A $500 million “training plan" and agile organization. MOL Group’s Downstream division has set an ambitious financial and cultural target as part of the Tomorrow Downstream, or TODO program.

In the latest episode of MOL Talks, Ambrus Halász, Head of Group Corporate Communications at MOL Group, spoke with Gabriel Szabó, Executive Vice President of Downstream at MOL Group, about the TODO program. They discussed the financial target, the challenges of the energy transition, crude oil diversification, and how all this may affect employees’ everyday work.

The episode reveals that TODO is not simply an efficiency project, but a true change in mindset: a shared task list designed to ensure that MOL remains future-proof.

-------

500 millió dolláros „edzésterv” és agilis szervezet. Ambiciózus pénzügyi és kulturális célokat tűzött ki a MOL-csoport Downstream üzletága a Tomorrow Downstream (TODO) programban.

 A MOL Talks legújabb epizódjában Halász Ambrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációs vezetője beszélget Szabó Gabriellel, a MOL csoportszintű Downstream ügyvezető igazgatójával a TODO programról. Szó esett a pénzügyi célkitűzésről, az energiaátmenet kihívásairól, a kőolaj-diverzifikációról, valamint arról is, hogyan érintheti mindez a munkatársak mindennapjait.

Az angol nyelvű adásból kiderül, hogy a TODO nem egyszerűhatékonyságnövelő projekt, hanem szemléletváltás: közös feladatlista, amelynek célja, hogy a MOL jövőbiztos maradjon.

240 milliárd dollár. Ennyit költöttek az amerikai techóriások a mesterséges intelligencia fejlesztésére – ez nagyjából annyi, mint Görögország egész éves GDP-je volt 2024-ben. Vajon milyen hatással lesz a technológia fejlődése az iparra és a világra?

A MOL Talks legújabb epizódjában Bakos Piroska, a MOL szóvivője és médiakapcsolati vezetője beszélget Svébis Andrással, a MOL-csoport IT és digitalizációs ügyvezető igazgatójával és Georgiu Achillesszel, adat, AI és innováció vezetővel. Milyen AI-technológiák állnak már most a rendelkezésünkre, miért gondolják azt, hogy a felhasználásuknak valójában az emberi alkalmazkodóképesség szab határt, és mikor jöhet el a valódi AI-korszakváltás? A MOL példáján keresztül konkrét fejlesztések is szóba kerülnek.

Az adás a technológia és ember kapcsolatáról, felelősségről és jövőképről is szól – nemcsak szakmabelieknek.

A klímaváltozás elleni harc közös ügy – de meddig mehetünk el benne anélkül, hogy aláássuk az európai gazdaság versenyképességét? A MOL Talks legújabb adásában Halász Ambrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációsvezetője beszélget Csontos-Tóth Anett EU-szabályozási vezetővel és Sverla Viktor stratégiai és fenntarthatósági igazgatóval a fenntarthatóság és a realitás feszültségéről, az uniós szabályozás kihívásairól és a MOL friss fenntarthatósági kutatásának eredményeiről.

Kiderül, mennyire zöldek a magyar fogyasztók, mit gondolnak a megújuló energiáról, és mi az, ami tényleg működhet. Szó esik arról is, hogy miért nehéz egységes szabályokat hozni Európában, mi a különbség az EU, Kína és az USA energiapolitikája között, és hogyan lehet olyan stratégiai irányokat kijelölni, amelyek nemcsak jó szándékúak, hanem működnek is.

Hogyan működik a hazai visszaváltási rendszer, és miért számít európai szinten is egyedülállónak? Mi történik, ha egy üzletben leáll és sípol az automata? A MOL Talks legújabb epizódjában Ozoli Gábor, a MOHU szóvivője beszélget Szabó Szilviával, a MOHU Gyártói Felelősségi Rendszerek vezetőjével, aki a kezdetektől irányította a rendszer megalkotását és bevezetését.  Az adásból kiderül, melyik visszatérítési formát választják legtöbben, és mekkora összeg gyűlt össze jótékonysági célra eddig. Szó esik a REpont app új funkcióiról, a fogyasztói visszajelzésekről, és a hamarosan induló zsákos beöntésű automata pilot projektjéről is, amely sokkal kényelmesebbé teheti a visszaváltást.  Bár visszaváltás csak egy mozdulat, a háttérben óriási szervezési, technológiai és szemléletformáló munka áll. Ismerd meg ezt a rendkívül komplex rendszert! 

Hogyan lesz a vegyes műanyaghulladékból újrahasznosítható alapanyag? És miért lehet a kémiai újrahasznosítás, azaz a pirolízis kulcs a körforgásos gazdaság előmozdításában? A MOL Talks legújabb epizódjában HalászAmbrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációs vezetője és Pulay Krisztián, a MOL-csoport Downstream Termelés és Fejlesztés Ügyvezető Igazgatója beszélget arról, hogyan teszteli és fejleszti a MOL a technológiát, milyen kihívásokkaljár az eljárás ipari méretű bevezetése, és mit jelent mindez a fenntartható jövő szempontjából.

 Szóba kerülnek a hazai technológiai fejlesztések, anemzetközi trendek, de még egy texasi pulykafüstölő is. Hogy utóbbi hogyan kapcsolódik a témához? Az adásból kiderül!

Nagy nyomás, nagy hőfok, nagy mennyiségű éghető,veszélyes anyag – aki a MOL-ban lesz tűzoltó, bizonyosan találkozni fog ilyen körülményekkel az üzemekben. 30 évvel ezelőtt alapították a FER-t, a MOL saját tűzoltóságát, amely a vállalat hét hazai telephelyén biztosítja az üzemektűzvédelmét. Miért nem tudják ellátni ezt a feladatot a hivatásos tűzoltók? Mitől speciális a FER-tűzoltók felkészültsége? Milyen taktikát alkalmaznak, ha egy 40ezer m3 gázolajat tároló, 18 méter magas tartály ég? Ezekre a kérdésekre is választ adnak a MOL Talks vendégei: Czenki Botond, a FER Tűzoltóság ügyvezető igazgatója és Szabó István, a FER Tűzoltóság tűzoltási, mentési és szolgáltatási vezetője, akikkel Bakos Piroska, a MOL médiakapcsolati vezetője beszélget.

A jövő üzemanyaga vagy a zöldebb ipar motorja? A MOL Talks legújabb epizódjában körbejárjuk a zöld hidrogén felhasználását. Az adás első felében bemutatjuk a hidrogén különböző típusait – szürke, kék, zöld, pink, fehér és arany –, és azt, hogy melyik hogyan segíthet a CO₂-kibocsátás csökkentésében. A második részben (13:09-től) pedig a hidrogénmobilitás kerül a középpontba: megvitatjuk, milyen izgalmas változások érkeztek és érkeznek a mobilitás területén!  

Bár a hidrogénhajtású autók egyelőre nem uralják az utakat, hatótávban már felveszik a versenyt az elektromos járművekkel. A vasúti közlekedés sem marad ki az innovációból: Kínában egy 160 km/h sebességű hidrogénvonatot fejlesztettek, amely rácáfol arra a kritikára, hogy a fenntarthatóság a sebesség rovására megy. A technológia népszerűsítéséhez a tokiói olimpia is hozzájárult: a Toyota 2000 hidrogénüzemű autót és buszokat biztosított az eseményre, demonstrálva a fenntartható közlekedés lehetőségeit. 

Halász Ambrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációs vezetője kérdezi Mérő Tamást, a MOL-csoport Hidrogén Értéklánc Programjának vezetőjét, és Tóth Kornélt, a MOL-csoport Downstream Új- és Fenntartható Üzletágak vezetőjét. 

Hogyan nyugtassuk a kutyánkat szilveszterkor, és mit tegyünk, ha elkóborolt kutyust találunk?

Évente többszáz kutya szökik el szilveszterkor, mert megrémülnek a váratlan fény-és hanghatásoktól. A kutyusok akár 20-30 kilométert is megtehetnek néhány nap alatt, ezért nagyon fontos, hogy minél hamarabb megtalálják őket. Mit tanácsol a szakértő, hogyan készíthetjük fel a kutyusainkat szilveszterre? Hogyan tudnak segíteni a kutyusok hazatalálásában a Mol-kutakon?

A MOL Talks legújabb, videós epizódjában Bakos Piroska, a MOL szóvivője és médiakapcsolati vezetője ezekről a témákról beszélget Óvári Andrással, a Vigyél Haza Alapítvány vezetőjével, valamint Siklósi Gergely olimpiai bajnok párbajtőrvívóval, aki a felvételre Berta kutyáját is magával hozta.

Minden évben 130 megawatt kapacitásnak megfelelő naperőművet lehetne felépíteni abból az összegből, amit a százhalombattai Dunai Finomító és a tiszaújvárosi MOL Petrolkémia fizet CO2-adó formájában.

 A MOL Talks legújabb epizódjában Császár Péter, a MOL Petrolkémia vezérigazgatója, Farkas Csaba István, megújuló energiák vezető és Halász Ambrus vállalati kommunikációs vezető beszélget a MOL-csoport zöldenergia-termeléséről. A szakemberek rámutatnak: ha CO2-adóból befolyó összeget napelemparkok építésére költenék, akkor közel 50 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megspórolni.

 Az epizódból az is kiderül, hogy mire lesz elég a Tiszaújvárosban épülő 48 megawattos naperőmű, illetve milyen hatással lehet a megújuló energiatermelés az ipari tevékenységre és a rezsiköltségekre.

67 millió csésze kávé – tavaly ennyit adtak el a Fresh Cornerekben abban a 10 országban, ahol a MOL jelen van töltőállomásokkal. Ez óriási siker, amelyre a kávézók elindításakor nem is számítottak, mondja Ratatics Péter, a MOL-csoport fogyasztói szolgáltatások üzletágának vezetője a MOL friss podcastjában. Szerinte a siker egyik legfontosabb eleme a sztandardizálás, a másik a releváns kínálat, azaz „ne akarjunk valamit ráerőltetni a vásárlókra, hanem az ő igényeikre reagálva fejlesszünk”. De vajon hová lehet még fejlődni a töltőállomásokkal? Üzletileg is megéri a nem-üzemanyag-típusú termékekre ekkora hangsúlyt fektetni? És mit jelent az adatalapú menedzsment? Ezektől a témákról is szó lesz a MOL Talks legújabb epizódjában, amelyben Ratatics Péterrel Bakos Piroska, a MOL szóvivője beszélget.

Mi lesz a jövő energiája? Zöldebbé lehet tenni a repülést?Mi hajtja majd az autókat és mivel fogjuk fűteni a lakásunkat? Magyarország tényleg geotermikus nagyhatalom? Ezekről a kérdésekről beszélget a MOL Talks legújabb epizódjában Kapes Dávid, az Upstream Fenntartható és Új Energiák vezetője, Horváth Ádám, a Downstream Új és Fenntartható Üzletágak igazgatója és Halász Ambrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációs vezetője. 

Tavaly július elsején kezdődött meg a 35 évre szóló hulladékkoncesszió. A MOHU első évéről kérdezte Runtág Tivadart, a MOHU operatív igazgatóját Ozoli Gábor, a MOHU szóvivője. A cég vezetője beszélt arról, mit tett a MOHU eddig azért, hogy a hazai mintegy 5 millió tonna települési szilárdhulladék lehető legnagyobb részét forgassuk vissza a körforgásos gazdaságba. Szó esett többek között visszaváltási rendszerről, hulladékudvarokról, textilkontérekeről, és arról, hogy a MOHU csapat milyen kihívásokkal nézett szemben az elmúlt esztendőben illetve, milyen feladatok várnak még rájuk.

Hogyan lehet sikeresen végrehajtani a zöld átmenetet és fenntartani az ellátásbiztonságot? Mi hajtja majd az autókat 20-30 év múlva? Mennyi idő kell ahhoz, hogy a fosszilis energiahordozókat megújulókra cseréljük? Mit ígér a MOL-csoport frissített stratégiája, és mit tehet egy olajvállalat azért, hogy a régió versenyképesebb, önellátóbb és zöldebb legyen? A jövő kérdéseiről beszélgetett a MOL Talks 5. epizódjában dr. Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója és Halász Ambrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációs vezetője a MOL Talks podcast 5. epizódjában.

A beszélgetés elérhető YouTube csatornánkon is: https://youtu.be/7b-ST5skBog

Az elmúlt hatvan évben mi ahhoz a működéshez szoktunk hozzá, hogy – leegyszerűsítve - kinyitjuk a csapot és abból az általunk ismert orosz kőolaj érkezik, bármikor. Nos, ez teljesen megváltozott 2022. februárjában” – innen indul a MOL Talks legújabb beszélgetése, amelyben a MOL szakértői elmagyarázzák, mit tett már a vállalat, és mit tervez azért, hogy az orosz mellett más típusú kőolajokat is nagy arányban fel tudjon dolgozni a százhalombattai és a pozsonyi finomító úgy, hogy azokból ugyanolyan minőségű üzemanyag kerüljön ki, mint eddig. Milyen az orosz típusú olaj és hogyan lehet kiváltani; miért telik két hónapba, ha a kőolaj tengeren keresztül érkezik hozzánk, nem pedig vezetéken; milyen vészforgatókönyveink vannak, ha egyik napról a másikra leállna a szállítás a Barátságon, és mit takar az, hogy a MOL-nak 10 országra kiterjedő ellátásbiztonsági felelőssége van.

Bakos Piroska vendégei Szabó Szabolcs csoportszintű értéklánc menedzsment igazgató és Zsótér Csaba csoportszintű üzemanyag üzletág igazgató.

Ebben az epizódban a vecsési olajfúrás kulisszatitkaiba avatunk be benneteket. A MOL tavaly ősszel fedezett fel egy eddig ismeretlen olajmezőt Vecsés határában, 2100 méter mélyen - de ahhoz, hogy a találathoz eljussanak, több év munkájára volt szükség. Ebből az epizódból kiderül, hogy milyen módszerekkel lehet megtalálni a föld mélyén az olajat, hogyan keletkezik maga az olaj, és miért gondolják úgy az "olajosok" és a „fúrósok”, hogy a munkájuknak a mai napig megvan a romantikája. Bakos Piroska szóvivő Homonnay Ádámmal, a MOL Kutatás-termelési igazgatójával és László Ádámmal, fúrás- és kútmunkálati vezetővel beszélget.

Utazni mindig kaland, mindig új élményt, új találkozást, barátok, rokonok viszontlátását is jelenti. Így aztán nem is kérdés, hogy utazni szeretünk.

Biztosan mindenkinek van egy története kirándulásokról, ahol a család az autóban jóízűen fogyasztotta az előre elkészített szendvicseket, vagy utazásokról, ahol a legelső útba eső benzinkútnál meg kellett állni a barátokkal, inni egy kávét és beszerezni valami harapnivalót, mondjuk egy pogácsát vagy hot-dogot.

Talán meglepő, de mára a MOL-nál az üzemanyag és a kávé mellett épp a hot-dog lett a húzótermék. Nyáron gyakori volt, hogy 30.000 fogyott belőle egyetlen nap alatt a Fresh Corner kávézókban.

Ebben az epizódban amerikai meg francia változatokról, hot-dog kóstolásokról és ízlésekről lesz szó, de emellett beszélgetünk termékfejlesztésről, az adatok és a személyre szabott vásárlói ajánlatok fontosságáról is. Bakos Piroska vendégei 

Orosz András, a MOL Magyarország kiskereskedelmi igazgatója,

és Homola Márton, a MOL-Csoport Hűségprogramok vezetője.

A hidrogéné a jövő - állítják sokan. De mit jelent ez? 

A MOL Talks legelső epizódjában utánajárunk, hogy mire használjuk a hidrogént az iparban jelenleg, és mire szeretnénk/tudjuk majd használni a jövőben; hogy miért adnak színeket egy színtelen-szagtalan gáznak, és beszélünk a hidrogénvölgyekről is, hiszen már ilyen is létezik. 

Bakos Piroska vendége Pulay Krisztián, aki azt is elárulja, hogy mi köze mindehhez a  MOL-nak.

MOL Talks

Vajon mi adja holnap az energiát?

Mit tankolunk majd a töltőállomásokon – és mi mindent vásárolunk?

Miért fogunk mindent újrahasznosítani?

Hogyan, mivel tudjuk elérni a fenntartható jövőt?

Ezek olyan témák,  amelyek előbb, vagy utóbb, de a mindennapjaink részévé válnak. Ezekről  beszélget Bakos Piroska a Mol szakértőivel és vendégeivel, közérthetően  és egyszerűen.

Egy podcast azoknak,  akik szeretnének első kézből tájékozódni a régió egyik legnagyobb  vállalatától, amely már most azon dolgozik, hogyan fogunk élni 20 év  múlva.