Szerkesztőségi podcastunk legújabb adásában beszélünk a lengyelországi rakéta-incidensről, Magyarország új radarrendszeréről, majd átevezünk az Atlanti-óceán túloldalára és szó esik Donald Trump bejelentéséről, és Ron DeSantisról.  Többek között azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy - hogyan idézte a kubai-rakétaválságot a lengyelországi rakéta-incidens - milyen új radarrendszere lesz Magyarországnak - mit látott főszerkesztő-helyettesünk mikor a sajtócsapat részeként Izraelben járt a köztársasági elnökkel - mit keresett Budapesten az iráni gazdasági miniszter miközben Novák Katalin Izraelben tárgyalt - miért jelentette be Donald Trump nyolc hónappal mindenki előtt, hogy indul a 2024-es választáson - van-e esélye Ron DeSantisnak győznie Trump ellen - miért várja mindenki, hogy változzon a republikánusok hozzáállása Ukrajnához. A mikrofonnál a Neokohn szerkesztői: Hajdú Tímea, Hende Olivér és Seres Attila.

Szerkesztőségi podcastunk legújabb adásának fókuszában az izraeli választások eredményei állnak. Többek között azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy - mi okozhatta a konzervatív-vallásos tömb ilyen arányú győzelmét, - miért fél és van-e oka félteni az amerikai baloldalnak és az amerikai liberális zsidóknak Izrael jövőjét, - mit kell tudni a jelentősen megerősödött Vallásos Cionizmus pártról - illetve hogy ki vagy kik a választások igazi nyertesei. A Konhcast második részében röviden szót ejtünk az amerikai félidős választások kilátásairól is. A mikrofonnál a Neokohn szerkesztői: Megyeri A. Jonatán és Seres Attila.

Szerkesztőségi podcastunk legújabb adásában a most esedékes izraeli és amerikai választások, valamint az iráni tüntetések és Oroszországnak nyújtott fegyverszállítások lesz a téma. Az adás első felében (00:59-től) beszélünk a kedden tartandó izraeli választások legizgalmasabb kérdéseiről és dilemmáiról. Szóba kerül a Netanjahu és Lapid vezette koalíciók összetétele, az arab és vallásos zsidó pártok lehetséges részvétele az új kormányban, továbbá az is, hogy mi történik, ha egyik blokk sem tud abszolút többséget szerezni a választásokon. A Kohncast további részében keressük a válaszokat arra (20:15-től), hogy miért esett kútba a Nyugat megegyezése Iránnal, de szóba kerülnek a jelenleg Iránban zajló tüntetéshullám nemzetközi kihatásai, valamint az is, hogy mindezek elvezethetnek-e egy demokratikus Irán létrejöttéhez. Körbejárjuk továbbá az Oroszországnak szállított iráni kamikaze drónok kérdését Ukrajnában, és az erre adott izraeli reakciókat. Az adás utolsó részében (44:30-tól) kitárgyaljuk az Egyesült Államokban november elején megrendezendő képviselőházi- és szenátusi választásokat. Azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy a választás kimenetele hogyan befolyásolja Biden hátralévő elnökségét? Republikánusok vagy a demokraták indulnak jobb esélyekkel? Melyik csatatérállamokban fog eldőlni a verseny, és milyen kihatásokkal lehet ez az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásokra? A mikrofonnál a Neokohn szerkesztői: Hajdú Tímea, Hende Olivér és Megyeri A. Jonatán.

Szerkesztőségi podcastunk tizennegyedik adásában az Iráni Iszlám Köztársaság lesz a fő témánk. Körbejárjuk a küszöbön álló atomalku eddig nyilvánosságra került részleteit, az erre adott izraeli reakciókat, de szó esik a szíriai orosz csapatkivonásákról és egy hazájából elüldözött iráni emberi jogi aktivista életéről is. A legújabb Kohncast adás első felében beszélünk a világhatalmak és Irán által hamarosan megkötendő atomalkuról, az amerikai tárgyalódelegáció bénázásról és arról is, hogy a mostani megállapodás miért rosszabb Izraelre nézve mint a 2015-ös. Keressük a válaszokat arra, hogy miért annyira sürgős a Nyugatnak a megegyezés Iránnal, és megvitatjuk az izraeli-iráni összecsapás lehetőségét, amelynek kapcsán Irán közel-keleti arzenálját is szemügyre vesszük, de szóba kerül az a kérdés is, hogy miért képmutatás a Nyugat részéről az iráni rezsimmel most üzletet kötni, miközben Oroszországot folyamatosan szankciókkal sújtja. A beszélgetés második részében kitárgyaljuk az orosz csapatkivonásokat Szíriából, a múltheti izraeli légicsapást Maszjáfnál, valamint azt is, hogy miért kellett elmenekülnie Iránból Maszih Alinezsádnak, aki aktivizmusával elérte, hogy az iráni iszlamista rezsim halálra keresse őt. A mikrofonnál a Neokohn szerkesztői: Hajdú Tímea, Hende Olivér és Megyeri A. Jonatán.

Szerkesztőségi podcastünk legújabb adásában arról beszélgetünk, hogy vajon mennyire lehet hinni az Ukrajnában zajló háborúból érkező, gyakran ellentmondásos híreknek, megbeszéljük mit kell tudni a nyugati sajtóban gyakran Putyin „agyának” nevezett Alekszandr Duginról, aki ellen a múlt héten bombamerényletet hajtottak végre, amiben ő ugyan nem, de lány meghalt. Bemutatjuk Georgia Melonit az olasz konzervatív politikust, akinek esélye van a hamarosan megrendezésre kerülő választásokon arra, hogy ő legyen Olaszország első női miniszterelnöke, és szót ejtünk az izraeli-török közeledésről és arról, hogy vajon mennyire lehet bízni Erdogan török elnökben. A mikrofonok mögött Hajdú Tímea, Hende Olivér és Megyeri Jonatán.

A Kohncast legújabb adásában kielemezzük azt az Izraelnek tulajdonított légicsapást, mely újabb, és talán drámai, jele lehet a változó orosz-izraeli viszonynak, beszélünk a Salman Rashdie elleni merénylet hátteréről és az amerikai belpolitikában látható mozgolódásokról a félidős választások előtt. A stúdióban Seres Attila és Megyeri Jonatán.

Szerkesztőségi podcastunk tizenegyedik adásában körbejárjuk a Hajnalhasadás hadművelet eseményeit, az erre adott orosz reakciót, kitárgyaljuk a pattanásig feszült Tajvan körüli helyzetet, de szó esik arról is miért nem találnak az amerikai pártok megfelelő elnökjelöltet maguknak. Az adás első felében beszélünk Izrael gázai hadműveleteiról, az Iszlám Dzsihád terrorszervezetről, és az oroszok „aggodalmairól” az izraeli légierő terroristák elleni légicsapásaival kapcsolatban, majd szó esik Nancy Pelosi tajvani látogatásáról, valamint a szigettel kapcsolatos amerikai és kínai motivációkról. A beszélgetés további részében kitárgyaljuk miért nem akarja egyik amerikai párt sem legnépszerűbb esélyeseit indítani 2024-ben, milyen hátulütői lehetnek egy Trump indulásnak republikánus oldalról, és mi az oka, hogy a demokraták nem találnak alternatívát Bidenre. A mikrofonnál a Neokohn szerkesztői: Hajdú Tímea, Hende Olivér és Megyeri A. Jonatán.

Szerkesztőségi podcastunk tizedik adásában Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő segítségével járjuk körbe a BRICS-országok helyzetét az új világrendben, Putyin teheráni látogatását, az Ábrahám-egyezmények nyomán egyre többet emlegetett arab-izraeli "NATO-t", valamint azt is, hogy mit keresnek orosz katonák Venezuelában. A legújabb Kohncast első felében beszélünk arról, hogy a jövőben milyen kilátásai vannak a többpólusú világrend mellett hitet tett BRICS-országoknak, de szó esik a "síita félhold" ellen összefogni kényszerülő arab-izraeli kapcsolatról, továbbá a mainstream médiában keveset szereplő Szíriáról és Irakról is. A beszélgetés második felében kitárgyaljuk a Monroe-doktrínát, a Biden-adminisztráció elszalasztott lehetőségét, hogy megoldja a Nyugatot sújtó energiaválságot, illetve azt is, hogy Oroszország mit keres az Egyesült Államok hátsó udvarában, Venezuelában.

Szerkesztőségi podcastunk kilencedik adásának témája az ukrajnai háború jelenlegi állása, Joe Biden közel-keleti politikája és a brit miniszterelnök bukása. A legújabb Kohncast első felében beszélünk arról, hogyan veszik éppen oda egy egész fiúgeneráció Ukrajnában, de szó esik az ukrán elnök kommunikációjában beállt fordulatról, a háború terheit egyre kevésbé viselni akaró nyugati társadalmakról, valamint Boris Johnson bukásáról is. A beszélgetés második felében a szaúdi béketervet járjuk körül, amely Jordánia bevonásával rendezné az izraeli-palesztin konfliktust. A mikrofonnál a Neokohn szerkesztői: Hajdú Tímea, Hende Olivér és Seres Attila.

A Kohncast legújabb adásában a nemrég felesküdött izraeli átmeneti kormány előtt álló feladatokról és Joe Biden közelgő közel-keleti látogatásáról beszélgetünk, illetve számba vesszük ki pályázik Európa vezetői pozíciójára. A mikrofonok mögött Hajdú Tímea, Hende Olivér és Megyeri Jonatán.

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök bedobta a törülközőt, feloszlott az izraeli parlament. Az időzítés aligha kedvező: nemsokára az amerikai elnök látogat Izraelbe, noha a vizit fő célpontja sokkal inkább Szaúd-Arábia, ahol Biden azt tenné, amit Reagen elnök tett évtizedekkel korábban. A Kohncast legújabb epizódjában Hajdú Tímea, Seres Attila és Megyeri Jonatán elemzi a helyzetet és szó esik az amerikai legfelsőbb bíróság döntéséről az abortusz gyakorlat alkotmányos mivoltát illetően is.

A Kohncast hatodik adásában lapunk szerzője, a Németországban élő Krisztina Koenen segít eloszlatni a Bundeswehr ambíciózus fejlesztési terveivel kapcsolatos aggodalmakat.

A Kohncast legújabb adásában Európa kitettségét vesszük górcső alá, már ami az orosz földgázt és kőolajat illeti. Honnan lesz gáz, lesz-e gáz egyáltalán? Hogy kerülhetett a kontinens ilyen helyzetbe egyáltalán?

A Kohncast negyedik adásában Oroszország ukrajnai inváziója a téma és olyan fontos kérdésekről beszélünk, hogy mi is az Azov-alakulat. Miért állítják az oroszok, hogy ez egy neonáci osztag és hogyan kezelte az ukrán vezetés ezt a kérdést a múltban? Seres Attila, a Neokohn főszerkesztő-helyettese, Hende Olivér szerkesztő és Megyeri Jonatán főszerkesztő azt próbálja megérteni az adásban, hogy mi lehetett az Azovhoz hasonló milíciák célja, honnan szereztek fegyvereket, hányan vannak és valóban neonácik-e, illetve mire gondolhatott Szergej Lavrov külügyminiszter akkor, amikor azt mondta, hogy „Hitlerben is csörgedezett zsidó vér”?

A Kohncast legújabb adásában Hajdú Tímea, Seres Attila és Megyeri Jonatán beszélgetnek a Neokohn főmunkatársával, Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértővel arról, hogy vajon Oroszország ukrajnai inváziója milyen hatással van a szíriai helyzetre, ezzel Izrael biztonságára. Az adás második részében az amerikai abortuszkérdés körül kialakult botrányt elemezzük.

A Kohncast második adásában Megyeri A. Jonatán főszerkesztőhöz csatlakozott Hajdú Tímea és Hende Olivér, a Neokohn szerkesztői. Az epizód első részében terítékre került a francia elnökválasztás első fordulója, amelyről lapunk szerzőjét, Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértőt kérdeztük. Az esélylatolgatáson túl szóba került Le Pen ideológiai váltása, Macron egyensúlyozó kampánya, valamint a többi jelölt bukásának az okai is. A második szegmensben Florida állam gyermekvédelmi törvényéről beszélgettünk, a körülötte kialakult vitáról, és a Biden kormány gender-politikájáról. Amint korábban megírtuk, március végén Ron DeSantis, Florida állam republikánus kormányzója aláírta a „Szülői Jogok az Oktatásban” elnevezésű törvényt. A jogszabály tartalmazza, hogy óvodás kortól egészen harmadik osztályig a tanároknak tilos szexualitásról és genderről beszélnie az osztályteremben. A törvény reakció volt arra, hogy Amerikában bizonyos államokban bekerült a tananyagba a gender-ideológia, amely felháborodást okozott sok konzervatív és liberális szülő körében.

Az első, pilot adásban az elmúlt hetek palesztin terrortámadásainak hátteréről, azok, az izraeli politikai életre gyakorolt hatásáról és az Oroszországra kivetett szankciók következményeiről beszélget Megyeri A. Jonatán főszerkesztő és Seres Attila főszerkesztő-helyettes,