A vegyipari digitalizáció egyszerre ígéretes lehetőség és rendkívül komplex kihívás. Hogyan tudunk megfelelni a szabályozásoknak úgy, hogy közben valódi innovációt valósítsunk meg? Hogyan tudjuk az adatokat valódi üzleti értékké alakítani a gyártásban és a tervezésben? Milyen szervezeti, vezetői készségekre van szükség ahhoz, hogy egy vegyipari vállalat ne csak túlélője, hanem nyertese legyen a digitális átalakulásnak?Szakértőink, Dr. Finta Zoltán, az EUROAPI Ipari Erőforrások Digitalizációs igazgatója és Dr. Kummer Alex, a Pannon Egyetem docense három kulcsterületet jártak körül a beszélgetés során:Digitalizáció a GMP határain belül: Hogyan támogathatják a digitális eszközök a hibakezelést, a döntéstámogatást és akár a valós idejű beavatkozásokat is – miközben megfelelnek a szabályozásnak?Adatalapú vegyipar, ML/AI integráció a tervezési és gyártási folyamatokban: Az adatminőség kihívásai, a gépi tanulás bevezetésének gyakorlati nehézségei. Hogyan lehet olyan eszközöket adni a mérnökök kezébe, amelyeket valóban használnak is?A digitálisan érett vegyipar szervezeti, vezetői és humán erőforrás feltételei: A menedzsment elköteleződése, a dedikált digitális csapatok, valamint az ipar és felsőoktatás együttműködésének jelentősége – a vegyipar sajátos kihívásaihoz igazítva.A beszélgetés gyakorlati példákra, iparági tapasztalatokra és oktatási trendekre építve ad iránymutatást azoknak a vezetőknek, akik stratégiai szinten foglalkoznak a vegyipari digitalizáció megvalósításával.
Az interjúban Bálint Zita, a KÉSZ Group IT fejlesztési vezetője mesélt karrierjéről, vezetői tapasztalatairól és a komplex, több mint 100 céget magába foglaló vállalati csoport IT-kihívásainak kezeléséről.
A szakmai kérdések között szó volt a KÉSZ Group IT-igényeinek összehangolásáról a különböző cégeknél, a kommunikáció és együttműködés javításáról a leányvállalatok és az anyavállalat között, valamint a fejlesztési prioritások meghatározásáról. Zita részletesen beszélt arról is, hogyan kezelik az eltérő üzleti folyamatokat és alkalmazás-architektúrákat az IT-integráció során, miközben igyekeznek a központi stratégiát és a helyi igényeket egyaránt figyelembe venni.
A nagyvállalati szoftverlicenszek kezelése sokszor nem más, mint szervezett káosz – jogi, pénzügyi és operatív kockázatokkal teli, különösen legacy környezetekben. De miért ennyire bonyolult ez a terület, és hogyan lehet mégis átláthatóvá, működőképessé és hosszú távon fenntarthatóvá tenni?
Az interjú során Tóth Gergellyel, a Merck Global Head of Software Asset Management vezetőjével beszélgetünk arról:
Valódi tapasztalatok, gyakorlati tanácsok és egy kis rendrakás a szoftvererdőben.
Mitől lesz valaki jó engineering vezető? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a vállalati célok és a fejlesztői ambíciók között anélkül, hogy egyik oldal is sérülne? Beszélgetésünkben Kárász Ferenc, a Diligent Engineering igazgatója osztja meg tapasztalatait arról, hogyan működik jól egy IT szervezet, ha világosak a szerepkörök, és a vezetés nem esik szereptévesztésbe.
Szóba kerül:
Ez a videó hasznos útmutató IT döntéshozók számára, akik szeretnék jobban megérteni, hogyan lehet tudatosan, mégis rugalmasan szervezetet és vezetői csapatot építeni.
Mi történik, amikor a startupok gyors és rugalmas agilis kultúrája találkozik a nagyvállalati környezet szigorúan szabályozott, dokumentált folyamataival? Ebben a beszélgetésben szakértőnk, Kimák Krisztián (SAP Emarsys), az Emarsys SAP általi felvásárlásának tapasztalatait osztja meg, különös figyelmet fordítva az Extreme Programming (XP) módszertan alkalmazására egy nagyvállalati környezetben.
Szó esik arról, hogyan őrizhető meg egy startup típusú agilitás a nagyvállalati struktúrák között, és milyen technikákkal, eszközökkel támogatható a zökkenőmentes integráció. Hogyan illeszthető össze a gyors, folyamatos fejlesztés és release-ek agilis megközelítése a nagyvállalati környezet szigorúbb előírásaival? És hogyan hangolhatók össze a különböző mérési módszerek a két világ között?
Tarts velünk, és tudd meg, hogyan érvényesülhet az Extreme Programming a nagyvállalati környezetben, és milyen megoldások segíthetnek abban, hogy az agilitás előnyei – mint a gyors problémamegoldás és folyamatos fejlődés – a legnagyobb szervezetekben is megvalósulhassanak.
Az e-mobilitás már nem a jövő – a jelen egyik legkomplexebb és legdinamikusabban fejlődő ökoszisztémája, amely egyre fontosabb szerepet játszik a privát és vállalati infrastruktúrában egyaránt. De vajon hol tart ma a piac, és mire kell készülnie azoknak a vállalatoknak, akik nemcsak követni, hanem alakítani is szeretnék ezt az átállást?
A Protechtor aktuális adásában két meghatározó iparági szereplővel, File Istvánnal (MOL Group) és Balasa Leventével (Siemens Zrt.) járjuk körbe az e-mobilitás hazai és nemzetközi helyzetét, vállalati alkalmazását, és a mögötte húzódó technológiai és infrastrukturális kihívásokat:
Piaci körkép: Hogyan alakul az elektromos járművek eladása Európában? Hogyan formálja ez a gyártók, szolgáltatók stratégiáit?Az ökoszisztéma felépítése: Milyen szereplők és alrendszerek alkotják az e-mobilitás teljes értékláncát? Hol vannak a szűk keresztmetszetek?
A vállalati flották átállása: Milyen stratégiai döntések szükségesek a sikeres átálláshoz? Milyen kompetenciákra van szüksége egy vállalatnak, ha nemcsak alkalmazni, de működtetni is akarja saját e-mobilitási rendszerét?
Technológia és IT: Milyen új digitális megoldások támogatják az e-mobilitási szolgáltatásokat? Mennyire IT-intenzív ez a működés valójában?
Nemzetközi best practice-ek: Milyen példákra érdemes figyelni, ha hosszú távon fenntartható, működőképes rendszert akarunk építeni?
A beszélgetést azoknak a vezetőknek, stratégiai döntéshozóknak és technológiai szakembereknek ajánljuk, akik szeretnék jobban átlátni, hogyan lehet az e-mobilitásból valódi üzleti és működési előnyt kovácsolni.
A vegyipar digitális transzformációja rendkívül fontos versenyképességi kérdés. De hogyan lehet a digitalizációval fenntarthatóan növelni a hatékonyságot egy olyan iparágban, ahol a kémiai folyamatok és technológiák komplexitása miatt a standardizálás nagyon nehéz? Hol húzódnak az automatizáció határai, és hogyan segít azokat feloldani az Ipar 4.0, 5.0 megoldásainak alkalmazása?
Az eseményen szakértőink, Finta Zoltán, az EUROAPI Ipari Erőforrások Digitalizációs igazgatója, és Kovács László, a BME Ipar 4.0 Technológiai Központ vezetője segítségével olyan kérdéseket járunk körbe, mint:
A beszélgetést azoknak a vegyipari vezetőknek és szakértőknek ajánljuk, akik stratégiai szinten gondolkodnak a digitális transzformációban.
Egy multinacionális vállalat nem működhet nemzetközi csapatok nélkül, ami számtalan kihívás elé állítja a vezetőket, főként az IT-ban. Milyen kultúraközi különbségekkel találkozni? Hogyan kezeljük azokat? Hogyan motiváljuk a különböző hátterű kollégákat? És hogyan építhetünk olyan IT csapatokat, ahol mindenki jól érzi magát és hatékonyan dolgozik? Ezen kérdésekre kerestük a választ ezen a kerekasztal-beszélgetésen Filetóth László és Rigó András segítségével.
Az AI sorozatunk harmadik beszélgetése az AI és low-code eszközök ötvözésének lehetőségeit járja körül, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára a fejlesztési folyamatok felgyorsítását és demokratizálását. A résztvevők megtudhatják, hogyan képes az AI támogatni a prototípusok gyors létrehozását és az iteratív fejlesztést, valamint miként biztosítható a skálázhatóság és a rendszerrobosztusság vállalati szinten. A beszélgetés során kitérünk a legfontosabb kihívásokra, például az IT és üzleti csapatok közötti együttműködés erősítésére, valamint az AI-driven low-code fejlesztés szerepére az innováció előmozdításában. A résztvevők valós példákon keresztül ismerhetik meg a low-code és AI kombinációjának gyakorlati alkalmazásait, és megtudhatják, mit hoz a paradigmaváltás, milyen új skillekre van szükség.
Ebben a kerekasztal beszélgetésben a Shadow AI világába kalauzoljuk hallgatóinkat, bemutatva, hogy mi is ez, és hogyan jelent meg a vállalatok mindennapjaiban. Megvitatjuk, hogy miért választják egyes munkatársak a vállalat által nem jóváhagyott AI eszközöket, és miért fontos ezek használatának okait feltárni. Példákat hozunk a leggyakrabban használt Shadow AI eszközökre, mint például a ChatGPT alapú chatbotok vagy adatkezelési platformok, és megvizsgáljuk az ezekkel járó adatvédelmi, biztonsági és szabályozási kihívásokat. Kitérünk arra is, hogy a munkatársak oktatása miért alapvető a biztonságos eszközhasználat érdekében. Emellett beszélgetünk a lehetséges szabályozási keretekről és arról, hogyan lehetne kialakítani egy vállalati “homokozót” a biztonságos teszteléshez. Az epizód végén körüljárjuk, hogyan lehet az AI technológiát és a vállalati kultúrát összhangba hozni a jövőben.
A kerekasztal-beszélgetés célja, hogy feltárja az AI agentek vállalati környezetbe való integrálásának kritikus pontjait. A résztvevők betekintést nyerhetnek az adatvédelem és hozzáférés-kezelés legfontosabb kérdéseibe, így például abba, hogyan érvényesíthető a principle of least privilege elv, és miként biztosítható a döntéshozatali folyamat átláthatósága. A beszélgetés során szó lesz az AI modellek elleni potenciális belső és külső fenyegetésekről, valamint azok hatékony kivédéséről. Emellett kiemelt figyelmet kap a vállalati rendszerekhez való illeszkedés és a harmadik felek által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelése. Az esemény célja, hogy praktikus tanácsokkal szolgáljon a vállalatok számára az AI agentek biztonságos bevezetéséhez és hosszú távú működtetéséhez.
A banki IT-rendszerek fejlesztése sosem volt egy egyszerű történet, miközben a legacy rendszerekre épülő modern technológiai rétegek csak még komplexebbé teszi a feladatot. A hagyományos és az új technológiák ötvözése, az előbbiek kivezetése az utóbbiak javára, a szigorú szabályozási környezet és a folyamatosan változó piaci igények és verseny mind-mind kihívások elé állítják a fejlesztési osztályokat. Felmerül a kérdés, hogy miként tudjuk maximalizálni a fejlesztési hatékonyságot ebben a dinamikus környezetben?
A kerekasztalon megvitattuk azokat a tényezőket, amelyek gátolhatják a hatékony fejlesztést, és olyan megoldásokat kerestünk, amelyekkel áttörhetünk ezeken a korlátokon. Ebben a legnagyobb hazai bankok IT vezetői voltak a segítségünkre: Nagy Róbert (CTO, MBH), Ozorai Dénes (CIO, K&H), Kelemen Bálint (CIO, Raiffeisen).
Az esemény célja, hogy átfogó képet adjon az AI agentek szerepéről a vállalati digitalizációban. A beszélgetés során a szakértők megvitatják, hogy milyen üzleti problémák megoldásában nyújthat valós értéket egy AI agent, és miben különbözik a chatbotoktól. Szó lesz a bevezetés lépéseiről, a szükséges technológiai és szervezeti feltételekről, valamint a vállalati kultúrára és a vezetői szerepkörre gyakorolt hatásokról. A résztvevők betekintést nyerhetnek abba, hogyan érdemes kommunikálni a változást a szervezeten belül, és milyen kulcsfontosságú mérőszámok segíthetnek az AI agent sikerességének értékelésében. A kerekasztal célja, hogy gyakorlati tapasztalatokon keresztül irányt mutasson a vállalatoknak az AI technológia hatékony integrációjában.
Az elmúlt években a támadások sokkal kifinomultabbá váltak, és az elkövetők egyre kreatívabb módszereket alkalmaznak.
Ebben az adásban a nagyvállalati IT biztonság kihívásait járjuk körül Vida Tiborral, a One Identity fejlesztési igazgatójával. Megnézzük, hogy miként változott az IT biztonsági tájkép az elmúlt évtizedben, milyen új fenyegetésekkel kell szembenéznünk, és milyen védekezési stratégiákat érdemes alkalmaznunk.
Beszélgetésünk során olyan kérdésekre keressük a választ, mint: Miért olyan nehéz lépést tartani a kiberbűnözőkkel? Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia a támadásokban és a védekezésben? Hogyan lehet felkészülni az adatvédelmi incidensekre? És milyen gyakorlati lépéseket tehetnek a vállalatok, hogy megvédjék magukat a kibertámadásoktól?
Vezetői példamutatás, önismeret és mentális egészség – ezekről a kulcs témákról beszélgettünk Kun Ferenccel, a LastPass platform engineering vezetőjével.
Az interjú során körbejártjuk, milyen kihívásokkal kell szembenéznie, hogyan ne magányosodjon el a vezető, hogyan ne hagyja magát kimerülni és mi mindent kell helyre tennie magában, hogy a saját példáján keresztül inspirálhassa a csapatát. Szó volt az ideális vezetői módszerről, támogató eszközökről, felelősségről, és arról, hogyan lehet megteremteni egy olyan vállalati kultúrát, amely nemcsak az eredményeket, de az embereket is értékként kezeli.
A modern vegyipar egyik legnagyobb kihívása a digitalizációból ered. Legtöbbször az ipar 4.0, az automatizáció vagy a mesterséges intelligencia kerül a téma kapcsán fókuszba, de a hardware és software oldal mellett ugyanakkora, ha nem nagyobb kihívás az az interdiszciplináris skill set szükséglet, amivel egy mai vegyészmérnöknek rendelkeznie kell, vagy tulajdonképpen kellene. Hiszen hogyan digitalizáljunk, automatizáljunk, tervezzük és működtessük a termelést adatalapon, ha nincsenek meg az iparban a szükséges humán képességek? Még nagyobb probléma, hogy nemcsak nem igazán tudni, hogy miként jussunk hozzá ezekhez a digitális vegyészmérnökökhöz, de az sem magától értetődő, hogy pontosan milyen képességek kellenének és azok mennyire lesznek időtállóak.
A modern ember számos szorongással küzd, aminek egy jelentős része a munka világából származik. Mik ezek a munkahelyi szorongások és mi a forrásuk? Miben áll egy vállalat rugalmassága és hogyan teremthető meg a munkavállalói biztonságérzet? Milyen szerepe és felelőssége van a munkavállalói jóllétben a vezetőknek és a HR-nek? Milyen eszköztár biztosított mindehez? Ezekről, és számos a témát érintő fontos kérdésről beszélgettünk Keresztfalvi László pszichológus IT vezetővel.
Mintegy 2500 olyan vállalat van Magyarországon, ami a NIS2 szabályozás hatálya alá esik és 2025 december 31-ig le kell folytatnia az első kibervédelmi auditját. Mindeközben a szabályozás több ponton is irreális elvárásokat fogalmaz meg, lassan jönnek ki a kapcsolódó rendelkezések, a rendelkezésre álló szakértői és intézményi erőforrások korlátozottak, a jogbizonytalanságok száma végeláthatatlan.
Kérdések és kétségek bőven akadnak: Hogy navigáljanak ilyen jogi környezetben a vállalatok? Mik a reális elvárások? Mik a valós kockázatok? Mire támaszkodhatnak? Mik a lehetőségeik? Ezekre a kérdésekre adunk választ Dr. Bereczki Tamás és Rónaszéki Péter, a terület szakértőinek a segítségével.
A beszélgetés elsődleges célja, hogy megértsük a NIS2 buktatóit, és ahol lehet, ott gyakorlati tanácsokkal tudjunk szolgálni a magyar szabályozás bizonytalanságaira.
Az aviatika egy kellően komplex és szerteágazó iparág, ami tökéletes terepe az AI számtalan verziójának.
Ez alkalommal Dr. Bozsik József, a Lufthansa Systems Hungária belső megoldások üzletág vezetője volt a vendégünk, akivel az AI szerepéről, helyéről és fejlesztési kihívásairól beszélgetünk az aviatika iparágban.
Amikről a beszélgetésben szó volt:
A sikeres AI bevezetése a vállalatoknál nem csak technológiai, hanem kulturális szemléletváltással is jár. Filó Angéla generatív AI szakértővel arról beszélgettünk, hogy milyen fájdalompontokkal jár egy szervezet életében a mesterséges intelligencia eszközök bevezetése és milyen szemléletbeli szükségletei vannak a sikeres adaptációnak.
