Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke, Törcsi Péter és kutatási igazgatója, Pásztor Szabolcs személyes élményekkel és szakmai elemzéssel értékelik a washingtoni „magyar nap” eseményeit és a Trump–Orbán találkozó politikai-gazdasági jelentőségét.
Donald Trump G2-nek hívta dél-koreai találkozóját Hszi-Csinpinggel, azaz egyenrangúvá emelte Kínát. Ezzel üzenhette, hogy mostantól két szuperhatalom létezik, és vége az egypólusú világnak. Mindenesetre az I. hidegháborúhoz hasonló forgatókönyv szerint halad Washington és Peking viszonya. Dél-Koreában sikerült biztosítania Trumpnak a kínai ritkaföldfém-szállításokat, de ezért cserébe nyitva hagyták a kiskaput a kínai vállalatoknak az amerikai technológiai embargó részleges kikerülésére. Miközben Kína sikeresen átirányította az exportját a világpiacokon, az USA-ban a vámok beépülnek az árakba, az ASEAN-ban pedig erősödik az integráció a két szuperhatalom szorításában. Alakul a neo-bipoláris világrend? A Geo-Trendek új adásában Tasnádi Zsombor, az Oeconomus elemzője értékeli az amerikai és kínai elnök történelmi találkozóját.
Az űriparban vállalatok és országok között most zajló versengést röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy aki most kimarad, lemarad. A szektor kiemelt területe az űrutazás, és a világűrben elvégzett kísérletek. Ma még a legtöbb űrhajóst a világűrbe küldő országok rangsorában a top 20-ba lehet kerülni 2 űrhajóssal, Farkas Bertalannal és Kapu Tiborral. Az Axiom fejlesztései azonban kinyitják a kaput, hogy kisebb országok űrprogramjai kivitelezhetővé váljanak, és már Magyarország, Lengyelország és Csehország között is versengés alakult ki az űrmissziók terén. Varga Mónika, az Inforádió műsorvezetője és Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője beszélgettek arról, hogy a következő magyar űrhajós, Cserényi Gyula missziója, miként hathat a magyar technológia, innováció és gazdaság fejlődésére.
Szakértő nélkül is könnyen megállapítjuk, ha nem élünk egészségesen, mozgunk eleget vagy táplálkozunk helyesen. A kérdés sokkal inkább az, hogy próbáltunk-e már a megszokott keretrendszeren kívül gondolni saját életünkre és egészségünkre. A Magas labda következő adásában Cser Zoltánnal, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Európa egyetlen államilag elismert buddhista felsőoktatási intézményének oktatójával beszélgetett Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője az egészséggel, mozgással, táplálkozással, élettel és halállal kapcsolatos tabukról.
Budapest a világ diplomáciai térképének középpontjába kerül, miután kiderült: a magyar főváros adhat otthont a várva várt Trump–Putyin csúcstalálkozónak. A döntéssel Magyarország történelmi esélyt kapott, hogy Helsinkihez vagy Oslóhoz hasonlóan a nagy békeközvetítők sorába lépjen, egy esetleges siker a tárgyalásokon pedig további komoly presztízst jelenthet Budapest és az egész magyar diplomácia számára. A Geo-Trendek e heti adásában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója mindezek mellett arról is beszélt, hogy tényleg elhalaszthatják, vagy törölhetik-e a találkozót, és mit jelent ez a kommunikáció tárgyalástechnikai szempontból.
A koppenhágai informális csúcson újra bebizonyosodott, hogy az Európai Unió tagállamai korántsem egységesek a legtöbb kérdésben. Míg a brüsszeli bürokrácia a pillanatnyi problémák megoldásával van elfoglalva addig Európa jövőkép nélkül marad. Szubszidiaritás helyett felülről erőltetett direktívák, nemzetállamok helyett egyre erősebb központosítás.. Valóban ilyennek álmodták meg az alapítók az európai integrációt?Hogyan őrizhetőek meg az európai békeprojekt legnagyobb vívmányai? Hogyan térhet vissza Európa a versenyképesség pályájára? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratórium elnöke, Pásztor Szabolcs az Oeconomus kutatási igazgatója és Nagy Dávid elemző.
A Sarm es-Sejk-i békecsúcson Donald Trump nemcsak békét, de egy új korszak kezdetét ígérte a Közel-Kelet számára. Az amerikai elnök 20 pontos békejavaslatának első fázisa valóban megvalósulni látszik: a túszok hazatérhettek, Izrael pedig megkezdte kivonulását a Gázai övezetből. A neheze azonban még csak most jön. Valóban leteszi a fegyvert a palesztin terrorszervezet? Milyen szerepe lesz a Trump által elnökölt nemzetközi „béketanácsnak” és a nemzetközi békefenntartóknak Gázában? Mégis ki fizeti majd az övezet újjáépítését? Ezekre a kérdésekre keresi választ a Geo-trendek legújabb adásában Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője az InfoRádió műsorvezetőjével, Varga Mónikával.
A dráma, a feszültség vagy az önfeledt pillanatok leginkább belül zajlanak túrázás során, miközben kikapcsoljuk a külvilágot, és elmélyülünk a lépések monotóniájában. Ki ne gondolt volna már arra, hogy munkáját háttérbe szorítva, néhány hónapot a hobbijának szentel, ahogyan ezt Till Anilla, a 2550 című dokumentumfilm alkotója is tette. Meglepő, de a túrázás az egyik legkedveltebb szabadidős tevékenység a magyarok körében. Az Oeconomus Magas labda című podcastjában körbejártuk a kéktúrázást és a magyar túrázási szokásokat Till Anillával. Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője többek között arról is kérdezte vendégét, hogy milyen érzés körbesétálni az országot. Mit tanít a kéktúrázás magunkról, az országról vagy akár a hazai gazdaságról?
Október elsején leállt az Egyesült Államok kormányzata, aminek következtében több millió, nem létfontosságú munkakörben dolgozó állami alkalmazottat kényszerszabadságra küldtek. Ugyanezen a napon Donald Trump újabb vámokat vezetett be. Mindkét lépés komoly gazdasági és politikai következményekkel járhat a félidős választásokra készülő országban. A Geo-Trendek legfrissebb adásában Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika az InfoRádió műsorvezetője beszélgetnek a kormányzati leállás jogi hátteréről és történelmi előzményeiről, valamint arról, hogy a gyógyszeripari vámok milyen negatív hatással lehetnek az Európai Unióra.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta alapvetően megváltozott Kárpátalja helyzete: a régióba több ezer belső menekült érkezett Kelet-Ukrajnából, ami gyökeresen átalakította az etnikai arányokat és a mindennapi életet. A kárpátaljai magyarság demográfiai súlya folyamatosan csökken, a kivándorlás erősödik, miközben kérdéses a visszavándorlás lehetősége is. Hogyan alakult az ukrán menekültek helyzete? Mi a kárpátaljai magyarság demográfiai jövője? Van-e esély a visszavándorlásra, és hogyan áll az ukrajnai újjáépítés? A Rizikó új adásában ezekről a kérdésekről beszélgetünk Lehel Lászlóval, az Ökumenikus Segélyszervezet elnökével, Olekszij Antonnal az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzővel, valamint a beszélgetést moderáló László Dáviddal, az Oeconomus igazgatóhelyettesével.
Mai meghívott vendégünk dr. Panyi Miklós, Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Hatalmas érdeklődés övezi a szeptember elsején elrajtolt, fiatalok első lakásvásárlását támogatni kívánó államilag kamattámogatott hitelprogramot. dr. Panyi Miklóstól igyekeztük megtudni a program részleteit, esetleges buktatóit, a közelmúltban zajló viták érintésével, amik a program körül zajlanak. Reális-e, hogy a választások után visszavonja kormány a programot? Hogyan fog alakulni a kínálat a piacon? Miért lehet hatékonyabb az Otthon Start Program (OSP), mint egy állami bérlakásprogram? Mit tesz a kormány az önkormányzatokkal való kompromisszumkeresés jegyében? Ehhez hasonló kérdésekről beszélgetünk eheti adásunkban. Tartsanak Velünk!
Egykulcsos vagy többkulcsos adórendszer? Miért választotta több közép-európai ország – köztük Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária – az egykulcsos adózást? És milyen hatással van mindez a gazdaság növekedésére, a tőkefelhalmozásra és a társadalmi egyenlőtlenségekre? A Geo-Trendek podcastben Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója segít eligazodni a kérdésben. Megmutatja, hogyan lett az egykulcsos adó a régió egyik legfontosabb gazdasági eszköze, és milyen dilemmák állnak a többkulcsos rendszerek mögött.
2015-ben kezdődött a 21. századi Európa egyik legnagyobb migrációs válsága, amely mind a mai napig érezteti a hatását. Teljes uniós szintű megoldás ugyanakkor azóta sem született a kialakult helyzetre, a migráció és annak kezelése továbbra is rendkívül ellentmondásos az egyes nemzeti kormányok, illetve köztük és az Európai Bizottság között is. Sokan még mindig amellett érvelnek, hogy az Unió területére érkezetteket kötelező kvóták alapján kellene szétosztani a tagállamok között, míg ezzel szemben egyre többen vallják azt, hogy az illegális migrációt meg kell állítani és gátat kell szabni az Európába illegálisan érkező embertömegeknek. Hogyan változtak az Európába irányuló migrációs trendek és útvonalak az elmúlt tíz évben? Mennyire lehetnek sikeresek a kitoloncolások? Vajon tényleg csak illegális bevándorlókkal lehet fenntartani a munkaerő-piacot? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ madridi irodájának a vezetője és Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője. A beszélgetést Nagy Ákos, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője moderálta.
A labdarúgás nehezen hasonlítható bármilyen más sportághoz, mivel egyedülálló módon a világ legtöbb országában kimagasló népszerűségnek örvend. A Magas labda következő adásában arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért válhatott ennyire népszerűvé egy sportág? Lánczi Andrással A labdarúgás filozófiája című írásáról beszélget Németh Viktória az Oeconomus sportgazdasági elemzője. Többek között az is szóba kerül a beszélgetés során, hogy milyen sok szempontból megragadható a sportág lényege, így: az élet analógiája, dráma és valláspótlék. A legnagyobb játékosok, mint Pelé, Maradona, Messi vagy Ronaldo hatása is túlmutat a játékon. Emellett a labdajáték formálta a társadalmakat már többezer éve is a mai Mexikó területén, majd a modern foci kezdetén az Egyesült Királyságban meghatározó volt a munkásosztály identitása szempontjából, de Budapesten a IX. kerület történetéhez is hozzájárult a Fradi.
A migráció Damoklész kardjaként még mindig ott függ Európa feje fölött. Könnyen megismétlődhet a 2015-ös válság, de a kontintens tíz év alatt sem készült fel rá. Pedig az integráció kudarca ébresztőt fújhatott volna: éppen a napokban szúrtak torkon egy keresztényt Franciaországban, aki Irakból menekült el az Iszlám Állam elől. Az is bebizonyosodott, hogy az illegális bevándorlás se a demográfiai, se a gazdasági problémákra nem jelent gyógyírt. A migrációellenes erők előretörése viszont egyértelműen jelzi: az emberek nem kérnek az unió elhibázott politikájából. A Geo-Trendek adásában László Dávid, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezetője arról beszélgetnek, hogy jutott el Európa a Willkommenskulturtól a határkerítésekig.
Szeptember elején Nepálban tüntetések kezdődtek, miután a kormány betiltott számos közösségimédia-platformot. Ugyan a tiltakozások hatására a kormány visszavonta a rendelkezést, addigra már késő volt, a tüntetések okai ugyanis mélyebben gyökereztek: a gazdaság rossz állapotában, a szegénységben és a magas munkanélküliségben, továbbá a politikai elit mindezzel kiáltó ellentétben álló, hivalkodó életvitelében. Néhány héttel korábban Indonéziában szintén a politikai elit és a népesség közötti szakadék, valamint a gazdasági kilátástalanság miatt vonultak az utcára a Z-generáció tagjai. Tavaly Bangladesben, 2022-ben pedig Srí Lankán döntötték meg tüntetők a kormányt. Az említett országokban végbement események hasonlóságait és különbségeit, háttereit, valamint a jövőbeli kilátásokat elemezte a Geo-Trendek legújabb adásában Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője.
A rohanó világ ellenére nő az igény arra, hogy a munkavállalók energiájukat, kapcsolataikat és lelki egyensúlyukat megóvva tudjanak helytállni a munkahelyi kihívások között, keresve a munka és magánélet közti egészséges egyensúlyt. De mi történik akkor, ha a munka már nemcsak kötelesség, hanem mindent elnyelő szenvedéllyé válik – amikor megjelenik a munkafüggőség és elmosódnak a határok a munka és a magánélet között? A Geo-Trendek soron következő adásában Varga Mónika, az Inforádió szerkesztő-műsorvezetője beszélget Erdélyi Dórával, az Oeconomus senior elemzőjével a munka-magánélet egyensúlyáról.
A magyar válogatott meccsei európai szinten a leglátogatottabbak közé tartoznak, ami mellett a hazai első osztályú, NB I-es mérkőzések nézőszáma negyedszázados rekordokat dönt. A foci sokszor mégis megosztó kérdés: ki az, akit érdekel, és ki az, aki szerint kínos focit nézni? A Magas labda következő adásában annak járunk utána: miért jár valaki labdarúgó mérkőzésre. Balogh Renátóval, a Debreceni Egyetem adjunktusával többek között arról is beszélget Németh Viktória az Oeconomus sportgazdasági elemzője, hogy milyen hatása lehet a társadalomra a sportesemények látogatásának. A digitális világ egyre inkább egyéniesedő társadalmában a közösségi élmények még labdába rúghatnak-e? Lesz-e olyan népszerű a mérkőzésre járás Magyarországon, hogy a filmekben elhangozhasson annak a mondatnak a magyarra átültetett változata, miszerint „van két jegyem a hétvégi Knicks meccsre”? Számít-e a szurkolóknak, hogy milyen meze van egy csapatnak? A helyi identitáson kívül milyen társadalmi ügyekkel lehet erősíteni a szurkolói közösséget?
A Hamásszal történő tárgyalások kifulladása után az izraeli kabinet Gázaváros teljes katonai megszállásáról döntött. Gáza teljes izraeli kontroll alá kerülhet, a háború vége azonban mégis távolinak látszik. A katonai nyomásgyakorlással szemeben az izraeli társadalom többsége diplomáciai megoldást szorgalmaz, hogy a közel 50 izraeli túsz végre hazatérhessen. Benjamin Netanjahu belső feszültségektől sem mentes kormánya pedig a növekvő társadalmi nyomás mellett a nemzetközi közvélemény növekvő elutasításával is szembesül. Mi a célja az izraeli katonai akciónak Gázaváros ellen? Milyen következménye lehet Palesztina elismerésének Franciaország és az Egyesült Királyság részéről? Milyen víziók vannak Gáza háború utáni jövőjét illetően? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Geo-Trendek legújabb adásában Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika műsorvezető.
Szeptember elsején indul az Otthon Start Program, amely fix3 százalékos kamatozás és alacsony önrész mellett kínál kiszámítható és olcsó hitelt az ingatlantulajdonnal még nem rendelkező személyek számára. Az egyedülálló program máris alaposan felkavarta a lakáspiacot, illetve rengetegfélinformáció és álhír jelent meg ezzel kapcsolatban. Ki és miért járhat jól a hitellel? Miért nem építenek a pénzből inkább bérlakásokat? Tényleg felhajthatja az árakat az új konstrukció? Milyen hatása lehet a gazdaságra és ademográfiára? A GeoTrendek adásában Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója ad választ minden kérdésre.