Az évek során az üzleti tevékenységek besorolása többször változott, most ismét módosult a rendszer, új besorolásokat kaptak a különféle szakmák és gazdasági tevékenységek. A változások mögött részben statisztikai okok állnak, részben pedig az, hogy pontosabb képet kapjunk a vállalkozások működéséről. Emellett az adminisztratív rendszereknek is lépést kell tartaniuk a világ fejlődésével – harminc éve például még kevesen gondolták volna, hogy egyszer a drónpilóta is hivatalosan elismert tevékenység lesz.
A Joghurt podcast legújabb epizódjában a TEÁOR számok változásainak hátterét vizsgálja meg dr. Tarány Fanni Cintia ügyvédjelölt és dr. Zsoldos Bálint ügyvéd, okleveles adótanácsadó, a KCG Partners szakértői. A beszélgetést M. Szűcs Péter vezeti.
A hazai építésügyi szabályozás tavaly elindult reformja tovább folytatódik az új TÉKA rendelettel (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata), amely a korábbi, közel 20 éve hatályos OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) helyébe lép. Jelenleg egy átmeneti időszak zajlik, amelynek célja, hogy az önkormányzatok, megrendelők, tervezők és kivitelezők fokozatosan alkalmazkodjanak az új szabályokhoz.
A Joghurt legfrissebb epizódjában arról beszélgetünk, hogy a változások milyen előnyökkel és gyakorlati hatásokkal járnak az építőipar szereplői számára. A témában dr. Glavatity Dénes, a KCG Partners ügyvédje és okleveles építőmérnök osztja meg meglátásait, akit M. Szűcs Péter kérdez.
2024. január 1-ével megszűnt a Magyarország és az Egyesült Államok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény. Ez jelentős pénzügyi terhet ró mindaz amerikai cégekre, amelyek magyarországi telephellyel rendelkeznek, mind pedig a magyar állampolgárokra, akik amerikai vállalatoknak dolgoznak – akár távmunkában is. Különösen érzékenyen érintheti a változás a tőzsdeikereskedésből származó jövedelmeket.
Egyelőre nem tudni, hogy Donald Trump új elnöksége milyen álláspontra helyezkedik az egyezmény jövőjével kapcsolatban, de annyi biztos: a megoldás nem egyik napról a másikra érkezik. A részletekről dr. Zsoldos Bálint ügyvéd és okleveles adótanácsadó, valamint dr. Glavatity Dénes ügyvéd osztja meg véleményét. Velük M. Szűcs Péter beszélgetett.
A vállalatok egyre változatosabb béren kívüli juttatásokat kínálnak, hogy versenyképesebbé váljanak a munkaerőpiacon. A SZÉP-kártyák továbbra is rendkívül népszerűek, és az idei évtől még több lehetőség nyílik a cégek számára ezen a területen. Jelentős változás, hogy a rendszer egyre kifinomultabbá válik, így jobban igazodik a munkavállalók eltérő élethelyzeteihez. Dr. Maglai Borbála és dr. Fülöp Réka ügyvédek segítenek eligazodni az új lehetőségek között – velük M. Szűcs Péter beszélgetett.
Bár az adófizetés nem tartozik a legnépszerűbb tevékenységek közé, elkerülhetetlen, hiszen a közszolgáltatások működésének alapját képezi. Az állam egyes adónemek esetében új rendszert vezetett be, amely inflációkövető bevételt biztosíthat. Ez különösen igaz a jövedéki adókra, ahol a friss szabályozás jelentős változásokat hoz. Az új rendszer lényegét és legfontosabb előírásait dr. Zsoldos Bálint ügyvéd és okleveles adótanácsadó, valamint dr. Glavatity Dénes ügyvéd ismerteti M. Szűcs Péterrel.
Az okostelefonok térhódítása új adatvédelmi kihívásokat hozott magával. Egyes eszközök rögzítettek és engedély nélkül továbbítottak beszélgetéseket harmadik feleknek, ami komoly jogi következményekkel járt. Az Apple például 95 millió dolláros kártérítést volt kénytelen fizetni egy per nyomán, miután kiderült, hogy több millió felhasználó érintett az ügyben.
A Joghurt legújabb epizódja ezt a témát járja körül, kitérve az Európai Unió adatvédelmi szabályainak (GDPR) megsértése miatt kiszabott büntetésekre is. A műsorban dr. Maglai Borbála és dr. Fülöp Réka, a KCG Partners ügyvédei beszélgetnek M. Szűcs Péterrel az adatvédelem aktuális kihívásairól és jogi következményeiről.
Eredetileg január 15-ig kellett volna minden érintett építőipari vállalkozásnak megkötni a kötelező felelősségbiztosítást a nemrég elfogadott ágazati törvény értelmében. Az intézkedés mintegy 150 ezer céget érint. Ahogy az ilyen átfogó változásoknál gyakran előfordul, sokan az utolsó pillanatra hagyták a szerződéskötést, így az elvárás nem teljesült maradéktalanul. Ennek következtében a határidőt néhány héttel meghosszabbították, de ezt követően valóban kockázatot vállal az a vállalkozás, amely nem tesz eleget a kötelezettségének. Mire terjed ki a kötelező biztosítás, és milyen előnyökkel jár a megrendelők számára? Dr. Glavatity Dénes ügyvéd, okleveles építőmérnök válaszol M. Szűcs Péter kérdéseire.
Buy now, pay later! Rövidítve BNPL. Erről az üzleti életben, a mindennapok szintjén kialakult gyakorlatról, vagyis a késleltetett fizetésről szól mai podcast epizódunk. Miért éri meg a vevőnek és miért jó az eladónak? Milyen szolgáltatók vannak a piacon? Mi történik, ha mégsem fizet időben a vásárló? Erről beszélget M. Szűcs Péter a KCG Partners ügyvédjelöltjével, dr. Csákay Z. Domonkossal, és a hazai piacvezető BNPL szolgáltató, a PastPay társalapítójával, dr. Réti Bálinttal.
A világűr mindenkié! Legalábbis elméletben és a jogszabályokban lefektetett elvek mentén. De mi a helyzet a gyakorlatban? Egyáltalán miért kell szabályozni az emberi élet szempontjából meglehetősen barátságtalan teret? Hol van a határa? Kik a fontos szereplők az űrversenyben és ebben hol tart Magyarország? Izgalmas kérdések, amelyekre a KCG Partners alapító-partnere, dr. Párkányi Rita és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos dékán helyettese, a Világűrjog és Politika Kutatóintézet vezetője, dr. Bartóki-Gönczy Balázs válaszol. A moderátor M. Szűcs Péter.
Sok európai országban létezik az alanyi adómentesség nevű jogintézmény, ami főleg a kisebb vállalkozások életét segíti, hiszen bizonyos összeghatár alatt nem kell foglalkozniuk a forgalmi adó számolgatásával. Az EU ebben a kérdésben egységesíteni szeretné a szabályozást, ami tisztábbá tenné a rendszert, különösen a határokon túl nyújtott szolgáltatások, vagy kereskedelem területén. A mostani epizódban erről beszélget M. Szűcs Péter Zsoldos Bálinttal a KCG Partners ügyvédjével, okleveles adótanácsadóval, és Csákay Z. Domonkos ügyvédjelölttel.
A magyar építőipar rendszerének jogi reformja során egyre másra lépnek hatályba azok a jogszabályok, amelyek befolyásolják épített környezetünk fejlődését. Glavatity Dénes, ügyvéd, okleveles építőmérnök mondja el a Magyar Építészetről szóló törvény alapelveit, kitérve például a tervezők és kivitelezők felelősségi rendjére, de szóba kerül a parkolással kapcsolatos új kormányrendelet is. M. Szűcs Péter kérdezi a témáról.
Egyre több ügyet tudunk intézni interneten, egyre inkább fejlődik az államok nyújtotta digitális szolgáltatások színvonala. A Joghurt mai epizódjában a Digitális Állampolgársággal foglalkozunk, amiben ugyancsak érdemes néhány dolgot a közösség szintjén egységesíteni. A KCG Partners ügyvédei, Majoros Lilla és Glavatity Dénes mondják el a részleteket. M. Szűcs Péter kérdezi őket.
Budapest VI. kerületében, Terézvárosban, szavazás után, minden jel szerint véget vetnek az Airbnb szolgáltatásnak. Sok lakó fellélegzik majd, sok helyi, különösen turisztikai vállalkozó viszont kisebb bevételre számíthat. A kérdés azért is kurrens, mert nemcsak ebben a kerületben, hanem másutt is probléma a rövid távú lakáskiadás. Erről beszélget M. Szűcs Péter Zsoldos Bálinttal a KCG Partners ügyvédjével, okleveles adótanácsadóval, és Glavatity Dénessel, ügyvéddel és okleveles építőmérnökkel.
Megjelent a NAV évkönyve 2023-ról, ami tanulságos számokat és információkat közöl az adóhatóság tavalyi tevékenységéről. Kiderül, hogy pontosan mekkora összeg lett az ÁFA vagy éppen az SZJA. De beszámoltak a célzott ellenőrzésekről és azok eredményességéről is. Dr. Zsoldos Bálint ügyvéd, okleveles adótanácsadó és Dr. Zsiros Tamás, ügyvédjelölt beszél a részletekről. A moderátor M. Szűcs Péter.
Már működnie kellene, de ha minden igaz jövő januártól életre kel az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer. Újdonsága ez lesz, hogy a jövőben csak ezen keresztül lehet intézni a tulajdoni lapokkal kapcsolatos ügyeket. A papír alapú rendszer megszűnik. A részletekről a KCG Partners Ügyvédi Társulás munkatársait, Dr. Glavatity Dénes, ügyvédet, okleveles építőmérnököt és Illés Maja, gyakornokot kérdezte M. Szűcs Péter.
Az otthonteremtési program révén megkezdődik a családi házak energetikai korszerűsítése. Mire figyeljen a tulajdonos, amikor megrendeli a szakipari munkákat? Milyen a viszony a tervező és a kivitelező között? Kinek, mi a felelőssége? Mit tehetünk, hogy elkerüljük a kellemetlenségeket? M. Szűcs Péter ezeket kérdezte Dr. Glavatity Dénes ügyvédtől, okleveles építőmérnöktől.
A Joghurt már akkor foglalkozott az új, júliustól induló otthonteremtési programmal, amikor még nem tudtuk, milyen változtatásokat léptetnek életbe a családi házak energetikai korszerűsítésére kitalált pályázattal kapcsolatban. A mostani epizódban a módosításokat járjuk körül, a KCG Partners Ügyvédi Társulás munkatársaival, dr. Glavatity Dénes ügyvéddel, okleveles építőmérnökkel, illetve dr. Zsoldos Bálint, ügyvéddel, okleveles adótanácsadóval. Őket M. Szűcs Péter kérdezi a részletekről.
A Mesterséges Intelligencia fejlesztése napjaink egyik legizgalmasabb témája. Az viszont nem mindegy milyen szabályok mentén dolgozhatnak az érintett cégek. Az Európai Unió készítette el az eddigi legátfogóbb szabályozási tervet, amely elsősorban kockázati szintek mentén próbálja kordában tartani a technológiát. Mit szabad majd és mit nem? Ezt mondja el a Joghurt mostani epizódjában Fülöp Réka, a KCG Partners ügyvédje és Illés Maja gyakornok, aki a Studia Pragmatica Program keretében dolgozik az ügyvédi irodánál. M. Szűcs Péter kérdezi őket.
Egyre több futár dolgozik Budapesten és a nagyobb városokban. Ők a klasszikus platform munkások. De lehetnének sofőrök vagy bébicsőszök is. Egy a lényeg: valamilyen digitális felületen találkozik velük vagy fővállalkozóikkal az ügyfél, azaz Ön vagy Te. Milyen szabályok mentén dolgozhatnak? Erről beszélget a KCG Partners ügyvédje Zsoldos Bálint és Illés Maja gyakornok, aki a Studia Pragmatica Program keretében dolgozik az irodánál. A moderátor: M. Szűcs Péter.
Az Európai Parlament idén áprilisban elfogadta a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés harmonizált keretrendszeréről szóló rendeletjavaslatot. A pénzügyi adatokhoz való hozzáférésről szóló rendelet (FiDA-rendelet) új jogi kötelezettségeket vezet be az adattulajdonosként eljáró pénzügyi intézmények számára az adatok meghatározott kategóriáinak megosztására. A cél, hogy az innovatív pénzügyi megoldásokat fejlesztő vállalatok és bankok hatékonyabban és jogszerűen férhessenek hozzá bizonyos adatokhoz. Hogy ez pontosan mit jelent, arról beszélget M. Szűcs Péter, a KCG Partners ügyvédjével, Glavatity Dénessel és Zsíros Tamás ügyvédjelölttel.