„A külváros szocialista csoportjai összeálltak valami népmulatságfélének a rendezésére, s Miklós most az ő meghívó céduláikkal járt házról házra. Ez volt az első föladat, amit az egyletben rábíztak, s a világért sem hagyná eltéríteni magát a vállalt munkától. Bekopogott az idegen ajtókon, átnyújtotta a cédulákat, s mindenütt még mondott is néhány invitáló szót. A legtöbb helyen barátságtalanul fogadták, voltak, ahol bántón gúnyolódtak vele. Megsérthetetlen volt ezen a napon, boldog és úgy érezte, talán puskával és karddal sem lehetne rajta sebet ejteni. Érezte a személye jelentőségét, s a tiszta ünneplőruhája jól hatott a napsütésben. Hangos és boldogítóan derűs volt körülötte minden. Már hónapok vagy talán évek óta nem vette észre, hogy ezen a vidéken is vannak idők, mikor látni lehet az ég kékjét, a fölvert por és a leereszkedő füst helyett könnyű, jó szagok úsznak a levegőben."

Kassák Lajos ANGYALFÖLD című regényét Erlich Gábor intermédia művész olvassa fel.