A 16. században a Netflixet színháznak hívták: naponta 2-3000 ember járt színházba, nem vált még szét a tömeg- és a magaskultúra, a társulatok küzdöttek a figyelemért, hogy minél több embert minél hosszabb ideig le tudjanak kötni. William Shakespeare jó színházat akart csinálni, ezért figyelte a színészeket és a nézőket is, hogy mindig minden működjön. Pikli Natália megírta a Shakespeare minden időre című könyvét, ami egy monográfia, de felesleges bárkit elijeszteni, mert az irodalomtörténész színesen, informatívan és érzékletesen mesél a 16-17. századi viszonyokról. Tömegszínház, kulturális hatások, évszázadok alatt a kulturális génjeinkbe íródott történetek: ez a Shakespeare-jelenség.  A Könyves Magazin podcastjában az egyetemes kultúra legfontosabb szerzőjéről beszélgetek Pikli Natáliával, az ELTE Anglisztika tanszékvezető oktatójával. Olvass bele a könyvbe: szexizmus és férfiellenesség Shakespeare drámában. A beszélgetés témái: 1. Biblia vs. Shakespeare: hogyan alakítják a kultúrát?2. Shakespeare a kortárs szerző: a történeti kontextus3. A színház, a könyvnyomtatás és a kapitalizmus4. A közönség miatt folyamatosan alakuló drámák5. A Shakespeare-hatás: egész életében azt kereste, mitől működik a színház6. Pikli Natália kedvenc konteója! 7. Hogy válik intézménnyé Shakespeare?8. Petőfi, Arany, Kosztolányi, Babits és Shakespeare: hogyan épült be a magyar kultúrába?9. Sokszor felháborodnak az újrafordítások miatt, de nem ezt csinálná Shakespeare is? 10. Shakespeare mint műfaj: a 90-es években berobbant a populáris kultúrába11. Sztereotípiák, előítéletek és a nemi kérdések

A sakk világában játszódik Bartók Imre új regénye, a Damien. Egy pályáját későn kezdő versenysakkozó egyre jobb játékának köszönhetően megnyílik a lehetőség, hogy a világ csúcsára érjen. Ehhez versenyeket kell nyernie, de nemcsak a táblánál, hanem az életében is, mert a sakktörténelem minden nyitása és variánsa se elég ahhoz, hogy a francia főszereplő, Damian Lazard megválaszolja az igazán fontos kérdéseket az életében. Az elbeszélés dramaturgiája nem különbözik a legjobb sportversenyekétől, és a sakkot nem díszítőelemnek, hanem egy világnak írja le, aminek saját szabályai, fura és okos szereplői vannak, és ami néha sportnak, néha művészetnek vagy filozófiának mutatja magát.  A podcastet a Nyitott Műhelyben vettük fel a Damien című regény bemutatóján. Azóta írtam is róla, olvassátok! A beszélgetés témái: A szerző viszonya a sakkal nem hétköznapi: amatőrnek mondja magát, de gyorsan kiderül, hogy ez azért bonyolultabb Gyorsan rátérünk Napóleon orosz hadjáratára, amikor az a kérdés, hogy ez vers, művészet vagy filozófia Egy sport, aminek minden lépését meghatározza a történelem, a hagyomány A Damien egy karrierközpontú regény, de ki ez a főszereplő? A volt szerelem, a volt anyós A sakk, az őrület és a sakkregény A szerző felolvas egy részletet, egy sakkjátszmáról A Tashmatung nevű applikáció, amivel Damien az élet-halál kapcsolatába lép be Az öngyilkosság mint filozófiai probléma A Damien sportdramaturgiája: kiderül, hogy Bartók nem nagyon tervez előre A regény valóságai, és kiemelten Budapestről Magnus Carlsen felfedezhető a regényben, de inkább inspirációk voltak a valós sakkozók

Táncsics Mihályról mindenki hallott az iskolában, de nem sokat tudunk róla. Spiró György új történelmi regényében, a titokzatos című Padmalyban őt, a politikus, újságíró, lapkiadót teszi a történet középpontjába, illetve feleségét, Seidl Terézt. Utóbbi az igazán fontos szereplő, hiszen az ő történetén keresztül látjuk férje harcait, bújkálását, politikai karrierjét, sőt a halálát is.  A Könyves Magazin podcastjének vendége Spiró György, akivel beszélgetünk sajtószabadságról, kapitalizmusról, a csak az internet segítségével megírható regényről, a 19. századról és Hungáriáról is. Spiró Györggyel a következő témákról beszélgettünk: Ha a Fogság egy maraton volt, akkor a Padmaly mi? A Fogság és a Padmaly közös nevezője: kulturális eredettörténetek A magyar nemzet két nagy nekiveselkedése: 1848 és 1956 Mit kell tudnunk Táncsics Mihályról? Vérszomjasságról, a bosszú hiányáról és a forradalmiságról Sajtószabadság, újság, előfizetők, szamizdat “A cenzúra számomra nem ismeretlen terület” Kapitalizmus és a forradalom A magyar nyelvből származik MINDEN más nyelv - Táncsics szerint Magyarországon mindenki beszéljen magyarul Táncsics elviselhetetlen alak, konfliktusos a politikai élete is A Padmaly igazi főszereplője: a feleség, Teréz “Internet nélkül nem lehet megírni egy ilyen regényt” Mi van az internet előtti történelmi regényekkel? Vissza Terézhez, akinek nem volt könnyű, ráadásul a Táncsics-emlékezetet is alakítania kell Mi az a padmaly? Miért fontos ez a regény mindenféle rétegében? Spiró és 1848: Hungária és Magyarország nem azonos

Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Bart István klímapolitikai szakértő, a "Napozószékek a Titanicon - A klímaválságról magyar szemmel" című könyv szerzője a Zöld könyv podcast aktuális adásában arra a kérdésre keresik közösen a választ, hogy mindaz, amit jelenleg próbálunk tenni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a helyzet további romlásának megelőzése érdekében, ér még valamit, vagy inkább olyan, mintha a napozószékeket rendezgetnénk a süllyedő Titanicon. A beszélgetésből kiderül, mekkora a baj, és kinek mit érdemes tenni, hogy még időben változtassunk az aggasztó tendenciákon.

„Én vagyok az Éngép, az Éngép én vagyok, az Éngép az mindig valaki más. Hogyan kezdődött pontosan, nem emlékszem, mintha egyáltalán lehetne emlékezni. Vagy nem csak rosszul. Puszta mechanika vagyok, egy síró-, baszó-, emésztőgép” – írja Závada Péter az Éngép című kötetében, amiben nincs sortörés, se rím, mégis versek (olvassatok bele). Amikor már az egész világ autofikcióban pörög, akkor Závada is játszani kezd a műfajjal, de nem akárhogyan: hogyan írja a költő szöveggyártó gépet, ami a költő szövegeit írja, legyenek azok tárgyias, montázs- vagy esszéversek.    A Könyves Magazin podcastjában a költővel a technológia hatásáról, a gép-ember viszonyáról és arról is kérdeztük, mi a baja az egyes szám első személyű megszólalással?  Milyen kényszerítő tendenciák vannak az irodalomban? Újszemélyesség, pszeudoalanyiság, autofikció, újőszinteség Domesztikálás: túl bonyolult a világ ahhoz, hogy megértsük Nádast fel kellene hívni, hogy mindig autofikciót írt-e? Képzeljük el, hogy 15 éves Závada Péter! Előre legyártott rapperpatrióta szerep A szubjektum és énkeresés: az akadémiától a személyesig A költő mint automatizmus A romantika és a gépek Mi a baj az E/1? Az Én-túltengése,  Hány Én-je van Závada Péternek? Milyen volt Amerikában, hogyan hatott a kötetre? Bejött vagy sem az AI? Milyen promptokat adott volna magának az Éngép írásához?

A második kötete jelent meg Kustos Júliának Tehetetlen bálványok címmel. Kisgyerekként már írni kezdett, új verseiben az őszinteség és a személyesség költői eszközeivel dolgozik, ami egyáltalán nem volt könnyű. Beck Zoli azt írta fülszövegnek, hogy "ez a kötetnyi vers bátrabb nálunk: nyelvet ad annak az Énnek, amelyik leleplezi napi gyakorlatunkat. Szerepet keres, ahonnan beszélni tud: Jusztícia, Lilith, Júlia, a kislány, a magányos nő, az ügyetlen feminista szerepeit, hogy magát kimondani képessé váljon: ha ez vagy te, hát ez te vagy. Tehetetlen bálványai vagyunk a magunk életének.Egyedül lét van - akár különírjuk, akár egybe." A beszélgetés témái: A költő tőmondatokban írja körbe magát Miért kezd el írni 9-10 éves korában írni? Az őszinteség és az alkotás viszonya, mit ad a szerzőnek, és mit ad az olvasónak? A személyesség legalább olyan nehéz, mint a hexameter Bálványokról és fel nem tett kérdésekről A kötet nőiről, akik ideológiákat jelenítenek meg Mi a viszony a költőnek a csendhez? A csend mint büntetés A szöveg többet tud a szerzőről, és ez a különböző karakterek miatt derült ki Hogyan és miért jelenik meg ennyiféleképp a test a kötetben? Banális kérdés: mit jelent közel 30-hoz költőnek lenni 2025-ben?

A legendás, bemutatkozó verseskötet, a Töredék Hamletnek előtt Tandori Dezső már kiadta verseit: Egyetlen címmel egy példányban, kézzel írva. A különleges kötetet a fiatal költő barátjának ajándékozta, és most, 2025-ben kalandos úton kiadásra került. Ahogy Tandori leírta. Tandoriról, gyűjtésről és egy fantasztikus barátról, Márffy Albinról beszélgetünk a podcast vendégeivel: Pándi Balázs dobos és Tandori-rajongó, valamint az Okapi Press vezetője, Simon Márton költő. A Tandori-beszélgetés témái: Így csúsztam rá Tandorira: a Pándi-verzió Így csúsztam rá Tandorira: a Simon Marci-verzió Pándi lemezgyűjtő talál egy dzsesszlemezt: ezt nevezzük kezdetnek Hiperkalandos történet Műcsarnokkal, belgiumi koncertekkel és egy új baráttal Miért kell TA, vagyis Tandori Anonymous csoportot szervezni? Találkozás az Egyetlen című kötettel Miért dobta vissza annak idején a Magvető a verseskötetet? (A Telexen meghallgathatod teljes hosszában) Ölellek: írta Tandori Kurtág Györgynek, de miért? A lóverseny és Ottlik Nyelvi fordulat a költészetben, és majd a kritikában Kiadás vagy nem kiadás mint gesztus A filológia lényegtelen: az a fontos, hogy megjelent Tandori és Tarr Béla Mit lehet kezdeni azzal, hogy az élet rövid, Tandori hosszú?

Balajthy Ágnes irodalomtörténésszel és Mohácsi Balázzsal beszélgettünk arról, hogy mit jelent kritikát írni, kinek szól valójában a jó kritika, hogyan alakul az irodalmi kánon, mik az új tendenciák a fiatal kortárs írók körében, miért olvassuk és kedveljük annyira az autofikciót és milyen könyveket ajánlanak a hallgatóknak a nyári szünetre. 

Szeleknek fordít címmel jelent meg Tóth Krisztina új verseskötete, ami a 2020-2025 között született verseket gyűjtötte össze. Mikrotörténetek sokaságát gyűjtötte össze, amelyeket utcai képek, álmok, emlékek, fényképek vagy fájdalmak indítottak be. A podcastben szó esik talált tárgyakról, az utált gyerekkori verseskötetéről és egy csodálatos brazil könyvbemutatóról is.  A beszélgetés témái: A versek mint dokumentációk: versnapló Hogyan lesznek a megfigyelésekből történetek, majd költészet? Tóth Krisztina tekintete működésben: a varjúriasztó Egy kutya megéli az ösztöneit vs. vérengzés az angol pázsiton A Mi legyen című versből felolvas a műsorvezető, hogy rákérdezzen a tárgyi emlékek történetiségéről Elmúlásról, veszteségekről, a “múlt hordalékáról”, az emlékezés munkájáról “A költészet nagyon kevés embert érdekel”, felvillanások a költészet lényegéből 75 lépés a költészet, de miből lesz a vers? “Nagyon sok talált tárgyat kell felhalmozni” Az írás mint munka és a gyorsuló idő Távolság a nézőpont és a tárgy között A gyerekként írt első verseskötet: miért utálta? A személyesség új határai és a szerző halála Külföldi fordítások: fantasztikus történet a brazil könyvbemutatóról

Litkai Gergely és Vadovics Edina, a Green Dependent Intézet szakmai ügyvezetője a karbonlábnyom csökkentésének módszereiről beszélgetnek a Zöld könyv podcast aktuális adásában. A kiindulópontot az Intézet nemrég közölt "Másfélfokos életmód" című tanulmánya és azonos című útmutatója adta: ez elsősorban életmódunk klímahatásaira koncentrál, mérhető, konkrét célértéket ad, és társadalmi célokkal is rendelkezik, vagyis nem csak a környezetvédelemről, hanem a klímatudatosabb életről is szól. Egy olyan társadalmi átrendeződésről, ahol minden területen figyelembe vesszük a közös érdeket: az infrastruktúrától kezdve a politikán át egészen a házak építéséig.

A Zöld könyv podcastsorozat aktuális adásában Litkai Gergely Az elveszett erdő és a Ha az ERDŐ beszélni tudna könyvek szerzőjével, Zelei Annával beszélget. Az erdők történetével, működésével, a létüket fenyegető kihívásokkal foglalkozó, fotókkal és versekkel illusztrált könyvek után most egy izgalmas beszélgetésből tudhatunk meg mindent, ami a kíváncsi erdőbarátok és a tettre kész klímaaktivisták mellett mindenki számára érdekes lehet, aki nem akkor szeretné megismerni az erdőt, amikor környezetünk már csak nyomokban tartalmazza.

Richard Powers tizenkettedik, 2019-ben irodalmi Pulitzer-díjjal elismert regénye, az "Égig érő történet" szenvedélyesen és elsöprő erővel mutatja be a környezetvédő aktivisták elszántságát. Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Dr. Bükki Tamás fizikus, író és erdőmeditáció oktató, az "Erdőszeretet, életigen" országos volumenű erdővédelmi kampány elindítója Powers könyve kapcsán a mindannyiunk életét veszélyeztető erdőpusztításról beszélgetnek a Zöld könyv következő adásában. Mi kell ahhoz, hogy az ember ismét az őt körülvevő természet részének érezhesse magát? Ki fogja megvédeni az erdőinket és önmagunkat? A beszélgetésből kiderül!

Mohácsi Balázs Bertók László Három az ötödiken című kötetét hozta el nekünk, hogy rajta keresztül beszéljünk a műfajok és formák sokszínűségéről és keveredéséről, a kísérletezésről az alkotói folyamat során és arról, hogy egy szerzőnek mennyire kell bíznia az olvasójában és fordítva. 

Áprilisban Esterházy Péter 75. születésnapját ünnepeltük, pedig 9 éve úgy van velünk, hogy nincs. A Magvető Kiadó az évfordulóra az Esterházyval készített beszélgetések válogatását adja közre: Pál Sándor Attila 160 Esterházy-interjút válogatott össze, amiből végül 19 került a kötetbe, a szerző első nyomtatásban megjelent beszélgetésétől (1982) az utolsóig (2016) vezeti az olvasót. A Vanni van igazi csemege: sokféle témák az írástól a fociig, matektól Joyce-ig, frappáns válaszok, örökérvényű gondolatok, és ami különösen fontos, egészen ritka kincsek is előkerültek. A Könyves Magazin podcastját a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük, az adásban több felolvasás is elhangzik. Beszélgetőtársak: Turi Tímea, a Magvető Kiadó főszerkesztője, Pál Sándor Attila, az interjúválogatás összeállítója, író, költő, valamint Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója.  

A Zöld könyv legfrissebb adásában Litkai Gergely és Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője ezúttal nem egy, hanem két könyvet is megvitatnak, miközben az erdők fontosságáról és jövőjéről beszélgetnek. Gálhidy László "Szentélyerdők Magyarországon" című kiadványában 87 különleges erdőtérséget mutat be, amelyeket személyesen is felkeresett, és amelyekhez egy online térképes adatbázist is készült. Az adásban azonban nem csak ezek felfedezéséről, hanem a klímaválság kihívásairól is szó esik: hiszen míg ültetvényeket létrehozhatunk, valódi erdőt nem - csak a már meglévő természetes rendszerek védelmével és támogatásával segíthetjük azok regenerációját. Ezért is kerül terítékre Peter Wohlleben "Ha a fák lélegzethez jutnának" című műve, amely az erdőt olyan komplex, élő tudástárolóként írja le, amelynek fennmaradása elengedhetetlen nemcsak ökológiai, hanem társadalmi szempontból is – még ha ezt az erdészeti lobbi, a fakitermelés és a politika gyakran figyelmen kívül is hagyja.

A mai adásban Puskás Pannival, a Mastercard Alkotótárs egyik ösztöndíjasával folytatjuk a beszélgetésünket. Puskás Panni, színikritikus, író, most az olvasó nézőpontjából mesél arról, miért gondolja munkának az olvasást, hogyan kell „megküzdeni” egy-egy könyv világával, milyen tanulságokat vont le a számára meghatározó művekből, és mit gondol a közösségi média hatásairól az emberek koncentrációjára és olvasási szokásaira.

Hannah Ritchie "Ez ​nem a világvége" című könyvének fő mondanivalója az alcíme ellenére (Hogyan lehetünk az első generáció, amely fenntartható bolygót épít?) nem állítja, hogy minden rendben és nincs miért aggódnunk. Ehelyett adatokkal támasztja alá, hogy még van egy utolsó esélyünk - a Zöld Könyv aktuális adásában ennek lehetőségeiről beszélget Litkai Gergely, Hankó Gergely (a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója és a PET Kupa Egyesület alelnöke) és Papp László (az i-Tango tulajdonosa és a Gartner magyarországi és bulgáriai képviseletének vezetője). A beszélgetésben érintett kérdések, és az azokra adott válaszok segítenek, hogy találjunk a tagadásnál jobb megoldásokat, és egyértelműen levezeti, ezek közül melyik, miért és hogyan lesz működőképes.

Litkai Gergely és Mező János, a Greenpeace Magyarország Egyesület ügyvezetője Michael E. Mann könyvéről, Az ​új klímaháborúról beszélgetnek a Zöld könyv podcast aktuális adásában. Hol találjuk meg a könyvben részletesen bemutatott kommunikációs háborúban az egyéni felelősség túlzott hangsúlyozása és a küzdelem feladása felé terelő pánikkeltés közti, egészséges tartományt? A válaszhoz vezető úton szó esik a tagadás technikájáról, mint a cselekvés elodázását célzó, teljesen tudatos stratégiáról és arról, miért kell a változáshoz a zöldeknek megérteni a pszichológiát, a pszichológusoknak pedig a zöldeket.

A Zöld könyv aktuális adásában Litkai Gergely Bózsó Gyula erdésszel, "Az Erdő finom" és az "Ehető erdő" könyvek szerzőjével beszélget. A szerző saját megállapítása szerint a kötet - vaskosságának köszönhetően - medvetámadás ellen is jó, de természetesen nem ez a legfőbb érdeme. A növények meghatározásában segítő oldalakat gyakorlati tippek követik: gyűjtési tapasztalatok és technikák, majd inspirációk a gyűjtött finomságok felhasználásához. A beszélgetés inspiráció a fenntartható forrásból származó, egészséges ételek fogyasztására, néhány konkrét példán túl pedig arról is szó esik közben, hogyan tanít önállóságra ez a fajta tudás.

Mohácsi Balázs korán olvasóvá vált, de az írás mint hivatás nem volt egyértelmű az életében. Első beszélgetésünkben mesélt arról, mit jelent az életében Kassák Lajos költészete és miért kutatja Bertók László életművét, hogy egyáltalán mit jelent ha valaki irodalomtudós és hogyan kutatja az irodalmat. Befolyásolja-e az alkotást az, hogy hosszú évekig a Jelenkor folyóirat szerkesztőjeként is dolgozott, és hogyan áll neki a munkának, amivel elnyerte a Mastercard Alkotótárs ösztöndíjat.