Ábel a rengetegben
MVGYOSZ hangoskönyv a nemzeti könyvtártól
A ház teteje, a föld és tövig a fák: mind olyanok voltak, mintha vízbe mártották volna őket. Délutánra már az eső szitálása is megindult. Ezzel új világ szakadt a Hargitára; s úgyszintén az én pásztorkodásomra is, melyet azonban nemcsak köddel, esővel és hideggel búsított meg, hanem felékesített kedves kalandokkal is.
Móricz Zsigmond: Árvácska
MVGYOSZ hangoskönyvek
felolvasó: Bodor Tibor
(Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtára
A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újítása, amelynek a mindennapi életben és a könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból érdemes megvizsgálnunk. A kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértőink a könyvtári alkalmazásokról, már meglévő nemzetközi és hazai gyakorlatokról beszélgettek.
Résztvevők: Dr. Egervári Dóra intézetigazgató, tanszékvezető (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet) Marton József főigazgató (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár), elnök (Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma) Tamásné Kovács Adrienn igazgató (MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ)Dr. Winkler Beáta főigazgató (Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum, Állatorvostudományi Egyetem), tanársegéd (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet)A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. február 18-án rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat ötödik rendezvényét a könyvtárak jövője a mesterséges intelligencia és automatizáció világában címmel.
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. április 29-én rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat kilencedik rendezvényét. A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újítása, amelynek a mindennapi életben és a könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból érdemes megvizsgálnunk.A harmadik MI-témájú kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértőink a mesterséges intelligencia tudományos kutatásokra gyakorolt hatásáról fognak beszélgetni. A résztvevők kitérnek a tudományos könyvtárak kutatástámogatási szerepére is, és ennek tükrében újra megvizsgáljuk a szaktájékoztatásban való alkalmazási lehetőségeket, valamint a könyvtárak szerepét a felhasználók megfelelő edukációjában is. Résztvevők: Czeglédi Éva senior ügyfélkapcsolati menedzser, Délkelet-Európa (ProQuest, part of Clarivate) Kalydy Dóra általános főigazgató-helyettes (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ) Petró Leonárd főigazgató-helyettes (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) 00:00 Bevezető, köszöntő 02:57 Milyen új szolgáltatásokat és lehetőségeket kínál a mesterséges intelligencia (AI) a tudományos könyvtárak számára, ez milyen elvárásokkal és korlátokkal jár?22:02 Annak érdekében, hogy az AI megbízható corpusokon tudjon dolgozni, adattisztítási munkálatokra van szükség. Mennyire folynak bele a tudományos könyvtárak ebbe a munkába? 27:36 Az AI-nak köszönhetően újból reneszánszát élheti az irodalomkutatás és témafigyelés. Mekkora munkaerőt képes kiváltani és mennyi időt spórol a kutatónak egy olyan AI-alkalmazás, mint például a Clarivate Researcher Assistant?37:10 Mennyire fontos szempont az EISZ részéről, hogy olyan adatbázisokat válogasson össze, amelyek kiegészülnek AI-szolgáltatásokkal? Hány ilyen adatbázis van most?53:10 Milyen módon kezelhetik az egyetemek a hallgatók AI felhasználását? Milyen elméleti és gyakorlati módszertana van az AI-használat szabályozásának?59:21 Milyen szerepe van a könyvtáraknak a felhasználók – legyenek fiatal vagy idősebb kutatók vagy egyetemi hallgatók – megfelelő AI-edukációjában?1:07:15 Hogyan képzelik el a tudományos könyvtárakat tíz, ötven, száz év múlva az AI tükrében?
https://mek.oszk.hu/09500/09586/
A hangfelvétel a Móra Kiadó 1978-as kiadása alapján készült.
Készült az ISZT támogatásával.
A kötet novellái ugyan még nem kritikai realista, hanem romantikus művek, de a Jókai-hatás nyomán tovább élő úri-nemesi romantikával szemben egy újfajta, népi ihletésű romantika jelentkezett bennük: Bret Harte "kaliforniai beszélyei", Daudet provence-i történetei s mindenekelőtt Mikszáth fiatalkori barátjának, Tóth Endrének népszínművei adtak ehhez ösztönzést. A szépet, a nagyot, a felemelőt nem a közéletben, az úri társadalomban, hanem a népi világban kereste s találta meg, a Felvidék tájait, embereit, az ott megélt hétköznapi tragédiákat élesztették fel csöndes, megadó líraiságú, olykor már-már érzelgősségbe hajló elbeszélések.
A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újítása, amelynek a mindennapi életben és a könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból érdemes megvizsgálnunk. A kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértőink a könyvtári alkalmazásokról, már meglévő nemzetközi és hazai gyakorlatokról beszélgettek. Résztvevők: Dr. Egervári Dóra intézetigazgató, tanszékvezető (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet) Marton József főigazgató (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár), elnök (Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma) Tamásné Kovács Adrienn igazgató (MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ)Dr. Winkler Beáta főigazgató (Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum, Állatorvostudományi Egyetem), tanársegéd (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet)
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. február 18-án rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat ötödik rendezvényét a könyvtárak jövője a mesterséges intelligencia és automatizáció világában címmel.
„Egy újabb nap az egyformák közül.” (Rényi Ádám: Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek)
KINCSESPOLC című ajánlónkban az Országos Idegennyelvű Könyvtár állományában található könyvekből válogatunk, és minden alkalommal más dokumentumról beszélgetünk.
Sorozatunk harmadik részében Rényi Ádám felnőttmeséit ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét.
📚 Rényi Ádám írói stílusa – Örkény István biztosan büszke lenne rá
📖 Egyedi felnőttmesék
🗄️ A szerző is válaszolt
📝 Rényi Ádám mint érettségi tétel
KINCSESPOLC című sorozatunk harmadik részében Rényi Ádám felnőttmeséit ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült dr. Vizkelety Andrásné Ecsedy Judit bibliográfus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a nemzeti könyvtár nyugalmazott tudományos kutatója. V. Ecsedy Judit a magyar nyomdászat- és könyvtörténet kiemelkedő kutatója, aki több évtizedes munkássága során számos jelentős eredményt ért el, ezekről és még sok minden másról beszélgetett a nyomdászat történészével Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója. A csevej felvételét Solymosi Ákos hangmérnök segítette.
Tartalom:
01:48 Az elismerésnek mindenki örül
02:38 Szilsárkány az olvasmányos kezdet
04:21 Középiskola a hatvanas években, ahol nem kellett oroszt tanulni
09:30 „A Széchényi-könyvtár mellett döntenem”
12:50 A zárolt kiadványok gyarapítása a hetvenes években
14:20 Gida bácsi betűtípus-kutató csoportja
17:30 Egyedi nyomdák, egyedi technológiák
20:30 Az első magyarországi nyomda
25:40 Betűk, sajtók, festék, kötés és illusztráció
28:50 Nyomdászok, azaz nyomdatulajdonosok
31:07 A puhuló ólombetűk rejtélye
39:40 Koholt és hamis nyomdászatok
40:46 A nyomdászattörténet honlapja: Typhografia.oszk.hu
43:27 Hol vannak a fiatal kutatók?
45:11 A rossz festék is átverheti a mesterséges intelligenciát
47:10 A bécsi magyar nyomdászfiúk
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült dr. Vizkelety Andrásné Ecsedy Judit bibliográfus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a nemzeti könyvtár nyugalmazott tudományos kutatója. V. Ecsedy Judit a magyar nyomdászat- és könyvtörténet kiemelkedő kutatója, aki több évtizedes munkássága során számos jelentős eredményt ért el , ezekről és még sok minden másról beszélgetett a nyomdászat történészével Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója. A csevej felvételét Solymosi Ákos hangmérnök segítette.
Felolvasó: Sudár Annamária.
A hangfelvétel az 1974-es Móra kiadás alaján készült.
https://mek.oszk.hu/08700/08789/
Metál a könyvtár, Kelemen Péter 25 éve a könyvraktárban – CSEVEJ 36
Csevej ajánló – Kelemen Péter 26 éve a nemzeti könyvtárban
35. csevejünkben Érdi Tamás Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, É. Szabó Mártával, a legendás Cimbora műsor alapítójával, Érdi-Harmos Réka fotográfussal, Sághi Ilona kulturális menedzserrel beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban kulturális programsorozatról. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a felvétel elkészítését.Az MNMKK OSZK 19 vármegyében összesen 20 interaktív irodalmi programmal járult hozzá a féléves országos rendezvénysorozat sikeréhez, amely a kultúrstratégiai intézmények közreműködésével, Magyarország 2024. évi európai uniós elnöksége időszakában valósult meg. A nemzeti könyvtár programjain mintegy 1900 fő vett részt. A kétféle előadás és a legkisebbeknek szóló foglalkozás tematikája a magyar kulturális örökség középpontba helyezésével, az európai kulturális kapcsolatok bemutatásával szólított meg széles közönséget. A programokat az MNMKK OSZK munkatársai a Cimbora Alapítvány szakmai partnerségével dolgozták ki, amelynek értékrendje és célkitűzései egybecsengenek a nemzeti könyvtár szándékaival. Tartalom:É. Szabó Márta és Sághi Ilona01:23 A Cimborán keresztül újraálmodtunk valamit05:10 Művészek mint a könyvtár kulturális nagykövetei08:20 Cseh Tamás cimboránk lenne 2025-ben?11:25 A könyvtárosok mégsem csak olvasgatnak, kopott kardigánban14:15 Játék a könyvtárban, a Cimbora is a könyvtárban született17:07 É. Szabó Márta: a fiam egy hibás inkubátor miatt elvesztette a látását19:50 Benedek Elek útján: a gyerekek a legfontosabbak22:24 A digitális kütyük az új televízió: mindent kapcsolj ki, kivéve a Cimborát!27.16 Muszáj a gyerekekre figyelni, mert ha nem értéket kapnak, akkor baj lesz29:40 A programsorozat tapasztalatai34:54 A Cimbora hogyan mutatná be a rendezvénysorozatot?38:47 Részlet az Allegro Barbaróból (Érdi Tamás, Zenekadémia, 2017)Érdi Tamás és Érdi-Harmos Réka40:50 Mikor lett a zene Érdi Tamásé?42:24 Nem tudtak elvonszolni a zongorától45:30 Ha kitűnik a zenében, akkor ez a gyerek nem fogja érezni, hogy neki mi hiányzik49:30 Az Érdi-féle interaktív koncertek52:07 Kotta nélkül hogyan lehet zenét tanulni?55:40 Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni1:00:30 Versenyzongorától az életvitelig 1:04:30 Megpróbáljuk az érzékenységet leírni1:07:00 Nincs időm zeneszerzésre1:10:41 Ki a főnök a négykezes darabban?Érdi Tamás honlapja:https://www.erditamas.hu/hu/Facebook-oldala:https://www.facebook.com/erditamaszongoramuveszCimbora Alapítvány:https://www.cimbora.eu/Klassz a parton fesztivál:https://www.klasszaparton.hu/hu/A nemzeti könyvtár szerepe az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban című programsorozatban:https://oszk.hu/hirek/nemzeti-konyvtar-szerepe-az-1100-eve-europaban-20-eve-az-unioban-cimu-programsorozatban
Vasárnap, február 16-án meghallgatható a teljes beszélgetés.
35. csevejünkben Érdi Tamás Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, É. Szabó Mártával, a legendás Cimbora műsor alapítójával, Érdi-Harmos Réka fotográfussal, Sághi Ilona kulturális menedzserrel beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban kulturális programsorozatról. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a felvétel elkészítését.
2025. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából az MNMKK OSZK Kézirattárában őrzött Petőfi-hagyaték egy rendkívül értékes részlete került fel a Copia gyűjteménybe.
Lipthay Endrét, a Kézirattár tudományos kutatóját Fülöp Tamás kérdezte a Magyar Katolikus Rádióban.
A Petőfi-hagyatékot, amely magában foglalja Petőfi Sándor verseinek jelentős részét, műfordításait, levelezését, rajzait és hivatalos iratait, a költő öccse, Petőfi István (1825–1880) gondozta, majd adományozta 1880-ban az Országos Széchényi Könyvtárnak.
A nemzeti könyvtár Copia weboldalára való digitalizálásnak köszönhetően e dokumentumok a nagyközönség számára is elérhetők, megkönnyítve a kutatói munkát, és hozzájárulva a XIX. századi magyar irodalom és kultúra alaposabb megértéséhez.
KINCSESPOLC című ajánlónkban az Országos Idegennyelvű Könyvtár állományában található könyvekből válogatunk, és minden alkalommal más dokumentumról beszélgetünk.
Sorozatunk második részében Alan Bennett A királynő olvas című kisregényét ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét.
📚 Könyvajánló
📖 „Az egészről a kutyák tehettek”
🗄️ Vajon milyen könyvek szerepelnek a királynő olvasmánylistáján? #CSEVEJ
Elindítjuk KINCSESPOLC című sorozatunkat. Ebben az ajánlóban az Országos Idegennyelvű Könyvtár állományában található könyvekből válogatunk, és minden alkalommal más dokumentumot ismerünk majd meg. Sorozatunk első részében Mosonyi Aliz – Háy Ágnes Szekrénymesék című gyermekkönyvét ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. 📚 Könyvajánló 📖 Gyermekkönyv nem csak gyermekeknek 🗄️ Volt egyszer egy Mari nevű szekrény #CSEVEJ
Hogyan kerül egy fiatal a nyolcvanas években a csepeli nyomdászgép mellől a nemzeti könyvtár raktárába, ahol elkészíti az első mikrofilm-adatbázist? Természetesen lesz szó unokákról, az értelmiségről és 35 éves könyvtáros hivatásról. Paizs Jánossal, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály könyvtárőrével csevegett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. Tartalom: 01:10 Kalocsai és vásárhelyi gépész kezdetek 03:07 A legendás Petőfi nyomdában kezdődött az alkotás 05:29 Nyomdászati egyszeregy 09:48 Gépmesterség Csepelen 13:40 A rendszerváltás hozta Jánost a nemzeti könyvtárba 16:20 Felvételi elbeszélgetés 1989-ben 23:56 A mikrofilm-adatbázis projekt 31:40 A tájékoztató könyvtáros 34:47 Hol van még a nyugdíj? 36:00 A könyvtáros hivatásról #CSEVEJ
