.eab-berlin.eu/de/projekt/eu-united-we-stand
* * * * *
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel.
A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán?
A német múltfeldolgozásról szóló, nyolcadik adásban megtárgyalt filmek:
- A gyilkosok köztünk vannak (Die Mörder sind unter uns, 1946 – r.: Wolfgang Staudte)
- Maria Braun házassága (Die Ehe der Maria Braun, 1978 – r.: Rainer Werner Fassbinder)
- A tengeralattjáró (Das Boot, 1981 – Wolfgang Petersen)
- Sztálingrád (Stalingrad, 1993 – r.: Joseph Vilsmaier)
A teljes sorozatot itt találja.
* * * * *
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
A Társadalomelméleti Műhely podcastjában Antal Attila Piróth Attilával beszélget Jason Stanley Így működik a fasizmus című, magyarul 2021-ben a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent kötetéről:
https://napvilagkiado.eu/termek/igy-mukodik-a-fasizmus/
Szó esik arról, hogy Piróth Attila miért tartotta fontosnak Stanley munkájának lefordítását éppen a 2022-es választások előtt.
A beszélgetőpartnerek körbejárják azt, hogy melyek a történelmi és kortárs fasizmus legfontosabb működésmódja, a pandémia kapcsán milyen támadások érik a szakértelmet és a tudományt, miért alapul a fasizmus egy patriarchális, rasszista és a bármilyen értelemben vett másokat kirekesztő attitűdön. Végül megbeszéljük azt is, hogy mit lehet kezdeni a fasizmus mögötti gazdasági okokkal és a fasizmusnak a globális kapitalizmusba való beágyazódásával. Természetesen a műsorban kitérünk arra is, hogy milyen ellenstratégiák lehetségesek egy fasiszta korszellem kibontakozása során.
Olvasmány, a kötet Mércén megjelent részletei:
https://merce.hu/tag/igy-mukodik-a-fasizmus/
És Attila új, Napvilág-os projektje:
https://napvilagkiado.eu/termek/hogyan-valtoztassunk-meg-mindent/
* * * *
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel.
A történészekből (Csunderlik Péter, Bezsenyi Tamás, Fóris Ákos, Paár Ádám) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán?
A holokausztról szóló, nyolcadik adásban feldolgozott filmek:
Schindler listája (Schindler’s List, 1993 – r.: Steven Spielberg)
A zongorista (The Pianist, 2002 – r.: Roman Polanski)
Klein úr (Monsieur Klein, 1976 – r.: Joseph Losey)
Az élet szép (La vita e bella, 1997 – r.: Roberto Benigni)
* * * * *
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
A 2002-es választás útelágazásnak bizonyult a Harmadik Magyar Köztársaság történetében, amelyhez három toposz is kapcsolódik:
Hogy valóban így van-e, azt Tóth Csaba és Lakner Zoltán politológusokkal beszéltük meg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2022. március 4-én Csunderlik Péter vezetésével.
További témáink:
* * * * *
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel.
A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán?
A fogolytáborlét dilemmáiról szóló, hetedik adásban feldolgozott filmek:
Híd a Kwai folyón (The Bridge on the River Kwai, 1957 – r.: David Lean)
A nagy szökés (The Great Escape, 1963 – r. John Sturges)
Két félidő a pokolban (1961 – r.: Fábri Zoltán)
Hetedik kereszt (The Seventh Cross, 1944 – r.: Fred Zinnemann)
* * * * *
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
1946. augusztus 1-jén vezették be a világ egyik legnagyobb hiperinflációjában értékét vesztő pengő helyett a forintot. Ez egy egészen más gazdasági-társadalmi berendezkedés és egy más – aranydeviza-standardon nyugvó – nemzetközi monetáris rendszer valutája volt. A rendszerváltás után a korábbi évtizedekhez kapcsolódó értékállóság képzetét az infláció tépázta meg, és a devizahitelek története is azt erősítette tovább, hogy a mai globális pénzügyi rendszerben a forint sérülékeny. A magyar társadalom döntő többsége ma is szívesen látná a forint helyett az eurót, és számos helyzetben már forint mellett is euróban gondolkodunk.
A magyar valutáról ANDOR LÁSZLÓ közgazdásszal, egyetemi tanárral, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős egykori biztosával, és VIGVÁRI GÁBORRAL, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézete Világgazdasági Tanszékének docensével beszélgettünk, a moderátor TAKÁCS RÓBERT volt.
A beszélgetésben többek között az alábbi témák kerültek szóba:
- Mégis mi az oka annak, hogy az euró bevezetése már több mint másfél évtizede tolódik előre – mindig legalább középtávú célként?
- Milyen előnyei vannak – és túlsúlyban vannak-e ezen előnyei – a saját fizetőeszköz megtartásának a globalizált gazdaságban?
- A szlovén, szlovák, észt euró azt jelenti-e, hogy ezek az országok jobbak nálunk?
- Végül meddig marad(hat) velünk a forint, és mi kényszerítené ki nálunk is a valutaváltást?
A beszélgetés eredetileg 2021. augusztus 6-án volt hallható a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában.
AJÁNLOTT CIKKEK:
Andor László: Emeritus valutánk. Népszava, 2021.02.02.
https://nepszava.hu/3128059_emeritus-valutank
Andor László: A 20 éves euró: egység és kétség. Mérce, 2022.01.15.
https://merce.hu/2022/01/15/a-20-eves-euro-egyseg-es-ketseg/
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
100 évvel ezelőtt, 1922. február 16-án oszlatták fel a nemzetgyűlést, majd pár hónap múlva, május–júniusban parlamenti képviselőválasztást tartottak Magyarországon. Bethlen István miniszterelnök erre a választásra hozta vissza a nyílt, élőszóval történő szavazást, amelyet akkor már a titkos voksolással váltották fel egész Európában. És ezen a választáson nyert először az új, a miniszterelnök vezette egységes kormánypárt, amely a Horthy-korszak hegemón, leválthatatlan politikai erejévé vált.
Az 1922-es választásról Gali Máté (Mathias Corvinus Collegium, Társadalom- és Történelemtudományi Iskola) és Ignácz Károly (Politikatörténeti Intézet) történészekkel Takács Róbert (Politikatörténeti Intézet) beszélgetett.
A beszélgetésben az alábbi témák kerültek szóba:
- Milyen helyzetben került sor a választásra?
- 1922 februárjában alakult meg az új kormánypárt, az Egységes Párt: hogyan jött létre, milyen volt a belső megosztottsága és folytak-e belső küzdelmek a választási harc idején?
- Miért volt megosztott az ellenzék és tudott-e reális alternatívát nyújtani Bethlennel szemben?
- Hogyan alakította át Bethlen István a választási rendszert? Mire szolgált a nyílt szavazás és a többi (korlátozó) választási szabály?
- Milyen volt a választási kampány? Kik és miért követtek bombamerényletet? Hogyan hallgatták le az ellenzéki politikusok telefonjait és tiltottak be ellenzéki újságokat? Kik alkalmaztak modern eszközöket (például a „fényvetítést”) és hol maradt „hagyományos” a kampány?
- Mi lett választás eredménye, hogyan nézett ki az új parlament? Kik voltak a nyertesek és kik a vesztesek?
- Mi volt az 1922-es választás jelentősége – az egész Horthy-korszak szempontjából?
Kapcsolódó választási térkép: http://bpvalaszt.hu/terkep.php?id=5
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
10 éve lépett hatályba az Alaptörvény. Nagyon sok minden történt alkotmányossági és politikai szempontból ebben az évtizedben: alkotmányellenessé nyilvánította az akkori Alkotmánybíróság az Átmeneti rendelkezéseket, kilenc Alaptörvény-módosítás került elfogadásra, teljesen átalakult az Alkotmánybíróság (személyi állományát és jogköreit tekintve is). Az ellenzék pedig – a táborán belül lezajlott politikai változások következtében – úgy készül kormányzásra, hogy alapvetően változtatna az Alaptörvényen. Többen úgy érvelnek, hogy a kormányozhatóság garanciája az alkotmányos szabályok átalakítása, amelyet szükség esetén kétharmados többség hiányában is el lehet végezni. Mások egy ilyen lépést nem tartanak elfogadhatónak és azt a jogállamiság lebontásaként értelmezik. Az Alaptörvény körüli viták megmutatják, hogy többféle alkotmányos felfogás, alkotmányos identitás létezik ma Magyarországon és az elkövetkező időszak egyik fontos kérdése, hogy valahogyan közelebb hozhatók-e egymáshoz ezek a felfogások vagy esély sincs a párbeszédre.
Ezeket a kérdéseket Fleck Zoltán jogásszal és szociológussal, valamint Szentpéteri Nagy Richard jogásszal jártuk körül 2022. február 11-én a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában. A beszélgetést Antal Attila, a Társadalomelméleti Műhely koordinátora vezette.
Ajánlott olvasmány:
Fleck Zoltán: Ha győz az ellenzék, az új parlament első napján félreállítanák Polt Pétert és az alkotmánybírókat (hvg.hu, 2021.11.29.)
https://hvg.hu/itthon/20211129_ellenzek_alaptorveny_polt_peter_legfobb_ugyesz_fleck_zoltan
Fleck Zoltán: Sunnyogni, hallgatni nem nagyon lehet (24.hu, 2021.12.17.)
https://24.hu/belfold/2021/12/17/fleck-zoltan-interju-kozjogi-atmenet-alkotmany-kormanyvaltas/
Szentpéteri Nagy Richard: Akármi történik, rossz lesz, nem lesz békés országunk (hvg.hu, 2021.12.15.)
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel.
A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán?
A háborúról mint üzletről szóló, hatodik adásban feldolgozott filmek:
Casablanca (Casablanca, 1942 – r.: Kertész Mihály)
Kelly hősei (Kelly’s Heroes, 1970 – r.: Brian G. Hutton)
A tizedes meg a többiek (1965 – r.: Keleti Márton)
A harmadik ember (The Third Man, 1949 – r.: Carol Reed)
A 22-es csapdája (Catch-22, 1970 – r.: Mike Nichols)
* * * * *
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
A 20. század során a magyar és a lengyel történelem számos esetben egy ösvényen haladt, hol a hasonló fejlődési tendenciák érvényesültek, hol ugyanannak a szövetségi rendszernek voltak tagjai. Ugyanakkor – dacára a régebbi korokból eredő lengyel-magyar barátság toposzának, – nem csak a diplomáciai érdekek nem találkoztak mindig, de a két állam közötti viszonyban is adódtak konfliktusok.
A Múltunk folyóirat legújabb – a Felczak Alapítvány támogatásával készült – számának tanulmányai ezt a kérdéskört járják körül az I. világháborút záró békekonferencia idejétől az 1989/90-es rendszerváltásig.
Múltunk 2021/3. szám: http://www.multunk.hu/2021-3-szam/
A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2021. december 10-én a szám három szerzője, Mitrovits Miklós, Romsics Gergely és Takács Róbert beszélgetett a „rövid 20. század” lengyel-magyar összefonódó történelméről és többek között az alábbi kérdésekről:
http://www.multunk.hu
https://www.facebook.com/multunk/
* * * * *
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel.
A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán?
A távol-keleti háborúról szóló, ötödik adásban feldolgozott filmek:
Tora! Tora! Tora! (Tora! Tora! Tora!, 1970 – r.: Richard Fleischer, Kinji Fukasaku, Toshio Masuda)
Pearl Harbor – Égi háború (Pearl Harbor, 2001 – r.: Michael Bay)
Levelek Ivo Dzsimáról (Letters from Iwo Jima, 2006 – r.: Clint Eastwood)
Szentjánosbogarak sírja (Hotaru no haka, 1988 – r.: Isao Takahata)
* * * * *
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
„A globalizáció korában élünk” – de e közismert kijelentéssel vajon nem tulajdonítunk-e túlzott fontosságot (a „benne élés”, az érintettség okán) a saját korszakunknak? Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis miben más korunk, azaz az elmúlt 30–40 év globalizációja, mint más globalizációs érák, és miért lehet/nem lehet egy hosszabb, akár 150/500/1500/2000 éves korszak részének tekinteni. És összebékíthető-e a globalizáció haszonélvezőinek és kárvallottjainak a véleménye, azaz hogyan viszonyulunk az antiimperializmushoz és a nyugatellenességhez?
Többek között e kérdésekről volt szó a Politikatörténeti Intézet legújabb podcast adásában, amelyet az Intézet Múltunk című folyóirata és az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoportja közösen szerkesztett, és amely eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában hangzott el 2021. szeptember 3-án.
A beszélgetés résztvevői: Bayer József filozófus, politológus akadémikus és Tomka Béla történész, a Kutatócsoport vezetője, a moderátor Baráth Katalin történész, a Kutatócsoport tudományos munkatársa.
A beszélgetés apropóját az adta, hogy a Napvilág Kiadó gondozásában 2021-ben jelent meg Bayer József: Felbolydult világ. Írások a globalizációról szóló tanulmánykötete, amelynek írásai a globalizációnak a társadalmi átalakulásra, a politikára és a kultúrára gyakorolt hatásait vizsgálják.
A beszélgetés a fentiek mellett az alábbi kérdéseket is érintette:
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Anne Nygård via Unsplash
A forradalmi munkásmozgalomból miként nőtt ki a szociáldemokrácia? A 20. század második felében miként lettek a munkáspártokból polgári pártok? Hová tűnnek mára a szavazóik, és miért indultak el a törpepártosodás útján az egykori szociáldemokrata tömegpártok? Visszafordítható ez a folyamat úgy, hogy a mai szociáldemokrata politikusok a száz évvel ezelőtt élt legendás elődök munkásságában keresnek inspirációt? Mi a ma is használható szociáldemokrata “örökség”, amelyből politikát gyárthat egy baloldali párt?
Ezekről a kérdésekről beszélgetett 2020. december 4-én a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában Csunderlik Péter történész, a Politikatörténeti Intézet kutatója K. Horváth Zsolt történésszel és Szűcs Zoltán Gábor politológussal.
* * * * *
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
A 20. századi magyar történelem számtalan „forró” korszakával szemben a Rákosi-kor kevéssé áll emlékezetpolitikai viták kereszttüzében. Mindez nem a történelmi távolság miatt van így, hiszen a megelőző évtizedek, az 1944/1945 utáni átmeneti időszak vagy a Horthy-korszak megítélésében koránt sincs konszenzus. Az 1948/1949 és 1956 közötti periódusban ugyanakkor a késő sztálini szovjet rendszer erőszakos átültetése zajlott, és kevesen vitatják, hogy egy olyan diktatúra épült ki, amelyet a belső és külső ellenségkeresés, a gazdasági irracionalitás, a mindent átható propaganda, a hétköznapi mozgósítás és a nemzeti szuverenitás teljes feladása jellemzett. Ráadásul már a Kádár-korszakban elhatárolódtak a Rákosi-kortól mint a „személyi kultusz időszakától” – még ha ez ellentmondásos módon, azt egészében meg nem tagadva, alapvető intézményrendszerét megtartva történt.
Egyetért ezzel a korszak két ismert kutatója, Feitl István, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója és Baráth Magdolna, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának nemzetközi szakmai tanácsadója is. A Napvilág Kiadónál nemrég megjelent Kérdések és válaszok a Rákosi-korról című könyv szerzőpárosával kollégánk, Takács Róbert beszélgetett.
A beszélgetés többek között az alábbi kérdéseket érinti:
· Kialakulhatott-e kölcsönös bizalom a mesterének való megfelelési kényszerrel küszködő Rákosi Mátyás és Sztálin között?
· Létezett-e „szovjet blokk” Sztálin uralma idején?
· Miképp képzeljük el a totalitárius rezsimek gyakran ismételt jellemzőit a gyakorlatban az ellenséges elemek nyilvántartásától a szovjet tanácsadók bábáskodásáig?
· Miképp élték a hétköznapokat – a gyermektelenségi adótól a tanyarendezésen át a sofőrnők által vezetett vörös trolibuszokig?
· Ki és meddig hitt a szocializmus építésében, és kinek volt az érdeke a rendszer fennmaradása, ha egyszer a nagy éberségben mindenki ellenséggé válhatott?
· Milyen változást hozott 1953, és mennyiben volt a magyar fejlődés egyedülálló ekkor a szovjet blokkban – és elképzelhető lett volna-e egy desztalinizálódó Magyarország Rákosival?
* * * * *
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash + Fortepan
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
