Bár az olasz bíróság meghiúsította az első intézkedést, az Európai Unió és tagállamainak vezetői figyelik az olasz–albán menekültügyi megállapodás sorsát. A bizottsági elnök nem vetette el az olasz megoldást, amely akár a közös menekültügyi paktumba is beépülhet.

Nem szokatlan, hogy a közösségi médiában bírálják a politikai ellenfelüket – mondja brüsszeli tudósítónk, aki szerint a történtek még határozottabban bizonyítják, hogy valós és mély a törésvonal az európai fősodort képviselő jobbközép és a magyar kormányfő gründolta szélsőséges szövetség között.

Itthon Orbán Viktor és Magyar Péter első szembenézése miatt övezte nagy várakozás a magyar soros EU-elnökség programjának strasbourgi bemutatását, de a meglepetést nem ez hozta. Az uniós fősodor a korábbinál határozottabban bírálta a magyar kormányfőt, aki már nem csak saját politikáját védte.

Nemcsak a kohéziós pénzek időarányos része lehet a magyar kormány vesztesége, de állnia kell az Európai Bíróság ítéletéből fakadó, 300-400 millió eurós tételt is, így ebben a tekintetben másfél milliárd eurós mínusszal zárulhat az év, amely talán ezért is hozta sorra a nagyberuházások leállítását.

Olyan, mint a kutya vacsorája – jellemezte a magyar kormányfő az árvíz miatt ajánlott uniós pénzeket, pedig jobb feltételekkel, gyorsabb elbírálással és kisebb önrésszel jutna hozzá a kormány – persze feltétel az átláthatóság. A podcastban beszéltünk a szankciós rezsimet sértő magyar cégről is.

Első ránézésre meglepő, hogy az egészségügyet és az állati jólét feladatkörét bízná Várhelyi Olivérre a bizottsági elnök, de valójában ezek a területek a Covid-járvány és a gazdák kiadásai miatt kiemelt jelentőséget kapnak. Az biztos, hogy az eddigi EU-bővítés-politikánál kevésbé befolyásosak.

Úgy tudni, új felelősségi területet ajánl fel a magyar uniós biztosnak Ursula von der Leyen bizottsági elnök. Bár ez presztízsben visszalépést jelentene, segítheti a második ciklusra is jelölt Várhelyi Olivért, aki nem ápol jó viszonyt a majd róla is szavazó Európai Parlamenttel.

Az Európai Bíróság ítélete értelmében kétszázmillió eurót biztosan fizetni kell, és ha nem változik a magyar menekültügyi szabályozás, akkor ehhez társul egy több mint nyolcvanmilliós kényszerítő bírság. A kormány eltökélt, hogy nem fizet, a bizottság kíméletes, de könyörtelen behajtásra készül.

Az öt évvel ezelőtti vitatott legitimáció után most demokratikus támogatással bíró jelöltként állhatott az Európai Parlament elé a bizottsági elnöki posztra megválasztott német politikus. A podcastban körbejárjuk, hogyan nyerte el a centrista pártok támogatását Európa új politikai színterén.

Az EU egyik legnagyobb befizetőjének számító Németország pénzügyminisztere már felvetette a felzárkózásra szánt pénzek elosztásának átgondolását. Ez a belső reformokkal együtt új helyzetet hozhat az erre támaszkodó tagállamok gazdaságában. Ezek egyértelmű jelzések – mondta brüsszeli tudósítónk.

Ha talált volna kivételes, szokatlan eseményt, eltekintett volna a deficiteljárás megindításától az Európai Bizottság, de értékelésükben sem külső válság, sem belső indok nem magyarázza a megengedett érték több mint dupláját. A magyar a második legmagasabb államháztartásihiány-szám az unióban.

Egyes területeken elismeri a javulást, de a kérdések többségében nem számolt be előrehaladásról az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése Magyarországról. Közben a testület azt is felvetette, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése sértheti az Európai Unió Alapjogi chartáját.

Az Európai Bizottság elnöke nagy gesztust tett öt éve Orbán Viktor felé, amikor elfogadta a másodikként jelölt Várhelyi személyét. Kérdéses, hogy 2024-ben, amikor rosszabb a viszony a bizottság, az Európai Parlament többsége és a magyar kormány között, hoz-e hasonlóan nagyvonalú döntést.

Fenyegetések és zsarolások hálójába látszik gabalyodni a magyar kormány, amikor az orosz olajért az Európai Békekeret kifizetéseinek blokkolásával fenyeget, mondja brüsszeli tudósítónk. Közben a sokat hangoztatott nemzeti érdekek is összecsapnak, de már európai és szövetségesi szinten.

Több jel is arra utal, hogy az európai közép igyekszik eltolni magától a diplomáciai magánakciókba és szélsőjobbos politikai aktivitásba bonyolódó magyar kormányfőt. A soros magyar EU-elnökséget példátlan intézkedések érik, a Patrióták Európáért EP-frakciója pedig nem kapott parlamenti tisztséget.

A soros EU-elnökséget már nem vehetik el Magyarországtól, de vannak jelei, hogy elindul egy izoláció a világjáró magyar kormányfővel szemben. Orbán érveit cáfolja útjainak eredménytelensége, miközben az EP-hely-osztásra is hatással lehet a kiszámíthatatlansága – mondja brüsszeli tudósítónk.

Ha túl nagyra nő, több támadást kaphat, de érdekérvényesítő ereje is nagyobb lehet – mondja brüsszeli tudósítónk a Patrióták Európáért pártszövetségről. A francia választások is befolyásolják a kezdeményezés jövőjét. Matek és Monopoly a mandátumokkal – ezzel telnek most az EP-frakciók napjai.

Bár alig csendesedtek a jogállamisági kritikák miatt a magyar kormány alkalmasságát firtató hangok, a soros EU-elnökség programjának meghatározásában szabad kezet kapott Magyarország. Eddig nem éltek vissza a helyzettel, és az adminisztráció is felkészült – mondta a podcastban brüsszeli tudósítónk.

Túlment az Európai Bizottság értelmezésén a magyar menekültügyben hozott ítélettel az Európai Bíróság – mondta brüsszeli tudósítónk, amikor a kiszabott kétszázmillió eurós bírságról és a milliós napi kötbérről kérdeztük. Az ítélet részleteiről, indoklásáról és következményeiről szól podcastunk.

Három éve keres új EP-képviselőcsoportot a Fidesz; a most lezajlott választások sem segítették hozzá a megoldáshoz. Megtörtént a sokat emlegetett jobbra tolódás, de az új erőviszonyok nem a magyar kormánypártnak kedveznek. Közben Orbán érdeke az uniós intézmények mielőbbi felállítása.