Az adásban tárgyalt dalok gyűjteménye: https://open.spotify.com/playlist/0VWHr0m6OOjwrURWEZddd2?si=1de8500995b04edbA csatorna történetében második alkalommal foglalkozunk a One-hit Wonder jelenséggel és ahányszor újra nekiesünk a témának, mindig fel tudunk hozni 10-15 olyan releváns produkciót, akikről érdemes szót ejtenünk. Korszakhatárnak ismét 1990-et lőttük be, fókuszban az időszak alternatív egyslágereseivel. Neveket nem is mondunk a hiphop gigaslágertől, a grunge dalból ausztrál popslágerré torzult szerzeményen át az ezredforduló garázsrock robbanásáig lesz itt minden!#zenekar #fesztivál #coolio #therasmus #rock #grunge #numetal #90severgreen #történelem #natalieimbruglia
Mióta David Bowie távozott, biztosan tudjuk, hogy szépen öregedni és az utolsó pillanatig nagybetűs szerzőnek/előadónak maradni igen is lehetséges. Trent Reznor, ha nem is követi az egykori popsztárt ezen az úton, de mindenképpen ért ahhoz, hogyan kell elengedni, átlényegülni és korához hűen aktuálisnak maradni. Persze a Nine Inch Nails egyszemélyes agya az idő múlásával egyre inkább visszavonulót fúj a rivaldafényből és elrejtőzik ott, ahol mindig is igazán otthon érezte magát: a stúdiók árnyékában és a keverőpultok mögötti világban, hogy onnan zúdítsa ránk továbbra is magas igényű muzsikáját. Most azonban karrierje első (sokkal vadabb) évtizede kerül terítékre, elevenítsük fel a Pretty Hate Machine, The Downward Spiral és a The Fragile albumokat.
“Ezért is tört meg a grunge-korszak, mert az embereknek azt vették ki a kezükből, ami a legtöbbet ért: az emberséget, a normalitást, a humanitást.” – Nyilatkozta Bozi Tibor fényképész egy Magyar Zene Házás podcastban, aki tisztességgel végig fotózta a korszak nagyjait az aranykorban. Bizony a kockás inges, tornacipős amerikai szegénylegény mítosza dollárhegyeket hozott a kiadóknak, 1994 után pedig megindult a stílus felhigítása és plasztikázása. Az ezredfordulóra sikerült a műfaji manírokat odáig dagasztani, hogy a rádiós konzervzene és zenecsatornás giccs abszolút klisézenekaraivá torzuló, milliókat hozó fejőstehén legyen. Tartsatok velünk és merüljünk mélyre!
Nyakunkon a fesztiválszezon és ennek örömére gondoltuk szemezgetünk, hogy mit kínál idén az ipar csatornánk tematikájával egybevágó szelete. Ráadásként pedig megálltunk egy pillanatra és elbeszélgettünk a csatornánk múltjáról és jövőjéről! Tartsatok velünk!#numetal #cypresshill #kor #linkinpark #fesztivál #novarock #slipknot
tt a megújult Felütés zenei Podcast első adása, mostantól videós tartalommala Lángoló stúdiójából! Nagyszabású váltáshoz pedig nagyszabású zenekar illik,így elhoztuk nektek a már annyiszor kért és ígért adásunkat az AC/DC zenekarról.Minden bizonnyal a xx. század könnyűzenéjének legtöbb emberre hatást gyakorló produkciójáról beszélünk, rendkívül izgalmas életúttal! Műsorunkban végig követjük, ahogy a rejtélyes Ausztráliából meghódítják Európát, aztán egy tragikus énekescsere után az egész világot. Tartsatok velünk!
"Az Oasis-nek nem rajongói vannak, hanem drukkerei." Új adásunkban a britpop legismertebb zenekaráról beszélgettünk, újjáalakulásuk, valamint első két lemezük 30. évfordulója alkalmából. Szó volt még persze riválisaikról, a Blur-ről, a fociról, a beszólogatásokról, a HS7-ről és arról, hogy vajon miért akar ennyi ember ennyi pénzért látni két csávót, akiknek semmi kedvük egymáshoz. És kíváncsiak vagyunk rátok is, IMÁDJÁTOK vagy UTÁLJÁTOK? Nincs köztes út!
30 éves lett a grunge-korszak (öhömm... a seattle-i szcéna) egyik utolsó, igazán nagyot szóló lemeze, a Soundgarden Superunknown című csúcsműve. A néhai Chris Cornell által vezetett csapat zenéjében ott volt a Beatles, Zepp, a Sabbath, ám különleges hangszeres játékukkal, sokszor "furcsa" hangzásaikkal, váltakozó ütemmutatókkal és a mindezek fölött sikoltó énekhanggal egyedi, utánozhatatlan világot teremtettek. Közben pedig képesek voltak DALokat, sőt, világslágert is írni. A Felütés 82. adásában egy zseniális együttesről beszélgettünk, a Superunknowns nevű hazai Soundgarden tribute zenekar énekesével, Székely Marcival. Ha kedvet kaptatok, április 6-án a Muzikumban a banda a teljes lemezt el fogja játszani, ne hagyjátok ki!
Nick Cave szinte iskolapéldája a mindig megújulni tudó művész archetípusának. Több évtizedes kultstátusza egészen biztosan köszönhető annak, hogy muzsikájába legalább annyira belefér a punkos lendület, mint a mélyről jövő istenkeresés, de slágerlistás popduett is belefér az életműbe, mindez a csapongás pedig érezhetően egy belső vívódás (pozitívabb szemléletben - fejlődés) önazonos eredménye. Nemrég magyarul is megjelent interjúkötete "Hit, remény és vérontás" címmel, melynek fordítójával Német Róberttel beszélgettünk arról, kinek mit jelent az ausztrál prédikátor. A felvétel után másnap fogadott minket a hír, hogy Nick Cave és zenekara, a Bad Seeds nemcsak új albummal jelentkezik idén, de a lemezbemutató turné hazánkat is érinti.
Nagy kedvencünk volt a KETTŐNÉGY csatorna. Az egyik videójukból rémlett, hogy Dani is nagy INCUBUS rajongó, ahogy én is. Arra gondoltam, "bárcsak itt lenne velem" és beszélgetnénk egy jót az idén újrafelvételes kiadást is kapó, 23 éves 'Morning view' kapcsán. - "Benne vagy?" - kérdeztem... "próbáltál ilyet valaha?" - Nem még, de ha nem kell "Mexikó"-ig mennem, "délelőtt 11"-re ott vagyok. - felelte. - Remek, ha esik, felvesszük az "esernyőm alatt". Nos, a lemez egyikünknek sem "csak időszakos" dolog volt. Máig nagyon szeretjük. Jót beszélgettünk, szerencsére nem lett "visszhang"-os és nem került "vér a padlóra". "Körbe" értünk. "Örülök, hogy megismertelek", Dani! (Az "aqueous transmission"-t már sehogyan sem tudnám beleerőltetni ebbe a szövegbe...)
Amikor angol srácok a saját képükre formálják az Amerikából hallott fekete muzsikát, abból rendszerint valami nagy dolog születik. De hogy ez vezessen a Hard Rock születéséhez? A Felütés 79. adásában most a legendás Led Zeppelin jelentőségét tárgyaljuk, fókuszálva az együttes csúcsművére, a cím nélkül megjelent negyedik albumra. Zsenik vagy tolvajok? Mit gondolunk külön-külön a négy tagról? Mikor és ki sír a - bizonyos helyeken betiltott - Stairway to Heaven-re? Ja és újra együtt kedvenc párosotok!
Az ausztrál KGLW alig több mint tíz éve van a pályán, de ezalatt 25 nagylemezt és számtalan mellékprojektet kaptunk már tőlük a garage rockos debütálásuk óta. Pszichedelikus western sci-fi zene, öko thrash metal, szinti őrület, mikrotonális riffek - csak néhány stílus és hangzás, amit már csúcsra járattak és még koránt sincs vége a történetüknek. A világ egyik legkeményebben dolgozói kisembereiből álló zenekar humorával, vizuáljával és a dalokban elrejtett karakterekkel igazi univerzumot épít, melyben minden összefügg mindennel - vagy talán ezt az egészet csak a rajongók találják ki? Erről is beszélgettünk Csóka Ági (a.k.a. LADY / BIRD) énekessel, zenei újságíróval és gigarajongóval.
'Hogy lehet ennyit pofázni egy lemezről' c. műsorunk ismét visszatér: ezúttal Miki és vendége, Poniklo Imre (amber smith, The Poster Boy...) beszélték ki egy laza 3 órában a U2 1991-es klasszikusát, az Achtung Babyt. Azt az albumot, amivel az együttes (és zseniális produceri gárdája) újradefiniálta hangzását, mítoszt épített és ahogy egy másik nyolvanas évekbeli óriás, a 'tallica, képes volt felvenni a versenyt az akkor előretörő új, fiatal zenekarokkal is. Hogyan született meg a Légy karaktere vagy a 'One' klipje(i)? Túlértékelt vagy zseniális? Várhatunk még "csodát" tőlük? Ezekre is keressük a választ. Tartsatok velünk!
Joggal kértétek számon rajtunk és lassan mi is annyit ígértük ezt az adást, mint a TOOL anno a legutóbbi lemezét. Visszatértünk az ezredfordulóhoz és elmélyültünk a valós vagy kitalált vallási szimbólumokkal, legendákkal, matematikai megoldásokkal és mély, ám a viccet sem elhanyagoló szövegvilágával a világ egyik legfanatikusabb rajongói bázisát kiépítő négyes történetében. Megtudhatjátok, mi hányadán is állunk a progrock-al, mit gondolunk a lemezeikről, az őket körülvevő hype-ról és persze mesterművökről, a Lateralus-ról. Kommentben várjuk a Ti véleményeteket és sztoritokat az együttessel és persze az adással kapcsolatban. Zsenik, trollok? Túlértékeltek? Melyik lemezükre lehet a legjobbakat meditálni? Matek szakosok és énoki vallástörténészek, ez ma a Ti napotok!
Hihetetlen, de már több, mint 23 éve ordítja be minden rockdiszkó közepén egy hang, hogy "Cut my life into pieces...", mi pedig már 23 éve örülünk ennek és kölcsönzött riffjeiknek is. A Papa Roach a numetal egyik utolsó hajójaként indult és bár néha-néha cikis vizekre eveztek, máig szépen lengetik zászlójukat. Ügyesen haladnak a korral, folyamatosan alkotnak, pedig lazán eltűnhettek volna a korszak süllyesztőjében. A szokásosnál kritikusabb, ám a nosztalgiától mégiscsak meghatódott adás!
3 gitáros 3 lemeze, amik mentén haladva beszélgettünk újításaikról, technikáikról és egy csomó más dologról is persze. Neo-klasszikus dallamokkal sárkányokkal harcolás, földönkívüliekkel szörfözés, giccs, mágia és még az új Radics film is szóba kerül.
Vannak zenék, amik csak egy bizonyos geográfiai pontokból indulhatnak ki. Ilyen a stoner rock, amit sokszor a kultikus KYUSS-hoz és a sivatagi aggregátoros bulijaikhoz kötünk. Josh Homme azonban nem elégedett meg a beszívott, végtelen hosszú gitárriffekkel és életre hívta a QotSA-t, amiben bármi megtörténhet és bárki megfordulhat. Harmadik lemezükön csúcsra járatták a receptet, grunge ikonokkal és underground legendákkal bővítették amúgy is őrült csapatukat és felvették (egyik) mesterművüket, amivel egy MTV-s slágert is letettek az asztalra, amit kamaszként hallva, mi bizony nehezen tudtunk hova tenni. Na de mi lett aztán? Megszerettük mindketten? Kiderül a FELÜTÉS 69. adásából.
A világ egyik legnagyobb (szinti)pop slágere 1983-ból, ami még az 'Every breath you take'-t is lenyomta a listákról. Ez utóbbi információ ráadásul el sem hangzik az adásban. Ellenben az elkerülhetetlen '95-ös feldolgozás kapcsán szóba kerül Manson és az elmúlt évek eltörlő kultúrája és persze (ős-) Annie Lennox élményeink, Dave Stuart instrumentális dala, a Gyűrűk Ura, Bowie és még a Budapest Bár is. A Felütés 68. adásában a 'SWEET DREAMS are made of this'.
Minden évtizedre jut néhány olyan zenei produkció, amely megalakulásakor "csak" mérsékelt sikereket tud elkönyvelni, ellenben minden tettük, minden egyes velük töltött pillanat legendává válik, generációkat inspirálnak, műveiket tovább gondolja az utókor. Az 1970-es évek számára ilyen együttes volt a Joy Division. Ian Curtis frontember az elsők között mert szólni egy olyan mély egzisztenciális szorongásról, amelyet végül ő maga sem tudott feldolgozni vagy kezelni. A nagy eszmék véget értek, a rock 'n' roll, a punk többé nem a határtalan ifjúság, összetartozás és szabadság lehetősége, nem egy kiskapu, amellyel kiléphetünk a társadalomból. A dolgozó kispolgárnak, a szorongó családapának, a fiatalon is gyógyíthatatlan beteg költőnek nincs hova menekülnie ebből a világból. Az ismeretlen örömök örökké az ismeretlenben maradnak. A Felütés mai adásában téma a Joy Division.
Lemmyről mindenkinek van egy sztorija. Kissé nehézkes is valamit kezdeni ezzel a népmesei hőssel. Ahogy száguldunk bele a 21. század konformista sterilizációjába, napról-napra nehezebben hihető, hogy léteztek ilyen karakterek. Kerouac, Curver és Bukowski hőseire gondolok, akik bárhol képesek a társadalmon kívül élni úgy, hogy abban mindig legyen valami hidegrázós coolság. 50'-es évek, rock 'n' roll, Jimi Hendrix, hippikommunák, punk. Néhány címke, amelyhez Lemmy Kilmisternek már azelőtt köze volt, hogy a Motörhead zenekarral rögzítették volna legendás albumukat és a mai adásban általunk tárgyalt címadó szerzeményt, az Ace of Spades-t.
A kétezres évek elején nem volt nagyobb aktuális sztár, mint a hidrogénezett hajú detroiti Marshall Bruce Mathers III. Azaz Eminem. Mármint Slim Shady. A fékezhetetlen őrült. A Rapisten. Akiről Dre nem hitte el, hogy fehér. Aki ellen már Szikora Robinak se lenne ereje tüntetni. Az idén 50 éves, immáron a Rock & Roll Hall of Fame-be is beiktatott EMINEM ráadásul ma is menő, releváns, hivatkozási pont, aki bár néha félrelép, legtöbbször mégis töretlenül halad előre a maga 8 mérföldes útján. A Felütés Zenei Podcast legújabb adásának célkeresztjében a Marshall Mathers LP. Hogy honnan jött, hová tartott, milyen (sokszor megosztó) témákat feszegetett korszakos mesterművén, - ezeket próbáltuk meg kibeszélni ebben az adásban.
