🎙 Miért kerülünk újra és újra ugyanabba a pénzügyi helyzetbe?
Hogyan hatnak ránk gyerekkorunk pénzügyi mintái, és mit tehetünk ma azért, hogy tudatosabb, biztonságosabb jövőt teremtsünk magunknak?
A mai epizód vendége Csatos Erika, az Álomjövő alapítója és pénzügyi tanácsadó, aki szenvedélyesen dolgozik azon, hogy az emberek kezükbe vegyék a pénzügyeik irányítását.
Erika szerint a pénzügyek kezelése nem matematika, hanem önismeret, értékrend és bátorság kérdése.
Beszélgetésünkben végigjárjuk a családi hiedelmek, generációs különbségek, férfi-női pénzügyi szerepek, tudatosság és felelősségvállalás témaköreit.
💬 „Azért fontos, hogy legyenek tartalékaink, hogy a pénz hiánya miatt ne kelljen méltatlan döntést hozni az életünkben.”
Szó esik arról is, hogy miért nehéz hosszú távon gondolkodni, hogyan csap be minket az életszínvonal-infláció, és miért nem tanuljuk meg az iskolában a pénz kezelését.
Erika gyakorlati tanácsokat ad:
hogyan írjuk össze bevételeinket és kiadásainkat,
miként tervezzük meg éves fix kiadásainkat (például nyaralás, tanévkezdés),
és hogyan osszuk be a jövedelmünket úgy, hogy a jelen örömei mellett a jövő biztonságára is jusson.
💬 „A pénzügyi tudatosság nem lemondás a jelenről, hanem annak a művészete, hogy most is élvezzük az életet, miközben felkészülünk a későbbi időszakokra.”
A generációs különbségek is izgalmasak:
míg a baby boomer korosztály a biztonságra törekszik,
az Y generáció értékalapú döntéseket hoz,
a Z generáció pedig sokszor gyors meggazdagodásról álmodik.
Erika minden korosztálynak más módszereket ajánl, de egy közös:
👉 a pénzügyi önismeret fejlesztése nélkül nincs tartós változás.
💡 Az epizód legfontosabb tanulságai:
• A pénzügyi tudatosság első lépése a célok kitűzése – rövid, közép- és hosszú távon is.
• Tartalék nélkül kiszolgáltatottá válunk, tartalékkal viszont döntési szabadságunk nő.
• A pénzről otthon beszélni kell – a gyerekek a szülői mintát követik.
📌 Az epizódban elhangzó témák:
• Pénzügyi önismeret: miért nem matematikáról szól?
• Családi hiedelmek és gyerekkori minták hatása a pénzkezelésre
• Generációs különbségek a pénzügyi magatartásban
• Férfi-női pénzügyi szerepek
• Felelősségvállalás a pénzügyekben – nem utólag, hanem előre
• Az életszínvonal-infláció csapdája
• Miért nincs pénzügyi oktatás az iskolákban?
• Gyakorlati tippek a pénzügyi tudatosság fejlesztésére
⏱ Epizód időbélyegek:
00:00 – Bevezetés: miért ismételjük a pénzügyi hibáinkat?
03:20 – Mi a pénzügyi önismeret valójában?
08:45 – Generációk pénzügyi magatartása és kockázatvállalása
15:40 – Férfi és női pénzügyi szerepek
21:10 – Tudatosság és felelősségvállalás a pénzügyekben
27:35 – Az életszínvonal-infláció és a megfelelési kényszer
33:50 – Impulzusvásárlás, hitel és megtakarítás dilemmái
41:05 – Pénzügyi nevelés a családban és az iskolában
48:20 – Gyakorlati tervezési módszerek (zsebek, borítékok)
54:10 – Záró gondolatok: miért most a legjobb elkezdeni a pénzügyi tudatosságot?
🎧 Ha szeretnéd jobban érteni a saját pénzügyi döntéseidet,
és gyakorlati tippeket kapnál a stabilabb, tudatosabb jövő megteremtéséhez,
hallgasd meg ezt az epizódot!
💬 Te mikor érezted először, hogy a pénzügyeid a kezedben vannak?
Írd meg kommentben!
Ebben az epizódban Jeckel Eszter vendége Pintér Zsolt, szervezetfejlesztő tréner, mesemondó, a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség elnöke.
A beszélgetés a mesék erejéről, a mesemondás hagyományáról és annak 21. századi szerepéről szól – nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek és szervezeteknek is.
✨ Fő kérdések:
Miért van szükség élőszavas mesemondásra a digitális korban?
Hogyan segít a mese a közösségi kapcsolódásban, a vezetői készségek fejlesztésében és a kreativitás felszabadításában?
Miért képes egy jó mese „mesei transzállapotba” vinni a hallgatót?
💬 „A mesék segítettek olyan komplex dolgok tanításában, amiket szavakkal nehéz leírni – hogy mitől büszke valaki, vagy honnan van bátorsága.”
A beszélgetésből kiderül:
hogyan találta meg Zsolt a mesemondói hivatását,
miért nélkülözhetetlen a mese a felnőttek életében is,
hogyan építette be a történetmesélést tréneri és szervezetfejlesztői munkájába.
Szó esik arról is, hogy a mese és a népi hagyományok hidak lehetnek szakmák, generációk és országok között.
💬 „A mese összeköt – határokon, szakmákon, életkoron át.”
Zsolt hangsúlyozza, hogy a mesemondás nem puszta szórakoztatás: tanít, erősít, közösséget épít.
A vezetőfejlesztésben pedig segít meglátni, mi hiányzik egy csapatból, és hogyan lehet ezt helyreállítani.
💬 „Egy jó vezető nemcsak számokban gondolkodik – kapcsolódik az embereihez.”
📌 Az epizód legfontosabb tanulságai:
A mese nemcsak gyerekeknek szól – a felnőtteknek is szükségük van történetekre.
A digitális korban különösen fontos az élő, személyes találkozás.
A történetmesélés hatékony eszköz a szervezetfejlesztésben és a vezetői készségek fejlesztésében.
📌 Az epizódban elhangzó témák:
Hogyan lett Zsoltból mesemondó
A mese ereje a gyerekek és felnőttek életében
Mese és szervezetfejlesztés kapcsolata
A Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség céljai
A mesemondás mint közösségépítő erő
Vezetői készségek, amelyek a mesékből tanulhatók
⏱️ Epizód időbélyegek:
00:00 – Bevezetés, Zsolt bemutatása
02:00 – Gyerekkori kapcsolódás a népi kultúrához
04:30 – Miért hat ránk a mese? A „mesei transzállapot”
09:00 – Felnőttek és a mesék: történetek a fesztiválokról
10:45 – Mesék a tréningekben és szervezetfejlesztésben
16:00 – Szkeptikus közönség és a történet ereje
20:00 – A Világszárnya Szövetség története és céljai
28:00 – Népmesék mint kulturális örökség
35:00 – Milyen hiányokra ad választ a mese a munkahelyeken?
40:00 – Humán erőforrás mint a szervezetek motorja
44:30 – Szimbólumok és motívumok a mesékben
48:00 – Mesekezdő formulák és közönségre hangolódás
55:00 – Mesemondás tanítása, Mesefa Iskola
🎧 Hallgasd meg az epizódot, és merülj el a mesék világában!
💬 Te mikor hallottál utoljára élőszavas mesét? Írd meg kommentben!
Ebben az epizódban Lénárt Viktor executive coach, tanácsadó osztja meg gondolatait a vezetőfejlesztés jövőjéről, az AI szerepéről a coachingban és arról, hogyan változik a szervezetek működése az emberközpontú megközelítés és a technológia által. Az epizód során szinte minden pillanatban olyan témákat érintenek, amelyek a jövőbeli vezetőknek, tanácsadóknak és szakembereknek kulcsfontosságúak lehetnek.
Vajon már most létezik olyan AI coach, amely képes érzelmeket visszatükrözni?
Mi az a "Technology Augmented Advisor Coach", és hogyan írja át a coaching, tanácsadás és tréning határait?
Mit kezdjünk azzal, hogy a jövőben nem biztos, hogy minden coachra szükség lesz?
💬 "Nem létezhet az ember önmagában, mindig valakihez tartozunk"
Lénárt Viktor komplex szemlélete, amelyben egyszerre van jelen a teológiai, filozófiai és közgazdasági gondolkodásmód, izgalmas tükröt tart elénk: vajon az ember valóban pótolható, vagy az AI csak eszköz?
💬 "A legbonyolultabb nyersanyag, amivel dolgozunk: az ember."
Egy mondat, ami tökéletesen összefoglalja Lénárt Viktor gondolkodását a vezetésről és a szervezetfejlesztésről. Az ember, aki egyszerre célorientált és kapcsolódásra vágyó lény, akinek működése sokdimenziós, kiszámíthatatlan, mégis mintázatokba rendezhető. A vezető feladata nem csupán az irány kijelölése, hanem a legkülönfélébb emberi reakciók, motivációk és érzékenységek egyensúlyba hozása – ez pedig nem egyszerűen tanulható készség, hanem folyamatos önreflexió és alkalmazkodás eredménye.
💬 Az epizód legfontosabb tanulságai:
Az AI nem kiváltja az embert, hanem megerősíti a tudatos jelenlétet, ha jól használjuk.
A jövő vezetője nemcsak irányt mutat, hanem tudatosan építi kapcsolatrendszereit.
A technológia előrehaladtával az emberi kapcsolatok tudatos védelme életbevágóvá válik.
📌 Az epizódban elhangzó témák:
Az ember természete: célorientáltság és kapcsolódás
Vezetőválasztás biológiai és szociális ösztöneink alapján
AI mint coaching eszköz: előnyök és korlátok
TAC: egy jövőbe mutató szerepmodell
Az empátia, mint vezetői funkció
Az AI hatása a szervezetek kultúrájára és diagnosztikájára
Az emberi kapcsolatok szerepe a technológiai társadalomban
⏱️ Epizód időbélyegek:
00:00 – Bevezetés: ki Lénárt Viktor és miről szól az epizód?
03:00 – Emberközpontú vezetés és az ember természete
07:00 – AI szerepe a coachingban: lehetőségek és veszélyek
14:30 – TAC modell és a jövő szakembere
21:00 – AI haszna a tanácsadásban és szervezeti diagnózisban
26:30 – Az emberi kapcsolatok és empátia válsága
34:00 – Szemléletváltás és a technológia etikai keretei
41:00 – A jövő vezetőinek új kihívásai
🎧 Hallgasd meg az epizódot, ha szeretnéd érteni, hogyan tudsz vezetőként felelősen kapcsolódni az AI-hoz, és hogyan lehet technológiát és emberséget egyensúlyba hozni.
💬 Neked mit jelent ma hitelesnek lenni a vezetésben? Oszd meg kommentben!
Ebben az epizódban Jeckel Eszter vendége Vízi Beáta, tranzakcióanalitikus tanácsadó, PCC coach és szupervízor, akivel a játszmák természetéről, az asszertív kommunikációról és a sorskönyvek átírásának lehetőségeiről beszélgetünk.
Mit jelent hitelesnek lenni a gyereknevelésben, és miért nem elég csak könyvből nevelni?
Hogyan tudunk szembenézni a saját játszmáinkkal, és miként segíthet ebben a tranzakcióanalízis?
Milyen belső engedélyekre van szükségünk, hogy valóban változtatni tudjunk az életünkön?
Az adás során ezekre és sok más kérdésre is választ kapunk.
💬 „A legnagyobb fájdalmunkat hogyan tudjuk küldetéssé alakítani?”Beáta személyes és szakmai tapasztalatai révén vezet minket végig azokon a belső utakon, ahol sorskönyünk íródik, és ahol lehetőség nyílik a változásra. Felidézi, hogyan talált rá a tranzakcióanalízisre szülőként, és hogyan formálta át ez a megközelítés a családi kapcsolatait.
Rávilágít arra, hogy:- A sorskönyv nem végzet, hanem lehetőség a tudatos átírásra.- Az asszertív kommunikáció nem csodaszer, hanem egy tanulási folyamat, ami gyakran nem mentes a kudarcoktól.- A játszmák tudattalanul zajlanak, önismereti munkával megelőzhetőek és leépíthetőek
💬 Az epizód legfontosabb tanulságai:
- A sorskönyvünk önismereti munkával átírható és formálható.
- Az asszertív kommunikáció a leghatékonyabb eszköze a játszmák megelőzésének.
- Az autonómia azt jelenti: van védelem, vannak engedélyek – ezáltal megjelenik az , öröm, önbizalom, kreativitás és így lesz erőm a változtatáshoz.
📌 Az epizódban elhangzó témák:
- Tranzakcióanalízis alapjai: tranzakciók, játszmák, sorskönyv- Az én-állapotok (szülő, felnőtt, gyerek) szerepe
- Asszertív kommunikáció és hitelesség a gyereknevelésben- Játszmák a párkapcsolatban és szervezetekben
- Az autonómia szerepe a fejlődésben
- Sorskönyv átírása és az önismereti munka jelentősége
⏱️ Epizód időbélyegek:
00:00 – Bevezetés: Vízi Beáta és a tranzakcióanalízis bemutatása
02:10 – Mi az asszertív kommunikáció?
04:30 – Tranzakciók és játszmák alapjai Eric Berne szerint
07:00 – Sorskönyv és annak alakulása gyermekkorban
10:00 – A legnagyobb fájdalmakból hogyan lesz küldetés?
13:00 – Hiteles kommunikáció gyereknevelésben: személyes példák
16:00 – Én-állapotok szerepe és felismerése
20:00 – Szervezeti példák a különböző énállapotok működésére
25:00 – Játszmák a párkapcsolatban
30:00 – Gyerekkori szerepek és felnőttkori működés
34:00 – Ellenállás tréningeken
38:00 – Mi az önismeret? Milyen hasznot hozhat?
42:00 – A változás ereje: autonómia és belső engedélyek
45:00 – Játszmák és manipuláció: mi a különbség?ű
47:00 – Sorskönyv átírásának lehetőségei és példái
49:00 – A láthatóság és a személyes fejlődés kihívása
🎧 Ha szeretnéd megérteni, miért ismételsz bizonyos mintákat a kapcsolataidban, vagy hogyan tudsz hitelesebben jelen lenni a gyereked, a párod vagy a klienseid életében – ez az epizód neked szól.
💬 Te milyen játszmát ismertél fel magadon utoljára? Írd meg kommentben!
Mi is az ICF Hungary valójában? Mi különbözteti meg az ICF-minősített coach-ot a többiektől? Milyen tévhitek élnek a coachingról, és hogyan igazodhatunk el ebben a sokszínű, személyes kapcsolatokra épülő szakmában? Mi az etikai normák szerepe a coaching folyamatban? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk, miközben Friedewald Zita és Sebők András saját példáikon keresztül mutatják meg, milyen lehetőségeket ad az ICF Hungary a coach-ok számára nemzetközi szinten is.
Ebben az epizódban Friedewald Zita, az ICF Hungary alelnöke és Sebők András, az ICF Hungary elnöke segít eligazodni az International Coaching Federation (ICF) világában: mit jelent ICF-minősítéssel dolgozni, miért fontos az akkreditáció, és hogyan emeli a coach-ok szakmai hitelességét.
💬 "A coaching nem tanácsadás, hanem az ügyfél saját erőforrásainak felfedezése."
A beszélgetés során szóba kerülnek a leggyakoribb hiedelmek:
Miért nem igaz az állítás, hogy a coach-nak szakterületi szakértőnek kell lennie?
Miért nem igaz az, hogy a coaching csak problémás ügyfeleknek szól?
Miért csak részben igaz, hogy a coaching eredményei nem mérhetők?
💬 "A coachingban nem az számít, hogy mit mondunk, hanem hogy mit kérdezünk — ez adja a fejlődés igazi motorját."
Miért érdemes ICF akkreditált iskolát választani coach-képzésre?
Nemzetközileg elismert sztenderdek szerint képeznek
Könnyebb az út a minősítéshez (ACC, PCC, MCC)
A minősítés biztonságot, hitelességet ad ügyfélnek és coach-nak egyaránt
Az epizód legfontosabb tanulságai:
A coaching szakma minőségi garanciáját a nemzetközi akkreditáció adja.
A coach hitelessége nem a tökéletességén, hanem az önazonosságán múlik.
Az AI nem helyettesíti az emberi kapcsolatot, de eszközként támogathatja a coach munkáját.
📌 Az epizódban elhangzó témák:
ICF akkreditáció jelentősége
A coachinggal kapcsolatos főbb tévhitek
Etikai normák és kompetenciamodell az ICF-ben
Iskolaválasztási szempontok coach-képzéshez
Az AI szerepe a coachingban
Személyes sikertörténetek az ICF Hungary közösségéből
⏱ Epizód időbélyegek (chapter javaslat):
00:00 – Bevezetés
03:00 – Tévhitek a coachingról: miért nem igazak bizonyos állítások?
10:00 – Az ICF akkreditáció jelentősége
18:00 – Kompetenciamodell és etikai normák
26:00 – Iskolaválasztási tanácsok coach-oknak
34:00 – Személyes tapasztalatok az ICF Hungary-ben
44:00 – AI és a coaching jövője
56:00 – Záró gondolatok
🎧 Ha szeretnéd érteni, hogyan válik egy coach hiteles szakemberré nemzetközi szinten is, és hogy miért fontos a megfelelő akkreditáció, hallgasd meg az epizódot!
💬 Szerinted mi a legfontosabb tulajdonság, amitõl egy coach hiteles lesz az ügyfelei szemében? Írd meg kommentben!
Ebben az epizódban Janata Kriszta, KKV-marketing tanácsadó és a vállalkozói psziché felfedezője osztja meg tapasztalatait arról, miért nem működik a jelenlegi coaching megközelítés a kisvállalkozói szektorban – és mit kéne tennie a coachoknak, ha valóban segíteni akarnak.
A beszélgetést Jeckel Eszter vezeti, és már az első percekben nyilvánvalóvá válik: ez nem egy szokványos epizód. Kriszta ugyanis megkérdőjelezi a coach szakma néhány mélyen gyökerező hitét – nem kívülállóként, hanem marketingesként, aki maga is tanul coachingot, és akinek nap mint nap vállalkozók ülnek a székében.
💬 „A KKV-s akkor megy coachhoz, amikor már ordít a fájdalomtól. Nem idézetekre van szüksége, hanem konkrét segítségre.”
Az adás központi kérdése: miért nem találkozik egymással a KKV szektor és a coach szakma, holott óriási szükségük lenne egymásra? Janata Kriszta válasza szerint ez főként szemléletbeli és gyakorlati problémákból ered:
A coachok többsége maga is kisvállalkozó, mégsem rezonál a KKV-sek valóságára.
A klasszikus coaching módszerek túl lassúak, túl idealizáltak egy olyan közegben, ahol minden nap túlélés.
A vállalkozók „démonokkal” élnek együtt – perfekcionizmus, maximalizmus, sűrgetettség –, amiket jól keretezve sikerre vihetnek, de előbb-utóbb visszanyal a fagyi.
💬 „A coach akkor tud hiteles lenni, ha túlélte már azt, amit a KKV-s megél.”
A beszélgetés rávilágít, hogy a KKV-sek nem HR-esen keresztül választanak coachot, hanem krízishelyzetben, szinte ösztönből keresnek segítséget. Ez viszont azt jelenti, hogy:
a coachnak gyorsan kell bizalmat építenie,
empatikusnak kell lennie a vállalkozói nehézségekkel,
nem lehet önazonossági válságban, amikor segíteni próbál.
💬 „A coach akkor működik, ha kíváncsi – őszintén, tényleg kíváncsi a másik emberre."
Az epizód legfontosabb tanulságai:
A KKV-s nem coachingot akar, hanem megoldást – és csak akkor, ha már minden más kudarcot vallott.
A coachingban elvárt lassúság és finomság gyakran disszonáns a kisvállalkozói tempóval és türelmetlenséggel.
Szükség lenne egy új szakterületre: KKV-coaching – saját metodikával és pszichográfiai tudással.
A coachok és a kisvállalkozók világának inkompatibilitása
A KKV-vezetők mentális állapota és démonjai
Miért nem működik a vegytiszta coaching ebben a közegben?
A coach marketing önbecsapásai: motivációs idézetek és láthatatlanság
A KKV pszichográfiai sajátosságai
A bizalom és hitelesség szerepe az együttműködésben
Konkrét javaslatok a coachoknak, ha vállalkozókkal szeretnének dolgozni
A coaching folyamat újragondolása: tempó, struktúra, visszajelzés
00:00 – Bevezetés: miért nem működik a coaching a KKV-soknál?
03:30 – Miért megy a vállalkozó coachhoz? Krízishelyzet és kényszer
07:50 – A coach marketing problémái és hitelesség kérdése
11:15 – KKV-s pszichográfia és a „vállalkozói démonok”
16:30 – A coach túlélte-e, amit a cégvezető most él meg?
20:10 – Mi lenne a coach dolga a vállalkozó szemszögéből?
26:00 – A KKV-s tempó és az „extreme short-termism”
30:45 – A coaching átalakítása KKV-barát formára
36:50 – Záró gondolatok: mit tehet a coach holnaptól?
🎧 Ha érdekel, hogyan tudnád KKV-vezetőként jól választani coachot, vagy coachként végre valódi kapcsolatot építeni ezzel a közeggel, ez az epizód neked szól.
💬 Szerinted mitől lesz valaki igazán hiteles coach a vállalkozók szemében? Írd meg kommentben!
A Nézz szembe önmagaddal podcast második epizódjának vendége Kende- Hofherr Krisztina kommunikációs szakértő, aki a segítő szakmák hitelességéről, a megfelelő szakember kiválasztásáról és a coaching valódi szerepéről beszélget Jeckel Eszter műsorvezetővel. Az adásban kiderül, hogy miért van szükség képzett coachokra, hogyan lehet megkülönböztetni a szakmailag felkészült segítőket a gyorstalpalón végzett önjelölt tanácsadóktól, és miért nem a gyengeség jele, ha valaki szakmai segítséget kér.
Krisztina saját tapasztalatán keresztül mesél arról, hogy a coaching nem lehet „ránk kényszerített szolgáltatás”, hanem egy tudatosan választott eszköz, amely a megfelelő szakemberrel valóban hozzáadott értéket adhat. „Coachra igenis szükség van – de képzett coachra!” – emeli ki, hangsúlyozva, hogy a segítő szakmák képviselőinek etikai felelőssége is van az ügyfelek iránt. Eszter rámutat arra, hogy a megfelelő szakember kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont a képzettség, a hiteles referenciák és a szakmai háttér ellenőrzése, hiszen „ha valaki rosszul választ, akár nagyobb kárt is szenvedhet, mintha egyáltalán nem kért volna segítséget”. A beszélgetés végén konkrét tanácsokat is adnak arra, hogyan lehet felismerni a megbízható szakembereket és milyen jelek utalnak arra, ha valaki nem megfelelő segítő.
TIMECODEOK:
0:00: Bevezetés, kezdetek
6:07: Krisztina tapasztalatai, fenntartásai,
9:05: Képzett coachok fontossága
15:21: Segítő szakmák határai
21:08: Hiteles szakember kiválasztása
26:06: Hogyan ismerjük fel a jó segítőt
Az első adásban Jeckel Eszter a PersonalGuide szakmai vezetője Dr. Izsák Norbert egyetemi docenssel és coach-trénerrel beszélget a személyiségtesztek hasznosságáról és korlátairól.
Az adás során szó esik arról, hogy ezek egyfajta kérdőívek, melyek nem megcáfolhatatlan igazságokat állítanak, hanem tendenciákat mutatnak, és sok múlik a helyes értelmezésükön. Megvizsgálják, hogy a coachingban és a pszichológiai tanácsadásban milyen szerepet tölthetnek be, valamint azt is, hogy milyen félreértéseket és önbecsapásokat eredményezhetnek, ha túlzottan mereven kezeljük az eredményeket vagy éppen egyfajta horoszkópként tekintünk rájuk.
A beszélgetés során kitérnek arra is, hogy miért fontos a tesztek esetében a mérhetőség, a cselekvésre ösztönzés, és hogy milyen módszerekkel érdemes használni őket az önismereti fejlődés támogatására. Szóba kerülnek a leggyakrabban alkalmazott eszközök, mint például a MBTI, a motivációs térkép vagy a Personal Guide teszt, valamint ezek előnyei és lehetséges korlátai. Emellett megvitatják, hogy a tesztek használata során felmerülő önismereti utazás közben milyen esetekben lehet szükség inkább pszichológus vagy más szakember bevonására.
A személyiségtesztek megfelelő alkalmazása segíthet az önismeretben és a szakmai fejlődésben, de fontos, hogy ne tekintsük őket végleges diagnózisnak. Ha érdekel, hogyan érdemes kitölteni és értelmezni ezeket a teszteket, és milyen gyakorlati hasznuk lehet a mindennapi életben, hallgasd meg ezt az epizódot!
PersonalGuide:
Web: https://personalguide.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/personalguide.hu/
Instagram: https://www.instagram.com/personalguide.hu/
Linkedin: https://www.linkedin.com/company/personalguide/
Youtube: https://www.youtube.com/@personalguide-hu
00:00 – Az epizód bevezetése: Jeckel Eszter bemutatja podcast csatorna küldetését.
02:40 – Dr. Izsák Norbert szakmai háttere és személyes kapcsolódása a témához.
06:27 – Miért vonzódnak az emberek a személyiségtesztekhez?
11:34 – A tesztek erősségei és gyengeségei
15:20 - Coaching és terápiás felhasználás
18:35 – A tesztek szerepe az önismeretben és a mentális egészségben.
32:20 – Zárógondolatok az önismeretről és a személyiségtesztekről