1965-ben a komáromi lengyár számára kutakat fúrtak, s ennek eredményeként 1273 m mélységben 62°C-os termálvízre bukkantak és ezzel kezdődött a Komáromi gyógyvíz és gyógyfürdő története, melyről Radics Török Tímea, az intézmény ügyvezetője beszélt rádiónknak.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi vármegyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk” projekt keretében.

A gesztesi vár első okleveles említései 1326, 1332, 1335-ből ismertek. Ezen időponttól a 18. századig a vár és a település neve egyként említődik, királyi várbirtokként. A vértesi várak többségét nem annyira stratégiai céllal, sokkal inkább vadászkastélynak építették. A Gesztesi Várról Riesing Károlyné, Várgesztes polgármestere beszélt.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi vármegyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk” projekt keretében.

A Bakony keleti szélén fekvő Csatka, Komárom-Esztergom vármegyéhez és a Veszprémi egyházmegyéhez tartozik. Itt rendezik meg a Szentkúti Búcsút, amely méltán híres zarándokhely, nem csak a hívő katolikusok, hanem a romák számára is, hiszen a csatkai búcsú a kárpát-medencei cigányság egyik legjelentősebb, évszázados múltú kulturális eseménye, ahol saját nyelvükön is hallhatnak prédikációt. A búcsút Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 8-án tartják. A hely történetéről Benisné Auer Ágnes, a Csatka-Szentkút gondnoka beszélt.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi vármegyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Az IVV-t, vagyis a Nemzetközi Népsport Szövetséget 1968-ban négy ország hozta létre. Legnépszerűbb sportága a túrázás, melynek során az útvonal természeti és kulturális kincseivel is megismerkedhetnek a résztvevők. Magyarországon az akkori Komárom-Esztergom Megyei Természetbarát Szövetség 1994-ben kérte felvételét az IVV-be, és ennek teljes jogú tagja lett 1995-ben. A 36 darab magyarországi IVV túrák egyik nevezetes pontja Ácsteszér lett. Ennek részleteiről a település polgármestere, Vuts Norbert beszélt.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi vármegyénk, a mi világunk” projekt keretében.

A Shagya-arab lófajta a történelmi Magyarországon és később az Osztrák-Magyar Monarchia területén alapított ménesek, mint például Bábolna, Mezőhegyes, és Radutz "arab fajtájának" a tovább tenyésztett lófajtája. A Shagya-arabról és tenyésztésükről Rombauer Tamás, a Bábolnai Ménesbírtok igazgatóságának tanácsadója beszélt.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi vármegyénk, a mi világunk” projekt keretében.

A Mogyorósbányai Fúvószenekar 1924-ben alakult néhány zenét szerető, helybéli bányász ötletétől vezérelve. A II. világháborút követően a zenekar Bányász Fúvószenekar nevet vette fel. 2000-ben az új gazdasági kihívásokra válaszolva a zenekar egyesületi formában folytatta működését. Ennek részleteiről Kriszeg Erik, az egyesület elnöke beszélt.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi vármegyénk, a mi világunk” projekt keretében.

A Csolnoki Német Nemzetiségi Vegyes Kórus 1951-ben alakult. A kórus a megalakulása óta végzett 70 éves tevékenységével, a magyarországi német nemzetiség nyelvének, dallam világának ápolásában elért eredményeivel, külföldi és hazai fellépéseivel, elnyert díjaival nem csak a község, hanem egész vármegyénk jó hírét öregbítette. A részletekről Tafferner Ferencné, a kórus egyik tagja beszélt. Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi vármegyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk” projekt keretében.

Kurczweil Bernát óbudai lakos 1892-ben a tokodi vasútállomás és a bécsi országút közötti területen egy kishutát létesített. Itt izzólámpa ballonokat fújtak, amit az újpesti gyárban villanykörtékké szereltek össze. Tokodon megszűnt a ballonok fúvása, megkezdődött az opálüveg előállítása, ami 1992-ig jelentős kézi gyártású terméke maradt. 1932-ben már 750 körül volt az itt dolgozók létszáma. A múzeumot Lelkes szakemberek, régi gyári dolgozók, mesterek kapcsolódtak be a gyűjtő és szervező munkába. 2012-ben nyitották meg kiállítást, ahol a gyár történetével, hajdani kedvelt termékeivel találkozhatunk. Komárom-Esztergom Vármegyei Értékszemle podcastja. A műsor a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat megbízásából készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi vármegyénk, a mi világunk” projekt keretében.