A rohanó világ ellenére nő az igény arra, hogy a munkavállalók energiájukat, kapcsolataikat és lelki egyensúlyukat megóvva tudjanak helytállni a munkahelyi kihívások között, keresve a munka és magánélet közti egészséges egyensúlyt. De mi történik akkor, ha a munka már nemcsak kötelesség, hanem mindent elnyelő szenvedéllyé válik – amikor megjelenik a munkafüggőség és elmosódnak a határok a munka és a magánélet között? A Geo-Trendek soron következő adásában Varga Mónika, az Inforádió szerkesztő-műsorvezetője beszélget Erdélyi Dórával, az Oeconomus senior elemzőjével a munka-magánélet egyensúlyáról.
A Hamásszal történő tárgyalások kifulladása után az izraeli kabinet Gázaváros teljes katonai megszállásáról döntött. Gáza teljes izraeli kontroll alá kerülhet, a háború vége azonban mégis távolinak látszik. A katonai nyomásgyakorlással szemeben az izraeli társadalom többsége diplomáciai megoldást szorgalmaz, hogy a közel 50 izraeli túsz végre hazatérhessen. Benjamin Netanjahu belső feszültségektől sem mentes kormánya pedig a növekvő társadalmi nyomás mellett a nemzetközi közvélemény növekvő elutasításával is szembesül. Mi a célja az izraeli katonai akciónak Gázaváros ellen? Milyen következménye lehet Palesztina elismerésének Franciaország és az Egyesült Királyság részéről? Milyen víziók vannak Gáza háború utáni jövőjét illetően? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Geo-Trendek legújabb adásában Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika műsorvezető.
Szeptember elsején indul az Otthon Start Program, amely fix3 százalékos kamatozás és alacsony önrész mellett kínál kiszámítható és olcsó hitelt az ingatlantulajdonnal még nem rendelkező személyek számára. Az egyedülálló program máris alaposan felkavarta a lakáspiacot, illetve rengetegfélinformáció és álhír jelent meg ezzel kapcsolatban. Ki és miért járhat jól a hitellel? Miért nem építenek a pénzből inkább bérlakásokat? Tényleg felhajthatja az árakat az új konstrukció? Milyen hatása lehet a gazdaságra és ademográfiára? A GeoTrendek adásában Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója ad választ minden kérdésre.
Vajon közelebb kerültünk a békéhez az alaszkai Putyin–Trump találkozó és a washingtoni tárgyalások után? A Geo-Trendek legújabb adásában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója segít eligazodni a diplomáciai játszmákban: mi zajlott a kulisszák mögött, milyen kompromisszumok körvonalazódnak, és mikor jöhet el az orosz–ukrán háború lezárása? Hallgasd meg, ha szeretnél tisztábban látni a nagyhatalmi alkuk és a békefolyamat lehetőségei kapcsán!
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között formálódó kereskedelmi megállapodás eddig kiszivárgott részletei komoly vitákat váltottak ki. Az EU vezetése saját hatáskörén kívül ígéretet tett 600 milliárd dollárnyi befektetésre és 750 milliárd dollár értékű amerikai energiahordozó vásárlására. Szakértők szerint a befektetési ígéret tovább ronthatja a kontinens forráshiányát, ami már most is fékezi a gazdasági növekedést, míg az energiaimport vállalása még kiszolgáltatottabbá teheti Európát az Egyesült Államokkal szemben. Norvégia után az USA tavaly már a második legjelentősebb energiaellátója lett az uniónak. A Geo-trendek adásában Horváth Sebestyén az Inforádió műsorvezetőjével, Varga Mónikával beszélget a megállapodás hátteréről, a megvalósulás esélyeiről, valamint Donald Trump kereskedelempolitikájának bel- és külgazdasági hatásairól. Szó lesz továbbá azokról a másodlagos vámokról is, amelyeket az orosz energiahordozót nagy mennyiségben vásárló országok ellen vezettek be.
🇺🇦 Tüntetések, törvények, társadalmi feszültségek – Mi történik most Ukrajnában? 🔍🎙️Újra forrósodik a levegő Ukrajnában: a korrupcióellenes törvény elleni tüntetések és a korábbi kormányátalakítás komoly társadalmi elégedetlenséget hozott felszínre. A háború már több mint három és fél éve tart, a gazdasági nehézségek mélyülnek és egyre erősebb a feszültség az utcákon. Mi áll a népszerűségvesztés hátterében? Miért váltott ki ekkora vitát a korrupcióellenes törvény? Miért forró téma a mozgósítás kérdése?A Geo-Trendek legújabb adásában Olekszij Anton (Oeconomus) és Varga Mónika (InfoRádió) részletesen elemzik a politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat Ukrajnában.
2025. július 24-én súlyos harcok robbantak ki Thaiföld és Kambodzsa között egy határincidens nyomán. Az öt napig tartó összecsapások legalább 40 áldozatot követeltek, és több százezer ember kényszerült menekülésre. Most ugyan tűzszünet van érvényben, de a helyzet továbbra is rendkívül feszült.Mi áll a háttérben? Miért nem oldódik meg a konfliktus?A Geo-Trendek legújabb adásában Csenger Ádám, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője beszélgetnek a válság gyökereiről.
Trump ultimátumot intéz Oroszországhoz, Ukrajnában erőszakos mozgósítás zajlik, az EU pedig újabb szankciókkal lép fel – mit jelent mindez Kelet-Európa jövője szempontjából?A Geo-Trendek legfrissebb epizódjában Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával elemezzük az orosz–ukrán háború legújabb fejleményeit és a térség geopolitikai erőviszonyainak változását.
Az Európai Bizottság 2027 végéig teljesen leállítaná az orosz gáz és olaj importját. Ennek következményei azonban nincsenek végig gondolva: az európai energiaintenzív ágazatok versenyképessége összeomlott, és még csak most indul a gyárbezárások második hulláma a vegyiparban és a nehéziparban. Miközben világszerte éppen kíméletlen vetélkedés zajlik a gazdaságok között a legversenyképesebb termelési és high-tech helyszínek biztosításáért - aminek az egyik legfontosabb alapja a mindenkori olcsó és megbízható energiaellátás. Mibe került az európai energiapolitika eddig, és milyen következménnyel jár a teljes tiltás az EU-ra és Magyarországra nézve?
Ezekről a témákról is beszélget Varga Mónika az Inforádió műsorvezetője Tatár Mihállyal, az Oeconomus vezető elemzőjével a GeoTrendek adásában.
Ha nem is lengi körül olyan misztikum a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének megválasztását, mint a pápaválasztó konklávét, az esemény nem elhanyagolható. A legnagyobb hatású sportvezetőről van szó, aki legalább 8 évre szabja meg a világ élsportjának főbb irányait. Az olimpiai mozgalom erejét mutatja az is, hogy 5 milliárdan követték a legutóbbi, 2024-es párizsi olimpiai játékokat.A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2025-ben megújul. A következő elnök személye több szempontból különleges: az intézmény 131 éves fennállásának tizedik, és egyúttal első női, mi több, első afrikai elnökét választották meg Kirsty Coventry személyében. Az Oeconomus Magas labda című podcastjának első adásában a hivatalba lépő NOB-elnök megválasztásáról, a jelöltekről és az olimpiai mozgalom jövőjéről, valamint a budapesti olimpia lehetőségeiről beszélget Csisztu Zsuzsa, aki a NOB-enökválasztás minden mozzanatát követte, és Németh Viktória, az Oeconomus sportgazdasági elemzője.
Minden, amit Donald Trump NATO-politikájáról tudni kell.
Az Oeconomus Röntgen című műsorának első részében Horváth Sebestyén és Csenger Ádám elemzők magyarázzák el, hogy miért fenyeget az amerikai elnök NATO-ból való kilépéssel? És hogyan járul hozzá az Egyesült Államok kontinensünk védelméhez?
Ukrajna kint Amerika pedig bent marad a NATO-ban. Röviden így lehetne összefoglalni a védelmi szövetség idei csúcstalálkozójának lényegét. De volt szó a védelmi kiadások drasztikus növeléséről és persze a Trump-show sem maradt el.
Milyen változások várhatóak a NATO-ban azzal, hogy újra Donald Trump képviseli az Egyesült Államokat a szövetségben?
Mit olvashatunk ki a csúcstalálkozó eseményeiből és a zárónyilatkozatból Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozóan?
És hogyan lett a máskor sok oldalas nyilatkozat ezúttal egy oldalas?
Az Oeconomus új podcastjának legújabb epizódjában ezekre is válaszol: Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője és Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.
Tavasszal fagykárok, nyár elején pedig aszály nehezítette a mezőgazdaság teljesítőképességét Magyarországon és Európában is. A magyar gazdálkodók a gyümölcstermesztési ágazatban drasztikus visszaeséssel számolnak, elsősorban az áprilisi fagyok miatt, a barackfélék termésmennyisége akár 5-8 ezer tonnára is csökkenhet országos szinten. Az emiatt érkező import termékek nem csak drágábbak, de sokszor minőségileg is alul maradnak magyar társaikkal szemben. 🔹Milyen helyzetet teremtettek az időjárási viszontagságok a magyar mezőgazdaságban? 🔹Honnan érkezhet majd import gyümölcs és zöldség? 🔹Mennyit képes Magyarország külföldre szállítani ezekből a termékekből? Ezekről a témákról is beszélget Varga Mónika az Inforádió műsorvezetője Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus elemzőjével a GeoTrendek adásában.
Valóságos piaci pánikot idézett elő Donald Trump, mikor április másodikán vámtarifákat jelentett be. Végül ezek hatályba lépése előtt 90 nap haladékot adott az érintett mintegy 180 országnak. Az amerikai ígérete szerint ebben a három hónapban 90 kereskedelmi megállapodást fognak kötni, azonban a hamarosan lejáró határidőig csak kettőt sikerült: az Egyesült Királysággal és Kínával. A GeoTrendek legújabb adásában Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika műsorvezető beszélgettek az USA és az EU közötti tárgyalási folyamat állásáról, illetve a Trumpi kereskedelempolitika globális hatásairól.
Mindössze 12 nap alatt Izrael szinte teljesen megsemmisítette Irán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramját. Teherán hathatós válaszcsapás helyett a Hormuzi-szoros lezárásával fenyeget – ezzel a világ egyik legfontosabb kereskedelmi és energia útvonalát sodorja veszélybe. Bár az ellenségeskedés több évtizedes múltra tekint vissza, most először bontakozott ki ennyire nyílt és napokig elhúzódó fegyveres konfliktus a két ország között. A mostani tűzszünet legfeljebb haladékot adhat – a következő összecsapás szinte elkerülhetetlen. Trump közben békét sürget, miközben az Egyesült Államok B-2-es bombázói döntő csapást mértek Irán atomprogramjára. Vajon visszatér Amerika a Közel-Keletre mint globális „csendőr”? Érdeke lehet Izraelnek a tűzszünet, amikor legfőbb ellensége ennyire meggyengült? És mi az oka annak, hogy a két ország közti ellentét ennyire kibékíthetetlen?Ezekről a kérdésekről beszélgetett a Geo-Trendek legújabb adásában Varga Mónika műsorvezető és Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
A romák munkaerőpiaci integrációja nemzeti sorskérdés, ami alapjaiban határozza meg az ország fejlődési lehetőségeit. Magyarország az egyetlen olyan uniós tagország, ahol a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyteremtése tudatos kormányzati politika szintjére emelkedett. Az elmúlt 15 évben a munkaalapú társadalompolitikának köszönhetően jelentős eredményeket értünk el, a romák foglalkoztatási rátája megduplázódott, de még mindig jelentős a lemaradásuk az országos átlaghoz képest. Ezen kívül a szegénység leküzdése terén is komoly eredmények születtek, azonban itt is sok még a tennivaló. Úgy tűnik mindennek a kulcsa az oktatás és a gyermekkori lemaradások megelőzése tudatos társadalompolitikai intézkedéseken keresztül. Ezekről a kérdésekről szervezett hiánypótló konferenciát - polgármesterek, kutatók, foglalkoztatók, egyházi szervezetek, oktatási intézmények és kormányzati szereplők bevonásával - az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Az elmúlt évtizedben valódi reneszánszát éli az űripar. Míg egykor kizárólag állami űrügynökségek uralták a világűr felfedezését, mára olyan magánvállalatok, mint a SpaceX, a Blue Origin vagy Rocket Lab, járnak élen a szektor forradalmasításában. Ez a trend nemcsak az Egyesült Államokban zajlik. Európa is egyre határozottabban jelenik meg az űripar és űrgazdaság globális térképén, és most már Magyarország is aktívan keresi és kiaknázza az ebben rejlő lehetőségeket – legyen szó technológiai fejlesztésekről, nemzetközi együttműködésekről vagy magáról az űrutazásról. Hiszen Kapu Tibor a NASA Axiom Mission 4 programjának keretében hamarosan megkezdi utazását a Nemzetközi Űrállomásra.
De hogyan igazodhatunk el a világűr szabályozatlan, vadnyugati viszonyai között? Miért vállhat hadszíntérré a világűr? Hogyan válhat Magyarország versenyképessé az űrtechnológia területén? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a „Rizikó” legújabb adásában Réti Kristóf, a 4iG Space and Defense Technologies stratégiai menedzserével, és Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Senior elemzőjével. Műsorvezető: Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.Te mit gondolsz? Írd meg kommentben a véleményedet!
Kapu Tibor expedíciója nemcsak a hazai űrszektor szereplőit, de Magyarországot nemzetközi szinten is versenyképes pozícióba juttatja a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparágában. Az űrkutatás és az űripar olyan magasan fejlett tudományos és technológiai ágazat, amelyben kiélezett nemzetközi versengés zajlik az országok és magánvállalatok között.
Mi az űripar és miért fontos a technológia, a gazdaság, biztonságpolitika, vagy a geopolitika számára? Milyen történelmi dimenziói vannak a nemzetközi technológiai versengésnek? Hogy áll Magyarország a nemzetközi és a regionális összehasonlításban a csúcstechnológiás ágazatban?Milyen más magyar kezdeményezések vannak az űriparban, amelyben Magyarország versenyképes szereplő lehet?
A Geo-Trendekben Varga Mónika, az Inforádió szerkesztője beszélget Németh Viktóriával, az Oeconomus senior elemzőjével a világűr geopolitikai és gazdasági távlatairól.
Másfél évvel az Izrael elleni, több mint 1100 életet követelő terrortámadás után még mindig harcok dúlnak Gázában, az elragadott túszok egy része sem tért haza. László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője nemrégiben Izraelben járt, ahol felkereste a gázai határ közelében azt a kibucot és a zenei fesztivált helyszínét, ahol brutális vérfürdőt rendezett a Hamász. Beszélt a túlélőkkel, meghallgatta egy ötszáz napig raboskodó túsz történetét, de ellátogatott a feszült libanoni és szíriai határra is. Hogyan vészelték át a terrortámadást? Feldolgozta már Izrael a traumát? Meddig tarthat még a háború? A GeoTrendek új adásából ezekre a kérdésekre is választ kapunk.
Egy példa nélküli választási éven vagyunk túl, tele meglepetésekkel és politikai feszültséggel. A romániai választások eredményei végül nem hozták meg a várt sikert George Simion számára. Milyen irányba indul el Nicușor Dan? Fellélegezhet az erdélyi magyarság, vagy korai az optimizmus? Emellett továbbra is aktuális kérdés, hogy meg lehet védeni egy demokráciát antidemokratikus eszközökkel? Egy biztos, Románia továbbra is túl fontos hely ahhoz, hogy sorsát csak a románokra bízzák.
