Vajon van-e közös Kinizsi Pál feleségében, egy kanadai katasztrófában és az autózás női úttörőjében? Mazur megtalálta! Ő egyébként a katasztrófát hozta most az új KK Nanóba. Grath magához képest egy igen felemelő portrét mutatott be egy kivételes nőről, aki műszaki pályára ment, és ezért egész életében ellenszélben kellett dolgoznia. Stöki pedig a XV. századig ment vissza, hogy egy ellentmondásos várúrnőt bemutatva egyszersmind kicsit megdöntögesse egy neves hadvezérünk szobrát. B betűs lányok, írjatok!

Grath tűzről pattant témával tért vissza Japánból, mert a tűzoltás történetéről hozott érdekességeket. Leginkább a XVIII-XIX. századi Amerikáról, Boston és New York környékéről, amit a korábbi adásaink után nyugodtan nevezhetünk Bármimegtörténthetisztánnak is. Mert volt idő, amikor arrafelé dohányozni csak az utcán volt tilos, a tűzoltóktól jobban kellett félni, mint a rendőröktől, a biztosítótársaságok pedig saját tolvajokat szerződtettek. Szerencsére a 18-as karikát most megúsztuk, mert amikor többször is megduzzadt bőrtömlők kerültek szóba, Mazur és Stöki példás önuralmat tanúsított. Viszont az adás eleje kicsit viháncolós lett, mert hosszú idő után először találkoztunk a felvételen, reméljük, ez nem gond.

Emlékeztek arra, amikor az első „nagy” adás még csak háromnegyed órás volt? Most meg már ott tartunk, hogy egy óra alatt már csak Mininek (Pötinek) nevezzük, amit művelünk. Mert Stöki témájával most ez történt: az intrót és a patrónuslistát leszámítva 59 perces lett a mondandója, márpedig az csak egy Mini (Pöti). Amúgy a KK magyar témák iránt elkötelezett melákja folytatta az érdekes életű nőket bemutató sorozatát, ezúttal Big Nose Kate-tel, aki Horony Mária Katalin néven született, csak aztán a Magyar Királyságnál kicsit nyugatabbra került és kicsit vadabb vidékre. Szóval kicsit vadnyugatabbra, na. Faye Dunaway és Isabella Rossellini köszönik a szerepet!

"A börtönablak kába, soha nem süt Bea-nap" - mondá a költő, és milyen igaza volt. Yoshie Shiratori is hasonlóképpen gondolhatta, vagy akár egészen másként, bármi lehet, nem tudunk japánul. De az biztos, hogy Yoshie a kriminalisztika egy legendás figurája lett, aki Monte Cristo grófja és Andy Dufresne örökében járt, és bár róla nem írt könyvet Dumas vagy Stephen King, ő legalább létezett és azért pár manga készült róla. Sőt, legalább egy podcastepizód is, hiszen most Mazur érdemesnek tartotta elmesélni, hogy Yoshie mivel érdemelte ki a helyet az antihősök panteonjában. Miszónak is száz a vége, hallgassátok!

Nem fogunk ráállni a felnőtteknek szóló témákra, de Solti Herminnél megint muszáj volt kitenni a tizennyolcas karikát, bár az elhangzó malacságok nagy része nem explicit. Solti ugyanis bő száz éve abból csinált karriert, hogy kétértelmű kuplékat énekelt, amíg nem jött egy végzetes nyelvbotlás. Ahhoz képest, hogy fülledt mulatókban kacérkodott minden este, a nyilvánosságtól elvonultan élt, életének utolsó szakaszáról nem is tudni sokat, ezzel együtt érdekes figura volt. És hát ezért vagyunk mi (vagy legalábbis Stöki), hogy előássunk régi disznóságokat és eljussunk velük a mába (vö. "a lány akinek lőttél egyet finom utalásféleképpen").

Akinek kedvenc állata a szalonna, kedvenc színe pedig a bélszín, az most acélozza meg magát, mert nagyon egészséges dolgokról lesz szó ebben az adásban. Például arról, hogy nem szabad önkielégíteni. Meg hogy naponta érdemes fürödni, bármilyen furcsa is ez. Grath dolgozta fel az ember életútját, akinek a nevét ma keksz és kenyér őrzi, és aki a Bibliáig vezette vissza a vegetarianizmust. Váratlan bónusz minden idők egyik legjobb/legkínosabb adásindítása, mert Grath bevállalta és elmesélte, hogyan lett belőle majdnem Paul Frampton. Erről jut eszünkbe, hogy ez az adás nem annyira gyerekbarát, szólunk előre.

Már megint sorozattá bővült valami, amit eredetileg nem annak szántunk: az Odessa-hadművelet és a Sólyom meg a Hóember története után újabb történetet dolgoztunk fel a "balfasz civilek esete a KGB-vel" témakörben. Ezúttal a jó Mazur mesélte el, hogy a hidegháborúban miként vette célba egy kis csapat a kor egyik legmodernebb rakétafegyverét többek közt egy NSZK-ban élő, németgyűlölő lengyel lakatos segítségével. Avagy ha hazaárulásra adod a fejed, drótvágó, talicska és piros rongy legyen nálad!

Apróbb történeteket összegyűjtő adástípusunk legújabb felvétele a kontrollálatlan eklektika jegyében fogant, legalábbis mi nem találtunk olyan motívumot, amivel ezt a három témát össze lehetne kötni. Grath ezúttal egy polgárháborús horrorsérülést hozott nektek, Mazur a Kádár-korszak majomkedvencét, Stöki pedig egy lehetetlenül grandiózus tervet dédelgető magyar építészt, aki ma talán Szaúd-Arábiában tudna érvényesülni. Trigger warning: adásban előfordulhatnak rajtaütésszerű gusztustalan szavak és indokolatlan komcsizás (persze mindkettő jó értelemben).

A KK-ban most ráerősítünk az élelmiszeripari témákra: volt már egy KFC-adásunk, Grath dolgozik a Kellogg's méltó feldolgozásán, de előbb beelőzött Mazur egy magyar nyalánksággal, a Negróval. Aminek már a neve is érdekes, hát még a kozmetikázatlan eredete, avagy mit ér a padlóról felsöpört maradék, ha jól brandelik? Az adás végére megidéztük Csurka István szellemét.

A Nílus forrásait már az ókor óta kutatták, de a XIX. században úgy tűnt, eljött az idő a rejtély megoldására. A néha saját erőből szervezett Nílus-expedíciók egyikében egy magyar származású nő is részt vett, aki rabszolgából lett egy brit lord felesége, és akinek élete bővelkedik az olykor felemelő, máskor egészen rettenetes fordulatokban. Sass Flóra kivételes története, illetve a korabeli afrikai törzsek hajmeresztő szokásai Grathben le is csapták a szkepticizmusrelét, pedig hát miért ne lehetne hajfestéket csinálni tehénvizelettel? Viktória királynő mindenesetre mondjon le!

Grath megint megpróbálta megdönteni a saját kreténségrekordját, és elég közel jutott hozzá. Ezúttal egy mexikói börtönsztorit hozott, amiben van meleg pankrátor, egy ízléstelen autó, soha meg nem valósuló filmek, teljesen életképtelen idióták és rengeteg, de tényleg, rengeteg össze-vissza hazudozás. Hogy ebből mit tanulhatunk? Jó kérdés. Ha tudjátok a választ, írjátok meg, mi még keressük.

Stöki félelmetes mutatványra vállalkozott: egyedül lehozott egy Nanót, vagyis a szokásos felállás – három kisebb téma, mindegyikből más készül fel – helyett egymaga szállította a három témát. A témák között ráadásul laza kapcsolat is van, hiszen mindegyik mese arról szól, hogy egyetlen ember összehozott valamilyen hatalmas építményt. Bory Jenő a székesfehérvári Tádzs Mahalt, Taródi István a soproni Taródi-várat, Edward Leedskalnin pedig a floridai Coral Castle-t. De mit szóltak mindehhez az elkövetők feleségei? Mit írtak róluk a korabeli újságok? És hogy jön ide Billy Idol?

Volt már sok elborult kópé a KK korábbi adásaiban, de Grath talán most rekordot döntött. Ismerkedjetek meg az írországi Adolphus Cooke-kal, a hórihorgas Billy Dunne-nal és a dagadt Tom Cruise-zal, továbbá mindenféle, a cselekmény szempontjából fontos állattal a rókától a libán át az ír szetterig. Ugyan e szereplőknek együttvéve is csekély a történelmi jelentősége, de bizarrságban nehéz felvenni velük a versenyt - avagy jót tesz-e egy kiterjedt birtok életének, ha a vezetője egy krumplin és fán nevelkedett, a lélekvándorlásban hívő zabigyerek lesz? Hogy a tanulság mi, azt talán csak a Coen testvérek tudnák kifejezni egy szokásosnál is groteszkebb filmmel. 

A magyar ponyvairodalom királyának fájdalmasan rövid élet adatott meg, de ez a rövid élet is bővelkedett fordulatokban. Mazur szedett össze kétórányi infót a P. Howardként és Gibson Laveryként is ismert Rejtő Jenőről, köztük egészen meglepő tényeket. Azt például tudtátok, hogy több könyvét is diktálva írta és hogy óriási vagyonokat kártyázott el? A jó Mazur a témát a tőle megszokott elágazásos technikával dolgozta fel, de hát nem lehet minden podcast mellé egy közlekedési rendőrt állítani.

Mit csinálsz, ha hét év után szabadulsz a gulágról, majd lenyúlsz egy nőt a férjétől, de éppen kitör az ötvenhatos forradalom? Például Amerikába mész kertészkedni, de Birgés Jánosnál ez csak a kezdet volt. Egy robbanékony ember elképesztő életútja gyanús halálesettel, szenvedélybetegséggel és egy nagy balhéval, ami nem került fel az FBI dicsőségfalára.

Grath már bemutatott néhány amerikai futóbolondot a podcastban, de az ötvenedik adásra egy egészen különleges kretént (grathént) hozott. Alfred Lawsonra sok tette miatt emlékezhet az utókor, kipróbálta magát több területen, önéletrajzában megfért a baseball, a repülés, az újságírás és a filozófia is. És a jó Alfred nem volt rest színesíteni ezt az önéletrajzot, olyan fordulatokkal és módszerekkel, hogy azokat bűn lenne elspoilerezni. És ami a legdurvább az egészben: tankönyvszerű cikkcakkokat és kunkorokat bemutató életútja során többször előfordult, hogy ráhibázott, és tényleg hálás lehet neki az utókor néhány gondolatért. De hát az elromlott óra is pontos naponta kétszer.

Na, no! Megint itt a KK Nano! Grath egy szívmelengető történetet hozott ember és állat közti barátságról, ami igazán kevés járulékos kárral járt (a kulcsszó: cafrang). Mazur megint a horrortémazsákba nyúlt és egy hírhedt középkori farkasemberről mesélt, akit utólag talán már rehabilitálhatunk, hiszen kínvallatás alatt annyi hülyeséget mond az ember. Végül Stöki az autóversenyek egy korai zsákutcájába kormányozta be a KK járgányát, ami ugyan szörnyű képzavar, de még így is kisebb baromság, mint a deszkalécekkel fedett körpálya.

Stöki egy intergalaktikus szereplővel folytatja a magyar kópépanoptikum bővítését. Hosszú az út a Ludovikától a filmezésen át a Szabadság-szoborig és az ufókig, de be lehet járni, legalábbis Keviczky Kálmánnak sikerült. Mit ér az ENSZ, ha csak a Földet figyeli? Hogyan kezelte a magyar titkosszolgálat egy ufológus megfigyelését? Mikor várható Ashtar Sheran érkezése? Most minden titokra fény derül!

Ebben az adásban Mazur tovább építette azt a cetszexverzumot, amit még a John C. Lilly-adással kezdett el, bár ez a vonatkozás csak egy mellékes nyúlürege John McAfee életének. Az ember, aki zseniális programozó volt, idejekorán felismerte a vírusokban rejlő veszélyeket, ebből milliomos lett, aztán eljutott oda, hogy fegyveres-csajos-kokainos oktatóvideóban mondta el, hogyan kell kiirtani egy gépről a róla elnevezett vírusirtót. És akkor a gyilkossági ügyéről és gyanús haláláról még nem is beszéltünk. A nehézsúlyú IT-kópéról szóló mesét csak háromszor zavarta meg Mazur macskája.

Mivel a 3-as KK Nano kicsit morbidra sikeredett, ezúttal könnyedebb témákat választottunk, nem is hal meg senki az adásban pár száz osztrigát kivéve. Mazur ugyanis egy angliai osztrigaevő legendát választott hőséül, felcsigázva (vagy felkagylózva) az érdeklődésünket. És ha már kagyló: Grath Abalonia után egy újabb kagylós mikronemzetnek nézett utána - de mi köze a Conch Republicnak a terrorizmushoz? Stöki pedig szokás szerint magyar témát hozott, az első magyar futballmérkőzés burleszkbe illő körülményeiről mesélt. És ha már arra járt, foci-nesze alapon előtúrt több nyúlüregre való labdarúgásos érdekességet.