86 éves korában elhunyt Pallai Péter újságíró, jazzszakértő, a BBC Magyar Adásának egykori munkatársa.
Számtalan remek műsorát őrzi a rádió hangarchívuma. Pallai kiemelten sok riportban, kommentárban, interjúban és összeállításban foglalkozott az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével, emlékezetével. Nem véletlenül, hiszen 18 évesen budapesti joghallgatóként részt vett az eseményekben, így a forradalom bukása után kénytelen volt elhagyni Magyarországot.
1986-ban a szabadságharc 30. évfordulójára sorozatot készített Mozaikok a forradalom történetéből címmel, amelyben október 22-e és november 4-e között tizennégy részben – minden egyes napnak egy-egy külön dokumentumműsort szentelve – emlékezett meg az 1956-os magyarországi és Kárpát-medencei történésekről.
Az Országos Széchényi Könyvtárban elérhetők a fennmaradt archív hanganyagok, most az 1986. november 4-ei részt hallgathatják meg.A BBC Magyar Adásának archívumából, szerkesztő: Pallai Péter, 1986. november 4.
2025. október 9-én a Vértelen vértanúk kötet bemutatójával kezdődött az Országos Széchényi Könyvtár új programsorozata.A hagyományokra építkező, heti-kétheti gyakorisággal megrendezendő esteken a látogatók a szerzőkkel, a szerkesztőkkel és a könyvesszakma jeles képviselőivel találkozhatnak, akik új kötetek és kiadások kapcsán beszélgetnek kutatókkal, könyvtárosokkal és meghívott vendégekkel.A több kiadóval együttműködésben induló sorozat első rendezvényén a Vértelen vértanúk című kötet került bemutatásra. A kerekasztal-beszélgetésen Bedő Zoltán, Galbács Pál és Préda Barna vett részt, a beszélgetést Elbe István vezette, aki a rendezvény házigazdája is volt.A kötet a kárpátországi szobrok, emlékművek és emlékhelyek történetét és sorsát dolgozza fel esszék formájában.A könyv bevezető tanulmányából Elbe István így fogalmazott: „…számos emlékművünket már jóval a területek elcsatolását hivatalossá tévő trianoni diktátum előtt szétverték vagy ledöntötték. Még a leghumánusabb eljárás az volt, ha körbedeszkázták. Bár sok esetben ez is csak ideig-óráig védte meg a műalkotást. Felvetődik az a kérdés is: prevencióból miért csak a segesvári Petőfi-szobrot menekítették el? Külön kutatást igényelne kideríteni azt, hogy Trianon után a magyar diplomácia mennyire igyekezett a veszélybe került emlékműveket megmenteni, Az aradi Szabadság-szobor esetében vannak erről ismereteink, de például a zombori Schweidel- és Rákóczi-szobor mentési kísérleteiről csak sajtóinformációkkal rendelkezünk, mint ahogy a zólyomi Rákóczi-emlékműről is csak egy újságcikk áll rendelkezésünkre.”A szerkesztő, Galbács Pál utószavában a kötet gondolatiságát így fogalmazta meg: „A tartós társadalmi béke számos előfeltétele közül íme kettő. Legyünk megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők másokkal szemben. Egyszóval toleránsak. Mások legyenek megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők velünk szemben. Egyszóval toleránsak. Hogyha ez a nyilvánvalóan észszerű páros aránytalanul működik, akkor az egyik fél épített tárgyi és szellemi öröksége előbb-utóbb óhatatlanul lebontatik.”OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár
A századforduló sajtójáról, stílusáról és közönségéről beszélgettünk Dede Franciskával, a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársával, a sajtó-, irodalom- és kultúrtörténet kutatójával. Szóba kerül a korszak két meghatározó szépirodalmi hetilapja, A Hét és az Uj Idők világa, a Nyugathoz fűződő viszonyuk, a levelezési rovatok, az olvasói viták, valamint korabeli pályázatok is – köztük a Tartsd jól a bestiát! című kötetben feldolgozott különleges eset, ahol irodalom, humor és gasztronómia találkozott. És igen, előkerül egy angol citromsajt-recept is!A Csevej műsorban Tóth Péter, a tartalompakoló kérdezte vendégünket, a podcast elkészültét pedig Solymosi Ákos hangmérnök segítette.Hallgasd meg, ha érdekel, hogyan alakította a századforduló sajtója a közízlést, miként váltak az olvasók közösséggé – és hogy mi köze mindennek egy százéves recepthez.
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
fordító: Rónay György
- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság.
Benedek Elek: Többsincs királyfi és más mesék
MVGYOSZ hangoskönyv
felolvasó Barna Emese
https://mek.oszk.hu/02900/02972/
Ez a válogatás Benedek Eleknek, a nagy mesemondónak 36 meséjét tartalmazza. Többségükben rövid, fordulatos és vidám mesék ezek, amelyek híven tükrözik a nép egészséges erkölcsi felfogását, talpraesettségét, meleg kedélyét. Mindezt a maga megvesztegetően kedves, eleven és tréfás elbeszélő modorában közvetíti az író olvasóinak.
Az aranygyapjas kosok
A talléros kalap
A hétszépségű királykisasszony
Hammas Gyurka
A halász fia
A fekete havas
A tizenkét varjú
Jankalovics
A kerek kő
Többsincs királyfi
Az elrabolt királykisasszony
Jégország királya
Kondás Jankó
Az ember a legerősebb
Vas Laci
A só
Melyik ér többet?
A sündisznó
A deszkavári királyfi
A hazug legény
A tejkút
A világvándora herceg
Furulyás Palkó
A szárnyas királyfi
Az aranytulipán
A pelikánmadár
Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack
A háromvadas királyfi
Az aranyfogú királyfiak
Szerencsének szerencséje
Az aranymozsár
Gyöngyvirág Palkó
A csúnya királyfi és a szép királykisasszony
Teddneki János
A Béka-királykisasszony
Jakab és a zab
A csudaerejű sár
A király nyulai
Tamás kocsis
A vörös tehén
A szalma király
Mi van a ládikóban?
A varjúkirály
Bolond Jankó
A bujdosó macska
Szép Palkó
A szegény ember szőlője
Gyöngyike
A szerencsekrajcár
Csali mese
Ismertető
Mi történik, ha valaki három évtizeden át kutatja a magyar színház múltját az Országos Széchényi Könyvtár falai között? 🤔Megszületik egy olyan életút, ahol Az ember tragédiájától Clément Marot dietetikus tanácsain át egészen Arany János „akadémiai reality show”-jáig minden belefér. 🎭📚👉 Kis Domokos Dániel, azaz Doma mesél gyerekkori előadásélményeiről, kutatói fordulópontjairól, a kulisszák mögötti történetekről és arról, mit jelent ma színháztörténeti kutatónak lenni a nemzeti könyvtárban.🔗 Hallgasd a legújabb epizódot, és fedezd fel, hogyan találkozik múlt és jelen a Törzsgárda jegyében! Kis Domokos Dánielt Tóth Péter kérdezte. Solymosi Ákos segítette a podcast elkészültét.
Robinson Crusoe
Hangoskönyv
az egyetlen teljes magyar korszerű fordítás
fordító, felolvasó: Lengyel Tamás
Ábel a rengetegben
MVGYOSZ hangoskönyv a nemzeti könyvtártól
A ház teteje, a föld és tövig a fák: mind olyanok voltak, mintha vízbe mártották volna őket. Délutánra már az eső szitálása is megindult. Ezzel új világ szakadt a Hargitára; s úgyszintén az én pásztorkodásomra is, melyet azonban nemcsak köddel, esővel és hideggel búsított meg, hanem felékesített kedves kalandokkal is.
Móricz Zsigmond: Árvácska
MVGYOSZ hangoskönyvek
felolvasó: Bodor Tibor
(Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtára
A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újítása, amelynek a mindennapi életben és a könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból érdemes megvizsgálnunk. A kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértőink a könyvtári alkalmazásokról, már meglévő nemzetközi és hazai gyakorlatokról beszélgettek.
Résztvevők: Dr. Egervári Dóra intézetigazgató, tanszékvezető (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet) Marton József főigazgató (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár), elnök (Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma) Tamásné Kovács Adrienn igazgató (MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ)Dr. Winkler Beáta főigazgató (Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum, Állatorvostudományi Egyetem), tanársegéd (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet)A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. február 18-án rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat ötödik rendezvényét a könyvtárak jövője a mesterséges intelligencia és automatizáció világában címmel.
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. április 29-én rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat kilencedik rendezvényét. A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újítása, amelynek a mindennapi életben és a könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból érdemes megvizsgálnunk.A harmadik MI-témájú kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértőink a mesterséges intelligencia tudományos kutatásokra gyakorolt hatásáról fognak beszélgetni. A résztvevők kitérnek a tudományos könyvtárak kutatástámogatási szerepére is, és ennek tükrében újra megvizsgáljuk a szaktájékoztatásban való alkalmazási lehetőségeket, valamint a könyvtárak szerepét a felhasználók megfelelő edukációjában is. Résztvevők: Czeglédi Éva senior ügyfélkapcsolati menedzser, Délkelet-Európa (ProQuest, part of Clarivate) Kalydy Dóra általános főigazgató-helyettes (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ) Petró Leonárd főigazgató-helyettes (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) 00:00 Bevezető, köszöntő 02:57 Milyen új szolgáltatásokat és lehetőségeket kínál a mesterséges intelligencia (AI) a tudományos könyvtárak számára, ez milyen elvárásokkal és korlátokkal jár?22:02 Annak érdekében, hogy az AI megbízható corpusokon tudjon dolgozni, adattisztítási munkálatokra van szükség. Mennyire folynak bele a tudományos könyvtárak ebbe a munkába? 27:36 Az AI-nak köszönhetően újból reneszánszát élheti az irodalomkutatás és témafigyelés. Mekkora munkaerőt képes kiváltani és mennyi időt spórol a kutatónak egy olyan AI-alkalmazás, mint például a Clarivate Researcher Assistant?37:10 Mennyire fontos szempont az EISZ részéről, hogy olyan adatbázisokat válogasson össze, amelyek kiegészülnek AI-szolgáltatásokkal? Hány ilyen adatbázis van most?53:10 Milyen módon kezelhetik az egyetemek a hallgatók AI felhasználását? Milyen elméleti és gyakorlati módszertana van az AI-használat szabályozásának?59:21 Milyen szerepe van a könyvtáraknak a felhasználók – legyenek fiatal vagy idősebb kutatók vagy egyetemi hallgatók – megfelelő AI-edukációjában?1:07:15 Hogyan képzelik el a tudományos könyvtárakat tíz, ötven, száz év múlva az AI tükrében?
https://mek.oszk.hu/09500/09586/
A hangfelvétel a Móra Kiadó 1978-as kiadása alapján készült.
Készült az ISZT támogatásával.
A kötet novellái ugyan még nem kritikai realista, hanem romantikus művek, de a Jókai-hatás nyomán tovább élő úri-nemesi romantikával szemben egy újfajta, népi ihletésű romantika jelentkezett bennük: Bret Harte "kaliforniai beszélyei", Daudet provence-i történetei s mindenekelőtt Mikszáth fiatalkori barátjának, Tóth Endrének népszínművei adtak ehhez ösztönzést. A szépet, a nagyot, a felemelőt nem a közéletben, az úri társadalomban, hanem a népi világban kereste s találta meg, a Felvidék tájait, embereit, az ott megélt hétköznapi tragédiákat élesztették fel csöndes, megadó líraiságú, olykor már-már érzelgősségbe hajló elbeszélések.
A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újítása, amelynek a mindennapi életben és a könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból érdemes megvizsgálnunk. A kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértőink a könyvtári alkalmazásokról, már meglévő nemzetközi és hazai gyakorlatokról beszélgettek. Résztvevők: Dr. Egervári Dóra intézetigazgató, tanszékvezető (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet) Marton József főigazgató (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár), elnök (Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma) Tamásné Kovács Adrienn igazgató (MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ)Dr. Winkler Beáta főigazgató (Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum, Állatorvostudományi Egyetem), tanársegéd (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet)
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. február 18-án rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat ötödik rendezvényét a könyvtárak jövője a mesterséges intelligencia és automatizáció világában címmel.
„Egy újabb nap az egyformák közül.” (Rényi Ádám: Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek)
KINCSESPOLC című ajánlónkban az Országos Idegennyelvű Könyvtár állományában található könyvekből válogatunk, és minden alkalommal más dokumentumról beszélgetünk.
Sorozatunk harmadik részében Rényi Ádám felnőttmeséit ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét.
📚 Rényi Ádám írói stílusa – Örkény István biztosan büszke lenne rá
📖 Egyedi felnőttmesék
🗄️ A szerző is válaszolt
📝 Rényi Ádám mint érettségi tétel
KINCSESPOLC című sorozatunk harmadik részében Rényi Ádám felnőttmeséit ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült dr. Vizkelety Andrásné Ecsedy Judit bibliográfus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a nemzeti könyvtár nyugalmazott tudományos kutatója. V. Ecsedy Judit a magyar nyomdászat- és könyvtörténet kiemelkedő kutatója, aki több évtizedes munkássága során számos jelentős eredményt ért el, ezekről és még sok minden másról beszélgetett a nyomdászat történészével Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója. A csevej felvételét Solymosi Ákos hangmérnök segítette.
Tartalom:
01:48 Az elismerésnek mindenki örül
02:38 Szilsárkány az olvasmányos kezdet
04:21 Középiskola a hatvanas években, ahol nem kellett oroszt tanulni
09:30 „A Széchényi-könyvtár mellett döntenem”
12:50 A zárolt kiadványok gyarapítása a hetvenes években
14:20 Gida bácsi betűtípus-kutató csoportja
17:30 Egyedi nyomdák, egyedi technológiák
20:30 Az első magyarországi nyomda
25:40 Betűk, sajtók, festék, kötés és illusztráció
28:50 Nyomdászok, azaz nyomdatulajdonosok
31:07 A puhuló ólombetűk rejtélye
39:40 Koholt és hamis nyomdászatok
40:46 A nyomdászattörténet honlapja: Typhografia.oszk.hu
43:27 Hol vannak a fiatal kutatók?
45:11 A rossz festék is átverheti a mesterséges intelligenciát
47:10 A bécsi magyar nyomdászfiúk
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült dr. Vizkelety Andrásné Ecsedy Judit bibliográfus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a nemzeti könyvtár nyugalmazott tudományos kutatója. V. Ecsedy Judit a magyar nyomdászat- és könyvtörténet kiemelkedő kutatója, aki több évtizedes munkássága során számos jelentős eredményt ért el , ezekről és még sok minden másról beszélgetett a nyomdászat történészével Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója. A csevej felvételét Solymosi Ákos hangmérnök segítette.
Felolvasó: Sudár Annamária.
A hangfelvétel az 1974-es Móra kiadás alaján készült.
https://mek.oszk.hu/08700/08789/
Metál a könyvtár, Kelemen Péter 25 éve a könyvraktárban – CSEVEJ 36