Vendégünk ezen a héten Recski Gábor, a bécsi műszaki egyetem egyik spinoffjaként létrejött KRLabs társtulajdonosa, ahol open source hallucináció-felismerést és a hallucinációt kivédekező RAG-et (amit talán visszakereséssel támogatott szöveggenerálásnak lehetne magyarítani) fejlesztenek. Gábor az eufemizáló "hallucináció" kifejezést ekézve Emily M. Bendert (a sztochasztikus papagájos kutatót) idézte, elmagyarázta a leleplezéshez használt technikákat (egyebek mellett említve a RAGTruth hallucináció-korpuszt), és beszélt első frameworkjükről is, amit potato-nak hívtak a rettenetes szóviccekhez vonzódó kutatók, akik egyik jelenlegi terméküket ugyanezen vonalon haladva LettuceDetectnek nevezik. Hogyan lehet felismerni és megelőzni a hallucinációt, hogy jön ez a bécsi Ingatlanrendőrséghez és egyes IoT szabványokra épülő szoftverek validálásához és miből lesz majd az AGI?
Vendégünk a héten Nóniusz Gábor producer, zenei menedzser, hangmérnök és zenész volt és a könnyűzene és az AI új barátságáról beszélgettünk. A Sunóval lehet zenét szerezni, ami még az emberi hibákat és technikai hiányosságokat is reprodukálja, de azért egyelőre nem veszi el a jó zenészek munkáját. A hangtechnikában pedig régen jelen van, és rendkívül hasznos eszköz, de teljeskörű megoldást talán sosem fog adni. Szóba került még ezekről beszélgetve a Black Sabbath örökségének ízléses kezelése, Rick Rubin legendás producer, Bob Clearmountain és Chris Lord-Alge hangmérnökök, valamint a Waves plugin gyártó is.
Ezen a héten Kovács Gergely, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet munkatársa volt a vendégünk, és az adattudomány, valamint a mesterséges intelligencia hadi alkalmazásairól beszélgettünk. Hogyan lehet VR gyakorló eszközt barkácsolni légvédelmi kiképzéshez, mire jók az összekötött IoT eszközök a fronton, hogyan viszonyulnak a fiatal katonák a technológiai innovációhoz és mire képesek a digitális ikrek?
Az év elején minden nagyobb LLM gyártó bejelentett valamit: OpenAI, Google, Anthropic, Perplexity, DeepSeek, Meta és xAI a listában. Ki mit ígért, kinél van mérföldkő és közelebb kerültünk-e az AGI megjelenéséhez? És mi köze mindennek a növekvő modellekhez és a neurális skálatörvényhez?
A kerek szám köldöknézésre sarkall, hogy háromféle testrész is legyen egyetlen képzavarban, avagy elbeszélgettünk arról, milyen események, személyek és trendek vonták magukra a figyelmünket az elmúlt százkilencvenkilenc alkalommal, azaz a Láncreakció eddigi közel négy éve alatt. Random mintavétel: Elon Musk, robotkutya, transformerek, Sam Altman UBI-víziója és írisz-szkennelő humánhálózata, hirtelen halált haló matematikusok, Hugging Face és a Covid.
Vendégünk ezen a héten Kárpáti Endre adattudós volt, aki egyébként az Aranysas repülős magazin állandó szerzője is, és ebben a minőségében mesélt nekünk az ukrán barkácsdrónokról, a ronda kínai lopakodóról (J-20) és az F-35-öt másoló J-35-ről a zhuhai légiparádén, ami megszépül a levegőben és az emberi pilóta gépét kísérő AI-rajokról (loyal wingman), mint a harci repülés következő paradigmája.
A teljesen open source kínai nagy nyelvi modell, ami egy nagyságrenddel olcsóbban készült és akár ingyen is elérhető bárki számára, nem előzi le a legnagyobbakat, de egy ligában játszik velük. A jelentősége abban van, hogy bizonyította a foundation modellek fejlesztőinek: nem csak a brute force módszerekkel lehet versenyképesen fejleszteni. De vajon ez megoldja-e az LLM-ek problémáját az üzleti modellek terén? Erről gondolkozott Ed Zitron, Daron Acemoglu és D. L. Jacobs, a Contact szerzője is, miután elolvasták a DeepSeek kutatási beszámolóját. Közben egy pillanatra felemlegettük Iliya Sutskever új és egyből 20 milliárdra értékelt kutatós startupját is.
Az autonóm rendszerek nagyon bosszantóak tudnak lenni, ha az önállóság bűvöletében elsikkadnak a függelmi viszonyok - magyarul ki van kiért, ki kit szolgál és mennyit engedhet meg magának egy autonóm rendszer? Vajon tervezési hiba, be nem fejezett kivitelezés vagy rendszerszintű probléma, ha a Tesla a sofőrrel tisztíttatja meg a kameráit? Mekkora önállóságot adhatunk a rendszereinknek és melyik ponton válik ez a felhasználóra nézve problémássá? Autonóm rendszer-e a trafipax, a négyes metró, vagy a nehézeke?
A 47. amerikai elnök január 20-iki beiktatási ceremóniáját a legnagyobb tech cégek vezetői előkelő helyről izgulhatták végig, köszönhetően többek között a bőkezű támogatásnak, amit egyöntetűen nyújtottak Donald Trumpnak. Milyen érdekei fűződnek az előző Trump ciklus alatt még bősz ellenzőinek számító cégvezetőknek ehhez az új barátsághoz? Mi lehet a Szilícium-völgy és az új adminisztráció összeborulásából. Van-e mindennek köze a DeepSeek kínai és olcsó nyelvi modellnek?
Ebben az adásban nagyívű parabolát húzunk az USA H-1B vízum körüli botrányok, az elértéktelenedő STEM diplomák, az itthon megújuló érdeklődés a juniorok részéről és egy konkrét Clementine álláshirdetés között! Az már csak hab a tortán, hogy előkerül az epitheton ornans kifejezés is.
A januári híreket uralta a CES kiállítás rengeteg felesleges AI-kütyüje és béna robotja (meg a zoknigyűjtő porszívó), de szót érdemelt a Sony autója, kínai DeepSeek nyílt forrású LLM sikere, az NVidia 3000 dolláros PC-je, az OpenAI for-profit transzformációja és a hiányzó üzleti modell, valamint a VLC videolejátszó AI-alapú lokális felirat-generátora és végül Mark Zuckerberg pálfordulása.
A Láncreakció idén sem átall iparági jóslatokkal kezdeni az új évet, hogy aztán jövőre szembesülhessünk a predikciós képességünk mértékével. Lesz-e szuperintelligencia, mozifilmgenerátor, okosabb Siri és helyettünk scrollozó ügynökök? Egy év múlva kiderül, addig pedig izgulhatunk együtt.
2025 első epizódjában sorra vettük a tavalyi jóslatainkat, és ezzel nagyjából össze is foglaltuk az évet, mert úgy tűnik, a legtöbb fontos témát és trendet érintettük tavaly ilyenkor. Amivel mégis érdemes volt kiegészíteni: a kis nyelvi modellek már elfutnak Gyuri új Mac Minijén is, a Coca Cola Ai-jal generálta az idei karácsonyi videóját, de ez elég béna lett ahhoz, hogy vicces paródiákkal alázzák, két Nobel-díjat is kapott az AI téma, nekiálltak megfejteni a herculaneumi tekercseket, Elon Musk pedig Trump főtanácsadója lett.
Az év utolsó epizódjában Mester Tomi, a Biznisz Boys podcast egyik alapítója, a data36.com és dataklub.hu tulajdonosa vendégeskedett a Láncreakcióban és arról mesélt, mit tanult a Preziben, mekkora hype-ot látott 2012-ben az e-kereskedelemben, mennyire félt a nagy öregek véleményétől, mire használja az LLM technológiát az oktatói munkája során, de előkerült a levels.io és a jórészt php-ben írt Photo.AI, a Total Commander és a startupokat talán lecserélő indie hackers mozgalom is.
Janzer Frigyes, a Prospero könyvei tulajdonosa cégével nyolcmillió idegen nyelvű könyvet kínál eladásra. Hogyan menedzselhető egy olyan vállalkozás, amely minden termékből csak egy példányt ad el? Hogy keveredik egy bölcsész az ajánlórendszerek közelébe, hogyan lesznek a gyerekeiből elméleti matematikusok és miért vesz meg egy kis házat Lucfalván? Békés karácsonyi beszélgetés az Amazon modelljéről, Pósa Lajosról és a Gondolkodás Öröme Alapítványról.
Vada Gergő alváskutató, mentálhigiénés coach és a Fusion Vital alapítója elárulta, hogyan mérik az okosóráink az alvásunkat és stresszszintünket egyetlen paraméter követése segítségével, mi köze mindennek a finnekhez, de arra is fény derült, vajon mi visz közelebb a flow élményhez: a jógázás, vagy a vidójáték?
Gyurit nem engedte távozni egy parkoló sorompója, emiatt kezdtünk el beszélgetni a géprombolásról, az MI okozta félelemről és dühről, valamint arról, hogy kitől veszi el a munkáját az új technológia, mi védi meg a forgatókönyvírókat és hogyan tud gonoszra sikerülni egy mérnöki teljesítmény.
Miközben a conTEXT 2024 nyelvtechnológiai konferencia színpadán vendégünkkel, Kánai Andrással megbeszéltük az aznap elhangzott előadások jó részét, előkerült Ray Kurzweil könyve, A Szingularitás küszöbén, a Suno.ai zeneszerző applikáció, a Solow paradoxon, és újra emlegettük Graeber könyvét, a Bullshit jobs című művet.
Miért nem tudja senki megtippelni az elnökválasztás eredményét? Miért nincs még mindig használható mesterséges partjelző? És rendes sofőr? Hol van már az őzést lekezelő audio plugin? Lehet, hogy a fejlesztések nem a valódi problémákra kínálnak megoldást? A megannyi kérdés megválaszolása közepette előkerült az USA elnökválasztás igazi félremérése, a nagy iowai tévedés, a herding jelensége, a floridai egyetem választási oldala, és a popular vote igazi rejtélye, valamint a Premiere League-ben bevezetett új VAR, és Handrás tesztvideója az amerikai Tesla önvezetési képességéről.
Nekiugrottunk a State of AI jelentés második részének (Politics, Safety) és hozzácsaptuk az EU-s Draghi-jelentés MI-vel foglalkozó nyolc oldalát is. Volt itt CHIPS Act és 14110-es elnöki rendelet, sőt a kaliforniai SB-1047-es, végül megvétózott törvénytervezet is, A100-as nVidia chipek és a 7 nm-es csíkszélesség, az energiapolitika kapcsán a Google atomreaktorai és a Microsoft foglalása a Three Mile Island-i kapacitásra, a biztonság vonatkozásában pedig a pénzhiány hatására fellelkesülő egykori doomerek és egy kutatás, ami szerint az MI-visszaélések túlnyomó többségét nem fondorlatos fejlesztésekkel, hanem polcról levehető, olcsó és nyilvános eszközökkel követik el.
