A TBR vendége Bognár Edmond, akit Edmond Könyvkuckója néven lehet megtalálni a közösségi oldalakon. YouTube-on csaknem 6 ezer feliratkozója van, Instagramon több mint 8 ezren, TikTokon 14 ezren követik. Olvassátok velünk Coco Mellors Kleopátra és Frankenstein című könyvét! TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

"Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium, ahol a szenvedés még éppen elviselhető."Szöllősi MátyásHónapok óta megállás nélkül szakad az eső. Egy kollégium tetejéről négy diák figyeli, ahogy az utcákat lassan elönti a víz - ők a város utolsó megmaradt lakói. Miközben a fiatalok szexszel, alkohollal és egy új szintetikus droggal, az Ultrával küzdenek az unalom ellen, a víz szintje egyre csak emelkedik. Amikor aztán egyikük egy vihar során halálos sebesülést szenved, és készleteik is lassan apadni kezdenek, nekik is dönteniük kell, hogyan nézzenek szembe a kíméletlenül közeledő végítélettel.Az ökológiai katasztrófa díszletei között Roderik Six hátborzongató történetet mesél el az emberi alkalmazkodókészségről és a túlélés könyörtelen ösztönéről. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Az Úr 1379. évében magányos szerzetes érkezik Kasubföldre, hogy az áthatolhatatlan rengeteg közepén karthauzi kolostort alapítson. Ez a darabka föld lesz a színtere a több mint hat évszázadot felölelő, lendületes és lebilincselő regényfolyamnak, amelyben megrendítő emberi sorsok, nemzedékről nemzedékre ismétlődő mintázatok, múlt és jövő keresztezik egymást. Az embereket kezdettől fogva csendben figyelik a kék macskák, a történelmi katasztrófák és világégések utáni újrakezdés, a túlélés és folytonosság, a titokzatos egyensúly és rejtett harmónia megtestesítői.Martyna Bunda mesterien építi fel és tartja fenn a feszültséget a mágikus és a tudományos gondolkodás, a testiség és a spiritualitás, a szent és a profán között. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A román Andrei Dósa regénye kacskaringós belassulás, ami hatfős társaságon keresztül mutatja be, hogyan találhatja meg mindenki a számítását az életben. A Füveskertben sok a szerhasználat, de ez nem öncélú: ez egy generáció regénye, ami alkotna, létrehozna, elbeszélne, de nehezen találja vágyait, céljait, ezért azt választották, hogy a tülpörgő életből, a családi és társadalmi elvárások elől megpróbálnak a maguk módján kilépni. A sorozat vendége a 6363 néven reppelő Gege. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje. A vendég: Dr. Bőgel György közgazdász, a Mesterséges intelligencia a gazdaságban című könyv szerzője. Műsorvezető: Valuska László. Találkozzunk november 15-én a Budapest Music Centerben az első nonfiction könyvfesztiválon, ahol inspiráló hazai, nemzetközi szerzők és gondolkodók segítenek új nézőpontokat találni. TELJES PROGRAM ITT: https://konyvesmagazin.hu/futurotheca-2025 A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. A beszélgetés témái: 1. Mi a mesterséges intelligencia, hogyan gondoljunk rá? A gép tanul, az ember pihen. Mélytanulásos kombájn. 2.  A Gutenberg-fordulat: hogyan változtatta meg a sokszorosítás az emberiséget? Mit várhatunk az MI-től? 3. Az olvasás és a kritikus gondolkodás: információszerzéstől a bíróságon egymással kommunikálló MI-ig 4. Hogyan érhetjük el az MI-t kontrollálhtó intézményrendszert? Mintha egy gyógyszert tesztelés nélkül engednénk a piacra 5. A kapitalizmust vagy az MI-t? lesz könnyebb kontrollálni? A növekedés és a jövőkép, aminek alárendelik a demokráciát és a szabadságot 6. Az MI hatása a geopolitikára, hogyan alakulhat át a világunk a mindenható technológiai égek világában? 7. Mi lesz az oktatással az MI világában? 8. Hogyan lesz jó Magyarországnak az MI? 9. Techoptimista vagy techpesszimista Bőgel?

A TBR vendége Bognár Edmond, akit Edmond Könyvkuckója néven lehet megtalálni a közösségi oldalakon. YouTube-on csaknem 6 ezer feliratkozója van, Instagramon több mint 8 ezren, TikTokon 14 ezren követik. Hogyan születik újra a kétezres évek romantikus filmjeinek hangulata az irodalomban? És miket olvasunk az őszi, bekuckózós napokon? Ezekről beszélgetünk az adásban, és 2-2 könyvet is ajánlunk. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A Füveskert vakmerő generációs regény. Szereplői: a rendező, az író, a filozófus, a hekker és Gabi, a nő. Jelenükből és múltjukból, képzelt és józan ábrándjaikból sodródnak egységessé a regény narratív szálai. Kvázi-főhős lévén a rendező személyében és nappalijában futnak össze a történetek, tapasztalatok és flash-élmények, amelyeket egy-egy párbeszéd vagy pszichedelikus tripmaradvány idéz elő. S miközben jószerével el sem hagyjuk a rendező garzonlakásának kanapéját, a szereplőkkel együtt hol bukaresti kocsmák mélyén, hol egy hawaii orchideafarmon, hol disztópikus videójátékokban, hol pedig egy finnországi léggitár-világbajnokságon találjuk magunkat, kívül rekesztve teret és időt. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje. Műsorvezető: Valuska László. Első vendégünk Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató, a Térkép a jövőhöz című könyve szerzője, aki a Futurotheca fesztivál vendégeként is előad (olvass bele!). Hogyan készüljünk és alkalmazkodjunk az algoritmusok korában? A technológia szekció támogatója a Samsung. Találkozzunk november 15-én a Budapest Music Centerben az első nonfiction könyvfesztiválon, ahol inspiráló hazai, nemzetközi szerzők és gondolkodók segítenek új nézőpontokat találni. TELJES PROGRAM ITT: https://konyvesmagazin.hu/futurotheca-2025 A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. A beszélgetés témái: 1. Több jövő lehetséges, választhatunk! 2. Hogyan alakította Meskó jövőképét olvasóként a sci-fi? 3. “Valainek az utópiája, az másnak a disztópiája” - hangzik el a szomorú belátás 4. Vallás, technológia, filozófia, jóslás: jövőkutatók a múlt- és jelenbeli adatokból dolgoztak 5.  A technológiai forradalom és az egyéni jövőalkotás lehetőségei 6.  Adatok, majd a műsorvezető közbeszól, hogy a Moneyball című filmről beszéljen 7.  Hogyan lehet a “digitális dzsungelben” eligazodni? 8. Nézőpontváltás az egészségügyben: érteni az információkat, partnernek lenni a közös eredményekért 9. Hogyan vállalhatunk felelősséget az örököseink jövőjéért? 10. Longevity: hogyan változtatja meg a technológia a várható élettartamot? 11. Technológiai és társadalmi kihívások, mit kezdünk ezekkel a változásokkal?

Martin Leroynak 32 évesen összeomlik az élete: barátnője elhagyja, munkahelyéről elbocsátják, és elveszít mindent, amit addig elért. Kivéve az energiáját. Így aztán egyik reggel úgy dönt, ideje jobb belátásra bírni egykori főnökét, és egy kalapáccsal a táskájában elindul a férfi lakására. A nap azonban még tartogat meglepetéseket. Például egy elfuserált rablót, egy morzsát csipegető galambot, egy irodájába zárkózó könyvkereskedőt, és mindenekelőtt magát az elbeszélőt, Martin gyerekkori barátját, akivel a főhős először egy bárban fut össze. Amikor aznap este újra találkoznak, mindketten arra a következtetésre jutnak, hogy az életük nem valamirózsás, és hogy tenni kellene valamit... De mit?  A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Miért van szükségünk hősökre? Egyáltalán, mitől hős a hős? Mi a szerepe egy közösség életében, és neki magának van-e helye, lehet-e élete a hétköznapokban? Az ír Gerard Donovan regénye, a Halványan derengő holtak szigorú tükre mindannak, ahogy figyelünk vagy épp nem figyelünk egymásra, de mesél közösségi dinamikákról, magányról, menekülési vágyról, és arról a  turbulenciáról, ahogy a szenzációkra és figyelemre éhes világ működik velünk és körülöttünk. Ezúttal Valuska Lászlóval beszélgettünk a könyvből hozott idézetek mentén. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Gegét leginkább rapperként ismerjük, összetéveszthetetlen szövegeit évek óta mantrázzuk. Lassan egy éve lett apa és ezt az utat, büszkeségét instagram oldalán is dokumentálja. Arról kérdeztem, hogy mit adott és mit vett el tőle az új szerepe, mennyire alakult át az alkotás folyamata miután a napjai nagy részében már vele van a kislánya. Beszélgettünk a saját apjához fűződő viszonyáról, a megváltozott férfi szerepekről és arról is, hogy mi lesz majd, ha a lánya az ő zenéjére fog bulizni.  Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A TBR legújabb vendége Bognár Edmond, akit Edmond Könyvkuckója néven lehet megtalálni a közösségi oldalakon. YouTube-on csaknem 6 ezer feliratkozója van, Instagramon több mint 8 ezren, TikTokon 14 ezren követik. Mik voltak a legmeghatározóbb olvasmányai, hogyan hozzák össze a könyvek az embereket? És vajon befolyásolja a BookTok világa a könyvkiadást? Elárulja az epizódban. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Lucija egy autóbaleset után mozgásképtelenül fekszik a kórházban. Szerelme, Dora/Dorian tulajdon testét ketrecnek érzi, amiből mindenáron szabadulnia kell. Lucija édesanyja megtanulta, hogy ebben a világban nincs helye saját vágyainak és választásainak.A horvát írónő regénye e három elbeszélő egymásba fonódó történetén keresztül szól arról, mit jelent egy férfiközpontú társadalomban nőnek születni. Alapvető kérdése, hogy testünk és születési nemünk hogyan szorít minket korlátok közé, miként válhat börtönné, amelyet a családi, társadalmi előítéletek és a nemzedékeken átívelő traumák építenek az egyén identitása, esetleges mássága köré. A szerző kivételes érzékenységgel, bátorsággal és költői erővel jeleníti meg ennek a tragikus érzelmi háromszögnek minden vonatkozását - beleérzésre, együttérzésre késztetve az olvasókat is.  A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A szlovén szerző kisprózái elsősorban a turizmus és a migráció tapasztalatait állítják szembe egymással. A történetekben minduntalan az otthonosság és az idegenség, a beilleszkedni és a kitaszítani akarás, a hovatartozás és a kirekesztés érzései találkoznak, amelyek a mi és a mások közötti különbségből, távolságból fakadnak. A töredékesség élményét keltő, mozaikszerűen egymásba illeszkedő írások látszólag a felszínen zajló történéseket - egy menekülttábor hétköznapi gondjait vagy épp a tömegturizmus banális helyzeteit - rögzítik, ám ezek mélyén mindig súlyos egyenlőtlenségek, igazságtalanságok rejlenek.  A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.  

„Annyira beleszokunk a saját valóságunkba, hogy nem vagyunk képesek a másik ember szemével és lelkével látni, még akkor sem, ha együtt élünk vele és teljesen összefonódott az életünk.” az idézet a horvát Ivana Bodrožić Fiaink, lányaink című regényéből van. A három hangon megszólaló könyv egy anya, lánya és a lány szerelmének története. Érzelmi háromszög elvárásokkal, traumákkal, vélt és valós félelmekkel terhelve. A regényben felmerülő témákról, mint a kisebbségi lét, kategóriákba zártság, ön- és társadalmi elfogadás, Milanovich Domi pszichológus-újságíróval, a WMN főszerkesztőjével Szeder Kata beszélgetett. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Bach Katát és Wunderlich Józsefet jól ismerhetjük, kedvenc színddarabjaink szereplői. Engem viszont most az érdekelt, hogy mi történik velük, köztük, körülöttük, mikor lejönnek a színpadról, vagy ami még fontosabb, két kisgyerek szüleiként, hogyan jutnak egyáltalán fel a színpadra. Beszélgettünk hivatásról és családról, prioritásról és bűntudatról, fogvatartásról és szabadságról.  Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A Vadász, a Fiú és a Nővér története az Erdőben: sötét, mintákkal dolgozik iamyank STNTLN című új albumán, amit a Művészetek Palotájában vettek fel egy élő koncerten. Az egyéves munkafolyamatból négy hónapon át csak az alapsztorit rakosgatta össze a zeneszerző, hogy ki tudjon lépni a személyes megszólalás gátjaiból. Hatott rá az opera és Johnny Greenwood, a western világa, Cserna-Szabó András Sömmi. című regénye. Vendégünk iamyank, Herold János, aki STNTLN címmel készítette el új albumát, amire hatottak a videojátékok és a western is.  A beszélgetés témái: 1. Az új album és a nyelv: az STNTLN mint elbeszélés 2.  Mint jelent az ERDŐ Yank életében, és mit a karrierjében? 3. Mi az alapsztori? Az opera mint meghatározó élmény 4. A Vadász, a Fiú, a Nővér: megváltozott szerepek. Hogy lehet megmutatni az érzelmeket? 5.  Western, filmélmény és Cserna-Szabó András Sömmije 6. Miért és hogyan vették fel élőben a koncertet? 7. Sufjan Stevens, Radiohead, The Black Heart Rebellion és a gigantikus playlist 8. “Ki tudtam lépni a Fiú szemszögéből” - a saját démonokról 9.  Hogy lesz ebből sírkertturné?

Lana Bastašić történetei a gyerekkorról szólnak, de nem a felnőttektől megszokott nosztalgiával. A többnyire minimalista, gyakran csak egy-egy hétköznapi jelenetet felvillantó novellákban a bosnyák írónő mesteri módon bújik a gyerekek és kiskamaszok bőrébe, hogy a nézőpontjukból ábrázolja az őket körülvevő szeretet nélküli, lelki és fizikai agresszióval teli, mérgező családi kapcsolatokkal és traumákkal átszőtt világot. Bastašić lázadó gyerekei olykor maguk is szörnyetegekké válnak, e megrázóan őszinte könyv mégis nyújt valamiféle reményt, hogy el lehet távolodni a szülők hibáitól és fel lehet építeni saját identitásunkat. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.  

Ivo Trifunović mindig is tudta, hogy különleges. Vagány, tehetséges, vonzó, az isten is sztárnak teremtette. Heti százezer eurót keres focistaként az angol első ligában, Bugattival furikázik, és egy hatalmas házban él csinos feleségével és két gyermekével. De egyszer csak megjelenik a színen egykori szerelme, és a biztonságos keret repedezni kezd. Hogyan lehet összehozni egy viszonyt, ha az embernek soha nincs szabadideje? Romlani fog Ivo teljesítménye a pályán? És mit csinál a felesége, amíg ő távol van? A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.  

A Kitelepítés című regény 2022-ben az év könyve volt a Könyves Magazinon, megnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat is. A regényben egy kitelepített család történetét olvashatjuk, akiket a szeretet, a remény és a Biblia olvasása segített át a legnehezebb helyzeteken. A most megjelent Illegalisták egyszerre előzménytörténet és folytatás is: úgy meséli tovább a család történetét, hogy megmutatja a körülöttük és bennük lévő közösséget és hitet, ami végeredményben ahhoz vezetettt, hogy üldözött kisebbséggé válnak.  Az Illegalisták nem családregény, hanem a szabadság és a szeretet elbeszélése, amikről nem lehet beszélni az erőszak, a hatalom és az embertelenség megmutatása nélkül. A Könyves Magazin podcastjában Visky Andrással beszélgettünk. A beszélgetés témái: 1. A Kitelepítés mint alapítószöveg: hogyan írta át az Illegalistákat 2. Előzmény és folytatás az Illegalisták: párhuzamos könyvek, amik egymásba kapcsolódnak 3. Bethánia: spirituális ars poetica és Lázár feltámasztása 4. Az apa, Visky Ferenc egyetemistaként találkozik a betánistákkal 5. Anya- és csonkaország 6. A szeretet és a terror regénye: a periféria fontossága 7. A szexualitástól a szétvert fejekig: hogyan beszél a test a történelemről? 8. Saját emlékek, a Securitate jelentései, az apa visszaemlékezései: hogyan és mikből állt össze az elbeszélés? 9.  A Kitelepítés után szabadabb embernek érezte magát, és most? 10.  “Minden igazán lényeges dolog a múltban zajlik le, és bennünk, senki másban” - hogyan beszél az aktualitásokról a regény?