Anyai túlféltésről, az elszakadás és felnőtté válás nehézségeiről szóló régi francia tündérmesét szeretném bemutatni a podcastben.  Főszereplője aranyhaj, aki átmenetet képez a megmentésre váró és önmagáért tenni vágyó lány között.  Az Aranyhaj azon mesék sorába tartozik, amelyekben a speciális képességgel rendelkező hős végül eldobja „varázserejét”, hogy tiszta lappal kezdhessen egy szebb életet, amiben önmagáért szeretik őt, nem az istenadta képessége miatt. Elgondolkodtató üzenete a mesének az is, hogy itt a fiatalok gyökeres változásokat hoznak egymás életébe, de ugyanakkor nem az volt a létezésük egyetlen értelme és alapja, hogy egyszer találkozzanak egymással és megtalálják a Nagy Őt. Aranyhaj világot akart látni, szabad lenni legalább egy napra, Flynn pedig vagyont akart, élni a maga kényelmes de kalandos életét. Mindketten eszközök voltak egymás szemében az elején, amivel az igazi céljukat elérhették. Flynn kimozdítja a királylányt mozdulatlanságából, és végül ez az erő, ami kijuttatja őt a bezártságból, de persze áldozatok árán. A férfi és a nő kezdetben még nem egyesülhet, nem lehetnek egymáséi, mert Aranyhaj túl sokáig volt bezárva a toronyba, túl sokáig hagyta egy én-részét elzártan önmaga és a világ elől. Amíg ezt az én-részt nem tudta beépíteni magába és megfelelően működtetni, addig nehézségeken kellett keresztül mennie. A boldogságos végkifejlethez próbatételek vezetnek, és ahogy a mese kezdeti stációjában elakadást jelentett az önmegtartóztatás erénye, a fiúnak és szerelmének ezt kell gyakorolni az egymásra találáshoz.