TanárPortrék – Király Bálint tanár úrral beszélgetni – az osztályfőnökkel, az olasz-latin szakos tanárral, a fantasztikus kerékpártúrák vezetőjével – olyan érzés, mintha mi is a tanítványai lennénk. Megtudjuk, mit hozott a szegedi Piárból, ahová ő maga járt gimnazistaként, megtudjuk, honnét a biciklitúrák szeretete, s azt is elmondja, mitől olyan nagy ajándék a közösségnek, a másik embernek egy ilyen túra a maga kihívásaival, örömeivel. De faggatjuk az osztályfőnökségről, a nyelvtanári munka szépségéről mag az olasz filmekről és a nápolyi kiejtésről is.
Lengvári Csaba Sch.P. friss örökfogadalmas piarista szerzetes meghökkentő és valószerűtlen útjáról, melynek végén hivatását megtalálta.
A LauCast podcast sorozat Csengőszó után c. műsora következik, melynek vendége Fórián-Szabó Máté Sch.P. szerzetesnövendék. Hivatásról, útkeresésről, egész életet átalakító életdöntésekről kérdezte Végh Zalán.
A rendtartomány évkönyvének bemutatása alkalmából, rendhagyó óra keretein belül, fórumbeszélgetésen vettek részt a budapesti gimnázium tizedikes diákjai. Zsódi Viktor Sch.P. tartományfőnök válaszolt Valaczka András és a diákok kérdéseire.
TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről.
Szakál Ádám tanár úrral, a korábbi tartományfőnökkel, többszörös osztályfőnökkel beszélgetve olyan nevelőt kérdeztem hivatásáról, mindennapi nevelő munkájáról, aki csakugyan a kalazanciusi utat járja, kísérve a rábízottakat. Miben mások ma? Mihez kell hozzásegíteni őket, hogy teljesebb életet élhessenek? Mire jó a túrázás, és hogyan lehet annyiféle feladat közepette még főzőszakkört is vezetni a kisdiákokkal – ezekről is szó esik a beszélgetésben.
TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről.Nyeste atya nemcsak matematika – fizika szakos tanárként működött, hanem osztályfőnök is volt újra meg újra, és igazgató is, Vácott, Nagykanizsán. Mesél az interjúban gimnazista koráról, az akkor még diákszemmel figyelt kecskeméti Piarról. Felidézi a kispap éveit a Mikszáth téren, és szinte hihetetlen hallanunk, milyen sokan voltak akkoriban még a szerzetesek: alig fértek el a kecskeméti, pesti rendházban.
TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről.
Görbe atya nagy hírű matematika-fizika szakos tanárként működött egész életében. Volt igazgató Veszprémben, Budapesten és a Szent Margit Gimnáziumban, plébánosKecskeméten, cserkészvezető, az Országos Köznevelési Tanács tagja, s amellett számos piarista nemzedék osztályfőnöke, túravezetője, szülők tanácsadója, házasulandók jegyesoktatója. De mert az iskola szükséghelyzetbe került egy alkalommal, kazánfűtői képesítést is szerzett. Nem csoda, ha ebben a beszélgetésben pályájának csak egy szakaszából tudunk felidézni ezt-azt.
TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről.
Szitás László tanár úr a mosonmagyaróvári iskola újranyitásától kezdve építi a nevelő közösséget: egy rövid megszakítást leszámítva évtizedek óta ennek a tantestületnek a tagja. De nemcsak az iskolában foglalkozik a gyerekekkel, hanem a városi atlétikai élet legendája is. Maga is kiemelkedő sportoló volt, sőt most is készül a következő senior bajnokságra, ahol gerelyhajításban indul. Neveltjei között az óvári iskola olimpikont is számon tart, de mindeközben olyan pedagógus is a gyerekek szemében, akivel mindent megbeszélhetnek, akihez egészen másfajta gondjaikkal is fordulhatnak.
A tanév elején a Pasztorális-Pedagógiai Titkárság szervezésében három pódiumbeszélgetésre került sor az okostelefonok használatáról. A téma aktualitását az iskolai használat korlátozását elrendelő jogszabályok adták.
A beszélgetéssorozat három érintetti kört szólított meg: Budapesten szülőkkel, Kecskeméten diákokkal, Vácon pedig pedagógusokkal járták körül hasonló kérdések mentén a témát.
Podcast-sorozatunk első epizódjában a szülőkkel Budapesten lezajlott beszélgetést hallgathatják meg.
A főbb kérdések:
- Hogyan érintette a diákokat az új szabályozás, mi a diákok felelőssége az okostelefonok kapcsán?
- Mik azok a terek, helyzetek, ahol zavaró lehet az okostelefonok jelenléte?
- Mikortól jó, ha egy gyermek vagy diák okostelefont kap?
- Milyen saját példát tudnak a diákok a telefonokkal, digitális világgal kapcsolatos önkorlátozásra?
- Mire kell leginkább felhívni a fiatalok figyelmét a témával kapcsolatban?
- Túlmutatva a telefonok kérdésén: millyen témák vannak, amelyekről szintén érdemes a piaristáknak, az iskolának párbeszédet folytatni a diákokkal, szülőkkel?
Szeptembertől az iskolákban az okostelefonok, több informatikai eszközzel együtt az úgynevezett korlátozottan birtokolható eszközök közé kerültek, így tanítási időben a diákoknak le kell adniuk ezeket az iskolák által meghatározott módon és helyen. Használatuk csak akkor engedélyezett, ha a pedagógusok azt kifejezetten kérik.
TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről.
Egy igazán dinamikus pedagógussal beszélgetünk, aki jó ideje él hivatásának, és igazán tapasztalt, mégis friss energiáival teli, és kész az új kihívásokra. Elmondja, hogyan lett matematika – angol szakos, mik az osztályfőnöki élményei, milyen nemzetközi programokra viszi a diákjait. De mesél a tanárok tánckaráról, az osztályában alakult zenekarról és – olyanként, aki leánygimnáziumban is tanított – elmondja a véleményét a koedukációról is.
TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről.
Beszélgetés Wettstein József Sch.P. tanár úrral (Budapest, Piarista Gimnázium)
Tanár úr elsősorban a legendás, sok évtizede általa vezetett AVK-ról mesél (az Audiovizuális Kommunikáció Szakkörről), amelynek hajdani látogatói közül olyan személyiségek kerültek ki, mint Ducki Tomek filmrendező, Ducki Vitek dokumentumfilmes vagy az Ezüst Medve díjas rendező, Nagy Dénes. Megtudjuk, hogyan fogamzott meg tanár úrban a műfaj gondolata 35 évvel ezelőtt, a francia püspöki kar audiovizuális hitoktatási intézetében, és hogyan alakult ki utóbb az ugyancsak általa alapított Ökumenikus Diákfilszemle. De hallunk különleges matematikatanítási módszereiről is, nem beszélve Hit-társ programjáról és tankönyvéről.
TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről. Tanárnő vezeti a váci iskola színjátszó körét, drámacsoportját. Fellépésről fellépésre utazik a gyerekekkel, viszik a kellékeket, díszleteket, s miközben izgalmas produkciókat hoznak létre, egy fantasztikus közösség is épül. De mesél a nyelvek iránti kötődéséről, nyelvtanári munkájáról, az odaadó és időigényes működést lehetővé tevő férje segítségéről is a négy gyerek mellett.
TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről.
Beszélgetés Újhelyi Zsigmond tanár úrral (Budapest, Piarista Gimnázium)
Érdekes dolgokat hallunk a beszélgetésben a szegedi és a pesti tanításról, a gimnazistaként elnyert amerikai pályázatról, a tanár úr pedagógiai stílusának alakulásáról. Megtudhatjuk, milyen az, amikor diákok vezetik reggelente az osztályimát, hogyan lehet verssel, rajzzal, énekkel bizonyítani matekórán, és hogy mit jelent számára a személyes odafigyelés. Könyvajánlót is kapunk, mert ha teheti, a matektanár is olvas szépirodalmat, és az is kiderül, mit szólnak a gyerekek, ha fizikaórán megrázza a tanárt az áram.
TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről. Serényi tanár úr arról, hogyan is lehet tanulni a lelkivezetői hivatást, milyen a diákokkal napkelte előtt nekivágni a víznek kenutúrán, miért megfoghatatlan, miben is ad sokat egy tanár-példakép, hogyan adja a piarista identitást Kalazanciusnak az a mozdulata, amellyel lehajol a gyerekekhez. De szóba kerülnek a váci, gödi, budapesti évek is, a tanulási út, amit egy nevelő bejár, a szegedi modell előnyei a fizikatanításban és a tantervi nehézségek. Képzés Budapesten, majd estére visszaérni Szegedre a szalagavatóra – a két szombati program között egy igazán sokfelé kitekintő beszélgetésre nyílt alkalmunk.
Beszélgetés Chikán István tanár úrral (Nagykanizsa, Piarista Gimnázium)
Chikán tanár úr saját maga is sportoló, hihetetlen teljesítményt kívánó terepakadály-futásban versenyez. 145 kilométert, 21 órát futott a Balaton körül. Beszélgetésünkben mesél ezekről az erőpróbákról, s arról, hogyan tud az ember ezekre testileg és mentálisan felkészülni. Különös az is a históriájában, hogy eredetileg egy diákjától hallott erről a sportról, és hogy egy ideig diákcsapattal ment ezekre a versenyekre. Tanítványai közt sok sikeres sportoló van, úszó, birkózó, vívó. Elmondja a véleményét az edzőtermi gyúrásról is, és arról, mi lenne az egészséges helyette. Bár Pásztói születésű, és a váci Piárba járt, egy pécsi elsőmisén találkozott a kanizsai igazgatóval, aki idehívta tanítani.
Beszélgetés Gáspár Klára tanárnővel (Nagykanizsa, Piarista Gimnázium)
Klára egészen meglepő dolgokat mesél arról, hogyan született újjá az orosz nyelvi munkája a passzív évek után, és épült be a német mellé, és arról is, miért érdekes nyelvi szempontból Putyin beszédét hallgatni. Szóba kerül kalandos és kényszerű beugrása egy éles tolmácsolási szituációba, s az is, hogyan került ennek kapcsán Indiába, egy spirituális szempontból is hihetetlenül messzire vezető utazásra. Elmeséli, milyen egyszerű kapcsolatba lépni a gyerekekkel, az is elég, ha jelen van az ember a folyosón. És persze hogy a gyerek számára mindennek az alapja, akár a szüleik egységénél, ha érzik, hogy a tantestület együtt van.
TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről. Márkus-Németh Réka ugyanabban az intézményben érettségizett, amelynek most pedagógusa, a nagykanizsai Piárban. Beszélgetünk arról, miért jó az oviban a vegyes csoport, hogyan „rendezi” a nagytesó a kicsit még akkor is, amikor már nem kellene. Szóba kerül a differenciálás, ki az, aki maga rajzolja és vágja ki a színes virágmintát, van aki csak ragasztja, de kivágják neki. Arról is mesél Réka, miért volt jó, hogy nem jutott neki hely a soproni gyakorló óvodában, és hogy mi mindent kapott nagykanizsai mentorától, Kőnig Gábornétól. És persze a Zöld Óvoda Pályázatról, a most zajló erdőpedagógusi tanulmányairól, és persze hajdani „mamás” osztályfőnökéről, Tóth Borbála piarista nővérről.
TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről.
Balogh tanár úr a szegedi iskola fiatal tanára és osztályfőnöke. Különös a szakpárja: történelem és biológia. Egyik kidolgozója és motorja a tantárgyakat tömbösítő szegedi módszernek, személyes kísérője a diákjainak. Beszélgetésünkben mesél arról, miért és miben nehéz a személyes beszélgetés a gyerekekkel, miben követi a mesterét és miben más mégis, amit ő maga csinál. Elmondja, miért szeretheti a töri-biosz órákat az is, aki amúgy matek emeltre jár, és hogy hogyan nyerhető idő az extra feladatokra – ha máskor nem, éjszaka.
TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről.
Angyal tanár úr a szegedi iskola újraalapításától tagja a tantestületnek, több mint harminc éve. Ott volt az alapítók közt, amikor még ideiglenes helyszíneken próbáltak iskolát kialakítani, mindössze négy főállású pedagógussal. Azóta is hűséges tagja a közösségnek, magyart és történelmet tanít, évtizedeken át vezetett kerékpártúrákat, számos nemzedéknek volt osztályfőnöke. Beszélgetésünkben mesél a bácsalmási évekről, a mestereiről, a nevelési stílusáról és diákkori baklövéséről. Az életünk és a nevelői munkánk nem válhat el, ebben látja a titkot.
Egy podcast, melyben a „generális” nem „tábornokot” jelent, a „káptalan” nem arra utal, hogy valakinek „káptalan a feje”, de megtudhatjuk belőle, miért tartanak a piaristák egyetemes káptalant, hogyan választják a rendfőnököt, miként zajlik a jövőtervezés és milyen hatást gyakorol ez a hatévente tartott nemzetközi összejövetel és döntései a magyar piarista iskolák életére.