Sokat beszélünk azokról a lelkipásztorokról, akiket beszerveztek a kommunizmus idején és azokról is, akik ellenálltak. De van egy vakfoltunk: azok, akik végezték a dolgukat, őrizték a hitet és nem kerültek az állambiztonság látókörébe.
1991: A hidegháború vége Magyarországon és a világon is. De hogyan alakult ki a hidegháború és mit jelentett ez az időszak Magyarországon. Milyen hidegháborús kényszerek vezették a magyar „politikát” ebben az időben és mi az, ami már nem volt kényszer, mégis megtette az ország kommunista vezetése Kádár idején?
A kommunista rendszer mindenkit szorongatott, de a tehetségeket különösen. Hiszen ők nem fértek bele a szűkös szovjet keretekbe. Így aztán természetes, hogy a teljesen apolitikus Cziffra György is konfliktusba kerül az államvédelemmel, s évtizedekig megfigyelik, börtönbe is zárják.
A kommunista időszak ferdítései: Kállay-kettős, hintapolitika. Ugye nem hangzik jól? Pedig nagyon megragadt a magyar történelmi emlékezetben a kommunista tankönyvek hamisítása. Ezzel szemben megmutatjuk, mi mindent köszönhet az ország Kállay Miklós miniszterelnöknek, aki két évvel elodázta a német megszállást és ezáltal megmentett sokszázezer embert.
A Tungsram világszerte ismert volt, ahogy alapítója, Aschner Lipót is. A Horthy korban a magyar gazdaság egyik zászlóshajójaként a kormánykörök és a kormányzói körök támogatását élvezve szőtte be termelői és eladói hálózatával a világot. De miként fordulhatott elő kétszer is a történelemben, hogy a gyár tulajdonosa ingyenmunkásként dolgozott az elvett, de sajátjának tudott gyárában?
